Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-24 / 219. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 24. TÉMA: AZ IPARI PARKOK A községeknek a legnagyobb gondot az okozza, hogy az összköltségek 30 százalékát nekik kell állniuk Stagnál az ipari parkok építése Pozsony. Szlovákiában alig egy-két évben mérhető csak az ipari parkok története, holott a környező országok­ban a befektetéseknek ez a formája már széles körben elterjedt. Az állam ugyan nemrég könnyített a feltéte­leken, a községek számára azonban még így is bizonyta­lan vállalkozásnak számít egy ipari park alapítása. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ipari parkok az 1920-as évek­ben jöttek létre először Angliában és az Egyesült Államokban. Ott, ahol a területek nem voltak alkal­masak mezőgazdasági termelésre, viszont közelben volt például autó­pálya, folyó, távvezeték. Viszony­lag szerény befektetéssel így nagy ingatlanhasznosítási nyereséget le­hetett elérni. A 70-es években változott a hely­zet: az energiaválság ipari struktú­raváltást is szükségessé tett és a környezetvédelem szempontjai is előtérbe kerültek. Felismerték, hogy egy ország sem tudja lecserél­ni egyszerre a teljes iparát, de ki­sebb egységekben, ipari parkokban fokozatosan végrehajtható a struk­túraváltás. A Ruhr-vidék iparát, amely kifejezetten nehéziparon, szénbányászaton, kohászaton ala­pult, mozaikszerűen, ilyen ipari parki konstrukcióval alakították át. Az ipari parkok nyugaton már a ne­gyedik generációnál tartanak, ami azt jelenti, a szolgáltatás vált meg­határozóvá, olyan szervezetek je­lentek meg, melyeknek funkciója elsősorban az irodatechnikán, a tervezésen, az informatikán alapul. Tájainkon még a hagyományos ipari tevékenység a meghatározó, de számolnunk kell azzal, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az új technológiák, az elektronika, az informatika, stb., s a későbbiekben mind fontosabb szerephez jutnak a szolgáltatási funkciók. Az ipari park tulajdonosa legtöbb esetben az önkormányzat, amely létrehoz egy gazdasági társaságot a park menedzselésére. A menedzsment fő feladata a kezdeti időszakban az infrastruktúra kiépítése és a tőke­szervezés. Mind több parknál lesz azonban meghatározó a szolgálta­tások kiépítése, hogy ezáltal is a parkokba települt cégek tevékeny­ségének költségeit csökkenteni le­hessen. Az ipari park és az önkormányzat (tulajdonos) egyaránt érdekelt ab­ban, hogy minél több cég települ­jön a parkba. Motiváló tényező a munkaalkalmak megteremtése, az hogy a térség polgárainak perspek­tívát adjon az önkormányzat. Fon­tos, hogy minél több tőke jelenjen meg a parkban. Prospektusok, és internetes honlapok készülnek, ak­tív, igen szerteágazó marketing- munka folyik ennek érdekében. Lassan létrejön az együttműködés is a parkon belüli cégek között. Bi­zonyos részfeladatok szolgáltatás­ként vehetők igénybe a parkon be­lül, így a szállítás, az étkeztetés, az őrzés-védés, melynek révén csök­kenthetők a fajlagos költségek. A lényeg az ipari park alapvető funk­ciója, hogy az ott folyó tevékeny­ség minél versenyképesebb legyen. Az EU integrációt, annak szem­pontrendszerét, törekvéseit figye­lembe véve rendkívül fontos szer­vezeti forma tehát az ipari park. Nemcsak a betelepült cégek szá­mára nyújt lehetőséget a gazdasá­gosabb termelésre, hanem a von­záskörzetében is munkát tud adni az ott élő kisvállalkozók részére, akik beszállítókká válhatnak, kijut­hatnak a nemzetközi piacra, segít­hetnek abban, hogy kiállításokon jelenhessenek meg. Szlovákiában jelenleg reálisan csak öt ipari park működik az or­szágban: Dévényújfalun, Diósze­gen, Lozornón, Verebélyen és Kenyhecen, összesen mintegy 150 hektáron. Összehasonlításképpen Lengyelországban 14 különleges ipari zóna található, összesen 6 ezer hektáron. Magyarországon az 50 ipari park 4 ezer hektárt foglal el, és támogatásukra az állam évente 120 millió eurót fordít. Csehországban 10 vámmentes zó­na található, és csak 2000-ben 11 millió eurót fordított az állam 34 ipari park létrehozására. Szlovákia idén 150 millió koronát szán az ipari parkok támogatására, amiből eddig a valóságban még csak 17 millió koronát használtak fel, és azt is a nagyszombati Peugeot au­tógyár építésére. A kormány nemrég tárgyalta meg az új parkok alapításának lehetősé­gét. Eszerint az országban 66 olyan település található, ahol ipa­ri parkot lehetne létesíteni. Ezek összterülete együttesen elérhetné az 5 ezer hektárt. A legnagyobb ipari park várhatóan az erdőháti (Záhorie) lesz, mintegy 855 hektá­Jelenleg csak öt ipari park működik az országban. ros területen. Kelet-Szlovákiában a legnagyobb ilyen beruházás a kenyheci ipari park lesz, 400 hek­táron. Nyitrán rögtön három pon­ton, Zobordarázson, Molnoson és Zoboron is épülne ipari park, ösz- szesen több mint 200 hektáron. Az állam számára már csak azért is fontos lenne, hogy az említett ipari parkok közül a lehető legtöbb jöj­jön létre, hiszen a 2007-ig tartó időszakban közvetve vagy közvet­lenül ennek köszönhetően 18 ezer új munkahely jöhetne létre. Rimaszombaton a csődbement Gömöri Gépgyár területét tervezi igénybe venni egy ipari park kiépí­tésére az R.B.M. Production (RBMP) társaság. A területet a cég tavaly vette meg a csődeljárás so­rán. Az eredeti tervek szerint az építkezéseknek már javában foly­nának, ám jelenleg még csak a be­fektetőkkel tárgyalnak. Eddig mintegy ezer befektető szólítottak meg, akik közül 14-gyel tárgyaltak. A két hazai érdeklődőn kívül, a leg­többen Dániából jelentkeztek. Többségük a gépiparban vállalko­zik, de vannak köztük bútor- és textilipari cégek is. Eddig egyetlen szerződést sem írtak alá. Az ipari park 20,65 hektáron feküdne, és a volt gyárépületeken kívül magá­ban foglal egy 5,3 hektáros szabad területet is. Ha az ipari parkban be­indulna a termelés, és a teljes ka­pacitást sikerülne kihasználni, ak­kor mintegy 3 ezer új munkahelyet lennének képesek létrehozni. Miért maradtunk le a környező or­szágokhoz képest az ipari parkok létesítésében? A szakemberek sze­rint az egyik legnagyobb akadály épp a törvényi háttér. Az ipari par­kokról szóló 2001-es törvényt ugyan idén módosították, azonban még így sem felel meg a községek és befektetők elvárásainak. A köz­ségeknek továbbra is a legnagyobb gondot az okozza, hogy az össz­költségek 30 százalékát nekik kell állniuk. Nem kevésbé elhanyagol­ható azonban az sem, hogy Szlová­kiában sok község csak azért alapít ipari parkot, hogy bármi áron be­fektetőt csalogasson a térségbe, holott egyáltalán nincsenek felké­szülve a fogadásukra, (mi, m) A 24 hektáros területen a jövőben várhatóan akár 450-500 embernek is tudnak munkát biztosítani Egyházlcarcsa nagybefektetésre készül ÚJ SZÓ-INTERJÚ Az egyelőre kisszámú hazai ipari parkok körében, nem messze Du- naszerdahelytől, Egyházkarcsán ha­marosan egy újabb jelenik meg. A község terveiről a polgármesterrel, Gódány Lászlóval beszélgettünk. Mikor merült fel az ipari park lé­tesítésének az ötlete községük­ben? Nagyjából akkor, amikor Szlovákiá­ban lehetővé vált az ipari parkok alapítása. Az egyházkarcsai körzet­ben élő vállalkozók körében hang­zott el először, hogy mi lenne, ha mi is megpróbálnánk megbirkózni ezzel a feladattal. Hol, és mekkora területen építik fel a parkot? Erre a legmegfelelőbb helynek Egyházkarcsa határában, a 63-as út melletti területet ítéltük. Az építési terület 24 hektáros, és nem elha­nyagolható az sem, hogy a tulaj­donviszonyokat már rendeztük. Mára így ott tartunk, hogy még idén zöld utat kaphat a befektetés, mivel október végén, november elején a kormány elé kellene kerül­nie az ipari park ügyének. Ha ez rá­bólint, akkor még az ősz folyamán szeretnénk elkezdeni építkezni. Számítanak állami támogatásra is? Természetesen, ugyanúgy, mint a többi hasonló befektetésnél, az ál­lam itt is segít. Elsősorban az inf­rastruktúra fejlesztésénél számí­tunk állami támogatásra. Összesen 35-50 mülió koronát várunk a kor­mánytól. Mi a területet adjuk, és biztosítjuk az infrastruktúrát. Milyen befektetőket várnak, tár­gyaltak már valakivel? Alapvető feltételnek tartottuk, hogy először jelentkezzenek a be­fektetők, és csak aztán indítottuk be az ipari park intézését. Három Jednota - a galántai, a duna- szerdahelyi és a komáromi alakított egy részvénytársaságot. Az említett járások számára szeretnének fel­építeni itt a nagyraktáraikat. Össz­forgalmuk együtt 5,5-6 milliárd ko­ronát fog kitenni. Csatlakozott hoz­zájuk a Ramaz zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó vállalkozás és a volt dunaszerdahelyi konzervgyár utódvállalata is, amely egy új üze­met szeretne ott felépíteni. Ez szin­tén novemberben szeretné elkezde­ni az építkezést. Összesen hány befektetőre szá­mítanak? Biztos befektető jelenleg öt van, ha­todik a község, amely a területtel és az infrastruktúrával száll be. Vállal­kozásban szeretnénk azonban ivó­vizet is kitermelni, amire már kül­földi megrendelőnk is van. A községben mekkora a munka- nélküliség? Az állástalanok aránya nagyjából 14-15 százalék, mintegy 80 ember részesül szociális segélyben vagy van a munkanélküli hivatal nyil­vántartásában. Az ipari parkot azonban nemcsak Egyházkarcsa, de az egész régió számára építjük. Községünk két kilométerre van Dunaszerdahelytől, és a szomszé­dos községek is profitálhatnak majd az ipari parkból. Végeztek valamilyen elemzést ar­ról, hogy az ipari parknak kö­szönhetően hány új munkahelyet sikerül majd teremteni? Az első beruházások május végé­re, június elejére készülnek el. Ak­korra a konzervgyárnak már ter­melnie kellene. Ugyanígy kész kel­lene lennie az első logisztikai nagyraktárnak is, amely 1,6 hektá­ron fekszik majd. Egy éven belül így 150-200 embert tudnak foglal­koztatni. A második szakaszra azonban még mindig marad egy tíz hektáros területünk, amire to­vábbi befektetőket várunk. Terve­zünk agroturisztikai és turisztikai beruházásokat is. Ha mind a 24 hektáron megjelennek a befekte­tők, akkor mintegy 450-500 em­bernek adhatunk majd munkát. Ez a község szempontjából óriási be­vételi forrásnak számít. Szeret­nénk azonban elérni azt is, hogy aki Egyházkarcsán dolgozni akar, az munkához juthasson. A beruhá­zás megváltoztathatja az egész község arculatát is, ami jó felké­szülés lehet az európai uniós csat­lakozás kihívásaira, (mi) Kenyhecen 25 ezer embernek adnak majd munkát Kiérdemelt támogatás ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Kassa. Mikuláš Dzurinda kormány­fő gyakran és szívesen büszkélkedik a kenyheci ipari parkkal, ha a kelet­szlovákiai fejlesztések kerülnek szó­ba. Az egykori zöld mezőn ma már három külföldi cég telepedett meg, és állítólag hamarosan jönnek a töb­biek is. A mai sikertörténet azonban nem kezdődött biztatóan. A kor­mány hosszú hónapokon át odázta a 372 hektáron elterülő ipari park ter­vezetének jóváhagyását, adminiszt­ratív hiányosságokra hivatkozva. A községnek 86 millióval, az államnak 200 mülió koronával kellett beszáll- nia az infrastruktúra fejlesztésébe, a külföldi vállalatok pedig több, mint egymilliárd korona értékben készül­tek befektetni a területen. Tizenegy cég várakozott hat hónapon át arra, hogy a kormány rábólintson a ter­vekre, hármukkal akkorra már az előszerződéseket is aláírták. A köz­ség önerőből kezdte el a szennyvíz­csatorna bővítését, az esővíz-csator­na kiépítését, mindent, ami a gyár üzemeltetéséhez szükséges. A távlati tervek szerint az ipari park összesen 25 ezer embernek ad majd munkát, és már az első fázisban nyolcvan hektárt építenek be. Az Egyesült Államok második számú konnektor- és elektromos alkatrész- gyára, a Molex már terjeszkedik. A napokban adták át azt a minden igényt kielégítő, 3600 négyzetméte­res szerelőcsarnokot, amely alig tíz hét alatt épült fel. Az amerikai válla­lat 2001 óta 22 millió dollárt fekte­tett be Kenyhecen, ebben az alig ezer lakosú határ menti faluban. Azt ígérik, tíz év alatt 75 müliót költenek fejlesztésre. A Molex amerikai el­nök-vezérigazgatója szerint a továb­bi lépések a szlovák kormány hozzá­állásától is függenek. Joe King úgy véli, megérdemlik a kormány által nyújtott adókedvezményeket, hi­szen egyrészt jelentősen csökkent a környéken a munkanélküliség, más­részt e szempontból nem a Molex az egyedüli kedvezményezett. Keny- hecre azért esett a választás, mert a terület földrajzi fekvése ideális, a vállalkozás költségei alacsonyab­bak, mint Pozsonyban, ráadásul az elmaradott régió fellendítése a kor­mány prioritásai közé tartozik, (juk) A befektető, a loconci Avant cég 870 főt alkalmazna Kevesebb állástalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Losonc. A magas, mintegy 24 száza­lékos, munkanélküliséggel küszkö­dő járás szintén már csak az állami támogatás jóváhagyására vár, hogy megkezdhesse az ipari park építését. Ha ez megvalósulna, a park terüle­tén alapított vállalkozások mintegy ezer embernek nyújthatnának mun­kát. A csaknem 14 hektáros parkot Losonctól délre tervezik létrehozni, és az első fázisban műanyag ablakok és elemes házak gyártását tervezik. A befektető a losonci Avant cég, amely 870 főt alkalmazna, és a Plast-Mont, amelynek köszönhető­en 110-en juthatnának munkához. Tárgyalnak azonban magyarországi cégekkel is. Az építkezést leghama­rabb novemberben kezdhetik el. A munkanélküliek alkalmazása a cé­geknek is megéri, hiszen ha nyilván­tartásban lévő munkanélkülieknek adnak legalább két évre munkát, ak­kor az állam az első évben a bér 80 százalékát - legfeljebb azonban 8400 koronát - állja, (ú) Már a második ipari parkot tervezik kiépíteni Sikersztori Diószegen GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. „Amikor az 1998-as kor­mányváltás után a kormányprog­ramban megjelent az ipari parkok létesítésének programja, akkor kezdtünk Diószegen is ipari park lé­tesítéséről gondolkodni” - tájékoz­tatott Szabó Antal, polgármester. A járási székhelytől, Galántától 6 kilo­méterre fekvő kisvárosban két ipari parkot is terveztek, az egyik az ún. Nyugati Ipari Park, a régi kender­gyár területén már meg is valósult, itt vagy fél tucat cég már működik, a másik a Déli Ipari Park, erre egyelő­re a tervek készültek el. A Nyugati Ipari Park 42 hektáron terül el. Az itt tevékenykedő legjelentősebb vál­lalat a Békáért Slovakia Kft., a belga Békáért csoport üzeme, amelyben gépkocsik gumiabroncsához gyár­tanak acélsodronyokat. Az üzem­ben mintegy 60 ember talált mun­kát, de 2-3 éven belül 280 embert alkalmaznak majd itt. A belga cég összesen 2 milliárd koronát kíván befektetni a diószegi üzemébe. Az ipari parkban letelepült további cé­gek közül a német Menzolit-Fibron Automotive Kft. gépkocsik mű­anyag alkatrészeit gyártja, az Olasz Medea-S cég falfeldolgozás­sal foglalkozik. Az olasz cég 2001 óta működik a Diószegen, jelenleg 50 alkalmazottal, de a jövő év vé­géig 80-ra tervezi bővíteni alkal­mazottai számát. A Nyugati Ipari Park 42 hektárnyi területének mintegy fele még befektetőkre vár. Van is érdeklődés, hiszen a Nagy­szombatban létesítendő Peugeot- Citroén autógyár leendő beszállító cégei már érdeklődnek a diószegi lehetőségek iránt. További 15-20 hektárnyi kihasználható területet kínál majd a Déli Ipari Park, ennek egy részét a cukorgyári objektu­mok, valamint az ehhez tartozó földterületek képezik. A lozornói ipari park szintén az autóipar beszállítója (Pavol Majer felvétele) A kenyheci ipari parkban idén szeptemberben átadott, 100 embernek munkát adó új csarnokban autóalkatré­szeket gyártanak (TASR felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom