Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-18 / 214. szám, csütörtök

Iskola utca HIRDETÉS ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 18. JO, HA TUDJUK Miért agresszívak a mai diákok? HORVÁTH ERIKA A szülők nevelési hibáinak megítélése és valós hatása függ a min­denkori kulturális feltételektől, a felnőtt élettel kapcsolatos köve­telményektől. Míg a korábbi évtizedekben elsősorban a túlzott szigor és a merev követelmények voltak a szülői nevelés leggya­koribb torzulásai, ma a kontroll és a korlátozás hiánya tekinthető jellegzetes problémának. Ez összefügg az antipedagógiai irányza­tokból fakadó liberális nevelési elvek térhódításával (a gyermek teljes egyenlősége, a szülői tekintély kiiktatása). Bírálók szerint a gyermeki függőség részben ideológiai, részben társadalmi körül­mények miatti felszámolása negatív következményekkel jár: a kö­zépkorhoz hasonlóan megszűnik a gyermekkor, mint különleges életkori szakasz, a felnőtt világ védelmező, támasznyújtó szerepe csökken. A korlátlan engedékenység egyes megnyilvánulásainak ártó követ­kezményeit kísérleti adatok támasztják alá: a kisgyermekkori ag­resszivitással szembeni anyai engedékenység szerepet játszik az ag­resszív viselkedés fennmaradásában. A mai leggyakoribb nevelési hibák közé tartozik a túlvédő magatartás, a szülői következetlenség, a túlzott teljesítményelvűség. A túlságosan védő magatartás, melynek során a szülő arra törek­szik, hogy kiküszöböljön a gyermek életéből minden konfliktus- forrást, lelki vagy fizikai nehézséget, nem vezet jóra. Gyakran ta­pasztalható a gyermek túlöltöztetése, túletetése, a korlátozás hiá­nya a konfliktusok kerülése érdekében. A túlvédés kapcsolódhat az anyagi javakkal való túlzott elhalmozással, amit a szülők al­kalmanként az érzelmi elhanyagolásért való kárpótlásnak tekin­tenek. Következményei közé tartozik a gyermek csökkent ellenál­ló képessége, a szorongás és az önálló cselekvésre és döntéshoza­talra való képtelenség. A szülő következetlensége a gyermek viselkedésének megítélésében és értékelésében, illetve saját elveiben azt okozhatja, hogy a gyer­mekben nem alakulnak ki az erkölcsi ítéletalakítás támpontjai, gya­nakvóvá és bizalmatlanná válhat az egész felnőtt világgal szemben. A szülői nevelés következetlenségében szerepet jártszik a társadal­mi értékek és intézmények hitelvesztése is. A nevelésben megnyilvánuló túlzott teljesítményelvűség követ­keztében a szülők a gyerek képességeinek, teherbírásának reális felmérése nélkül egyre fiatalabb korban kényszerítik bele a gye­reket a formális képzésbe (idegennyelv-tanulás, versenysport, so­rozatos felvételi vizsgák). Néhány sikeres eset mellett gyakran el­lenállás alakulhat ki a gyermekekben mindennemű teljesítmény­nyel szemben, önértékelésükben zavarok keletkezhetnek a siker­Lehet, hogy a foglalkozáshiány, túlzott televíziózás vagy netán a számítógépek játékai állnak a jelenség mögött? Olvasászavar A jelenlegi oktatási képzés fiatalabb korban kezdődik el, mint ahogy a kisdiákok látási és hallási fejlődése eléri a befogadáshoz szükséges szintet (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS olt idő, mikor csak a ki­váltságosok voltak az olvasás-írás csodás bir­tokában, aztán ez a tu­dás oly természetessé vált, hogy már nem is érződött a tudás súlya, és csak azon ámultunk el néha, milyen lenne, ha nem értenénk e kódot. De bele sem tudtunk gondolni igazán. Aztán most mégis rákényszerülünk. Sőt, találkozhatunk is vele, mert akár közvetlen környezetünkben is jelen lehet. Az mindenesetre tény, hogy a felnövekvő nemzedéknek akár 30- 40 százaléka is funkcionális analfa­bétává válhat. Ugyanis ilyen mérté­ket öltött a magyar gyermekek a diszlexiás tünetekkel küzdők aránya. Ez a nemzetközi ádag tízszerese. MIBEN KERESHETJÜK AZ OKOT? Lehet, hogy a foglalkozáshiány, túlzott televíziózás vagy netán a számítógépek játékai állnak a je­lenség mögött? Vagy kereshető a nem megfelelő tanítási módszerek­ben is? Talán nem is lehet ponto­san meghatározni. Kívülállónak vi­szont kicsit talán sok lehet, hogy a kisiskolások jelenleg 14-félekép- pen tanulnak írni, és ezek között ott szerepelnek a bizonyítottan ká­ros technikák is. A hiba persze nem csak itt található meg. Hiszen a diszlexiás tünettel rendelkező gyermekek mindezt örökölhették is. Oka lehet a méhen belüli vagy születési sérülés, de ugyanúgy más fejlődést visszavető betegség is, ami által nehezebben alakul ki a beszéd, és később az olvasás, illet­ve írás elsajátítása. A beszédfejlő­dés akadályozottsága pedig isko­láskorban olvasási, ÍRÁSI VAGY SZÁMOLÁSI ZAVAROK, azaz diszlexiához, diszgráfiához és diszkalkuliához vezethet. Felméré­sek szerint azonban a diszlexia mel­lett megjelenik a tőle csak nagyon nehezen elválasztható áldiszlexia is, aminek tünete szintén a betűtévesz­tés, szótagkihagyás, keverés, nem értelmezett tartalom, de szerencsé­re egyszerűbben orvosolható. Mivel e probléma gyakori, szükséges vele megfelelő mértékben és módon tö­rődni, mert ellenkező esetben fel­nőttként könnyen válhatnak funkci­onális analfabétává, amikor a leg­egyszerűbb feladatok is problémá­kat okozhatnak számukra. A jelenle­gi oktatási képzés fiatalabb korban kezdődik el, mint ahogy a gyerekek látási és hallási fejlődése eléri a befo­gadáshoz szükséges szintet, és a kézfejcsontozat is csak hétéves korra válik alkalmassá az írómozgás vég­zésére. A tanítási módszerek sem minden esetben a legmegfelelőb­bek, és az óvodai óvásból kikerült gyerekek itt már azonnal a rohanó tempóval találkoznak, amibe nem tudnak egyforma módon bekapcso­lódni. Hajtják őket a tanárok, sürge­tik a szülők, nőnek az elvárások, bennük pedig a félelmek, hogy mindezt nem tudják teljesíteni. KIALAKUL A GÖRCS, és annak egyik megnyilvánulási for­májaként, pl. a diszlexiának neve­zett szóvakság. Ez - a kevésbé lelki­ismeretes tanárn ik - még akár jó alibiként is szolgálhat, mert nem kell a nehezen tanuló gyerekkel baj­lódnia, hanem mindjárt tovább irá­nyíthatja a logopédushoz. A keret- tantervek ugyan nem írnak elő módszereket, csupán rögzítik, mit kell teljesíteniük az oktatási intéz­ményeknek. A közoktatási törvény módosítása komoly könnyítéseket tartalmaz a lassabban haladó tanu­lók számára, mert lehetővé teszi, hogy a kisiskolások még egy évig előkészítő foglalkozásban vehesse­nek részt. Ezen kívül az iskoláknak sem kell hátrányosan megkülön­böztetniük - pl. megbuktatniuk - a nehezebben tanuló tanulókat - ne­gyedik osztályos korukig. Hiszen le­hetőség nyílik a felzárkóztatásra, és a nehézséggel küszködőknek elég lesz a negyedik osztály végére fel­zárkózni a többiekhez. így a kudarc- élménytől is megkímélődnek. A fel­mérésekből fény derül arra is, hogy a problémás diákok nyolcvan száza­léka fiú. A gyerekek 10-15 százalé­ka pedig speciális tanulási tréningre szorul, ezért minden tizedik gyerek a bukás határán van, akiknek nyolc­van százaléka diszlexiás. Nekik vi­zuális funkcióik gyengék, de hallás alapján épp olyan jól értik a tan­anyagot, mint társaik. Tehát nem lenne szükségszerű, hogy ezek a gyerekek rosszul tanuljanak. Az óvodában kellene szűrni a beszéd- készséget, és az ott megmutatkozó enyhe tüneteket a korai megfelelő kezeléssel. (he, n) S1547446 ISKOLAUTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika, Rácz Vince Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, 02/59 233 428 e-mail: iskolautca@ujszo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom