Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-09 / 207. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 9. Koréi elvben és feltételekkel fogadta el a kormányfői jelölést - a Közel-Keleten ismét Jasszer Arafat palesztin elnök mozgatja a szálakat Mindenki a békefolyamatért aggódik Ahmed Koréi parlamenti elnököt Arafat feltétlen hívének tartják (TASR/AP-felvétel) Maszhadov: Oroszország bűnöző atomhatalom Sztálini módszerek Tizenkét rendőr halt meg Patna. Feltehetően kommu­nista lázadók felrobbantottak egy rendőrségi járművet teg­nap India keleti részén: az idő­zített robbanószerkezettel el­követett támadásban 12 rend­őrvesztette életét. A robban­tás Bihár szövetségi államban, hegyvidéki terepen történt. A rendőrség a betiltott Maoista Kommunista Központnak tu­lajdonítja a támadást, mert a térség a lázadószervezet fel­legvárának számít. (MTI) Merényletek Nepálban Katmandu. Négy pokolgép robbant tegnap a nepáli fővá­rosban, Katmanduban. Egy gyermek meghalt, hét személy megsérült, közülük három vál­ságos állapotban van. Mind a négy merényletnek állami épület volt a célpontja. A rob­banások a reggeli csúcsforga­lomban következtek be. Egy­előre senki sem jelentkezett elkövetőként, de a rendőrség a maoista lázadókat gyanúsítja, akik 1996 óta fegyveres harcot folytatnak az alkotmányos monarchia megdöntéséért, kommunista köztársaság lét­rehozásáért. (MTI) Orosz-magyar tárgyalások Moszkva. Az Oroszország és Magyarország közötti politikai párbeszéd elmélyítése, továbbá az utóbbi időben dinamikusan fejlődő kétoldalú kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatok to­vábbfejlesztése a fő célja Mihail Kaszjanov orosz miniszterel­nök tegnap kezdődött kétna­pos hivatalos budapesti látoga­tásának. Az orosz kormány sze­rint a tárgyalásokon kiemelt fi­gyelmet szentelnek Magyaror­szág EU-csadakozásának, illet­ve e folyamat azon következ­ményeinek, amelyek hatással lehetnek az orosz-magyar vi­szony alakulására. (MTI) Lehet, hogy a Kaszjanov-láto- gatás során egyezményt írnak alá a paksi atomerőmű helyre- állításáról (Képarchívum) Növelte előnyét a Munkáspárt London. A nyár óta húzódó súlyos belpolitikai válság kö­zepette is jelentősen növelte előnyét a kormányzó brit Munkáspárt a jobboldal előtt, amely a tegnap közölt leg­újabb felmérés szerint nem tudott tartós politikai hasznot kovácsolni a Labour megpró­báltatásaiból. A liberálisok népszerűsége meredeken visszacsúszott. A The Times vezető londoni napilap szá­mára készült szeptemberi or­szágos közvélemény-kutatás szerint a kormányon lévő bal­oldal a választók 39 százalé­kának támogatását bírja; ez öt teljes százalékponttal maga­sabb, mint augusztusban. A Konzervatív Párt - bár nép­szerűsége 2 százalékponttal nőtt - 5 ponttal lemaradva 34 százalékon áll a Populus nem­zetközi közvélemény-kutató cég hétfőn közölt felmérésé­ben. A hónap vesztesei a szin­tén ellenzéki liberálisok: az ő támogatásuk 6 ponttal 19 szá­zalékra esett. (MTI) Jeruzsálem/Gáza/Brüsszel. Ahmed Koréi palesztin parla­menti elnök elvben és felté­telekkel elfogadta jelölését a kormányfői posztra. Jasszer Arafat palesztin elnök vasár­nap jelölte őt Mahmúd Abbász eddigi kormányfő helyére, miután a mérsékelt­nek tartott, az izraeliekkel megegyezést kereső Abbász szombaton, alig négy hónap után lemondott. ÖSSZEFOGLALÓ Ahmed Koréi az 1993-as oslói tár­gyalásokon a palesztin autonómia egyik kidolgozója volt. Maga Koréi tegnap garanciákat kért az USA- tól, és az EU-tól arra, hogy támo­gatják kormányfővé jelölését. „Még nem fogadtam el a megbíza­tást, mert tudni szeretném, hogy kapok-e megfelelő támogatást a palesztin területeken kialakult helyzet megváltoztatásához” - je­lentette ki újságírók kis csoportja előtt. Mohamed Dahlán palesztin biz­tonságügyi államminiszter szerint fontos tényező volt a Mahmúd Abbász palesztin miniszterelnök Washington. George Bush ameri­kai elnök szerint az ENSZ-nek most lehetősége van arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon Irakban. Az el­nök - közép-európai idő szerint a tegnapra virradó éjszaka - a nem­zethez intézett beszédében a bag­dadi ENSZ-képviselet elleni rob­bantásos merényletre utalva kije­lentette, hogy a terroristák Irakban a civilizált világ képviselőit támad­ták meg és a civilizált világnak szembe kell szállnia velük. Az elnök elismerte: Amerika nem minden barátja értett egyet azzal a döntéssel, hogy eltávolítják Szad- dám Húszéin iraki államfőt a hata­lomból, a múlt nézeteltérései azon­ban nem akadályozhatják a jelen kötelességeinek a teljesítését. Az el­nök a terrorizmus elleni harc köz­ponti frontjának nevezte Irakot. „Mindent megteszünk, ami szüksé­ges, és annyi pénzt költünk rá, amennyi szükséges, hogy győzel- , met arassunk, előmozdítsuk a sza­badságot és nagyobb biztonságot teremtsünk saját nemzetünknek is. Ez időt igényel és áldozatot követel” - hangsúlyozta. Bejelentette, hogy 87 milliárd dollárt fog kérni a kong­resszustól a katonai és az újjáépítési feladatok teljesítéséhez Irakban és Afganisztánban. Ez fedezi a katonai és hírszerzési műveleteket Irakban, Afganisztánban és máshol, amelyek a számítások szerint 66 milliárd London/Bagdad/Nedzsef/Tikrít. Nagy-Britannia két zászlóaljnyi erősítést küld Irakba - közölte teg­nap a brit védelmi minisztérium. Ez jóval kisebb létszám, mint amennyinek kiküldését a múlt hé­ten a külügyminiszter kérte a kor­mányfőtől. A parlamentnek írás­ban beterjesztett döntés szerint a mozgósítás „nem elkapkodott ref­lexmozdulat, hanem célzott, rész­leteiben kidolgozott válasz” a leg­utóbbi időszakban a szövetséges erők ellen Irakban elkövetett fegy­veres támadásokra. A mozgósított erő a kiszolgáló személyzettel együtt 2500 fő körüli kontingens kivezénylését jelenti, ez mintegy 25 százalékkal növeli az Irakban jelenleg állomásozó brit erők lét­számát. Nagy-Britannia 45 ezres haderővel vett részt az iraki hábo­rúban; katonai jelenlétét azóta 10 ezer főre csökkentette. (Jack Straw lemondása körüli válság kialakulá­sában, hogy Izrael vonakodott akár egyet is teljesíteni a közel-keleti bé­ketervből reá járuló kötelezettsé­gek közül. A Maariv izraeli lapnak megerősítette, hogy a jövőben semmilyen körülmények között sem lesz miniszter semmiféle pa­lesztin kormányban. Dahlán éle­sen támadott bizonyos palesztin elemeket is, mert hecckampányt folytattak Abbász ellen, egyebek közt a Gázai övezetben megtartott tüntetéseken. Koréi tegnap az Arafat bojkottálá­sát célzó politikájának módosításá­ra szólította fel Izraelt. Szilvan Salom izraeli külügyminiszter a Colin Powell amerikai külügymi­niszterrel folytatott tegnapi tele­fonbeszélgetésében azt hangoztat­ta, hogy Koréi felkérése a kormány­fői posztra nem mozdítja elő a bé­kefolyamatot mindaddig, amíg a Közel-Keleten Jasszer Arafat moz­gatja a szálakat. „Arafat a legnega­tívabb elem a térségben, ő a felelős Mahmúd Abbász bukásáért is” - hangsúlyozta Salom. Cristina Gallach, az EU külügyi biztosának szóvivője tegnap nyilat­kozatban közölte: a tartós és igaz­ságos közel-keleti béke megterem­tését célzó erőfeszítéseiben Koréi dollárba kerülnek a következő év­ben. Az elnök úgy ítélte meg, hogy az amerikai katonák száma Irakban megfelel a küldetésnek, de a kato­nai parancsnokok még egy több­nemzetiségű hadosztályt kértek a brit és lengyel vezetésű hadosztá­lyon kívül. Egyes államok azonban a részvételhez az ENSZ BT kifejezett felhatalmazását akarják, Colin Powell külügyminiszter ezért új biz­tonsági tanácsi határozattervezetet nyújt be, amely jóváhagyja egy amerikai vezetésű, többnemzetisé­gű erő megalakítását. A terrorizmus elleni harc központi frontjának nevezte Irakot. Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kö­zel-Kelet vagy a haladás és a béke térsége lesz, vagy az erőszak és a terror melegágya marad. Ha Irak­ban, Afganisztánban és máshol a demokrácia és a tolerancia kereke­dik felül, az súlyos csapás lesz a nemzetközi terrorizmusra. Ez az oka annak, hogy öt hónappal Irak felszabadítása után gyilkosok gyü­lekezete, a bukott rezsim hívei és külföldi terroristák próbálják káosz­ba dönteni az országot. Nem tudni, milyen mértékben működnek együtt, de a céljuk közös: visszata­szítani Irakot a zsarnokságba. A ter­roristáknak az a stratégiai céljuk, külügyminiszter Blairnek küldött feljegyzésében 5 ezerrel kívánta emelni a brit kontingens létszámát, mondván: stratégiai léptékű ku­darc fenyegeti Irakban a szövetsé­geseket, ha nem szánnak elegendő erőt a rendezés felgyorsítására.) Merényletet készültek elkövetni Irakban egy újabb síita vallási mél­tóság, Basír an-Nadzsafi ajatolláh ellen - közölte a vallási vezető fia, megerősítve az Iraki Iszlám Forra­dalom Legfelsőbb Tanácsa (SCIRI) síita szervezet értesülését. Egy szombaton Nedzsefben elfogott férfi beismerte: egy hálózathoz tartozik és azért érkezett a síiták szent városába, hogy felderítse a terepet az ajatolláh elleni merény­letkísérlethez, illetve „hajtsa végre a támadást, ha megfelelő alkalom kínálkozik”. Kihallgatása után a férfit átadták az amerikai erőknek, miután bevallotta, hogy megölt két amerikai katonát. Razziát tartott Tikrítben, Szaddám számíthat az EU tagországainak egyértelmű támogatására. Oroszország szombaton nyugtalan­ságát fejezte ki Abbász lemondása miatt. Moszkva ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy az izraeli-palesztin béketerv meg­valósításába be kellene vonni Szíri­át és Libanont is. Az Izvesztyija teg­nap Mihail Gorbacsov volt szovjet elnökhöz hasonlította Abbászt. „Rö­vid kormányzási ideje alatt Abbász nem tudta leküzdeni a Gorbacsov- szindrómát” - írta a lap, arra utalva, hogy akárcsak a szovjet vezetőt, Abbászt is sokkal inkább kedvelték külföldön, mint odahaza. Izraeli harci helikopterek legkeve­sebb három rakétalövedéket lőttek ki vasárnap késő este a Gázai öve­zetben, a Hamász szélsőséges pa­lesztin mozgalom egyik tagjának a házára. Az épületben tartózkodó kilenc személy megsebesült. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök előző­leg hangsúlyozta: a Hamász veze­tőire halál vár, Izrael folytatja elle­nük a könyörtelen hajtóvadászatot. A Jaszin sejk, a Hamász alapítója elleni szombati merényletkísérlet után - mivel a Hamász bosszút es­küdött - Izraelben elrendelt legma­gasabb fokú készültség tegnap is érvényben volt. (MTI, TASR) MTI-HÍR Moszkva. A csecsen ellenállás har­cosai vállvetve küzdenek addig, amíg Oroszország, ez a bűnöző atomhatalom nem vonja ki megszál­ló csapatait Csecsenföldről - foglalt állást Aszlan Maszhadov, a Moszkva által el nem ismert Csecsen Köztár­saság elnöke a köztársaság hivatalos hírügynöksége, a Chechenpress hon­lapján. Maszhadov - egy hónappal a csecsen elnökválasztás előtt - olva­sói levelek kapcsán közölt vélemé­nyében egy hasonlatot használva fej­tette ki, hogy miért nem határolódik el Sámil Bászájevtől, és miért nem adja ki őt Moszkvának. (Bászájev csecsen hadúr nemrégen jelentette be, ő adott utasítást a mozdoki kato­nai kórház elleni, 50 halottat követe­lő augusztusi robbantásos merény­letre, egyúttal újabb jelentős táma­dásokat helyezett kilátásba.) Masz­hadov válaszképpen azt kérdezte: Belgrád. A Vajdasági Magyar De­mokrata Párt (VMDP) szerint a kis- határforgalmi vízum bevezetésére vonatkozó brüsszeli javaslat nem válthatja ki a határon túl élő ma­gyaroknak nyújtandó kettős állam- polgárságot. A VMDP közleményé­ben előrelépésként értékeli Szabó Vilmos magyar államtitkár kijelen­tését, miszerint Magyarországon a határon túli magyarok iránti viszo­nyulás napi politikán felülemelke­Szöul. Észak-Korea hosszú hatótá­volságú rakétát fejlesztett ki, amely Japán és az USA-hoz tartozó Guam szigetének célbavételére is alkalmas -jelentette tegnap a Csoszun Ilbo cí­mű szöuli napilap. A dél-koreai vé­delmi minisztérium nem tudta meg­erősíteni a vezető szöuli lap hírét. Az értesülés az esetleges észak-koreai atomfegyver-kísérlettel kapcsolatos sajtótalálgatások közepette látott napvilágot. Ezek szerint a kísérletre ma, Észak-Korea megalakításának 55. évfordulóján kerülhet sor. Jun Jong Kvan dél-koreai külügyminisz­ter tegnap figyelmeztetett: a súlyos észak-koreai lépések befolyással előfordulhatott volna a nagy honvé­dő háborúban, hogy Oroszország el­ítéli és kiadja egy katonai parancs­nokát a náci Németországnak, ami­ért az partizánháborút, diverziós te­vékenységet folytat az ellenség terü­letén? Szavai szerint a csecsének számára Oroszország egy őket ke­gyetlenül terrorizáló százezer fős haderővel egyenlő. A szakadár cse­csen elnök az orosz propaganda és titkosszolgálatok fogásának minősí­tette a harcos iszlám, a nemzetközi és iszlám terrorizmus, továbbá a vahhábitizmus összekeverését a cse­csen függetlenségi küzdelemmel. Vlagyimir Putyin orosz elnök végle­ges megoldást akar a csecsen kér­désre. S hogy a pedáns Nyugat szá­mára a dolog emészthető legyen, Moszkva a sztálini módszert alkal­mazza, s a csecsen népirtást a Nyu­gatot leginkább fenyegető problé­mával, a nemzetközi terrorizmussal köti össze. dő, össznemzeti kérdés, s hogy „el­indult a Kárpát-medencei magyar­ság határok megváltoztatása nél­küli újra egybekapcsolása”. Azon­ban ezzel a megnyilatkozással ne­hezen egyeztethető össze Tóth Ta­más külügyi szóvivő értékelése, miszerint ha az unió a kishatárfor- galmi vízum elfogadása mellett dönt, „az optimális kiegészítése lenne a kedvezményes magyar ví­zumszabályoknak, és akár a kettős állampolgárságról szóló nézetelté­rések élét is elvehetné”. lesznek a Phenjan atom programjá­ról folytatandó tárgyalásokra. Közöl­te: Washington aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Észak-Korea ma fe­nyegető lépést tehet. A Csoszun Ilbo egy meg nem nevezett kormányhiva­talnokra hivatkozva arról számolt be, hogy a 3-4000 kilométeres ható- távolságú ballisztikus rakétát tavaly fejlesztették ki, de még nem állítot­ták hadrendbe. Az új rakéta jelentő­sebb csapásmérő erőt képvisel, mint a 2500 kilométeres hatótávolságú Taedopong-1, amelyet Észak-Korea 1998-ban lőtt ki a csendes-óceáni ja­pán szigetekre. A feltételezések sze­rint Phenjan ezenkívül hétszáz, 1300 kilométeres hatótávolságú Dopong rakétával is rendelkezik. Az amerikai elnök 87 milliárd dollárt kér a kongresszustól Irakra és Afganisztánra Bush táncba hívta a világszervezetet MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai razziák Tikrítben - újabb síita vallási vezetőt akartak megölni Két zászlóaljnyi brit erősítés MTI-HlREK hogy a merényletekkel az Egyesült Államokat dolgavégezedenül távo­zásra kényszerítsék, de tévednek, Amerika nem fog megfutamodni. Az elnök négy nappal a New York-i és washingtoni terrortámadások második évfordulója előtt elhang­zott beszédében azt is hangsúlyoz­ta, hogy nem lesz visszatérés a 2001. szeptember 11-e előtti hamis biztonságérzethez. A német kormány tegnap nem volt hajlandó a Bush-beszéd kommen­tálására. Béla Anda, Gerhard Schröder kancellár szóvivője csu­pán annyit közölt, Berlin megerősí­ti, továbbra sem áll szándékában csapatokat küldeni Irakba, s az új­jáépítéshez csupán humanitárius téren hajlandó hozzájárulni. _ Franciaország szerint a legújabb Bush-beszéd, amely az Irakkal kap­csolatos nézeteltérések lezárására szólított fel, „felkínálja a megálla­podás lehetőségét”. Noelle Lenoir Európa-ügyi miniszter asszony sze­rint változott az amerikai elnök ál­láspontja, hiszen Bush eddig csak az USA-nak és Nagy-Britanniának szánt fontos szerepet Irak sorsának alakításában. Úgy vélte, Irak gyors és békés újjáépítését illetően a be­széd egyben az amerikai kudarc csöndes beismerését is jelenti. „Két­ségkívül jó hír ez számunkra, Irak számára és az iraki lakosság számá­ra” - fogalmazott a miniszter, hoz­zátéve: megnyílt az út az új BT-ha- tározat elfogadása előtt. Húszéin bukott iraki diktátor szü­lővárosában tegnap hajnalban az amerikai hadsereg, a szövetséges katonák elleni merényleteket pén­zelő, illetve összehangoló Szad- dám-hívek után kutatva. Négy ke­resett személyt elfogtak. A korábbi razziák során elfogott irakiaktól kapott tippek alapján a katonák szinte egyszerre szállták meg a Tikrít belvárosában álló házakat, álmukban lepve meg a körözött személyeket. Colin Powell amerikai külügymi­niszter szerint az USA azzal szá­mol, hogy legfeljebb 15 ezer külföl­di katonával bővül az iraki meg­szálló erők száma, ha a Biztonsági Tanács elfogadja az amerikai hatá­rozattervezetet. Irakban jelenleg küencezer külföldi katona szolgál az amerikai és a brit erőkön kívül. Powell közölte, Washington a hatá­rozattal leginkább azt akarja elérni, hogy a nemzetközi közösséget be­vonja Irak politikai újjáépítésébe. VMDP-közlemény a kettős állampolgárság ügyében Ellentétes nyilatkozatok MTI-HÍR Tavaly fejlesztették ki, de még nem állították hadrendbe Phenj ani rakétaveszély MTI-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom