Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-30 / 200. szám, szombat

KG li.S'/.S ÍGÜN Ki Ui 1 AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE 2003. augusztus 30., szombat 1. évfolyam, 20. szám Nagyon fontos, hogy tudjuk: elég érett-e már a gyermek izomzata ahhoz, hogy a sérülés a minimumra csökkenjen Legyen öröm a mozgás! az ízületeket. Remekül fejleszti az ügyességet, de gyors és erőszakos játék, a mérkőzéseken gyakoriak a sérülések. Az edzést serdülőkor­ban érdemes elkezdeni. Kosárlabda: jól megdolgoztatja az izomzatot, egyaránt kell futni, ug­rani, kézzel vezetni és dobni a lab­dát. Az ugrások eléggé megterhe­lik a bokát és a térdet. Nagyon sportszerű játék, a technika fonto­sabb, mint a labdajátékokban álta­lában uralkodó erőszak. A tűzfalra szerelt kosár is remek lehetőséget nyújt a játékra és a gyakorlásra. 10- 12 éves kortól ajánlható. Futás: a gyermekek természetes életmegnyilvánulása, rö­vidtávon kimagasló eredményeket képe­sek elérni, de a hosszútávfutáshoz még nem elég fejlett a tüdejük, és igazság sze­rint sokszor unalmasnak is tartják a táv magányos teljesítését. Jégkorong: lendületes, az egész testet megdolgoztató játék, de rendkívül nagy a sérülés kockáza­ta, ezért kicsiknek egyáltalán nem, az idősebbek közül pedig csak a nagyon jól korcsolyázó, ke­ménykötésű legényeknek aján­lott. Atlétika: az edzéseket 12-14 éves kortól ajánlott elkezdeni. Az atlé­tika nem csapatsport, nélkülözi a játékosságot, de erősíti az egyéni küzdeni akarást és a kitartást. Tenisz: kitűnően fejleszti az álló- képességet és az ügyességet, vi­szonylag kevés kockázattal jár, bár előfordulhatnak izomsérülé­sek. 12-14 éves kortól ajánlott. Előnyt jelenthet a magas növés és a nagy kartávolság. Úszás: eredményesen javítja a rossz testtartást, fejleszti az álló- képességet, és szinte alig fordul elő sérülés. Kajak és kenu: amellett, hogy erősít és kitartásra nevel, kiváló szórakozást is nyújt: a gyermekek sok időt tölthetnek a szabadban le­vegőn és a vízen. Komolyabb sérü­lésektől sem kell tartani és a szívműködésre, a vérkeringésre e sportok valóságos jótétemények. 10-12 éves kortól ajánlható. Az egyre divatosabbá váló vadvízi evezés (rifting) azonban gyerme­kek számára veszélyes, nem nekik való. Lovaglás: sok gyermek álmodo­zik róla, sajnos meglehetősen költséges sport. A lovaglás csodá­latos természetélménnyel gazda­gítja a gyermekeket, emellett erősíti a has-, a hát- és a combiz­mokat. Azon kívül, hogy sport, kapcsolódik hozzá az állatok sze- retete és gondozása, az állatért érzett felelősség kialakulása is. Küzdősportok: szakszerű irányí­tás mellett, már nagyon korán, akár 5 éves kortól űzhetők. A gyermekek különösen szeretnek birkózni, összemérni erejüket, és pl. a cselgáncs, a karate stb. emel­lett megtanítja, hogyan uralják a testüket. Fejleszti az összpontosí­tó és reakciókészséget is. VESZÉLYEK Az egyes sportok, pl. talajtorna, testépítés, súlyemelés, ha korán kezdik intenzíven gyakorolni, be­folyással lehetnek a gyermek későbbi magasságra. A túlzott izomerősítés hajlamos a növeke­dést gátolni, a csontváz csontjai­nak hosszában és a porc-kapcso­lódások szintjén. A legtöbb veszélyes sérülést a csont- és ízületi bántalmak jelentik. Mi­előtt belevágunk az edzésekbe, min­den esetben nélkülözheteden az előzetes orvosi vizsgálat. Nem árt, ha a gyermek néhány órát ismerkedik a sportággal, an­nak kellemetlen oldalával is. Ha lovagolni szeretne, akkor például az istállótakarítással, mielőtt bel­ép egy egyesületbe. A döntésnél a szülők objektiven vegyék figye­lembe a gyermek képességeit, és ezek fényében vizsgálják meg a kiszemelt sportágat. Nagyon fon­tos, hogy tisztában legyünk azzal: milyen életkorban célszerű elkez­deni a sportág versenyszerű művelését, elég érett-e már a gyermek izomzata, mozgáskoor­dinációs képessége ahhoz, hogy a kudarc és a sérülések kockázata a minimumra csökkenjen. A boldogságtól ragyogó élsporto­lók láttán a szülők és a gyerekek egyaránt megfeledkeznek az él­sport hátrányairól. A legtöbb sportág erőteljes edzés mel­lett már nem egészséges, hanem veszélyes: min­dennaposakká válnak a sérülések, az egyéb­ként csak időskor­ban fellépő fordítatlan sodások már na­gyon korán megkeserítik az élsportolók életét. Az él­sportoltó fiatal kénytelen minden figyelmét egy do­lognak szentelni, nem marad ideje más képességei fejlesztésé­re. A gyerekek többsége igényel vala­miféle több-kevesebb rendszeres­séggel folytatott sporttevékenysé­get, a megfelelő sportág kiválasz­tása azonban nem mindig könnyű. A legtöbb szülőnek van egy dé­delgetett álma, amelyben gyer­mekét híres focistának, teni­szezőnek látja, de nem helyes, ha a sport kiválasztását saját becsvá­gyunk, kedvtelésünk szerint erőltetjük a gyermekre. Vegyük inkább figyelembe az ő tulajdon­ságait, érdeklődését körét. A sporttal fejleszteni és kompenzál­ni egyaránt lehet, de a legfonto­sabb, hogy gyermekünk valóban örömét lelje a kiválasztott sport- tevékenységben, ne erőszakkal kerüljön csapatba vagy egyesület­be. MELYIKET VÁLASSZUK? Kerékpározás: rendkívül egész­séges sport, kitartásra nevel, nö­veli az erőnlétet, serkenti a szívműködést. Az 5-6 éves gyere­kek egyensúlyérzéke már elég fej­lett ahhoz, hogy forgalommentes területen biciklizzenek. Labdarúgás: az egyik legnép­szerűbb sport, de a baleseti sta­tisztikákat is vezeti, nagyon gya­koriak a lábsérülések. A gyerekek 10 éves kor körül már alkalmasak a szabályok elsajátítá- sára, de okosabb , ha kisebbek sérülések elkerülése érde­kében nem futballcipóben fociznak. Kitűnően fejleszti az állóképességet és az ügyességet, de elsősorban csak a lábizmokat dolgoztat­ja meg. Kézilabda: nagyon megerőlteti a MINEK ALAPJÁN DÖNTSÜNK? ♦ Állóképesség: Pozitívan értékelhetők az állóképességet, ki­tartást fejlesztő sportágak, mert erősítik a szívműködést, a vérke­ringést, a légzést. ♦ Erőkifejtés: Milyen erőteljes és egyenletes az izomzat és a test egyes részeinek igénybevétele. ♦ Ügyesség: Fejleszti-e az illető sportág a koordinációs készsé­get, az érzékelést és az egyensúlyérzéket. ♦ Kockázat: Mekkora a sérülés és a tartós károsodás veszélye. Tudni kell, hogy a tartós sérülések rendszeres edzés és verseny- sport esetén elkerülhetetlenek. ♦ Életkor: Fontos szempont pontos információt szerezni arról, hogy milyen életkorban szabad elkezdeni az adott sportágon be­lül a versenyekre való felkészülést. Ezzel sok felesleges sérülé­sétől, káros hatástól, kudarctól kímélhetjük meg gyermekünket. Kérjük a sportorvos segítségét. ♦ Felszerelés: bizonyos sportoknál a szülőknek kell megvásárol­niuk a sportoláshoz nélkülözhetetlen eszközöket. Jól át kell gon­dolni, hogy tudjuk-e fedezni az emiatt felmerülő költségeket. AKTUÁLIS V alóban már csak né­hány nap, és a csalá­dok nagy részében megváltozik az élet. Maaa Különösen az elsősökre vár nagy változás. Egész délelőtt nyugod­tan kell ülniük az órán, délután pedig egyéb kötelességek várják őket. Ezért aztán a testmozgást is meg kell szervezni. A gyerekek sportolni kezdenek, egyesületek­be járnak, ahol szintén meghatá­rozott időpontokhoz kell alkal­mazkodniuk. A mozgáshoz a kö­telesség társul, ami sokszor elve­szi a gyerekek kedvét. Fontos, hogy úgy válasszunk neki sportot, hogy a mozgás továbbra is elsősorban örömet okozzon a gyermeknek. MIT SPORTODON A GYERMEK? GYÓGYTURM IX Nem a kávé a hibás A kávé kedvelői lassan már nem tudják, ki­nek higgyenek. A legújabb kutatások azt bi­zonyítják, hogy nem fenyegeti őket jobban az infarktus veszélye, mint másokat. A finn szakemberek tíz évig 20 ezer férfit és nőt vizsgáltak, hogy bizonyítsák a rendszeres ká­véfogyasztás és a szívbetegség közötti össze­függést. Megállapították, hogy azok között a férfiak között, akik egyáltalán nem fogyasz­tanak kávét, több a szívbeteg. A szakembe­rek figyelmeztetnek: a kávéhoz általában ci­garettára gyújtanak, s talán épp itt kell ke­resni a szívbetegség kialakulásának okát. A férfiak félnek az öregedéstől Úgy tűnik, a férfiak jobban tartanak az ún. matuzsálem szindrómától és az öre­gedéstől, mint a nők. Érdekesség, hogy ez éppen a csábító macsók hírében álló olaszokra vonatkozik. Már a harmadik x után kezdenek foglalkozni az öregedés­sel. Az erősebb nem nehezen viseli el az első ráncok megjelenését, a lógó hasat és a hajhullást. Minden harmadik olasz férfi járt már plasztikai sebésznél. Ez abból a közvélemény-kutatásból derül ki, amely­be 864 18-50 éves férfi kapcsolódott be. Bővül a férfiaknak szánt szépségápolási szerek választéka is, s az erősebb nem képviselői is kedvelik a stresszoldó masszázsokat, a regeneráló készítményeket és a szolári­umot. Rég elmúlt az az idő, amikor a férfiak az illatszerboltban csak borotválkozás utáni vizet vásároltak. Egyre több nő szül harmincévesen A skandináv országokban egyre több „idős“ nő vál­lalkozik a szülésre. Dáni­ába, Finnországban, Iz- landon, Norvégiában és Svédországban divat lett 30 éves kor után szülni. 1990-2000 között a szülé­sek 49 százaléka a har­mincévesnél idősebb nők „számlájára“ írható. Megnőtt az érdeklődés a bölcsődék és óvodák iránt is. A 3-6 éves dán gyerekek 90,2 százaléka jár óvodába. Svédországban ez az arány 79, Finnországban 68,2 százalék. Az UV-sugárzás szennyezett levegőben nagyobb Hűvös időben könnyebb napszúrást kapni ZLATA ÍABAJOVÁ az ózonréteg egy százalékkal csökken, a ká­ros ibolyán túli sugárzás a kétszeresére nő. A föld létét veszélyeztető ózon­lyukak úgy keletkeznek, hogy bizo­nyos területek fölött lényegesen csökken az ózontartalom. Az Ank- tarktisz felett az ózonréteg 40-50 százalékos csökkenését figyelték meg, s ez a bőrrák és a látáskáro­sodás veszélyét rejti magában. Az aktív ibolyán túli sugárzás minden élő szervezet genetikai struktúrá­ját károsítja. Már a múlt század elején bebizonyosodott a bőrrák és az ibolyán túli sugárzás közötti összefüggés. Rákkeltő hatása a 290-330 nm hullámhosszú sugár­nak van. Károsítja az egészséget, ha hosszú ideig nagy adagot kap a szervezet. Főleg a kevés bőrfesték­kel rendelkező emberek érzéke­nyek rá. A káros sugárzás első következmé­nye a bőrpír, amely a napozás után 1-3 órával jelentkezik, és a maximu­mot 6-8 óra után éri el. 1-3 nap múl­va eltűnik, s a bőr megbámul. A túl­zott UV-sugárzás után a bőr begyul­lad, megdagad, eseüeg fáj. Súlyo­sabb esetben hólyagok képződnek, csökken a vérnyomás, rosszullét, láz is jelentkezhet. Ismeretes, hogy a vi­lágos bőrűek érzékenyebbek. Az ér­zékenység összefügg a korral, a ne­mi érettséggel, az általános egészsé­gi állapottal. A bőr ellenálló képességét nagy­ban befolyásolja, hogy mennyire képes visszaverni a sugárzást, s hogy mennyi bőrfestéket tartalmaz. A fehér bőr a sugárzás 30 százalékát, a fekete bőr pedig a 10-20 százalékát képes elnyelni. Napozáskor figyelembe kell ven­ni, hogy a sugárzás intenzitása annak a rétegnek a vastagságától, minőségétől, szennyezettségi fo­kától függ, amelyen a sugárzás át­halad. Reggel és este például, de különösen télen csaknem nincs sugárzás, nyáron délben pedig kétszer nagyobb, mint reggel és késő délután. Érdekes, hogy az UV-sugárzás nem akkor erősebb, amikor na­gyobb a hősugárzás, vagy maga­sabb a levegő hőmérséklete. Magas légnyomású hűvös időben a levegő áteresztő képessége nagy lehet, és ezért az ibolyán túli sugárzás erősebb, mint hőségben, amikor általában a levegő szennyezett. Hi­hetetlennek tűnik, de igaz, hogy hűvösebb időben könnyebben le­het napszúrást kapni. Az ésszerű napozás erősíti az egészséget. Pótolhatatlan például a B-vitamin képződése szem­pontjából. A napsugár megöli a mikroorganizmusokat, gyógyítja a sebeket, növeli az erőnlétet. A mértéktelen napozás gyengíti a szervezetet, fejfását, fáradtságot okoz. Bizonyos betegségek, gyógy­szerek, allergiák esetében az UV- sugárzás nem ajánlott, ezért min­dig ki kell kérni a kezelőorvos vé­leményét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom