Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-26 / 197. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 26. Nagyszünet Bulizás közben nem kellett mást tenni, csak érezni a ritmust, és haladni az egyre nagyobb tömeggel (A szerző felvételei) 2003 Budapest Parádé Immár negyedik alkalommal pörgött Budapest. A hétvégén feléledtek az utcák, gördültek a kamionok a Budapest Parádén. A fergeteges hangulat már akkor magával ragadta az embert, amikor meghallottuk messziről a zenét, és láttuk a sok nem mindennapi figurát. JUHOS MELINDA Nem kellett mást termi, csak érezni a ritmust, és haladni az egyre nagyobb tömeggel. Itt mindenki szabadnak érezhette magát, senkit nem zavart, ha valaki, mondjuk éppen a lámpaoszlopon táncol őrültem, ő ezt élvezte, hát tessék. A 44 kamionról, amelyek az Erzsébet térről indultak, főleg az elektronikus zene dübörgött, de akadt köztük reggae kamion is. Több száz lemezlovas borzolta a kedélyeket és próbált kamionja mellé csalogatni minél több embert. A résztvevők sokaságában megtalálhattuk a pici baJövőre ugyanitt! A 44 kamionról, amelyek az Erzsébet térről indultak, főleg az elektronikus zene dübörgött bát, valamint az egészen idős bácsikat és néniket is, akik csak figyelték az önfeledten táncoló tömeget, mondva: „egyszer ki lehet bírni a zajt, fiatalok, szórakozzanak!” Idén a nyári fesztiválzáró parádén mintegy 600 ezren vettek részt, ezzel az egyszerre legnagyobb tömeget megmozgató rendezvény lett Magyarországon. A központi ünnepség az Adrássy út, Felvonulási tér valamint a Hősök terének 44 pontján zajlott. Az utóbbin az egymástól közel állomásozó kamionok zenéje eléggé mixelődött, ezért inkább kicsit továbbálltunk, na de ez a kis kellemetlenség semmiképpen nem szegte kedvünket. Tíz órakor tűzijátékkal zárult a központi rendezvény, ezután a város nagyobb klubjaiban, valamint a Népstadionban, afterpartykon várták azokat, akik még bírták szusszal. A Budapest Parádé Bonusz afterpartyja a Népstadionban volt, ahol több sátorban, valamint kamionokról különböző műfajú zenékkel vártak minket. Elgondolásom szerint itt is mindenki megtalálhatta a kedvére valót. Kora reggel a tánc- és bulimaraton után taxival mentünk az állomásra. A taxis értette a dolgát, kikérdezett bennünket, és szépen lehúzott rólunk 4000 forintot a körülbelül 3-4 perces útért. Csak remélhetjük, hogy a többi nem ilyen, és ez máskor nem esik meg. De ez talán nevetségesen is hangzik. A vonaton ismét parádézókba botlottunk mindenütt, voltak, akik már viszonylag öreg rókának számítottak, de azért voltak olyanok is, mint jómagam, szóval „elsőparádézók”. A végén, amikor búcsúztunk, a társaságból mindenki egyöntetűen azt mondta:,Jövőre ugyanitt!” SZAMÁRFÜL Mezey László: , A Himalája csúcsáig „Ez a hihetetlen pillanat, tudtam, csak itt érinthet meg, de azt tisztán láttam, hogy racionális gondolataink, döntéseink, terveink nélkül nem élhettem volna át mindezt. Ott, messze a kézzelfoghatótól, közel a bölcsességhez, a világ tetején ücsörögtem” - olvasható a könyvben, amit most szeretnénk bemutatni nektek. A könyv nemcsak azért jó, mert érdekes és tele van képpel, de sok mindent megtudhatunk belőle a magyar expedíciókról A magyar hegymászók tavalyi teljesítménye, hogy feljutottak a világ legmagasabb csúcsára, nem kis teljesítmény, főleg, ha tudjuk azt is, hogy mennyi akadállyal kellett megküzdeniük az itthoni szervezés, valamint a kiutazás során és a helyszínen egyaránt. Milyen érzés volt, hogy tavaly május 25-én Erőss Zsolt kitűzte a magyar zászlót a Mount Everest csúcsára, hiszen ez nemcsak Erőssnek nagy siker, hanem az egész csapatnak, amelyik elkísérte, és azoknak is, akik itthon szurkoltak neki, hogy sikerüljön ez a nagy álom. Mindezeket megtudhatjuk Mezey László könyvéből, aki tagja volt az első sikeres magyar Mount Everest-expedíció- nak. Nem tartalmi beszámolót szeretnénk most tartani, ennek a könyvnek az esetében nem is lehet. A képpel teli kiadványból kiderül, hogy milyen út vezetett a világ legmagasabb pontjának a meghódításához. Milyenek voltak az edzések, táborok, hol jártak a magyar hegymászók előtte, mit tettek azért, hogy eléggé felkészültek legyenek egy ilyen feladat sikeres végrehajtásához. A szerző nemcsak a saját érzéseit írja le, hanem társaiét is, leginkább beszélgetések és napló formájában. De elolvashatjuk a régebbi mászások történetét is, egészen 1983-tól. A könyv nemcsak azért jó, mert érdekes és tele van képpel, de sok mindent megtudhatunk belőle a magyar expedíciókról; azokról az országokról, ahol jártak - kicsit mást és máshogyan, mint a földrajz könyvek is megírnak; szakkifejezésekkel is megismerkedhetünk; láthatjuk, sajnos csak képen a serpákat, jakokat, naplementét a hegyen, nagyon sok havat, hegycsúcsokat, és még sok mást, amiben itthon nem lehet részünk. Lehet, hogy ennek a könyvnek köszönhetően többen akarnak majd nekivágni a világ legmagasabb pontjának, vagy csak kisebb hegycsúcsokat meghódítani, vagy csak álmodoznak majd arról, milyen jó lehet ott fent. De aki nem szereti a hegyeket, annak is érdekes lehet, hiszen olvasmányos, jó stílusban megírt könyvről van szó. (ncs) Mely munkák számodra a legmegfelelőbbek? Elhelyezkedési tanácsok AJÁNLÓ Jó lenne valamilyen munka, de fogalmad sincs, hogy mihez értesz? Lennének öüeteid, hogy mit szeretnél dolgozni, de nem tudod, hol keresd a megálmodott állást? Eddig kudarcaid voltak az álláskeresésben? Segítünk! Először is: amennyiben sikeres álláskereső szeretnél lenni, tisztázni kell magadban a következőket: 1. Mit tudok dolgozni (képességeim)? 2. Mit szeretnék dolgozni (érdeklődésem)? 3. Hol tudok elhelyezkedni (lehetőségeim)? Mi most a harmadik kérdés megválaszolásához szeretnénk neked segítséget nyújtani. Állást keresni többek között úgy lehet, ha: • hirdetéseket böngészel különböző újságokban, interneten, és erre a hirdetésre önéletrajzot, motivációs levelet küldesz be, • hirdetést adsz fel, • pályázatot írsz, • folyamatosan érdeklődsz mindenkitől: barátaidtól, szüléidtől, esetleg tanáraidtól, tudnának-e számodra megfelelő állást, • egyfolytában keresgélsz (Még az is lehet, hogy az utcán járkálva találsz egy kiírást, és személyesen tudsz az üzlet tulajdonosával beszélni.), • önálló vállalkozásba kezdesz. Szerencsés esetben találhatsz munkát úgy is, hogy: • azon a. munkahelyen maradsz, ahol tanuló éveidben szakmai gyakorlatra jártál, • az iskola ajánl téged egy munkahelyre, • a családból, ismerősi körödből ajánlanak be egy munkahelyre. Munkahelykeresésben tehát segíthet (nek): az iskola, a tanárod/szak- oktatód, szüleid, testvéreid, ismerőseid, rokonaid. Na és persze a munkaügyi központok és kirendeltségek, álláskereső klubok, munkaközvetítéssel foglalkozó vállalkozások, munkaerő-közvetítő irodák (diákmunka közvetítők), családsegítő központok, ifjúsági irodák, egyéb civil szervezetek,. Természetesen ezt a felsorolást gondolatébresztőnek szántuk. Ezen kívül még sok lehetőség adódhat számodra. A legfontosabb az, hogy végiggondold a fenti felsorolást: melyek azok a munkák, amelyek számodra a legmegfelelőbbek és a végzettségeddel is egyeznek? (n) Keresni leginkább különböző újságokban, interneten lehet (Képarchívum) OKOSKODÓ Az arany legendája ISMERTETÉS Mióta világ a világ, az embereknek természetes vágya, hogy gazdagok legyenek. A gazdagság és a jólét jelképe pedig nem is annyira a pénz, hanem egy annál sokkal misztikusabb dolog: az arany. De mi teszi ezt a nemesfémet olyan vonzóvá? Miért éppen az arany emelkedett ki a többi fém közül? „Az arany Zeusz gyermeke, sem moly, sem rozsda nem emészti, de az ember elméje elemésztődik általa” - írta Pindarosz, a görög költő. Ősi hagyomány és egyáltalán nem új keletű dolog, hogy az ember az arany bűvöletében él, és ha tehetné, halmozná otthonában ezt a páratlan kincset. Ám mitől értékesebb az emberi természet számára az arany a többi fémnél? Első gondolatunk az lehetne, hogy nemesfém, tehát nagyon ritka, sokkal kisebb mennyiségben található meg a Földön, mint például a vas. És ami ritka, az sokkal értékesebb, drágább, mint ami úton-útfélen elérhető. Az aranyon nem képződik oxidréteg, azaz nem rozsdásodik, és ráadásul könnyen megmunkálható, jól kovácsolható is, ami ugyancsak nem minden fémről mondható el. Ezek azonban csak egyfajta okai az arany értékességének. A platinán ugyanúgy nem képződik oxidréteg, az ezüst és a vörösréz éppúgy kovácsolható, a gyémánt pedig éppolyan ritka és becses kincs, az emberek mégis aranykorról, aranyszívről, arany középútról beszélnek. Az aranyat a ritkaságán kívül a szépsége tette olyan mágikusan vonzóvá, hogy évszázadokon keresztül voltak, akik ölni tudtak érte. A színe és a csillogása volt az, ami annyi embert elbűvölt. Az ősi kultúrák ránézésre a Nappal hozták összefüggésbe, amit a fénye és az életet adó melege miatt a különböző vallások istenként tiszteltek. Az arany csillogása a Nap melegét és ragyogásátjuttatta eszükbe. Ám míg az európai ember számára az arany a gazdagságot jelképezte, az indiánok egészen más kultúrában nőttek fel. Amikor az első hódítók megérkeztek Amerika földjére, a bennszülöttek egyszerűen nem értették, hogy miért okoz a tengerentúli idegenek számára örömet ennek a titokzatos fémnek a birtoklása: az arany - hiába van belőle sok - nem véd a hideg ellen, nem lehet vele jóllakni, és nem okoz örömmámort, mint az ital és a dohány. Az európai hódítókat azonban nemcsak a felfedezeden táj vonzotta Amerika partjaira: az arany legalább akkora vonzerőt jelentett. „Az arany a legnagyszerűbb minden dolgok között... - írta Kolumbusz -, akinek arany van a birtokában, az megszerezhet mindent, amit csak kíván. Őszintén szólva, aranyért a lelke is bebocsátást nyerhet a Paradicsomba.” Ez az - egyébként nyilvánvalóan téves - szemlélet rengeteg ember halálát okozta, és ezreket ösztönzött arra, hogy az arany nyomába induljanak. A kincskeresőket azonban még egy dolog buzdította: Eldorádó legendája, a mesés aranyvárosé, ahol a kincsek halomban állnak. Az El Dorado szó jelentése: „a bearanyozott ember”. Egy fogságba került indián (valószínűleg a kínvallatást alkalmazó kincséhes spanyolok kedvét keresve) egy tóról számolt be, ahol áldozati szertartás keretében egy tutaj fedélzetén szolgái tetőtől-talpig arannyal kenik be a törzsfőnököt. Ezután arany- és egyéb drágakőből készült tárgyakat szórnak a tó közepébe, míg végül a törzsfőnök is beugrik a vízbe, hogy lemossa magáról az aranyport. Ez a titokzatos tó pedig a dél-amerikai Kolumbia fővárosától, Bogotától nem messze terül el, és a Guatavita nevet viseli. Az elmúlt évszázadokban kincséhes emberek ezrei érkeztek Kolumbiába a rejtélyes arany felkutatására. Több próbálkozás is történt a tó lecsapolására (a legutolsó 1912-ben), amelyek során találtak is aranyból készült értéktárgyakat a tó mélyében, ám a kutatások költsége mindig jóval meghaladta a talált tárgyak értékét. Hogy igaz volt-e, amit az öreg indián mesélt az aranyemberről és a földöntúli, mesés gazdagságról, nem tudjuk, Eldorádó mítosza azonban számos író, költő fantáziáját megmozgatta. A kolumbiai kormány azonban a Guatavita-tavat 1965-ben természetvédelmi területté nyilvánította, és azóta már csak azok a kincsvadászok látogatják, akiket a környék páratlan szépsége vonz oda. (s) Pjg 1*1*18§§ VIGYORGÓ Repülő csészealj- Doktor úr, a férjem repülő csészealjnak képzeli magát!- Küldje el hozzám.- Jó, de le tud itt szállni? Cseles A skót családban az anya aggódva szól férjéhez:- Drágám, a kisfiúnk már két napja ugyanazt a cukorkát szopogatja.- Nem baj, legalább spórol.- Jó, jó, de azért már tényleg ki kéne csomagolni! Robbanás- Mit tanultatok ma kémiából?- Ma a robbanóanyagokkal kísérleteztünk.- És mi lesz holnap az iskolában?- Milyen iskolában? Csíkos tehén- Hogy hívják a csíkos tehenet?- Tigriska. Inkognito (vicclap.hu) Por Használt az altatópor, amit a múltkor felírtam önnek? - kérdezi az orvos a páciensétől.- Sajnos nem. Pedig minden este beszórtam vele az ágyamat. Pistike A tanár felszólítja Pistikét:- Bizonyítsd be nekem, hogy a Föld gömbölyű!- De tanár úr, én ezt sose állítottam. Ribizli- Jean, mászik a ribizli?- Nem, uram.- Akkor már megint katicabogarat ettem. Terminátor- Mit csinál a Terminátor éneklés előtt?- Megköszörüli a torkát. Ragozás Tanár:- Ragozzátok a menni igét jelen időben!- Én megyek, te mész, ő megy...- Egy kicsit gyorsabban, ha szabad kérnem!- Én futok, te futsz, ő fut...