Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-22 / 194. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 22. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 9 A közép-európai régióban Budapest a legdrágább Prága a leggazdagabb ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ munkanélküliség alakulása Szlovákiában (2002 decembere - 2003 júliusa, %-ban) (Forrás: TASR) Elektronikus médiák Jövőre többet fizetnek Pozsony. A televízió- és rádióadók alaptalanul tiltakoznak a frekvenci- adíjak bevezetése ellen, hasonló dí­jat ugyanis Európa több államában is bevezettek már - nyilatkozta Bra- nislav Opaterny közlekedési állam­titkár. A tárca a készülő távközlési törvénybe kívánja beiktatni az új dí­jat. Erről a kormány már szeptem­berben tárgyal, és októberben kerül­het a parlament elé. Az összeg azon­ban függ a műsorszolgáltatótól, így a Szlovák Televízió évente legfel­jebb 8 millió, a Szlovák Rádió pedig 2 millió koronát fizet majd. A keres­kedelmi adóknál azonban még enn­él is alacsonyabb lesz, a Twist rádió például 250 ezret, a regionális Beta rádió pedig legfeljebb 8 ezer koro­nát fog fizetni. (TASR) Szlovákia mezőgazdasága Milliárdos veszteségek Pozsony. A mezőgazdasági önkor­mányzatok tanácsának becslése sze­rint az agrárágazatban idén az előzetes tervhez képest mintegy 6 milliárd koronás forgalomkiesés várható. A kisebb bevétel és forga­lom a szélsőséges aszállyal, a piacok szétesésével és a mezőgazdasági termények árának esésével magya­rázható - mondta Ivan Orayec, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara elnöke. Az agrár­kamara többek között éppen az idei óriási veszteségek miatt is kéri, hogy a kormány ne csak az európai uniós szint 45%-ára, hanem az ígértnek megfelelően 55%-ra egészítse ki 2004-ben az agrárszféra közvetlen támogatását. Az aszálykárokról szó­ló összegző jelentés egyébként rövi­desen a kormány elé kerül, az ada­tok begyűjtésének hivatalos utolsó időpontja mára esik. (SITA) Pozsony. Annak ellenére, hogy júliusban országos szin­ten enyhén csökkent a mun­kanélküliség aránya, 34 járás­ban nőtt az állástalanok szá­ma. Az elmúlt hónapban 423 ezer állástalant regisztráltak - 80 ezerrel kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszaká­ban - ami 14,49%-os munka- nélküliségnek felel meg. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Júliusban már a hatodik egymást követő hónapban csökkent a mun­kanélküliek száma, az előző hónap­hoz képest csaknem 5 ezerrel keve­sebben voltak a munkaügyi hivata­lok nyilvántartásában. Ez azonban már jelentősen elmarad az előző hó­napok csökkenésétől. Ehhez első­sorban az új munkanélküliek szá­mának növekedése járult hozzá. A nyári hónapokban már hagyomá­nyosan a frissen végzett diákok kö­zül kerül ki a legtöbb új munkanél­küli. Júliusban összesen 34 ezren je­lentkeztek a munkaügyi hivatalok­nál, akik közül 6,5 ezer volt a végzős diák. Pavel Tomasta, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal elemző osztá­lyának vezetője szerint 1997 óta idén júliusban jelentkezett náluk a legkevesebb végzős. Tomasta ezt az­zal magyarázza, hogy a középisko­lák felsőbb osztályainak diákjai a de­mográfiailag gyengébb évfolyamok­hoz tartoznak. Regionális tekintet­ben az arányok nem változtak, hi­szen továbbra is a keleti és dél-szlo­vákiai járásokban a legmagasabb a munkanélküliség aránya. Júliusban azonban épp a legalacsonyabb mun­kanélküliséggel büszkélkedő Pozso­nyi kerületben nőtt a munkanélküli­ség, míg a szezonjellegű munkák­nak köszönhetően a kelet-szlovákiai kerületekben és a Nyitrai kerületben csökkent az állástalanok száma. Az elmúlt hónapban a munkaügyi hiva­talok csaknem 39 ezer embert töröl­tek a nyüvántartásukból, akiknek csak a kétharmada talált munkát. Egy-egy állástalan áüagosan egy évig van a munkaügyi hivatalok nyilvántartásában. Az elmúlt időszakban azonban nőtt azoknak az aránya, akik hosszabb távon sem képesek munkát találni. Jelenleg az állástalanok csaknem 30%-a már több, mint két éve szerepel a mun­kaügyi hivatalok nyüvántartásában. Arányuk 2002 novembere óta folya­matosan nő. Ami az elemzőket is meglepte, az a munkanélküli segély­ben részesülők számának növekedé­se. Idén ugyan egyetlen hónapban sem nőtt a számuk, azonban július­ban igen, amire az elmúlt években nem volt példa. Hogy most mégis több mint 700-zal többen jutnak se­gélyhez, azt Tomasta a foglalkozta­tási törvényben eszközölt változta­tásokkal magyarázza. Szerinte júli­usban azok tértek vissza a hivatalok­hoz, akiket a módosított törvény mi­att januárban töröltek a nyüvántar- tásból. Júliusban valamivel több, mint 80 ezren részesültek segély­ben, ami az elmúlt hónapban átla­gosan 3740 korona volt. Nem sok jó­val kecsegtetnek a hivatal vezetői az újonnan bejelentett munkahelyek­kel kapcsolatban sem. Az elmúlt hó­napban 17 ezer szabad munkahelyet jelentettek be a hivataloknál, ami csaknem 1,5 ezerrel maradt el az előző hónaptól. Egy betöltetlen munkahelyre 11 állástalan jutott. Tomasta szerint a bejelentett új munkahelyek száma tovább fog csökkenni, hiszen a munkaügyi tár­ca által javasolt törvénymódosítás szerint a munkáltatók már nem lesz­nek kötelesek bejelenteni a munka­ügyi hivataloknál a szabad álláso­kat. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal a jövő héten indítja be a munkanélkü­liek elhelyezkedését támogató prog­ramját is, amire az Európai Unió 3 millió eurót ad, 600 ezer euró pedig az állami költségvetésből, 400 ezer pedig a hivatal költségvetéséből áll a rendelkezésükre. Bővebb informáci­ók a programról a www.grant.rlz.sk internetes címen találhatók, (mi) Zürich/Budapest. Vásárlóerőben több régióbeli város is megelőzi Budapestet, ugyanakkor az árszín­vonalat összehasonlítva a magyar főváros már listavezető - áll a züri­chi UBS pénzintézet jelentésében. A tanulmány szerint a közép-euró­pai térségben Prágában a legmaga­sabb az életszínvonal, Pozsonyt Prágán kívül Ljubljana, Bukarest, Budapest és Riga is megelőzi. A zü­richi UBS befektetési bank 111 ter­mékből és szolgáltatásból álló fo­gyasztói kosarat hasonlított össze a térség országaiban. A budapesti ár­színvonal az irányadónak tekintett zürichi szintnek 55,9 százaléka, derül ki az UBS jelentéséből. A 111 termék és szolgáltatás csomagja minden más kelet-közép-európai nagyvárosban olcsóbb, mint Buda­pesten. A csomag viszont nem tar­talmazza a lakbéreket. A budapesti bérek viszont elmaradnak több más nagyvárosétól: a zürichi eta­lon 16,6 százalékát kapják Buda­pesten, míg például Ljubljanában 21,2 százalékos a mutató. Az élet- színvonal mérésének sajátságos eszköze az a számítás, amely azt tükrözi, hogy egy-egy országban vagy városban hány percet kell dolgozni egy Big Mac hamburge­rért. Az UBC a világ 70 városát fel­térképező felmérése szerint Prágá­ban 42 perc, Budapesten 43 perc, Varsóban 44 perc munka kell hoz­zá, míg Pozsonyban 54 percig dol­goznak egy hamburgerért. Össze­hasonlításul: Chicagóban, Miami­ban, Los Angelesben és Tokióban alig 10 perc árán jutnak a Big Ma- chez, Bécsben 15 perc, Berlinben pedig 16 perc szükséges ehhez. A Big Mac azért hálás mérőeszköz, mert jól kifejezhető általa a vásár­lóerő, mivel minden városban gya­korlatilag ugyanazokból az össze­tevőkből készítik a McDonalds hamburgerét. Az UBS felmérésével homlokegye­nest ellenkeznek az Economist Intel­ligence Unit (EIU) megállapításai. A közelmúltban napvilágot látott ta­nulmány szerint ugyanis Budapest éppen hogy a legolcsóbb a régióban. A londoni kutatóintézet ugyanúgy nem vette figyelembe a szálláskölt­ségeket, mint az UBS. A Mercer Hu­man Resources Consulting viszont igen, és az ő adataik alapján a tér­ségben csak Riga drágább Budapest­nél, ami az UBS-jelentést látszik alá­támasztani. A Mercer és az EIU ta­nulmányban a béreket nem vették figyelembe, (o-o, c) Az átlagjövedelem vásárlóereje 1. Zürich 100 46. Bukarest 31,4 2. Bázel 98 48. Budapest 30,3 3. Genf 95,2 51. Riga 28,5 5. Los Angeles 93,9 53. Pozsony 26,2 14. Frankfurt 69,1 56. Varsó 23,2 20. London 63,6 57. Moszkva 22,2 44. Prága 32 59. Szófia 21,2 45. Ljubljana 31,4 67. Tallinn 15,6 Az átlagjövedelem vásárlóerejét a következőképpen számították ki: a net­tó éves jövedelem osztva a fogyasztói kosár árával, a lakbért kivéve, szá­zalékban. (Forrás: UBS Befektetési Bank) A sikeres Renault Mégane család új tagjai - Mégane Sedan és Mégane Grandtour Az ötajtós Renault Mégane és Renault Mégane Coupé 2002-es évvégi szlovák piaci hódítása (Európában és Szlovákiában is az év autója 2003, az EuroNCAP biztonsági tesztekre 5 csillagot kapott) után az idén ősszel két újabb taggal bővül ez a modell­sorozat. A Mégane forradalmi desingja ezúttal négyajtós Mégane Sedan limuzin- és Mégane Grand- tour kombiváltozatot ölt. A Mégane család két új tagjába beépítették azokat az újításokat, amelyek már az ötajtós Mégane- ben és Mégane Coupéban is meg­találhatók. Ahogy azt a karosszéria dinamikai görbéi is sejtetik,a két modell a jövendő tulajdonosokat rendkívüli menettulajdonságokkal kecsegteti, és nagyon jól tapad az úttesthez. További csábító tulajdonságuk a tágas beltér, a hosszított hátsó ajtók, amelyek leegyszerűsitik a beszállást, a Mégane Sedan és a Mégane Grandtour ugyanis osztályuk legnagyobb méretű kocsijai közé tartozik. Mindkét modell rendkívüli menet­tulajdonságokkal rendelkezik, maximálisan kényelmes, és - ter­mészetesen - biztonságos. Az uta­sok védelme az elsődleges szem­pont, amelyet a Renault minden gépkocsi tervezésénél és gyártásánál szem előtt tart. Nem csoda tehát, hogy az egyetlen a világon, amely 4 olyan kocsit épített, amely a szigorú EuroNCAP biztonsági tesztekre az elérhető legtöbb, azaz 5 csillagot kapott. A Mégane kis családja biztosan beváltja az ügyfelek elvárásait a kényelmével, a magasabb osztályba tartozó funkcióival, a Common Rial technológiával gyártott többszelepes benzin- és dízelmotorok gazdag választékával. A Renault Mégane vonzó íveinek szerelmesei mindkét modellel Nyitrán, az idei Autószalonon ismerkedhetnek meg. UP1224 Tavalyhoz képest 80 ezerrel kevesebben vannak a munkaügyi hivatal nyilvántartásában Kevés az új munkahely

Next

/
Oldalképek
Tartalom