Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-22 / 194. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 22. MOZI POZSONY HVIEZDA: Pinocchio (olasz) 16, 18, 20.30 HVIEZDA - KERTMOZI: Halálosabb iramban (amerikai) 20.15 MLADOST: Chicago (ameri­kai-kanadai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Kóla, puska, sült krumpli (amerikai) 18.15, 20.30 AU PARK - PALACE: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 14.10,15.10,16.35,17.35,19, 20, 21.25, 22.25 Több a sokknál (amerikai) 19.10, 21.35 Pinocchio (olasz) 14.45, 16, 17.05, 18.20, 19.25, 21.45 T3 - A gépek lázadása (amerikai) 15.45,18, 20.15, 22.30 Chicago (amerikai) 14.40,17.05, 19.30, 21.55 A dzsungel könyve 2 (amerikai) 15.35 Lara Croft: Tomb Raider (amerikai) 17.25 Frida (amerikai-kanadai) 19.45 Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 22.10 Isten haragja (amerikai) 15, 17.10, 19.20, 21.30 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.10,16.25, 18.45, 21.05 Veszett vad (amerikai) 20.55 Csaó, Lizzie! (amerikai) 16.35, 18.35, 20.35 Taxi 3 (francia) 14.35,22.35 PÓLUS - STER CENTURY: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 13.05, 14, 15.10, 16.10, 17.20, 18.20, 19.30, 20.30, 21.40, 22.40 Isten haragja (amerikai) 19.40, 21.45 Pi­nocchio (olasz) 13.35,14.30,15.55,16.45,19 T3 - A gépek lázadá­sa (amerikai) 13.40,15.45,18.05,20.10,22.20 Csaó, Lizzie! (ameri­kai) 13.55, 15.50, 17.45 Chicago (amerikai-kanadai) 18.10, 20.35 Mi kell a lánynak (amerikai) 13.50, 16 Több a sokknál (amerikai) 18.05, 20.20, 22.35 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14.30,16.40,18.50, 21 KASSA TATRA: Mi kell a lánynak (amerikai) 18, 20 CAPITOL: Pinocchio (olasz) 18, 20 ÚSMEV: Lara Croft: Tomb Raider 2 - Az élet bölcsője (amerikai) 17, 18.45, 20.30 IMPULZ: Anyádat is (mexikói) 17.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Jótékonysági vetítéssorozat: Vízipók, a csodapók 15 Vük 17 Boszorkányszombat 19.30 PAT - KERTMOZI: Szakítópróba (amerikai) 20.30 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Egy vesze­delmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 19 KOVÁK: Ballistic: Robbanásig feltöltve (amerikai) 19.30 AMFITEÁTRUM: Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai)-német 21.30 VAGSELLYE - VMK: Tökös csaj (amerikai) 21 PÁRKÁNY - DANUBI­US: Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 18 Az igazság órája (ameri­kai) 20 LÉVA - JUNIOR: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 18 IPOLYSÁG - IPOLY: Ballistic: Robbanásig feltöltve (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Ki nevel a végén? (amerikai) 17.30,19.15 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 16, 19.45 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.45,15.45,18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15, 16.45, 18.45, 20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Halálosabb iramban (amerikai) 19.30 Oviapu (ameri­kai) 13.30, 15.30, 17.15, 19.15 Sporttolvajok (angol-francia- kanadai) 14, 18 Szindbád - A hét tenger legendája (amerikai) 14, 16,17.45 Términátor 3. - A gépek lázadása (amerikai) 13.30,15.45, 18, 20.15 Túl mindenen (amerikai) 13,15.15,17.30, 19.45 Vitatha­tatlan (amerikai-német) 16.15,18.15, 20.15 HÉTVÉGÉN - HOL? MI? Szabadtéri műsor és Csemadok-bál Holnap 14 órától Rimaszombat­ban a Szent János téren tartja szabadtéri műsorát a Csemadok dobócai alapszervezete. Az újjáa­lakult szervezet műsorában fellép a feledi Boglárka gyerekcsoport, a gesztetei Barkók menyecskekó­rus, a nagybalogi Szivárvány énekkar, a serkei tánccsoport, a rimaszombati Új Gömör néptánc­együttes. Este Csemadok-bál zár­ja a rendezvényt, (jd) Rimaszombat, szombat, 14.00 Fúvószenekarok Nemzetközi Fesztiválja Holnap a Fúvószenekarok Nemzetközi Fesztiváljának ad otthon a komáromi Európa- udvar. Délután fél hattól ki­lenc óráig csehországi, ma­gyarországi és hazai zeneka­rok váltják egymást a szín­padon. (vkm) Komárom, Európa-udvar, szombat, 17,30, I. Bodrogközi Nyár A nagykövesdi I. Bodrogközi Nyár rendezvénysorozatának ke­retében ma este az István, a király című rockoperát mutatja be a sá­rospataki 8-kor színház társulata. Holnap a helyi Szent József- templomban a budapesti Adria- nus- Kamarazenekar ad jótékony- sági koncertet 17.30-tól, majd 20.00-tól a Napraforgó, a Hurka­töltő, a Gong, a Muddy Creek, a Hypnotic és a Waterfall együttes lép fel a vár alatti szabadtéri szín­padon. A belépés a rendezvény helyszínére díjtalan. Ugyancsak holnap tartják a Magyar Kultúra Lovagjai konventjének találkozó­ját, és a község első írásos emlé­kének 756. évfordulója alkalmá­ból a hangulat megteremtéséhez a szereplők reneszánsz korabeli ruhákat öltenek, (hgy) Nagykövesd, péntek, 19.00, szombat, 17.30, 20.00 Ünnepség Szent István szobránál Szent István király szobra lelep­lezésének 3. évfordulója alkal­mából ma 17 órakor ünnepség kezdődik a somorjai művelődési ház előtti téren az Immortal Ba­ráti Köre szervezésében. 20 órá­tól hajnalig tartó utcabál, tíz óra előtt pedig tűzijáték várja a kö­zönséget. (ú) Somorja, péntek, 17.00 Falunap Gömörnánáson és Licén Két Murány völgyi településen, Gömörnánáson és Licén tartanak falunapot holnap és vasárnap. Mindkét településen a címer, a zászló és és pecsét ünnepélyes felszentelésére kerül sor. Gömörnánáson többek között egy helyi amatőr festő és egy nép­rajzi kiállítás lesz látható ebből az alkalomból, Licén pedig nagy att­rakciónak ígérkezik a repülőgép- modellek légi bemutatója, (kov) Gömömánás, szombat, Lice, vasárnap Manuel Salinas vándorkiállítása jelenleg a Danubiana Modern Művészetek Múzeumában állomásozik Az absztrakció teljes szabadsága Manuel Salinas elmondta, a Danubianában olyan kedvező a fényhatás, hogy egyes képeit számára is egészen új aspektusból mutatja meg (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony-Dunacsún. Egy év­vel ezelőtt ilyentájt az egyik legnagyobb élő spanyol szobrászművész, Martin Chirino alkotásaiból rendez­tek kiállítást a dunacsúni Danubiana Modern Művé­szetek Múzeumában. Hang­zatos eseménynek számított e szoborbemutató, mivel­hogy a megnyitón nemcsak maga az alkotó volt jelen, hanem Don Juan Carlos és Dona Sofia, vagyis a spanyol királyi pár is. TALLÓSI BÉLA Jelenleg ismét spanyol képzőmű­vész, ezúttal az egyik legjelesebb élő festőművész, Manuel Salinas alkotásaiból látható válogatás a Danubiana Múzeumban. Salinas a spanyol absztrakt festé­szet legjelesebb alkotója, aki ere­detileg műépítészetet, filozófiát és nyelveket tanult, a festészet „mes­terségét” autodidakta módon sajá­tította el. Pályája elején kimondot­tan figurális képeket, portrékat és városi tájakat festett, ezeknek azonban nyomuk sem maradt, el­tüntette őket egy pusztító árvíz. Ahogy a spanyol művész a kiállítás előtt elmondta, amikor meglátta azt a hatalmas víztömeget, amely a múzeumot három oldalról körül­veszi, eszébe is jutott ez a korai tör­ténet az árvízzel, de egyáltalán nem tart attól, hogy hasonló dolog esetleg itt is megtörténhetne. El­lenkezőleg, nagyon örül, hogy a Danubianában kiállíthat, mert az épület kiállítóterében olyan kedve­ző a fényhatás, hogy egyes képeit számára is egészen új aspektusból mutatja meg. Az 1940-ben született művész 1962-ben állított ki először, akkor szülőhelyén, Sevülában. Jelenleg a Danubiana Múzeumban pályafutá­sa utóbbi húsz évéből válogattak össze megközelítőleg száz alko­tást, az expresszionizmus és a ku- bizmus hatása alatt született mun­kákat: köztük szerepel néhány mo­numentális opus és nem kevés kis méretű, papírra festett mű is. Érde­kességük, hogy valamennyi cím nélküli. Ezt azzal indokolta Ma­nuel Salinas, hogy nem szeretné a néző vizuális élményét, vizuális kalandozását szavakkal, címekkel megzavarni, befolyásolni. Spanyolországban a művészetek­ben sokáig tartotta magát a hagyo­mány. Az absztrakció épp azért válhatott a vezető trendek egyiké­vé, mert az abszolút modernséget képviselte. Maga Salinas is azért Salinas a spanyol absztrakt festészet legjelesebb alkotója. választotta az absztrakt formát, mert úgy ítélte meg: a figurális fes­tészetet az elődök tematikailag tel­jesen kimerítették, ellenben az ab­sztrakt a kifejezés teljes körű sza­badságát jelenthette s jelenti szá­mára a mai napig. A Danubianában látható anyag vándorkiállítás, amely a spanyol külügyminisztérium, valamint a Spanyolország külföldi kulturális tevékenységéért felelős állami tár­saság Spanyol művészet külföldön című közös programja megvalósu­lásaként jött létre, s amelynek Ro­mánia és Bulgária után Szlovákia a harmadik állomása. Az említett program a spanyol kortárs művé­szetet hivatott népszerűsítem kül­földön, neves spanyol kortárs alko­tók munkáinak prezentálásával. Szobrot és emlékkiállítást avattak szülőfalujában, Mohorán a kétszeresen is Mikszáth Kálmánná Mauks Ilonának A vén gesztenyefa árnyékában LAKATOS KRISZTINA Mohora. A hét elején, Ilona napján szobrot állítottak Mohorán, a Nóg- rád megyei kis falucskában a tele­pülés nevezetes szülöttének, a ma­gyar irodalomtörténet egyik csen­des hősének, a kétszeresen is Mik­száth Kálmánná Mauks Ilonának, aki - ráadásul - 150 éve pontosan ezen a napon, augusztus 18-án született. A Párkányi Raab Péter alkotta bronz mellszobrot hol máshol állí­tották volna fel, mint az egykori Mauks-kúria udvarán, ahol egyéb­ként a palócság legnagyobb írója képmásának már hosszú ideje bé­relt helye volt. S ma is ott áll az ud­varon az a nagy és nevezetes gesz­tenyefa, amely a fiatal pár bimbó­zó szerelmének, majd rendszeres hazalátogatásainak a tanúja volt. (A családfő halála után is itt élt Mauks Ilona édesanyja és nővére, Mauks Kornélia, aki testvérének romantikus történetét regényben is megörökítette.) A Mikszáth-le- gendárium több mű születési he­lyeként is e fa környékét tartja szá­mon: az ünnepnap alkalmából ezek egyikét, A lohinai fű című kis­regényt Mikszáth könyvestéka el­nevezésű új sorozatának indító da­rabjaként meg is jelentette a szo­bor megalkotásának kezdeménye­zője, a Mikszáth Kálmán Társaság. A kúriával, szobrokkal, fával átel- lenben, az utca túlsó oldalán pedig ott áll az a kis evangélikus temp­lom, ahol a pár 1883-ban másod­szor is kimondta a boldogító igent. Mauks Ilonka alakját mostantól azonban nemcsak a szobor, nem­csak a hely szelleme, hanem állan­dó emlékkiállítás is idézi, az emlí­tett családi kúriában. (Magyaror­szágon először nyitottak múzeu­mot egy író feleségének.) Az össze­állított anyag vezérmotívumát Mauks Ilona késői visszaemlékezé­sei képezik; képek, dokumentu­mok, s az - akkor már - özvegy sa­ját szavai vezetik keresztül a láto­gatót a regényes történeten: ho­gyan ismerkedett meg a fiatal ba­lassagyarmati esküdt elöljárója Mauks Mátyás főszolgabíró leá­nyával, miként követett egy játékos fogadást, a „kiházasító egyletet” szerelem, szökés, titkos és tiltott házasság. Majd pesti nyomorgás, gyermekhalál, válás, szomorú, ma­gányos évek. Azután második le­ánykérés és házasság, elismertség, anyagi sikerek és családi tragédiák. Jókai Anna a kiállítás megnyitóján, méltató beszédében arról mesélt, hogy meglátása szerint az „özve­gyek korát” éljük: se szeri, se szá­ma azoknak a nejeknek, akik híres­neves társuk halála után az intimi­tások feltárásából kovácsolnak tő­két maguknak. Mauks Ilonától ilyesmit hiába várunk. A Kossuth- díjas írónő szerint csodálatra mél­tó, ahogy ez az asszony nehéz éle­téről szűkszavúan, sértettség nél­kül képes mesélni visszaemlékezé­seiben. Hiszen gondoljunk csak be­le: a 19. század hetvenes éveiben nem lehetett egyszerű elvált asz­szonyként élni (még ha önhibáján kívül vált is azzá az ember). Mauks Ilona meg tudott bocsátani. S a második nekifutás után leélt egy életet Mikszáth Kálmán mellett, aki minden zsenije mellett valószí­nűleg minden jóakarattal sem volt nevezhető alapvetően polgári ter­mészetű férjnek. De Mauks Ilona megélt másfajta szenvedéseket is: megismerte a nyomort, életútját pedig gyermekkoporsók sora sze­gélyezte. „Herczeg Ferenc írta, hogy soha nem ismert nőiesebb nőt nála. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a képekről egy szinte férfia­sán határozott arcú asszony néz le ránk. Azt gondolom, nem nőies, hanem mélységesen emberi nő volt, aki tudta, mire vállalkozik, akinek a szavában bízni lehetett, aki a háttérből, csendesen irányí­tott, s megteremtette a repülőnek a teret” - méltatta Mauks Ilonát Jó­kai Anna. Mohorán nincsenek ipartelepek, bevásárló központok. A helybeliek a múltjukkal, a hagyományaikkal próbálnak élhető életet teremteni maguknak s megkapaszkodni a tér­képen. A dolinkai pincesor mellett két nevezetes szülöttükre, két asz- szonyra büszkék: Mauks Ilonkára és Tolnay Klárira, aki ugyancsak ezen a kis településen látta meg a napvilágot (igaz, akkor még Rózá­nak hívták). Neki szintén van mú­zeuma a faluban - a művésznő egyik lelkes, fiatal rajongója ösz­tönzésére annak idején maga látott hozzá relikviái rendszerezéséhez, aminek köszönhetően páradanul gazdag gyűjteményt láthatunk a ki­állításon (egyebek között Tolnay Klári saját megjegyzéseivel ellátott családi fotókat, felvételeket a neve­zetes előadásokból, jelmezeket, kellékeket, berendezési tárgyakat). Talán nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy 1997-ben a magyar rádió egyik műsorában éppen Tol­nay Klári hangjának köszönhetően ismerkedhettek meg a hallgatók Mauks Ilona emlékirataival. Mauks Ilona szobra az egykori családi kúria udvarán (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom