Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-21 / 193. szám, csütörtök
Szörényi-Bródy iMiltiRÁty ‘Kövescfí Vár színpad lefagy kövesei S-KCKR SZWÜfáZ, Sárospatak 2003.augusztus 22. lg.00 óra UJSZO SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPII % a toDmap ---- _ a v j pól 1 ágbajnok magyar ócsapat 2003. augusztus 21., csütörtök www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 193. szám Januártól lényegében több hivatal működik majd, de háromezerrel kevesebb hivatalnokkal Megszűnnek a járási hivatalok Pozsony. Több hetes nyári szünet után tegnap több fontos törvénytervezettel foglalkozott a kormány. A miniszterek megszavazták a járási hivatalok megszüntetéséről szóló javaslatot, mely a közigazgatási reform egyik legfontosabb eleme. Döntés született az ingatlanadóról szóló tervezetről is. ÖSSZEFOGLALÓNK Ha a parlament is rábólint a kerületi és járási hivatalokról szóló törvényre, január 1-jétől megszűnik a jelenlegi 79 járási hivatal, helyettük specializált körzeti hivatalok jönnek létre. „A tervezet a köz- igazgatási reform befejezése szempontjából kulcsfontosságú” - hangsúlyozta Vladimír Palkó belügyminiszter. A jogszabály hatályba lépésével a helyi integrált államigazgatási rendszert decentralizált hálózat váltja fel. A jelenlegi járási hivatalok több minisztérium hatáskörébe tartozó feladatokat látnak el, az új modell szerint minden minisztérium kialakítja speciális hivatalait. A tegnap elfogadott törvény a belügyhöz tartozó jogköröket szabályozza. A belügyi hatásköröket 8 kerületi és 46 körzeti hivatal gyakorolja majd. Újévtől ezekben intézhetjük a személyi igazolványt, útlevelet, forgalmi engedélyt, jogosítványt, vállalkozói engedélyt, peren kívüli kártérítést, valamint a gépjármű-biztosítással, a lakásszövetkezetek és lakástulajdonosok jegyzékével, a lakásépítések finanszírozásával ösz- szefüggő dolgokat, ide fog tartozni a polgári védelem, a mentőszolgálat; ezenkívül a kerületi és járási hivatalok bizonyos speciális feladatokat is ellátnak majd válság- helyzet esetén. Dél-Szlovákiában lényegében ott létesítenek körzeti hivatalt, ahol ma járási hivatal létezik. Ez alól kivétel Nagyrőce - e járásbelieknek Rimaszombatba, a lőcseieknek pedig Poprádba kell majd utazniuk, ha valamit el akarnak intézni. A jelenlegi járási hivataloknak vannak például az egészségügyi, oktatási, környezetvédelmi vagy egyéb tárcákhoz tartozó szakosztályai is. Az új modell szerint például a környezetvédelmi tárca saját speciális hivatalhálózatot alakít ki, mely kizárólag környezetvédelemmel foglalkozik majd. Ugyanígy fog eljárni a többi minisztérium is, ám az ezzel ösz- szefüggő törvények még nem készültek el. „Összességében véve több hivatal lesz, mint most, az új rendszer mégis olcsóbb lesz. A hivatalnokok száma ugyanis háromezerrel csökken, ami évente 750 millió koronás megtakarítást jelent” - magyarázta Palkó. Döntött a kormány az önálló földhivatalok létrehozásáról is, mert a jelenlegi 8 kerületi és 79 járási szakosztály már nem képes teljesíteni a földrendezéssel kapcsolatos igényeket. A törvény elfogadása enyhe apparátuskarcsúsítást is eredményez, hiszen a jelenlegi 590 helyett 576 főt foglalkoztatnak majd. A földművelésügyi tárca indoklása szerint a földhivatalok létrehozása előmozdítja a községi bérlakások építését is. A tegnap jóváhagyott tervezet ugyanis kitér a földhivatal és a községi bérlakásokat építő befektetők közötti földbérleti viszonyra is. A pénzügyminisztérium a kormányjóváhagyásával elállt a szorzószámok módosításától, ezért jövőre a nagyvárosokban sem emelkedik az ingatlanadó nagysága. Az örökösödési és ajándékozási adó megszűnik, helyette az ingatlanok átruházása terén egységes, 3 százalékos adót vezetnek be. A 3 százalékos adóból éves szinten 900 millió korona bevételt várnak, ami 215 millióval kevesebb, mint idén. Az illetékek terén is változás lesz: 1,5 millió koronás költségvetésű építkezés esetén a kollaudációs döntés kiadása 500 koronába, 100 millió korona feletti esetében pedig 3000 koronába kerül. A kormány nyári szünete alatt rengeteg anyag halmozódott fel, az ülésnek 100 programpontja volt. A miniszterek nem is győzték valamennyit megvitatni, ezért ma is tanácskoznak. Terítékre kerül például a magyar egyetemről és a tandíjak bevezetéséről szóló javaslat is. (sza, ga, t) Újra csökken a lakástámogatás Pozsony. Az állam jövőre újra jelentős mértékben megcsapolja a lakás-takarékpénztárak és jelzálogbankok ügyfeleinek juttatott támogatásokat. A jövő évi állami költségvetés tervezete szerint, amely már ... a kormány előtt van, az előbbieknek évente legfeljebb 1500 koronás támogatást nyújtanának, míg a jelzáloghitelek kamattámogatása 1 százalékos lenne. Idén az állam még 3000 koronás támogatást nyújt a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek, a jelzáloghitelek kamattámogatása pedig 2,5 százalékos. Lakásépítésre az állam jövőre 7,075 milliárd koronát kíván fordítani. További részletek a 7. oldalon, (ú) Az Országház előtti téren, a lobogó felvonásával kezdődtek a budapesti központi ünnepségek. A Kárpát-medence és a világ magyarjai tegnap emlékeztek Szent István királyunkra, a magyar állam megteremtőjére. (TASR/AFP-felvétel) Az új adótörvény értelmében az adómentes alap a minimálbér 19,2-szerese lesz Egy éven át ismét visszaigényelhetők lennének az 1948 és 1990 között elvett földek Jövőre egységes jövedelemadó Elfogadott restitúciós tervezet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kormány tegnapi ülésén elfogadta, hogy 2004 januárjától a természetes és jogi személyek jövedelemadója egységesen 19 százalék lesz. Az egyenadó egyben megszünteti a kivételeket, a kiskapukat; a kabinetet ez az elv vezényelte akkor is, amikor úgy döntött: a közhasznú társaságok számára sem lesz kivétel, azaz a nekik ajándékozott pénzösszeget az adományozók jövőre már nem írhatják le az adóalapjukból. Az új adótörvény értelmében az adómentes alap a minimálbér 19,2- szerese lesz, ami 2004-ben 80 832 koronának felel meg, gyermekenként pedig havi 400 korona bonuszt vonhatnak le az adóalapjukból a munkavállaló polgárok. Jövőre megszűnik az átalányadó is, azzal a könnyítéssel, hogy a kisvállalkozók kiadások és biztosítások jogcímen bevételeikből 25 százalékot leírhatnak. A járulékos nyugdíjbiztosításba befizetett összegek jövőre már nem írhatók le az adóalapból, viszont az ilyen formában takarékoskodók állami prémiumot kapnak. Az új adótörvény, amelyet még a parlamentnek is el kell fogadnia, összességében jövőre 20,6 milliárd koronával csökkenti az állami költségvetés bevételeit, ezt ellentételezi a jelenleginél magasabb, ugyancsak 19 százalékban megállapított hozzáadottérték- adó. (t, s, shz) Az adóreform hatása jövedelmünkre Bruttó jövedelem 13 500 13 500 23 000 Gyerek nélkül JELENLEG 2 gyerekkel 2 gyerekkel Járulék 1728 1728 2944 Adó 958 474 1855 Nettó bér 10 814 11 298 JÖVŐ JANUÁRTÓL 18 201 Járulék 1809 1809 3052 Adó 941-800 430 Nettó bér 10 750 12 491 19 517 A Szlovákiai Adófizetők Szövetségének számításai szerint jövőre a kisebb jövedelemadó és a magasabb hozzáadottérték-adó együttes hatásaként a havi 11 482 és a 21 325 korona közölt keresők jövedelme csökken, a többieké nő. Közel tízezren kapcsolódtak be az Új Szó és a Vasárnap nyári nyereményjátékába Vásárútra kerül a Renault Clio Pozsony. A tomboló nyár sem vette el olvasóink játékkedvét, hiszen az Új Szó és a Vasárnap nagy nyári játékába közel 10 ezren kapcsolódtak be. Szabó Ottó közjegyző jelenlétében tegnap hatalmas levélkupacból húztuk ki a 38, nyereménnyel jutalmazott olvasónk nevét. A vásárúti Madarász Ilona járt a legjobban, hiszen a Renault Slovensko cég jóvoltából egy 5 ajtós Renault Clio gépkocsival gazdagodott. A 38 nyertes névsorát a 4. oldalon közöljük, (ú) (Könözsi István felvétele) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Jóváhagyta a Dzurinda- kormány a földművelésügyi tárca földtörvény módosítását. A Simon Zsolt földművelési miniszter által előterjesztett tervezet alapján visz- szaigényelhetnék földjeiket azok a jogosult személyek (kizárólag szlovák állampolgárok), akik nem tudták időben, azaz 1992-ig érvényesíteni földtulajdonhoz való jogukat. A törvénytervezet - ha a parlament is jóváhagyja - 2004. január elsejétől egy éven keresztül ismét lehetővé teszi azoknak a szlovák állampolgároknak vagy örököseiknek, akiket 1948 februárjától 1990 januárjáig az állam megfosztott földtulajdonuktól, hogy azt ismét visszaigényeljék. A tárcavezető újságírók előtt elmondta: a visszaigényelhető föld többsége az állam vagy az állam által megbízott szervek kezelésében van, csak töredékük került magánkézbe. Simon Zsolt a földrendezéssel kapcsolatos költségeket 2,5 milliárd koronára becsülte. Ha az igényelt földet az állam nem tudja visszaadni eredeti tulajdonosának, akkor kárpótlást fizet. Az előterjesztés szerint a nevesítetlen földek 2006 után az adott községek kezelésébe kerülnének. A kormány programjában is vállalta a kárpótlás rendezését. A szaktárca tervezetét a kabinet törvény-előkészítő tanácsa csak harmadik nekifutásra hagyta jóvá. (gy) Elhunyt Janics Kálmán Élete kilencvenegyedik évében tegnap Vágkirályfán elhunyt Janics Kálmán nyugalmazott orvos, a szlovákiai magyarság jogainak ismert, elismert szószólója, az Illyés Gyula előszavával a kommunizmus idején külföldön, a rendszerváltást követően pedig idehaza is kiadott A hontalanság évei című monográfia szerzője, a Magyar Koalíció Pártja jogelődjének, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomnak kilencvenes évek eleji elnöke és tiszteletbeli elnöke. Az 1912. december 29-én Vágkirályfán született Janics augusztus 20-án, Szent Istvánkor, a honalapítás ünnepnapján, és egy nappal a jogaiba éppen csak visz- szaállított szlovákiai magyarság számára is egyfajta „honvesztés- sel” felérő 1968-as szovjet bevonulás harmincötödik évfordulója előtt távozott az élő halandók sorából. Az ezeréves utáni új haza a (cseh) szlovákiai magyarságnak csak akkor számított, számíthatott honnak, ha az jogot biztosított e közösségnek. Az 1968 utáni normalizáció időszaka kisebbségi közösségünk számára is komoly jogkorlátozással járt, az 1945 és 1948 közötti időszak azonban a teljes jogfosztottságot: a hontalanságot jelentette. Janics Kálmán a jogkorlátozás időszakában írt a jogfosztottság éveiről - jogot követelve. Könyvét 1982-ben angol, 1994-ben pedig szlovák nyelvre is lefordították. Nem volt képzett történész, és A hontalanság évei a kortársak szerint sem a szó legszorosabb értelemben vett történeti monográfia, mégis hézagpótló munka. Janics a rendelkezésére álló tekintélyes, de objektív okokból hiányos források mozaikjaiból logikusan - az igazát, népe igazát tudó ember szenvedélyes, mégis végig józan logikájával - tárja elénk múltunk 1945 utáni tragi- kus fejezetét. Egy valami szembetűnő és bizton magyarázatra szorul: a pártállami rendszer idején jogainkért hangját hallató Janics tulajdonképpeni elhallgatása röviddel a (Szőcs Hajnalka felvétele) rendszerváltást követően. Nem tudni, mennyire volt önkéntes a már hajlott korú, de szellemileg friss férfiú közéleti némasága. Tény, hogy tavaly decemberben, a kilencvenedik születésnapja alkalmából készült interjúban Janics Kálmán ezt nyilatkozta az Új Szónak: „Adnék én tanácsot, ha kérnének, de nem nagyon szoktak.” Most már Janics Kálmán szellemi hagyatékában kell keresnünk - és keresnünk kell! - a tanácsokat. Korpás Árpád
