Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-13 / 186. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 13. Közélet 5 Forró László szerint Nagysurányból tizenöt év után visszaköltöztetnék Érsekújvárba a leendő közgazdászokat Magyar osztályokat is nyitnak? • Lassan kezdődik az új tanév a Nyitra Megyei Önkor­mányzat oktatási bizottsá­gának tagjai számára. Au­gusztus 25-én Udvardon a tavaly nyáron a megye ha­táskörébe került iskolák to­vábbi helyzetéről, valamint átszervezésükről, lehetsé­ges összevonásukról tanács­koznak. SZÁZ ILDIKÓ Az ülésnek eredetileg Nyitrán kel­lett volna megvalósulnia, ám - ugyancsak a megye szervezésé­ben - az említett napon Udvardon 14 órától iskolaügyi konferenciára is sor kerül. A várható változások­ról Forró Lászlót, az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipa­ri Középiskola pedagógusát, a bi­zottság egyetlen érsekújvári járás­beli tagját kérdeztük. A másfél éve működő megyék hatáskörébe kisebb késéssel ke­rültek át az oktatási jogkörök, a csomag szakmunkásképzőket, ipari iskolákat, gimnáziumokat tartalmaz. Olyan örökségről van szó, mely­nek gyökerei visszanyúlnak 1989 elé; az iskolaügy hálózata azóta mit sem változott. Átszervezése ezért elkerülhetetlen, még ha ez fájdalmas lesz is egyes intézmé­nyeknek. További összevonásokat tervezünk, nem működhet már egy épületben - ugyanazzal a pe­dagógusgárdával - egy szakmun­kásképző és egy érettségivel vég­ződő iskola is. Érsekújvárban az Egészségügyi utcában található összevont szakmunkásképzőben ez már megtörtént, ugyanez vár a Jesensky utcai szakiskolára is. Igaz, ezzel elsősorban bért tudunk megtakarítani, melyet a kerületi hivatalon keresztül kapnak, de meg kell tenni. A megye a jövőben rákényszerül arra, hogy megszorí­tó intézkedéseket hajtson végre a régió ipari struktúrájának figye­lembevételével. Valamennyi kör­nyező országban az ipari iskolák­» Lesznek cégek, me­lyek várhatóan igé­nyelni fogják a magya­rul tudó szakmun- . kásokat. V ban ötéves képzés folyik, nálunk azonban még mindig csak négy­éves, és inkább egyfajta gimnáziu­mi beállítottságra alapoznak. Most, hogy a tönkrement cégek némelyike újra termelésbe kezdett és a közeljövőben új befektetők ér­keznek a régióba, mindez növelhe­ti az egyes szakiskolák tanulói iránti keresletet. Ha az oktatási in­tézmények is rugalmasan reagál­nak a követelményeikre. A Nagy­szombatba települő autógyár ve­zetése az autóipar fejlesztéséhez szükséges szakemberek iránt fog érdeklődni, őket Érsekújvárban a Jesensky utcai szakiskolában fog­ják képezni éppúgy, mint az autó­villamossági szakembereket, az „Valószínűleg konkrét döntések még nem születnek, de legalább megpró­báljuk megrajzolni a képet, hogyan tovább." (A szerző felvétele) utóbbiak képzése már folyamat­ban van. Gondjuk lesz arra, hogy mire az autógyár felépül, mindkét területen meglegyenek az első szakemberek. A nyitrai és ara- nyosmaróti szakmunkásképzőben is terveznek ilyen jellegű képzést egy úgynevezett nagyszombati kí­sérleti programon belül. Hogyan tudják megakadályoz­ni, hogy a minőségi képzés, ezen belül a nemzetiségi okta­tás ne váljon az átszervezések vagy összevonások áldozatává? Nagyon kevés helyen folyik okta­tás a kisebbség nyelvén is. Gimná­zium és ipari iskola létezik, az egészségügyi iskolában magyar képzés van, ellenben fájó pont a nagysurányi Közgazdasági Akadé­mia, ahol ugyan van magyar nyel­vű oktatás, de a magyaron kívül semmilyen más tantárgyat nem ta­nulnak a diákok az anyanyel­vükön. A szomszédos járásokban építészeti és gépészeti szakiskola, valamint magyar nyelvű mezőgaz­dasági oktatás is van. Legmosto­hább helyzet a szakmunkásképzés területén tapasztalható. Érsekúj­várban csak az építőipari szakisko­lában találhatók magyar osztá­lyok, a másik két nagy szakmun­kásképzőben nincs magyar nyelvű oktatás. Aki magyarul szeretne szakmát tanulni, annak az udvardi összevont szakközépiskolába kell utaznia, vagy Szőgyénbe, a tele­pülés azonban a szárnyvonalak megszüntetése óta nehezen meg­közelíthető. Megkezdtük a vissza­számlálást az uniós belépés felé, lesznek cégek, letelepedésre kész nagy magyar vállalatok, melyek várhatóan igényelni fogják a ma­gyarul tudó szakmunkásokat. Eb­ben a régióban megfelelő képesí­tés és felkészültség birtokában ők lehetnek a legkeresettebbek! Mára nyílt titokká vált, hogy a megyei képviselő-testületen be­lüli kezdeményezésre vissza szeretnék költöztetni a városból 1988-ban Nagysurányba szám­űzött közgazdasági iskolát. Ez részben már megtörtént? A közgazdasági szakközépiskolá­nak hagyománya volt Érsekújvár­ban. Az ott tanító kollégák nagy része a megszűnéskor átjött az ipariba. Az előző tanévben né­hány kihelyezett magyar és fel- építményi osztály átköltözött a Bozena Némcová utcai szlovák alapiskola épületszárnyába a vá­ros előző vezetésének beleegyezé­sével. Ekkor született a gondolat, hogy visszaállíthatnánk az egyko­ri iskola hagyományait, ha az visz- szakapná épületét. A tulajdonvi­szonyokat egyébként is rendezni kell. A szakmunkásképzők megyei épületekben vannak, a gimnázi­um részben sajátban, részben bér­leményben úgy, mint az ipari. Az egészségügyi iskola bérlemény­ben van. Ä megoldások közép­pontjában jelenleg a Jedlik Ányos Elektrotechikai Ipari Középiskola áll, mely három épületben műkö­dik. Az eredeti lakótelepi termei­ben, a közgazdasági iskola épüle­tében, valamint egy új létesít­ményben, melynek egyharmada a város tulajdonát képezi. Ha meg­oldódnak az ipari iskola helyiség­gondjai, felszabadulna a régi épü­let a közgazdasági számára. A vá­ros jelenlegi vezetésével kedvező irányban folynak a tárgyalások. A közös vonás a város és megye el­képzeléseiben az, hogy a város el­adási listáján szereplő ingatlanok közt található iskolaépületekben a jövőben is oktatási intézmények lesznek, csak a fenntartójuk válto­zik. Jövő év szeptemberére kiraj­zolódhat, hogy milyen végleges döntés születik. A születések számának csökke­nése néhány év múlva érinteni fogja a megye hatáskörébe tar­tozó középiskolákat is... Nagy változások ennek függvényé­ben pár év múlva történnek majd. A népesség csökkenése jelenleg már az alapiskolákat sújtja, a múlt évi statisztikai adatok alapján a hat éven aluli gyermekek száma olyan alacsony, hogy a jelenlegi nyolc városi iskola közül ötöt be­zárhatunk. A megmaradók közül egy működik majd teljes kihasz­náltsággal, egy részben, harma­dikként pedig a magyar nyelvű in­tézmény marad fenn. Ez kataszt­rofális visszaesést jelent. Tovább­vetítve: a születéscsökkenés követ­kezményei nem kerülhetik el a kö­zépiskolákat sem. Nem szeretnék azonban megyei képviselőként egy intézményt csak takarékossági okokra hivatkozva bezáratni. Min­denütt, ahol a fejlődést előbbre akarták vinni, az oktatásügybe és az egészségügybe fektettek be! Mi várható mindennek ismere­tében az augusztus 25-i ülésen? Valószínűleg konkrét döntések még nem születnek, de legalább megpróbáljuk megrajzolni a ké­pet, hogyan tovább. A megye isko­A gyermekek száma ' olyan alacsony, hogy a jelenlegi nyolc városi iskola közül . . ötöt bezárhatunk. \\ laügyi helyzetéről, a gyermekek számáról, az egyes intézmények oktatási nyelvéről szóló adatokat mind az ötvenkét megyei képvise­lő megkapja, nem csak az oktatás­ügyi bizottság tagjai. A megyén belüli jövőbeni változtatásokra egyes járások képviselői adnak majd javaslatot, és az előttünk ál­ló tanévben születnek meg az első döntések. Ekkor fog kirajzolódni a valódi kép a megye várható isko­lahálózatáról. Személyesen né­hány megyei illetékessel az érsek­újvári középiskolákat már felke­restem, meghallgattam az isko­lákban dolgozók elképzeléseit, és jártam a nagysurányi akadémián is. Ugyanakkor már most meg­ígérhetem, mindenképpen szor­galmazni fogjuk, hogy a nagy- szombati programon belül indul­janak magyar osztályok. Nemcsak azért, hogy az autógyárban el tud­janak helyezkedni, hanem azért is, mert a magánszférának így tu­dunk szakembereket képezni a délvidéki diákság köréből. Termé­szetesen az iskola igazgatóján is múlik, hogy kér-e majd magyar osztályokat. RÖVIDEN Slota: Babilon lesz Szlovákiából ' Pozsony. Csáky Pál indítványa a magyar irredenta mozgalom újabb kísérlete „nyelvi Babilont” csinálni Szlovákiából, amelynek az a cél­ja, hogy Szlovákia déli része elmagyarosodjon - reagált a miniszter­elnök-helyettes javaslatára Ján Slota, az SNS elnöke. Csáky terveze­te szerint a vegyes lakosságú területeken a hivatalos nyelvhasznála­ti kvótát a jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentenék. (TASR) Bugár ma találkozik Ficóval Pozsony. Ma Bugár Bélával, az MKP elnökével is találkozik Robert Fico, a Smer elnöke. Tárgyalásuk egyik témája lehet a Smernek Csáky Pál miniszterelnök-helyettes menesztésére irányuló javaslata. Az MKP eddig kiállt az általa jelölt kormánytag mellett. A Smer el­nöke leszögezte: bízik benne, hogy a kormány végül hozzájárul Csáky Pál leváltásához. (TASR) Újabb elvesztett per Strasbourgban ' Pozsony. Ismét kénytelenek fizetni a hatóságok túlkapásai miatt az adófizetők. Az Európai Emberi Jogi Bíróságon ugyanis megtámadta a szlovák államot néhány állampolgár, azt kifogásolva, hogy helyte­lenüljártak el az illetékesek a restitúciós igényeik elbírálásakor. Strasbourg 170 ezer koronás kártérítést javasolt. (SITA) Szeptemberben kezdik az aknaszedést 0 Pozsony. Gyakorlatra készülnek az Irakban szolgálatot teljesítő szlovákiai egység tagjai. Az utászok augusztus 18-tól együttműköd­nek majd amerikai társaikkal, de elsőrendű feladatukat, az akna- mentesítést valószínűleg csak szeptemberben kezdik meg. (SITA) Megszüntetné a kötelező kamarai tagságot a tárca Vállalkozó ápolónők? . ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Megszüntetné a kötelező kamarai tagságot az egészségügyi dolgozók számára a szaktárca. Áz egészségügyi szolgáltatók jogállá­sát meghatározó törvény lehetővé tenné az ápolónők számára, hogy az egészségügyi intézményekkel kötött szerződés alapján egyéni vál­lalkozóként dolgozzanak. A kama­rai tagság nem lenne kötelező az egészségügyi intézményekben al­kalmazottként dolgozó nővérek számára, feleslegesen kidobott pénz tehát a tavaly kötelezővé tett tagságért befizetett díj. Magda Hadacová, az egészségügyi nővérek kamarájának elnöke megőrizné a kötelező tagság intézményét is, mi­vel állítása szerint csak így biztosít­ható a magas színvonalú ápolónői munka. Nem látja reálisnak a ma- gánnővéri lehetőség felhasználását sem, mivel szerinte a szlovákiai gaz­dasági helyzet ezt nem teszi lehető­vé. „Az ápolónői munka az egyik legrosszabban fizetett foglalkozás Szlovákiában, az egészségbiztosí­tók a törvény elfogadása után sem fognak több pénzt fordítani erre a célra” - mondta lapunknak Hada­cová. - A magánnővéreknek nem csak megélniük kellene a szerény jövedelmükből, de a társadalombiz­tosítási járulékok mellett még a to­vábbképzésüket is maguknak kelle­ne szavatolniuk, ami szinte elkép­zelhetetlen.” A kötelező kamarai tagság megszüntetése ellen tilta­koznak a gyógyszerészek is. Tóth Ernesztina, a kamara szóvivője sze­rint az egészségügyi szolgáltatókról szóló törvény tervezete csak egy a szaktárca számukra hátrányos ja­vaslatai közül. „Szabadpiaci feltéte­leket szeretnének teremteni olyan szigorúan szabályozott termék ese­tében, mint a gyógyszerek, ez a leg­több gyógyszertárat tönkreteheti” - állítja a kamara szóvivője. - Az Álta­lános Egészségbiztosító még januári tartozásai egy részét sem fizette ki, nekünk azonban rögtön kell fizet­nünk a gyógyszerforgalmazóknak.” Az új jogszabály nem kötné a kama­ra engedélyéhez új gyógyszertárak megnyitását. Ez Tóth Ernesztina szerint oda vezethet, hogy a már lé­tezők is megszűnhetnek. (1. p. j.) Ján Kovarcík az esetleges kisebbségi kormányzásról Jelenleg nem támogatják ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem támogatná a kisebb­ségi kormány felállítását a Demok­ratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), nem is lépne be egy ilyen kabinetbe. „A HZDS-t még nem ke­resték meg ezzel a kérdéssel” - szö­gezte le Ján Kovarcík alelnök. Hoz­zátette, a párt képviselői ugyanúgy szavaznak majd az abortusztörvény­ről, mint azelőtt. „Nincs informáci­óm róla, hogy valamelyik képvise­lőnk megváltoztatta volna vélemé­nyét” - hangsúlyozta. A HZDS továbbra is a többségi vá­lasztási rendszert és a kétkamarás parlamentet támogatná. Elképzelé­sük szerint az egyik kamara elnöke az államfő helyettesi risztjét is betöl- tené, például ő helyettesítené az el­nököt, ha az munkaképtelen - hang­zott el a párt tegnapi tájékoztatóján. Nem támogatják viszont a belügy­minisztériumban készülő választási törvényt, mivel szerintük az tovább „atomizálná” a szlovákiai politikai erőket. A HZDS főleg azzal nem ért egyet, hogy négy választókerületre osztanák fel az országot: (t, s) o Előrehozott választásokról szóló népszavazást akarnak # Esélyt adó kommunisták Szigorúak a Világbankkal kötendő szerződés feltételei Hitel az egészségügynek * Szabályozott felelősség Igazságügyi Akadémia • Pozsony. Jóváhagyta az Igazság­ügyi Akadémiáról szóló javaslatot a kormány törvény-előkészítő taná­csa. A tervezet szerint független tan- intézményként működik majd bírák, ügyészek, magasabb beosztású bíró­sági hivatalnokok számára. A létre­hozásáról szóló törvény január else­jén lépne hatályba. A testület elfo­gadta azt a tervezetet, amely az ál­lamigazgatási és önkormányzati szubjektumok felelősségét szabá­lyozza. Egy hibás döntés miatt kiala­kult kárért az állam fizet, ám igé­nyelni fogja a kártérítést a hibást döntést hozó hivatalnoktól. (SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Előrehozott választások kiírásáról szóló referendumot java­sol Szlovákia Kommunista Pártja abban az esetben, ha ősszel sem si­kerül rendezni a kormányon belüli viszályt. A párt indítványa attól is függ, hogy az összes parlamenti párt - az ellenzéket is beleértve - együttműködhet-e a jövő évi költ­ségvetés összeállításánál. Jozef Sevc pártelnök szerint a Smer haj­landó tárgyalni az idő előtti válasz­tásokról, ugyanígy nem zárta ki, hogy a szakszervezeti konföderáci­óval is egyeztetnek. Az előrehozott választásoktól a komipunisták egyébként a politikai erőviszonyok megváltoztatását várják. Sevc sze­rint a kormány „ősszel kap még egy utolsó esélyt”, hogy a társadalmi­gazdasági problémákat megoldja. A Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom csupán abban az esetben tá­mogatja az idő előtti választásokról szóló referendum kiírását, ha eh­hez a parlamentben is meglesz a 90 képviselő szavazata. Ehhez azon­ban meg kell szerezni egy koalíciós párt voksait is. A Smer közölte, hogy támogatják azt a petíciót, amely idő előtti választások kiírását javasolja. Hasonlóan nyilatkozott Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke is. Ct,s) Az államfő kórházügye Schuster még mérlegel Pozsony. Még mérlegeli a további lépéseket az államfő a kártérítési ügyében. Rudolf Schuster két pozso­nyi kórháztól is pénzt követel, sze­rinte mindkettőben hozzájárultak állapota romlásához három évvel ezelőtti betegsége alatt. Jozef Lei­kert, Schuster személyi tanácsadója nem részletezte, Schuster pontosan milyen lépésekre gondol. Leszögez­te viszont, hogy szeptember még messze van, ekkor lesz az első tár­gyalás az ügyben a Pozsonyi I. Járás- bíróságon. Schuster egyébként ko­rábban úgy nyilatkozott, a kártéríté­si igényről nem is tudott. (SITA) ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Ötvenötmillió eurós, az­az 2,31 milliárd koronás hitel felvé­telére készül a kormány; a pénzt az egészségügy modernizációjára kí­vánja fordítani. A Világbankkal kö­tendő szerződést jelenleg vélemé­nyezik a minisztériumok, ezt köve­tően tárgyalja majd a kormány. „A projektum elsődleges célja az egészségügy átalakítása, ám a köl­csön egy részét gyógyászati eszkö­zök vásárlására és akár az egész­ségügyi intézményeknek helyet adó épületek felújítására is lehet majd fordítani” - mondta lapunk­nak Tomás Szalay. a tárca szóvivő­je. A hitelt három tételben kívánja lehívni a minisztérium, a kölcsön felvételének azonban szigorú szak­mai feltételei vannak. A minisztéri­um például kötelezi magát, hogy Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán racionalizálja a kórházi fé­rőhelyeket, azaz jelentősen csök­kenti a kórházi ágyak számát. To­vábbi feltétel az egynapos sebészet fejlesztése: valamennyi sebészi be­avatkozás 25 százalékát ezzel a módszerrel kell majd elvégezni. Csökkenteni kell az adósságot ter­melő kórházak számát is, a 2002- es évhez képest 50 százalékkal ke­vesebb veszteséges intézmény mű­ködhet az országban, (lpj)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom