Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)
2003-08-02 / 177. szám, szombat
9"771335"705069' ÜT SZÓ 2003. augusztus 2., szombat www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 177. szám Az új rendszer harmadik pillére az önkéntes nyugdíjkiegészítő takarékoskodás Állami prémium j ár nyugdíj spóroláshoz Pozsony. Tizennyolc százalékos éves állami prémiummal akarja kiegészítő nyugdíjspórolásra bírni a polgárokat a munkaügyi és szociális tárca. Az eddigi adókedvezmény azonban - az adóreform következtében -januártól megszűnik. Ez lesz a nyugdíjrendszer harmadik pillére, ami önkéntes alapon működik. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ „Az új rendszer elsősorban a kiskeresetűek számára előnyös, a lakástakarék-pénztár prémiumához hasonlóan megtakarításuk arányában jár majd az állami hozzájárulás” - ismertette a kiegészítő nyugdíjbiztosítást szabályozó új tervezetet Michal Horváth államtitkár. A mindenkori átlagkereset 20 százalékában szabnák meg a prémium felső határát, 2004-ben várhatóan 2700 korona lesz, és évente nő az ádagkeresettől függően. Ezt az összeget 2005 elején kaphatja meg az, aki jövőre legalább 15000 koronát takarít meg valamelyik nyugdíjpénztárban. A havi spórolást fizetheti más is a kedvezményezett helyett, a biztosított akár munkanélküli is lehet, gyesen lévő anyuka helyett takarékoskodhat férje. A kiegészítő nyugdíjbiztosítás jelenlegi rendszere átalakul, ám ebből a minisztérium szerint semmit sem vesznek majd észre a biztosítottak, megtakarításaikat átvezetik az új nyugdíjalapok számlájára. Azok sem érzik meg a változást, akik már élvezik a megtakarításaik után nekik járó nyugdíjkiegészítést: a megtakarított összeg alapján a nyugdíj- biztosító életbiztosítást vásárol számukra valamelyik életbiztosítónál. Továbbra sem jár adókedvezmény és állami prémium sem az életbiztosítás után, Horváth szerint tekintettel kell lenni az állami költségvetés lehetőségeire: „ennél többre jelenleg nem telik”. Az állami prémium felhasználását azonban korlátozza a jogszabály: a biztosított nem kapja meg az éves állami hozzájárulást akkor, ha az ügyfél megfelelő indok nélkül, 15 éves spórolási idő letelte előtt akar hozzájutni pénzéhez. 15 év takarékosság után a prémium fele jár majd. Természetesen nem vonatkoznak ezek a határidők azokra, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy időközben rokkantnyugdíjasokká váltak. Kedvező lesz a megtakarítás hozamának adóztatása is: az állami prémium és a befizetett ösz- szeg adómentes lesz, csak az éves hozam után kell adózni. Az új rendszer előnye lesz a nagyobb biztonság is: ezeket a biztosítókat szintén a pénzpiaci felügyelet ellenőrzi majd. Hasonló rendelkezések alapján működhetnek, mint a nyugdíjrendszer második pillérét alkotó magán-nyugdíjpénztárak: ők csak kezelik a pénzt, nem válnak tulajdonosává. Csőd esetén tehát a befizetett összeget nem foglalhatja le csődbiztos sem, a megtakarításokat egy másik biztosító veheti át. (lpj) Rybnícek letiltotta a Vasárnap Szlovák Televízióban sugárzott, magyar nyelvű reklámját Tilos magyarul reklámozni? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Állítólag sérti a szlovák nyelvtörvényt az a Vasárnap-reklám, melyet a Szlovák Televízió sugárzott az utóbbi napokban, ám most egy időre lekerül a képernyőről. A magyar nyelvű, szlovák feliratokkal közölt reklámblokk ellen előbb a Matica slovenská tiltakozott, Stanislav Bajaník szóvivő szerint az államnyelvről szóló jogszabály előírja, hogy a televíziók az egész ország területén csak szlovák nyelven sugároznak. Hasonlóan vélekedik a kulturális minisztérium államnyelvi osztályának vezetője, Daniela Stev- ceková is. „A reklám sérti a nyelvtörvényt, mely ugyan engedélyezi idegen nyelvű programok, kisebbségi műsorok sugárzását, a reklám azonban nem sorolható a kivételek közé” - állította lapunknak Stevceková. A felirat nem teszi kétnyelvűvé a reklámot, annak szlovákul is el kellene hangoznia. Ezt a lehetőséget kizárta Slezákné Kovács Edit, a Vasárnap lapigazgatója, aki cáfolta, hogy a reklám törvénysértő. „Ez a reklám a szlovákiai magyarost szólítja meg, a feliratból azonban a csak szlovákul tudók is megértik” - mondta Slezákné. - Én ebben az égvilágon semmilyen problémát nem látok. A reklám mindig egy adott célközönségnek szól, a nagyobb hatékonyság alapján válogatja meg az ehhez szükséges eszközöket.” A minisztériumi osztályvezetőnél mérsékeltebb véleményt képviselt Zuzana Mistríková, a tárca sajtóosztályának vezetője: „A törvény betartására a frekvenciatanács ügyel, mi nem kötelezhetjük a televíziót, hogy szüntesse meg a reklám sugárzását.” Mistríková szerint nem egyértelmű, hogy a szlovák felirat megfe- lel-e a közérthetőségnek. „Ha azonban feliratozva jelent meg, és nem gyerekeknek szól, véleményem szerint nem áll ellentétben a törvénnyel - mondta lapunknak. - Ezt azonban a frekvenciatanácsnak kell elbírálnia.” A frekvenciatanács legközelebb augusztus 26-án ül össze, Jarmila Grujbárová, a tanács irodaigazgatója szerint elképzelhető, hogy foglalkozik az üggyel. „Szerintem semmi szörnyűség nem történt, ha ügy lesz belőle, csak az uborka- szezon miatt” - véli Grujbárová. Hasonló problémával találkozott már a kassai regionális napilap, a Korzár is. „Gyakran közlünk reklámot magyar, de más nyelveken is - mondta Peter Bercik főszerkesztő. - Ezt többen kifogásolják, de azzal érvelünk, hogy a reklám nyelvének meghatározása a megrendelő joga, hiszen ő fizet.” A Vasárnap-reklámot szerdán és csütörtökön hatszor sugározta az STV, újabb reklámot azonban az igazgató, Richard Rybnícek utasítására nem közölnek, míg jogászaik szakvéleménye el nem készül. Kész már az Új Szó reklámja is, természetesen magyarul, kérdéses, ahhoz hogy viszonyul a Szlovák Televízió. Mindenesetre a The Slovak Spectator című lap kizárólag angol nyelvű reklámját korábban minden gond nélkül sugározta, (lpj, s, t) Szó sincs törvénysértésről A Petit Press jogi képviselője szerint nem volt törvénysértő a Vasárnap-reklám sugárzása. A kiadó rendelkezésére álló jogi szakvélemény szerint az államnyelvről szóló törvény értelmében - más szolgáltató televíziós programhoz hasonlóan - sugározható idegen nyelvű reklámműsor is abban az esetben, ha azt szlovák nyelvű felirattal látták el. „Bízom benne, hogy a Szlovák Televízió is hasonló jogi álláspontra jut, és a reklám sugárzásátjövő héten folytatni fogja” - mondta lapunknak Alexej Fulmek, a kiadó vezérigazgatója, (ú) Már 1,88 milliárd forintot ér a telitalálatos szelvény Drágalátos unokák Ismét tombol a lottóláz ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony/Budapest. Éppen öt hónapja és egy napja, hogy az eddigi utolsó, az ötöslottó 56 éves történetének 389. telitalálatosa megszületett. Huszonkét hét ötös nélküli időszak, vagyis 21 hét halmozódás után a mai húzáson 1,88 milliárd forint a tét: ennyit nyerhet valaki, ha ötöse lesz, és természetesen, ha ezt egyedül éri el. A mostani főnyeremény csábítóan hat a játékosokra, ismét sokan járnak át Szlovákiából, tartósan hétmillió felett van a hetente befizetett játékok száma. Ez ugyan messze jár a tavalyi lottóláz 14-16 milliós csúcsaitól, de a Szerencsejáték Rt. szerint figyelembe kell venni a nyári szabadságokat is. A mai napig 13 alkalommal lépte át a fél- milliárdos határt az öttalálatos. Ez a kör akár már most szombaton (ha csak nem négy darab ötös lesz) bővülhet, (ú) Kizsebelték a nagymamát Nyitra. Nem mindennapi esetet vizsgál a helyi rendőrség, az áldozat egy nagymama, az elkövető pedig két unokája. A 15 éves Kristina T. és 13 éves húga, Éva hétfőn kihasználta, hogy a nagymama átjött hozzájuk, és egy pótkulcssal felkerekedtek, hogy „házkutatást” végezzenek nála. 2000 szlovák és 2000 cseh koronát találtak, és elvittek két gyűrűt is, az összkár 10 ezer korona. (SITA) _______ ■In ek az esőben. Ma és holnap csúcsosodik ki a Szigetfesztivál, a szigetlakok jobb időt remélnek, bár láthatóan az eső sem zavarja őkét különösebben. (Somogyi Tibor felvétele) Ján Langos a SIS obstrukcióját emlegeti, Ladislav Pittnerék cáfolnak Az StB-iratok átadása a legfontosabb lépés lenne az 1989-es forradalom óta ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nem hajlandó átadni az 1939 és 1989 között működött (cseh)szlovákiai állambiztonsági szervek - köztük a kommunista rendszer titkosszolgálata, az StB - iratait a Nemzeti Emlékezet Intézetének - állította tegnapi sajtótájékoztatóján Ján Langos, az intézet igazgatótanácsának elnöke. A SIS ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a titkosszolgálat és az intézet közti, az iratok átadásáról szóló megállapodás tervezetét aláírásra az intézetnek már egy hónappal ezelőtt megküldték, de az tegnapig végképp nem foglalt állást, márpedig a dokumentumok átvétele csak tíz nappal az egyezményjóváhagyása után kezdődhet meg. Langos ugyanakkor a SIS „szinte áthághatatlan obstrukcióját” említi, s úgy fogalmaz, hogy az átadás folyamata „1989. november 17-e után a szlovákiai szabadság és demokrácia védelme érdekében indított legnagyobb művelet”. A SIS leszögezte, hogy az átadás feltételeit nem ők, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal szabja/meg, amely szerint az iratokat átvevő intézeti alkalmazottakat át kell világítani. Ján Langos szerint az átvételi testületben tevékenykedők alávetették magukat a kellő biztonsági vizsgálatoknak, tehát semmi akadálya, hogy a Nemzeti Emlékezet Intézete - a volt állambiztonsági szervek egyetlen szlovákiai jogutódjaként - az iratanyagokat átvegye. A SIS-t szerinte „egyetlen törvény sem hatalmazza fel arra, hogy ezeket a dokumentumokat felhasználja, s hogy feltételeket szabjon”. „Sok az olyan kör, réteg és csoport, amely akadályozza az állambiztonsági szervek archívumának nyilvánossá tételét” - véli Langos, azt azonban nem pontosítja, kikre gondol. Az intézeti igazgatótanács elnöke arra is figyelmeztet, hogy a SIS illetéktelenül kezeli a volt állambiztonsági szervek iratait, amelyeket 1993-ban és azt követően vett kezelésbe. Eddig körülbelül 3,5 ezer kérvény érkezett az intézetbe. A Ján Langos érveiből készült összeállításunkat a 5. oldalon olvashatják, (korp) A községek listáját a ruszinok nyomására frissítették, mivel az ő arányuk több faluban nőtt Vágsellye már nem lesz kétnyelvű ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tizennégy magyarok lakta községben, köztük Vágsellyén is eltűnhetnek a kétnyelvű feliratok, táblák, a hivatalos ügyeket sem lehet majd magyar nyelven intézni. Módosul ugyanis azon községek listája, ahol a kisebbségek a hivatalos érintkezésben használhatják anyanyelvűket. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 14 eddig kétnyelvűnek számító településen csökkent 20 százalék alá a magyarok számaránya, de 2001 óta senki nem kezdeményezte a lista módosítását, így a hivatalos nyelvhasználat nem változott. A ruszinok nyomására, akiknek arányuk több helyen nőtt, a kulturális tárca elkészítette a listát, és aszerint 500-ra csökken azon községek száma, ahol a magyar is lehet a hivatalos érintkezés nyelve. Felkerül a listára 3 község - köztük Ebed, ahol nem nőtt a magyarok száma, csak különvált Párkánytól. „Vágsellyén nem sokkal 20 százalék fölött volt a magyarok aránya. Sellye egy mesterségesen felduzzasztott iparváros lett, melynek részben ugyan van egyfajta magyar településhálózata, felülről azonban már kevésbé beszélhetünk magyar háttérről. Gyakorlatilag a városon belül az iskolaválasztás is ebben az irányban mozog. Mivel 20 százalék körüli volt a számarány, a korstruktúra változása automatikus hozta az egész város etnikai szerkezetváltását” - magyarázta Gyurgyík László szociológus. Hétfői számunkban olvashatják Gyurgyík Lászlóval készült interjúnkat arról, miért fogy a kétnyelvű magyar községek száma, (sza) Lekerül a listáról: Szenei járás Magyarisziget Lévai járás Nagykálna.Garamlök, Kisóvár Nyitrai járás Tild Vágsellyei járás Vágsellye, Felsőkirályi Rimaszombati járás Gömörlipóc, Szilistye, Zeherje Kassa-vidéki járás Kenyhec, Nagyida Tőketerebes Kistoronya, Ujhely Felkerül a listára: Rimaszombati járás Bellény Érsekújvári járás Ebed Nagykürtösi járás Leszenye Forrás: ww.government.gov.sk
