Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-11 / 184. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 11. Digitália A katonák szabadidejének színesebbé tételére: Egyes felsőoktatási intézmények hallgatói rendszeresen puskázásra használják eme eszközt Online Xbox a légierőnek KONZOLHÍR Az amerikai légierő számos európai bázisán teszik elérhetővé a hálózati Xbox-játékot. A hadsereg a projekt során 200 ezer dollárt költ a kato­nák szabadidejének színesebbé téte­lére. Az online játékrendszert fejlesztő Microsofttal kötött megállapodás után a US Air Forces in Europe (USAFE) 17 európai légibázisát „kötik rá” a globális Xbox Live rendszerre. Ezek után a katonák egymás között, vagy a Live bár­mely felhasználójával múlathat­ják az időt az Xbox konzolhoz ki­fejlesztett online játékrendszerrel. A Microsoft az Egyesült Államokban 2002 novembere, 14 európai or­szágban pedig idén március óta biz­tosít netes játéklehetőséget hálózati csatolóval ellátott játékkonzolára. A Live rendszerére a Microsoft és az adott internet-szolgáltató utáni megállapodás után csatiakozhatnak a konzoltulajdonosok szélessávú kapcsolattal, havi, illetve éves előfi­zetési díj ellenében. Az amerikai légierő összesen 200 ezer dollárt fizet a Microsoftnak a 17 bázis bekötéséért a Live rendszeré­be. A projekt kivitelezésére a német- országi spangdahlemi légibázison április óta végrehajtott próbaüzem után került sor. (o) USA: A kábeltelevíziós internet pozícióit nem fenyegeti Népszerű az ADSL TECHNOLÓGIA Az Egyesült Államokban egyre töb­ben csatlakoznak ADSL-kapcsolattal az internetre. Ezzel párhuzamosan az eddig sokkal inkább népszerű ká­beltévés elérés iránti érdeklődés csökkenni látszik. Az AOL internet-szolgáltató kábelte­levíziós nettel foglalkozó részlegé­nek negyedéves jelentéséből kide­rül, hogy a kora nyári időszakban a tervezettnél 30 ezerrel kevesebben - de így is mintegy 170 ezren - vásá­roltak kábeles elérést a cégnél. A vá­ratlan visszaesést az AOL Time Warner „szezonális” jelenségként értékelte a számok kommentálása során - írja a CNet informatikai ma­gazin. Ezzel szemben az amerikai SBC Communications távközlési társaságnál több mint 300 ezren fi­zettek elő telefonvonalon működő ADSL-internetre, ez a szám jóval fe­lülmúlja a várakozásokat. Az Egyesült Államokban hagyomá­nyosan a kábeles elérés az erősebb a szélessávú internet-kapcsolatok pia­cán. A CNet által megkérdezett elemzők vélekedése szerint a két ne­gyedéves jelentés eredményei még nem jelentik ennek gyors megfordu­lását. Ennek ellenére az In- Stat/MDR egyik munkatársa el­mondta: a kábeltelevíziós internet erős pozícióit egyelőre nem fenyege­ti az ADSL, ám a jelenlegi jelek sze­rint három-négy éven belül már kö­rülbelül hasonló részesedést mutat­hat a két eléréstípus aránya, (o) My name is Bond... TESZT E gy meglepetés, hiszen az alábbi szerkentyű­ről eddig nem igazán lehet olvasni sehol bbi máshol - csak a GSM Portálon ( www.gsm- port.hu ). A mostani tesztünk nem másról szól, mint egy mobiltelefon­hoz kapcsolódó indukciós hurokról és az ahhoz tartozó miniatűr, drót­nélküli headsetről. íme. A kütyü nincs kereskedelmi forga­lomban, érthető okok miatt. Infor­mációink szerint az Egyesült Álla­mokban, vagy Japánban - ahol már jóval fejlettebb eszközök is a rendel­kezésre állnak - megközelítőleg 33 ezer koronáért lehet hozzájutni a szerkezethez. Mindössze egyetlen napra kértük el a nyári napokban a csomagot, hogy megnézzük milyen is, kipróbáljuk mennyire megbízha­tó és hogy egyáltalán mire is jó. Szerintünk nem kell igazán túl sokat ecsetelni az eszköz hasznosságát, üzleti tárgyalások külső segítésétől kezdve az általunk igencsak elítélt - információink szerint azonban egyes felsőoktatási intézmények hallgatói között rendszeresen hasz­nált - puskázásig mindenre használ­ják eme eszközt, melyből azon em­berek profitálnak, akik bérleti konst­rukcióban súlyos tízezrekért köl­csönadják a szerencsétlen diákok­nak a headsetet. Hajói tudjuk, nincs engedélyezve ezen tartozék haszná­lata, így azon túl, hogy erkölcsileg sem emeli túl nagy magasságokba az ezzel a megoldással valamikor is élő friss diplomást, legalitás szem­pontjából is felvetődik egy-két kér­dés. A csomag a telefonhoz kapcsol­ható indukciós hurokból, az azon el­helyezkedő mikrofonból, illetve a fülbe dugható, bőrszínű headsetből áll. A fülünkben látszik a headset, ahogyan az a képen is kivehető, nem tűnik el teljesen a hallójáratban. Az indukciós hurkot pólónk, vagy in­günk alá a nyakunkba akasztva kezdtük meg egynapos túránkat, fü­lünkben a bogárral. Hétköznapi használatra kicsit túl macerás az eszköz, zavaró a nyak­ban a drót, és a hangminőség sem tö­kéletes. Itt-ott recseg-ropog a vonal, néhol kihagy, nem igazán sorolható a megbízható kategóriába. A fülünk­ből - mivel jól be kell tuszkolni a kvá­zi láthatatlan használathoz - nem esik ki a szerkezet, ám hátulról (ki­csit oldalról) látszik, egyértelműen kivehető. A kicsi bőrszínű headsetből kiáll egy átlátszó mini antenna is, mely a telefonnal való kommuniká­ciót segíti. A fejhallgató végig siste­reg, a nap végére már-már megszok­tuk, de zavaró. A beszédet a másik fél nagyon jól érti, ám mi egy kicsit halknak véltük az autós használat során, egyébként pedig - normál, vi­szonylag csendes körülmények kö­zött - elfogadható. A headsetben van egy gombelem, ami akkumulátor­ként használatos, a telefon akksiját nem igazán meríti jobban a szerke­zet, mint normális használatkor. Az indukciós hurok kábelen keresztül kapcsolódik a telefonhoz, ezért azt a zsebünkben tárolva kellett végigro­hangálnunk a teszt napját. Nem is írnánk többet a készülékről, mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk a használati' lehetőségeket, az általunk előbb említett szempon­tokat szem előtt tartva. Ha a techno­lógiai fejlődés tovább folytatódik, akkor valószínűleg hamarosan jön­nek az agyba ültethető multimédia kártyák, fülbe építhető telefonok. A Mátrixos Neo után James Bond esz­közein is jót fog röhögni a következő generáció. (Dén Mátyás András) A tervezők szerint olyan szinten fogja érteni az e-maileket, hogy a szövegek alapján találkozókat pontosít, vagy online foglal repülőjegyet A jövő elkezdődött: Szoftvertitkárt épít az amerikai hadsereg NETVILÁG A Pentagon fejlesztői részlege, a DARPA július közepén hozta nyüvá- nosságra a számítógép-ember inter­akciót átalakító, „személyre szabott kognitív segéd”, azaz egyfajta szoft­vertitkár fejlesztését céízó, öt évre tervezett PÁL programját (Perceptive Assistant that Learns, tanuló, észlelő asszisztens). A programot - más cégek, felsőok­tatási intézmények (Boeing Phantom Works, Yale, Pennsylvania Egyetem, stb.) mellett - főként a pittsburghi Carnegie Mellon Egye­tem (CMU), valamint az SRI International (Menlo Park, Kalifor­nia) kivitelezi majd. Előbbi hétmil­lió, utóbbi huszonkétmillió dollár kezdőtámogatást kapott. A folyósí­tandó összeget évente felülvizsgál­ják, s növelik - amennyiben szüksé­ges. A Dán Siewiorek által vezetett CMU-csoport RADAR rendszere (Reflective Agents with Distributed Adaptive Reasoning, vagyis: Elosz­tott adaptív következtetőkészséggel rendelkező gondolkodó ágensek) nemcsak kommunikál majd az em­berrel, tanácsokat fogad meg, utasí­tásokat hajt végre, hanem tanul is az interakcióból. Elektronikus leve­lezésünkre szintén ügyel, továbbá képes lesz megkülönböztetni a fon­tos üzeneteket a spamektől. Igaz, ha csak ennyit tudna, gyakorlatilag nem lenne több egy levélszemét- szűrő programnál - ám a tervezők szerint olyan szinten fogja érteni az e-maileket, hogy a szövegek alapján találkozókat pontosít, vagy online foglal repülőjegyet. Esetleg rutinbe­számolókat dob össze, de akár el­avultnak tűnő, hónapok óta érintet­len honlapokat is frissít, ha ilyen jel­legű igény merül fel. A csoporthoz tartozik - huszonöt egyetemi oktató, huszonöt nemrég végzett hallgató és tizenkét frissen szerződtetett kutató mellett - Jaime Carbonell, a Nyelvtechnoló­gia Intézet igazgatója és a számí­tástudományi fejlesztéseket vezető Scott Fahlman is. Terveik szerint kereskedelmi forgalomban elérhe­tő szoftvereken, például e-mail programokon dolgoznak majd, azokat fejlesztik tovább, tökéletesí­tik újabb, szélesebb körű alkalma­zásokat biztosító képességek hoz­záadásával. Amikor elkészülnek eggyel, hatékonyságát egyrészt emberi, másrészt gépi asszisztens­sel tesztelik, majd az összehasonlí­tott eredmények alapján döntenek az újabb irányokról. A PAL a DARPA Információfeldol- gozó-technológia Hivatalát igaz­gató Ron Brachman kezdeménye­zése. „Nagyon ambiciózus törek­vés” - állítja Brachman. Voltakép­pen - némi túlzással - gondolko­dó szoftver létrehozásába fogtak, hiszen a leendő PÁL nemcsak a tanulás képességével rendelke­zik, hanem a felhasználó szemé­lyes preferenciáit szintén ismeri, következtetéseket von le belőlük, sőt, az emberek közötti minden­napos kommunikációt is érti vala­melyest. Még akkor se fogjuk fel teljes mértékben, hogy mit hoz­tunk létre valójában, amikor már rég készek leszünk vele - prog­nosztizál az igazgató. Hasonló öt­letek felmerültek korábban is, vi­szont azért fogtak bele csak most, mert a jelen technológiai szint - mind a számítógépiparban, mind a szűkebb értelemben vett Mi­ben - a szükséges minimum. És, mivel a DARPA a Pentagon kuta­tói-fejlesztői „részlege”, az első alkalmazások a hadiiparban vár­hatók. De nyilvánvaló, hogy mindebből előbb-utóbb az üzleti élet, vagy a felsőoktatás is profi­tál - fűzi hozzá Brachman. A projektet szinte még nyilvános­ságra se hozták, amikor a New York Times kolumnistája, William Safire máris arról írt, hogy a PÁL jelentős mértékben sértheti a magánszférát. Talán nem annyira, mint a szintén nemrég bejelentett, hasonló okok­ból sokat támadott, sőt, „visszako­zásra kényszerült” LifeLog, ám épp elegendőt ahhoz, hogy Brachman sürgősen leszögezze: a program nem szimatol a felhasználó után, hanem - ismerve és tanulva a prefe­renciáit - mindig az adott körülmé­nyekhez igazodva, a számára ked­vező megoldásokkal rukkoljon elő. Siewiorek ugyancsak kihangsúlyoz­za, hogy bizonyos idő után ugyan­olyan bizalom alakul ki PÁL és köz­tünk, mintha emberi asszisztenssel, vagy titkárral dolgoznánk. Hiszen annyira megismer minket, hogy tudja, mit oszthat meg másokkal, s mit nem, mikor zavarhat, mikor nem, és így tovább. Azaz, még a leg­apróbb részletekre is odafigyel. „Máskülönben, az ágens annyira el­lenszenves lesz, hogy senki nem akarja majd használni” - érvel a ku­tató. A RADAR szorosan kapcsolódik az SRI CALO-jához (Cognitive Agent that Learns and Observes, Tanuló és megfigyelő kognitív ágens). A CMU és a többi cég/egyetem fejlesztései a Menlo Parki vállalat projektjébe in­tegrálódnak. A CALO rendeltetése, hogy megoldást találjon a bonyo­lult, a múltban sok problémát oko­zó gépi döntéshozásra. Elméletileg olyan következtető-képességgel egészíti ki a computert, ami lehető­vé teszi számára az egészen várat­lan események kezelését is. (Agent) niGfTÄ r.í a uuiubwjüum A mellékletet a UNKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/ 59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com , linkpress@ujszo.com , Levélcím: Digitália, Nám. SNP 30., 814 6 4 Bratislava 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom