Új Szó, 2003. augusztus (56. évfolyam, 176-200. szám)

2003-08-07 / 181. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2003. AUGUSZTUS 7. TOLLVONÁS A kulturális eldorádóig TALLÓSI BÉLA Úgy tűnik, az utóbbi időben Po­zsony kulturális életére pezsdítő- en hat az osztrák főváros. Bécs példáját követve a múzeumi vi­lágnap alkalmával egyes pozso­nyi múzeumok és galériák is megszervezték, hogy kiállítóter­meiket aznap késő estébe nyúlva, huszonkét óráig látogathatták az érdeklődők, mi több, ingyenes belépés tette még vonzóbbá a kezdeményezést. Bécsben 1983-ban rendeztek elő­ször utcai verstárlatot, vagyis átemened időre ekkor cserélték fel először az osztrák főváros rek­lámfelületein a kommersz hirde­téseket a költészet remekei. Húsz évvel később, idén nyáron Pozsony utcáin, a város forgal­mas részein is megjelentek a ver­sek. Hat ismert európai költő, köztük Tandori Dezső sorai Po­zsony köztereiről mostantól kezdve két héten át intellektuális üzenetként hirdetik Európa szá­mára, hogy... mit is? Hogy a kö­zel másfél évtizede felénk is elin­dult, és hozzánk is betört, s azóta nálunk is hódító szellemromboló amerikanizálódás és a hagyomá­nyokon alapuló nemzed sajátos­ságokat a kultúrában is gyöngítő globalitás és egyéb, a kultúrater­jesztésben is piacérdekeket érvé­nyesítő civilizációs feneségek el­lenére meg tudtuk őrizni a szép szó művészetét. Amellyel a nyel­vi különbözőség és az egyes kul­túrák egyedi jellege ellenére is prezentálni tudjuk a közös és egységes Európa vízióját. Po­zsonyból - nemzetközi projekt­ként - erről is szólnak a költészet remekei, de arról is, hogy ettől a víziótól önmagában azonban nem remélhetjük a kultúra eldo- rádóját. Mert ezután derül ki iga­zán, elég talpraesettek-e kultu- raszervezőink: bele tudnak-e ka­paszkodni az európai strukturá­lis alapok kínálta támogatási le­hetőségekbe, s a járadanság nem akadályozza-e majd esetenként, hogy pályázati úton fejleszthes­sük a fejleszthetőt. És ha még oly mindent átlátó és a cél érdeké­ben minden követ megmozgató menedzsereknek bizonyulnak is, akik ide tudnák hozni az Unió tá­mogatásra szánt összes pénzét, kérdéses, tudunk-e majd meríte­ni belőle. Elő tudjuk-e teremteni azt a részösszeget, amelyre már megadható, folyósítható a támo­gatás? Tudjuk-e majd a gazdaság és a kultúra kapcsolódásait úgy irányítani, hogy a város utcáin a jövőben is megállhassunk egy- egy vers sorait elolvasni, hogy- amiként a jelenben esetenként is­koláink életmenetét veszélyezte­tik- a jövőben galériáink, szín­házaink, klubmozijaink stb. mű­ködését ne fenyegessék esetleges üzemeltetési - fűtési, áramellátá­si - gondok. Képesek leszünk-e a műemlékvédelem és a turizmus kapcsolódásait úgy irányítani, hogy megállíthassuk műemlék- épületeink állagromlását, s köré­jük vonzó kulturális és élmény­központokat építhessünk ki? Et­től is függ, hogy a költői kérdé­sektől eljutunk-e a kulturális el­dorádóig. Summerfest nemzetközi folklórfesztivál Százhalombatta/Tököl/Ráckeve. A jövő hét közepén kezdődik a Summerfest nemzetközi folklórfesztivál és népművészeti vásár Száz­halombattán, Tökölön és Ráckevén. A budapesti agglomeráció egyik legrangosabb nyári kulturális rendezvényét immár tizedik alkalom­mal szervezik meg. A jubileumi programsorozatra 18 ország együt­tesei jelezték részvételüket, a magyarok mellett többek között auszt­ráliai, Fülöp-szigeteki, vietnami, mexikói hagyományőrző tánccso­portok mutatják be tudásukat. A három Pest megyei településre több mint százezer nézőt várnak a rendezők. Az események sora augusz­tus 14-én - a százhalombattai Szent István téren - a több mint 600 résztvevő jelmezes felvonulásával veszi kezdetét, másnap a népek bálján mutatkoznak be szlovén, szerb, német együttesek. (MTI) MOZI POZSONY HVIEZDA: A buliszerviz (amerikai) 16,18, 20.30 HVIEZDA-KERT­MOZI: Londoni csapás (amerikai) 20.45 MLADOST: Frida (ameri­kai-kanadai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Chicago (amerikai) 18.15, 20.30 AU PARK - PALACE: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 14.15.15.30, 16.30, 17.45, 18.45, 20, 21, 22.15 Scoby Doo - A nagy csapat (amerikai) 15.20 Charlie angyalai: Teljes gázzal (amerikai) 14,16.15,18.35, 20.50 Halálosabb iramban (amerikai) 15.05, 17.15 Az fgazság órája (amerikai) 19.40, 22 Jégkorszak (amerikai) 14.10, 16 Több a sokknál (amerikai) 14.45, 17, 19.15, 21.30 What a Girl Wants (amerikai) 17.55, 22.30 Ki nevel a végén? (amerikai) 15.40, 20.10 Veszett vad (amerikai) 14.30,19, 21.10 Taxi 3 (francia) 14.10, 18.20, 20.20, 22.20 Johnny English (angol) 16.10 Kémkölykök (amerikai) 14.40,16.50 Chicago (amerikai) 14.40,17.05,18,19.30, 20.30, 21.55 Frida (amerikai-kanadai) 17.20, 19.50, 22.15 Egy ve­szedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 19.20, 21.50 Moulin Rouge (amerikai) 16.45 KASSA TATRA: Több a sokknál (amerikai) 18, 20 CAPITOL: Chicago (ameri­kai) 18,20.30 ÚSMEV: T3 - A gépek lázadása (amerikai) 17,18.45,20 DÉL-SZLOVÁKIA PAT - KERTMOZI: Én, a kém (amerikai) 21 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 19 AMFITEÁTRUM: Bölcsőd lesz a koporsód^ (amerikai) 21.30 VÁGSELLYE - VMK: X-Men 2. (amerikai) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Az ördög tudja miért (cseh) 18 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 20 LÉVA - JUNIOR: A fülke (amerikai) 18 IPOLYSÁG - IPOLY: Álomcsapda (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Egy veszedelmes elme val­lomásai (amerikai-kanadai-német) 17.45,19.15 GYŐR PLAZA: Azonosság (amerikai) 13.15,15.15,17.15,19.45 Charlie an­gyalai: Teljes gázzal (amerikai) 13.45, 15.45, 18, 20.15 A fülke (amerikai) 14.15,16.45,18.45, 20.30 Hajó a vége (amerikai-német) 14.30, 18.30 Halálosabb iramban (amerikai) 20 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 20 Hulk (amerikai) 15, 17.30 Malacka, a hős (amerikai) 14.45 Mátrix - Újratöltve (amerikai) 15, 17.45, 20.30 Merülés a félelembe (amerikai) 16.30, 20.30 Oviapu (amerikai) 13.30,15.30,17.30,19.30 Szindbád - A hét tenger legen­dája (amerikai) 14,16,18 Túl mindenen (amerikai) 13,15.15,17.30, 19.45 Vitathatatlan (amerikai-német) 16.15,18.15, 20.15 Három svájci képzőművész kiállítását nyitják meg holnap este a somorjai zsinagógában Összehozni az embereket Somoija. Négynyelvű - ma­gyar, szlovák, angol, német- meghívó invitálja a közönsé­get az At Home Gallery új ki­állításának holnap este hétkor kezdődő megnyitójára. Nincs ebben semmi rendkívüli, hi­szen az elmúlt évek folyamán megszokhattuk, hogy a zsina­gógában a különböző kultú­rák, művészeti stílusok jól megférnek egymás mellett. Az új kiállítás is azzal a szán­dékkal készült, hogy össze­hozza az embereket, támo­gassa az egymáshoz való kö­zeledést, a párbeszédet - a művészet segítségével. MISLAY EDIT Talán véleden, talán nem, hogy a ki­állító három művész a többnyelvű Svájcból érkezett, így a kultúrák egymás mellett élése számukra is mindennapi tapasztalat. Liliane Csuka, Andrea Sonder és Peter Trachsel már második hete tar­tózkodik Somorján, a zsinagóga melletti Művészetek Házában - a ki­állítás közös alkotótáboruk eredmé­nyeként született. Liliane Csuka neve bizonyára nem ismeretlen a napja­ink képzőművészete iránt érdeklődő közönség számára, hiszen a magyar származású, svájci születésű, jelen­leg Normandiában élő művész szinte törzsvendégnek számít Somorján. Több kiállítása volt már az At Home Galleryben, sőt pár éve középiskolá­sok számára szervezett alkotótábort is vezetett a Művészetek Házában. Természetesen Liliane volt az, aki két művésztársát Somoijára csábította, mert saját tapasztalatai alapján úgy érzi, a művészet otthonává vált zsi­nagóga minden alkalommal újabb és újabb inspirációt nyújt. A három képzőművész nem először dolgozik együtt közös projekten. Peter Trachselhez több évtizedes ba­rátság köti Liliane Csukát, a képző- művészetről is nagyon hasonlóan gondolkodnak, bár teljesen eltérő kifejezési formákat alkalmaznak. Együttműködésük Andrea Sonderel nem olyan régi keletű, ám ez a közös alkotásban, a művészi együttgon­dolkodásban egyáltalán nem jelen­tett nehézséget. S amikor Andrea Peter Trachsel, Liliane Csuka és Andrea Sonder a zsinagógában (Somogyi Tibor felvétele) Sonder elénk teszi a korábbi munká­it bemutató albumát, már meg is kapjuk a választ, miért nem lehetett szó együttműködési nehézségekről: szembeötlő a kifejezésmódbeli ro­konság Andrea Sonder és Liliane Csuka között. A természet, a termé­szetes anyagok iránti vonzódás, a környezet és a benne talált (eldo­bott, elhagyott vagy éppen eredeti funkciójuktól megfosztott) tárgyak új minőséggel való felruházása, új - képzőművészeti - életre lehelése. Liliane Csuka azért szereti a közös képzőművészeti projekteket, mert rendkívül izgalmasnak találja, ha egy téma nyomán egymástól merő­ben eltérő alkotások születnek. így történt ez most a zsinagógában is. Az alkotások közös nevezője, kiin­dulópontja a zsinagóga eredeti kül­detése volt. A zsinagóga szó jelenté­se ugyanis: hely, ahol az emberek összejönnek. Ezt a küldetést szeret­né munkájával erősíteni Liliane Csu­ka, Andrea Sonder és Peter Trachsel, természetesen figyelembe véve mó­dosult funkcióját: vagyis hogy egy olyan hely legyen, ahol a különböző nyelvű és kultúrájú embereket a mű­vészet hozza közelebb egymáshoz. Ennek egyik érzékletes jelképe az Andrea Sonder által a zsinagóga belső terében épített híd. A híd az egymás felé közeledést hivatott segí­teni - hacsak fel nem égetik... Az egymáshoz való közeledés persze sok esetben nem könnyű - ezt érzé­kelteti a híd ingatagsága: vékony vasrudakból és huzalból készült. Ideiglenesnek tűnik, mintha nem ez lenne a végleges formája, s ez a zsi­nagóga jelenlegi állapotára is utal, hiszen lehangolóan romos állapot­ból épül lassan újjá. Igaz, ma már sokkal tetszetősebb külsővel fogadja a látogatókat, ám ez még korántsem a végső formája, akad még rajta javí­tanivaló bőven. Miután Peter Trachsel megnézte a zsinagóga belső teréről, a falak faku­ló színes mintáiról készült fotókat, egy svájci hegyi falu, Santa Maria - Müstar hagyományos, festett házai jutottak eszébe. A kapcsolatot, a kö­tést (a közös installáció témáját) nem csupán a minták és a színvilág jelentette számára a zsinagóga és a svájci falu házai között, hanem a két település neve is: Somoija nevében ugyanúgy a Szent Mária rejtőzik, így jutott arra az elhatározásra, hogy Somorjára a svájci faluban használatos színeket és mintákat hozza el, üveglapokra festve. A zsi­nagóga falának támasztotta őket, és a látogatókra bízza, mihez kezdenek velük, milyen új funkcióval ruház­zák fel - a választás lehetősége min­denki előtt nyitva áll. Peter Trachsel mintás üvegdarabjai rímelnek And­rea Sonder hídjára - a be nem feje- zettségre, a zsinagóga félkész álla­potára utalnak. Liliane Csuka ezúttal is a művésze­tében állandóan visszatérő témára, a kommunikációra, annak fontossá­gára és a hiánya nyomán fellépő konfliktusokra készített újabb variá­ciót. Szófüggönyét vagy -vízesését, amelyet a több világrészről hozott napilapok csíkokra vágott darabjai­ból állított össze, a zsinagóga fő he­lyére rakta, oda, ahová annak idején a Tórát, a zsidó kultúra jelképét he­lyezték. Az alázúduló szótömeg azt az ezernyi meg ezernyi szót jelképe­zi, amelyek eltűntek a történelem süllyesztőjében, s amelyek a külön­böző kultúrák, népek, hagyomá­nyok és szokások iránt tiszteletet éb­resztettek, s egy kis ország kis váro­sában talán újjászülethetnek. David Cronenberg újra felborzolja az idegeiket A pop-art királyára emlékeztek Mezőlaborcon Tudathasadásos Pók Warhol 75 éves lenne * kori képek. Kisgyerekként vonzó és kedves édesanyjával töltötte az időt, mert rideg és kegyetlen apja inkább kocsmázott meg nőzött. Ä kis Den­nis szerint édesanyját részeg apja és a szeretője, Yvonne ölték meg... De vajon valóban így történt-e, vagy az egész csak egy labilis és beteg elmé­jű gyermek fantáziájának a szüle­ménye? A furcsaságairól ismert Cronenberg A légy, a Meztelen ebéd és az eXistenZ című filmjei után egy nagy­szerűen felépített alkotást tett le az asztalra. Filmje azt a két-három na­pot felölelő időszakot dolgozza fel, amikor a tudathasadásban szenvedő felnőtt Spider-Pók kiszabadulva az elmegyógyintézetből, megpróbál új életet kezdeni. A Pók szerkezete akár szokatlannak is nevezhető, tény, hogy különböző síkon, időben és térben mozog a ren­dező. A megbomlott elméjű főhős történetét úgynevezett flashback je­lenetekkel mutatja be. Cronen- bergnek alig van szüksége dialógu­sokra, hiszen beszélnek helyette a nagyszerű képek. Mellesleg az érde­kes és szokatlan szögből rögzített képek Peter Suschitzky operatőr munkáját dicsérik. Ralph Fiennes tökéletes játékának köszönhetően pedig egyenesen úgy érezzük, hogy a ruhánk alá is ronda pókok kúsztak. Sőt, egy idő után mi magunk is pókokká válunk, és bele­esünk Fiennes-Cleg hálójába... Nemcsak Ralph Fiennes lenyűgöző színészi teljesítményére érdemes azonban odafigyelni. A kettős női fő­szerepet, amely David Lynch mun­káira emlékeztet bennünket, nagy­szerűen játssza Miranda Richardon. TASR-HiR Mezőlaborc. Andy Warholnak, a pop-art királyának meg nem élt 75. születésnapjára emlékeztek tegnap a nevét viselő Modern Művészetek Múzeumában. A múzeum a jubile­um alkalmából 75 darab képesla­pot adott ki a művész önarcképével és egyik művével, valamint 75 da­rab levelezőlapot, amelyen ugyan­csak Warhol portréja látható. Az emlékünnepség szombaton este a művész életéről és műveiről szóló filmek vetítésével csúcsosodik ki. A mezőlaborci Andy Warhol Mo­dern Művészetek Múzeumát éven­te átlagosan 17 ezer látogató keresi fel. Az utóbbi időben főleg az angol és a német ajkú látogatók száma növekedett meg, nem hiányoznak azonban a csehek és a lengyelek sem. A múzeumot 1991-ben alapí­tották. ERDÉLYI EDIT David Cronenberg rendező, akit a leggyakrabban a feszültségkeltés mestereként emlegetnek, a filmjeit pedig leginkább a furcsa jelzővel il­letik, a közelmúltban új alkotással jelentkezett. Pók (Spider) című film­jének forgatókönyvét Patrick Mc­Grath három éven át írta a saját re­génye alapján. A tudathasadásos Dennis eleget (Ralph Fiennes), azaz Spidert húsz­évi kezelés után kiengedik az elme­gyógyintézetből. Egy utókezelőben próbál meg normálisabb életet kez­deni, de megbomlott elméjének nemigen kedvez az itteni szigorú re­zsim, a furcsa lakótársak, no meg az ablakból látható hatalmas gáztar­tály. Mindez csak hozzájárul ahhoz, hogy Spider emlékezetében egyre gyakrabban törnek elő a régi gyerek­Ralph Fiennes (Fotó: archívum) Andy Warhol: Önarckép, 1986 (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom