Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-09 / 156. szám, szerda

Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 9. Hamis ezres Párkányban Párkány. Hamis ezerkoro­nás bankót talált a helyi Športka-fogadóiroda mun­katársa tegnapelőtt az az­napi bevételben, de erre csak akkor figyelt fel, amikor a pénzköteget a bankban akar­ta leadni - tájékoztatta la­punkat Miloš Fábry, nyitrai kerületi rendőrségi szóvivő. Az alkalmazott már természe­tesen nem emlékezett arra, melyik ügyfél hagyta nála a hamis papírpénzt. A rendőr­ség a bankót ajegybankban vizsgáltatja, (ú) Veszélyes majoránna Érsekújvár. Az Állami Állategészségügyi és Élel­miszeripari Felügyelőség egy lévai nagykereskedelmi raktárban bukkant rá arra a tízdekás kiszerelésben for­galmazott majoránnára, melyben szalmonella-bak­tériumokat és penészt is ta­lált. Ezt követően azonnal betiltotta annak forgalmazá­sát és elrendelte kivonását a forgalomból. Az említett fű­szer gyártója, az érsekújvári székhelyű Koreniny Macek Kft. ügyintézője az idén már­cius 15-én csomagolt áru kap­csán nem kívánt lapunknak nyilatkozni, (száz) Autóval a sínekre hajtott Lužianky. Két férfi és egy gyermek vesztette életét tegnap egy vasúti baleset során, amikor a Nyitrához közeli község határában egy Škoda 120-as személyautó a tilos jelzés és a közeledő vonat ellenére ráhajtott a sí­nekre. A mozdonyvezető már nem volt képes megál­lítani a szerelvényt, így „telibe találta” a Skodát. Bár a mentők gyorsan kiérkeztek a helyszínre, már nem tudták megmen­teni egyetlen utas életét sem. (TASR) Örökség Népfőiskolái Tábor Ipolyság. A Palóc Társaság szervezésében hétfőn kez­dődött meg a magyar őstör­ténettel és a nemzeti kultu­rális örökséggel foglalkozó VIII. Örökség Népfőiskolái Tábor. Pénteken Szörényi Levente ének- és előadómű­vész Színház és történelem című műsorával lép fel. A tábor lakói szombaton a Rákóczi-szabadságharc kez­detének 300. évfordulójára honismereti kirándulással emlékeznek: felkeresik II. Rá­kóczi Ferenc fejedelem borsi szülőhelyét, illetve kassai nyughelyét, (kor) Aranymosás és játszóház Kolon. A község első írá­sos emlékének 890. évfor­dulója alkalmából holnaptól vasárnapig rendezvények egész sorozatával várják a látogatókat. Holnap este 20 órakor Bayer Zsolt 1100 év Európa közepén című filmjét vetítik, pén­teken aranymosóverseny zajlik majd, 18 órakor pe­dig beszélgetés az Ausztr- liában élő Soós Miklóssal. Ezután fellép a komáromi Accord együttes. Szombaton a karvai Korává csoport ve­zetésével kézműves játszó­ház lesz, továbbá sportnap. Vasárnap a szentmisét követő­en Bach-koncert, majd kora délután a Borosban bemutat­koznak Zoboralja hagyo­mányőrző csoportjai, végül fellép a budapesti Bartók Táncegyüttes, (száz) Bolhapiac felülnézetből. Bennfentesek szerint az ország legnagyobb, kassai bolhapiaca az uniós csatlakozással járó szigorúbb behozatali és kereskedelmi követelményeknek is képes lesz eleget tenni, hiszen a közelmúltban például a pénztárgépeket is sikerült bevezetni az ottani több mint hatszáz sátorban, standon. (TASR-felvétel) Miroslav Pius egyes magyarlakta településeket megszólítva gyűjt a legújabb könyvére A tudós patrióta akciója Léva/Ipolyság/Ipolypásztó. Miroslav Pius, a Mečiar- és a Slavkovská-korszak egyik oktatásügyi kulcsembere, a hetes számú pozsonyi tan­ügyi hivatal akkori igazgató­ja újabban a Lévai járásban gyűjt előfizetőket megjele­nés előtt álló, A törökök Bars megyében című történelmi monográfiájának megjelen­tetéséhez. BUCHLOVICS PÉTER Amint azt szerkesztőségünknek több helyről is megerősítették, a neves szerző körülbelül egy hó­nappal ezelőtt a lévai polgármes­ter, Stefan Mišák kísérőlevelével a járás számos községi hivatalát és önkormányzatát szólította meg, hogy tiszteletpéldányok fejében járuljanak hozzá a könyv megje­lentetéséhez. Bélik György, Ipoly­ság alpolgármestere lapunknak el­mondta: június elején érkezett a körlevél a városi hivatalba, amely­ben a lévai polgármester a figyel­mükbe ajánlja a művet, s a levél­hez egy támogatási szerződést is csatoltak - feltüntetett összeggel - , továbbá a könyv fejezeteit ismer­tető részletes tartalmi kivonatot is. „Mivel Ipolyság sosem tartozott Barshoz, egyébként pedig nem kö­telező hozzájárulni az ügyhöz, ezért ezzel érdemben nem foglal­koztunk” - tette hozzá Bélik György. Ipolypásztó is megkapta a körleve­let és a felkérést; a falutól három­ezer koronát kértek hozzájárulás­ként 30 tiszteletpéldány fejében - tudtuk meg Mészáros Győző pol­gármestertől. Ipolypásztó első em­bere azt is közölte, nem kívánnak hozzájárulni a kiadvány megjelen­tetéshez. Štefan Misák, Léva pol­gármestere szintén megerősítette az értesülést, tájékoztatása szerint Miroslav Pius kereste őt fel, ismer­tette a könyv tartalmát és segítsé­get kért az önkormányzatok meg­szólításában. „Hasznos és helyes ötletnek tartom a könyv megjelen­Ugy tudjuk, elég gyér a könyv kiadása iránti érdkelődés. tetését, ezért írtam meg a körleve­let is, ugyanis a Barsi Regionális Társulás alelnöke vagyok, a techni­kai lebonyolítást, a postázást stb. már a szerző intézte. Egyébként még egyáltalán nem biztos, hogy a mű megjelenik, legutóbbi értesülé­seim szerint elég gyér az érdeklő­dés. Léva még nem döntött a támo­gatás mértékéről, de ha hozzájáru­lunk is a megjelentetéshez, az jel­képes összeg lesz. Hogy hány pél­dányban éri meg kiadni és mikor, ez a szerző és a kiadó dolga” - kö­zölte lapunk érdeklődésére Štefan Misák. Megjegyezzük, hogy a kör­levelet a polgármester nem a Barsi Regionális Társulás alelnökeként, hanem Léva polgármestereként ír­ta alá, s a régióbeli polgármester­társaihoz intézte. Miroslav Pius a járásból származik, s mindazokat a településeket meg­szólította, amelyek a könyvben sze­repelnek. Megkerestük az esedeges megjelentetéssel megbízott ZISK kiadót is. Peter Braun tulajdonos az üggyel kapcsolatban annyit mon­dott, hogy valóban ők jelentetnék meg a művet, a kézirat már elké­szült, ő már el is olvasta, és nem ta­lált benne semmi kifogásolnivalót. Egyelőre a támogatásokat gyűjtik, tájékoztatása szerint a fogadtatás vegyes. Legalább kétezer példány megjelentetését tervezik az év vé­gén, körülbelül 100 koronás példá­nyonkénti áron. Arra a kérdésre, hogy a támogatási szerződésben miért szerepel előre a feltüntetett összeg, ha a hozzájárulás önkéntes, Peter Braun azt válaszolta: az elő­zetes kalkulációk szerint három kü­lönböző összeget írtak be, aszerint, hogy mekkora települést szólítot­tak meg. „Hangsúlyozom, hogy nemcsak Miroslav Pius, hanem más, a Lévai járásban született al­kotó könyveit is kiadjuk, ha látunk benne érdekességet, fantáziát. Nincs ebben tehát semmi rendkívü­li, mint ahogy a támogatásgyűjtés­ben sem” - vélekedett Peter Braun. Milan Belica állami támogatást sürget a beruházáshoz A megye székházat akar VRABEC MÁRIA Nyitra. A nyitrai megyei hivatal 283 millió koronát kér az állami költség- vetésből új székház építésére, jelen­legi székhelyén, a kerületi hivatal épületében ugyanis csak egy emele­tet kapott, s a jövőben sem számít­hat arra, hogy újabb helyiségeket bocsátanak rendelkezésére. A költ­ségvetési támogatás kérvényezését hétfői ülésén hagyta jóvá a megyei képviselő-testület. Milan Belica me­gyei elnök úgy gondolja, van esély arra, hogy az állam legalább részben támogassa a beruházást, hiszen pél­dául a pozsonyi és a kassai megyei hivatal épületgondjait is állami se­gítséggel oldották meg. A tervek sze­rint az új irodaépület az Andrej Bagar Színház előtti parkban állna, ezzel beépítenék az egyébként kő_- kockákkal burkolt tér egyetlen füves területét. A város lakói várhatóan tiltakozni fognak a terv ellen, de Belica szerint nem kell ennyire elébe menni a dol­goknak: neki lényegében mindegy, hol lesz az új hivatal, csak végre el- féijenek.Ugyancsak a megyei hiva­talnak kellene megoldást találnia a Nyitrai Kerületi Könyvtár helyzetére is, amelynek hamarosan ki kell köl­töznie a városi hivatal épületéből. Mivel a megyének nincs pénze arra, hogy új épületet vásároljon a könyv­tárnak - amely ráadásul csak nevé­ben kerületi, hiszen látogatóinak 98 százaléka nyitrai lakos -, Milan Belica nem zárta ki azt a lehetőséget sem, hogy az intézményt újra városi könyvtárrá minősíti át. A megyei képviselők foglalkoztak a megyei hi­vatal hatáskörébe tartozó kórházak anyagi helyzetével is. A legfrissebb elemzések szerint gazdasági szem­pontból a vágsellyei kórházban a legjobb a helyzet, és a komáromi, valamint a nagytapolcsányi kórház küzd a legnagyobb gondokkal. Pozsony példáját követve a napok­ban a nyitrai megyei hivatal illetéke­sei is tárgyalásokat kezdtek bizo­nyos vasúti társaságokkal arról, hogy a megyében megszüntetett szárnyvonalakon újraindítják a sze­mélyforgalmat. A megyei elnök el­mondta, a terv kivitelezése attól is függ, hogyan sikerül megegyezniük a vasutak új vezetőivel, s hogy meg­kapják-e az államtól a vonatszerel­vényeket és a mozdonyokat. A háztömb zömmel roma lakói évek óta nem fizetnek Egyre nagyobb hátralék P. VONYIK ERZSEBET Dunaszerdahely. A Lőrincz Gyula utca 2134/8-as számú háztömb­ének zömmel roma lakói évek óta nem fizetnek a vízért, a gázért és a villanyért, ezen felül hatalmas lak­bérhátralékot is felhalmoztak, így nem csoda, ha a lakásszövetkezet­nek és a szolgáltató cégeknek fogy­tán a türelmük. A vízművek lépett elsőként, és azonnali hatállyal le akarta állítani a vízellátást az Észak lakótelep bérházában. Az igazság­hoz azonban az is hozzátartozik, hogy hat család rendesen fizette a számlákat, tehát nincsenek tartozá­saik egyetlen szolgáltatóval szem­ben sem. A vízszolgáltatás leállítása azonban őket is érintette volna, ami ellen - érthetően - tiltakoztak. A vi­zet már tavaly és az előző két évben csak azért nem kapcsolták ki, mert a városi költségvetésből kiegyenlítet­ték a tartozásokat. A városi hivatal pénzügyi osztályának vezetője, Pápay Zoltán elmondta, ez az ösz- szeg évente félmillió koronára rú­gott. Most egy újabb, 250 ezer koro­nás vízszámla vár kifizetésre, pedig egy csaknem kétszázezres tételt már az év elején törlesztett a város. Pázmány Péter polgármester sze­rint ez azonban hosszú távon nem járható út, végleges megoldást kell találni. A polgármester tegnap ma­gához kérette Tokovics Zoltánt, a Southerm szolgáltató vállalat igaz­gatóját, valamint Kovács Ferencet, a Nyugat-szlovákiai Víz- és Csatorna­művek helyi részlegének gazdasági felelősét, hogy közösen keressék a kiutat. Kovácsot is meghökkentette a kimutatás, amely arról árulko­dott, hogy ebben a háztömbben a vízfogyasztás sokszorosa az átlagos­nak, nyilvánvaló tehát a pazarlás, ráadásul a lakók nem is fizetnek a fogyasztásért. Egy ilyen lakótömb éves átlagos vízfogyasztása kétezer köbméter körüli, míg a szóban forgó panelházban tavaly majdnem 18 ezer köbméteres fogyasztást muta­tott a vízóra. Az itteni lakók állítólag hűtő híján szüntelenül folyó vízzel hűtik a sört és az élelmiszert.A pol­gármester szerint olyan műszaki megoldást kell találni - valószínűleg egy külön vízcsadakozó megépítésé­vel -, hogy a rendszeresen fizető la­kók vízellátása zavartalan legyen, míg a többiek esetében napi 1-1 órá­ra korlátozódna e szolgáltatás. Hogy műszakilag ezt miként lehet kivite­lezni, erről tegnap már tárgyaltak a szakemberek, ám a Štefánik utcán bekövetkezett csőtörés elhárítására kellett összpontosítani a figyelmet. A városi hivatal mindenesetre már napokkal ezelőtt két kutat állított fel a Lőrincz Gyula utcai ház előtt. A végleges megoldást a polgármester szerint alacsonyabb komfortfokoza­tú lakások kialakítása jelenti. Erre még idén sor kerül: vagy a karcsai, vagy pedig a pódafai úton hoznak létre ilyen lakásokat. A nem fizető­ket ezekbe költöztetik át, a lerob­bant Lőrincz Gyula utcai lakóházat pedig felújítják. Miklós László Köbölkúton szakkönyvet keresztelt Kilátót szeretnének Új rászorulók ellátását csak az elhunytak helyett tudják felvállalni az önkormányzatok Nincs pénz több gondozóra V. KRASZNICA MELITTA Komárom. Január elsejétől a gon­dozói szolgálat a járási hivataloktól átkerült a községek, illetve - ha a község nem vállalta fel ezt a felada­tot - a kerületi önkormányzat ha­táskörébe. A Komáromi járás 41 te­lepülése közül 35 döntött úgy, hogy saját hatáskörébe kívánja vonni a gondozói szolgálatot, és hat utasí­totta el azt. Néhány hónap eltelté­vel azonban már jelentkeznek a problémák, amelyek főleg abból adódnak, hogy új gondozottak ellá­tását csak az elhunytak helyett tud­ják felvállalni a községek. Új gon­dozók alkalmazására, ületve új munkahelyek kialakítására ugyanis nincs pénz. „A járási hivatal 144 munkahelyet delimitált az egyes községekre, ami 264 személy rész- munkaidős, vagy teljes foglalkozta­tását jelenti - tájékoztatta lapunkat Szakáll Anna, a Komáromi Járási Hivatal szociális osztályának szak­előadója, a gondozói szolgálat ko­ordinátora. - További 2,9 munka­helyet pedig a kerületi önkormány­zat vett át. A gondozottak száma ja­nuár elsején 348 volt. Az azóta el­telt időszakban, az első negyedév­ben további 38,25 munkahely léte­sítésére vonatkozó kérvény futott be hozzánk a községektől, a máso­dik negyedévben pedig újabb 13. Mi ezeket továbbítottuk a kerület­re, onnan pedig a szociális és csa­ládügyi minisztériumba kerülnek a kérvények. Az eredmény: egyetlen egy új munkahely létesítésére sem kaptunk pénzt.” Ezzel a problémá­val már az elmúlt években is szem­betalálkoztak a járási hivatal dolgo­zói. Addig azonban, míg a járási hi­vatal hatáskörébe tartozott a gon­dozói szolgálat, a járáson belül át tudták csoportosítani a munkahe­lyeket, most viszont erre nincs mód. A községek ugyanis nem mondanak le az általuk delimitált munkahelyekről, nem kínálják azt fel a szomszéd községnek. Hiszen ha egyik nap fel is szabadul egy részmunkaidős állás, a következő nap már akadhat olyan idős, beteg ember a községben, aki igényelni fogja a gondozói szolgálatot. A köz­ségeket kellemetlenül érintette az a tény is, hogy a gondozottaktól be­szedett díjat nem használhatják fel újabb munkahelyek kialakítására, illetve a szolgáltatás színvonalának javítására. Az állami költségvetés­ből ugyanis annyival kevesebb pénzt kapnak a gondozók bérére és a járulékos költségekre, mint amek­kora összeget a gondozottak befi­zetnek a községnek. SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. A mocsarak vizével ke­resztelte meg tegnap László Miklós környezetvédelmi miniszter a Pári­zsi mocsarak nemzeti természetvé­delmi övezet madárvilága című, szlovák nyelvű új szakkönyvet. Mi­vel idén ez már a második, Szlovákia egy régiójának madárvüágát feltér­képező, bemutató kiadvány, Miklós tréfásan megjegyezte: „A szlovákiai madárvilág keresztapjává válók.” A miniszter egyébként nem csak a könyv keresztelője miatt érkezett Köbölkútra. „Az utóbbi hetekben olyan aggasztó híreket kaptam, hogy a csapadékhiány miatt a pári­zsi mocsarakat a kiszáradás veszélye fenyegeti ” - mondta a miniszter. Mi­vel e területet gazdag madárvüága miatt európai normáknak megfelelő védett területté szeretnék nyilvánít­tatni, a környezetvédelmi tárca a le­hetőségei szerűit támogatni fogja a mocsarak megőrzését. A 140,59 hektáron elterülő, egykor Párás-csa­tornának nevezett, náddal borított terület védetté nyüvánítását Kovács Ferenc, a település egykori polgár­mestere szerint az 1954-ben induló ornitológiái kutatások révén kezde­ményezték. A kötet szerzői, Bohuslav Kloubec és Miroslav Čapek, valamint Alfréd Trnka az utóbbi években felkutatták a mocsá­ri madárvilágot. „Nem titkolt szán­dékunk, hogy rámutassunk e terület idegenforgalmi szempontból is ér­dekes voltára. A mocsarak közvetlen környékén eddig 101 madárfajt ír­tak össze, negyven itt fészkel. Ä za­vartalan megfigyeléshez fa szerke­zetű, nádtetős kilátótorony megépí­tésére lenne szükség, amelyhez 300 ezer korona állami támogatás kellene” - jegyezte meg a bemutató kapcsán Mihálik Gábor, Köbölkút polgármestere. A két éve elkészült tervekhez megkapták az építkezési engedélyt, természetvédelmi terüle­ten engedélyezték a községnek a to­ronyépítést. A környezetvédelmi tár­ca képviselői azonban nincsenek könnyű helyzetben, hiszen közel száz tervezet közül kell kiválasztani az arra leginkább érdemeseket. A helyiek bizakodóak, számukra a ki­látótorony mielőbbi megépítése ko­moly előrelépést jelenthet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom