Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-09 / 156. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 9. Közélet 5 A Budapesti Nemzetközi Vásár idején zajló kiállításon kedvezményesen vehetnek részt szlovákiai magyar vállalkozók is Szeptember elején Magyar Világ Kedvezményes bemutat­kozási lehetőséget kínál szlovákiai magyar vállal­kozóknak a Budapesti Nem­zetközi Vásár keretében szeptember 6-14-én megtar­tandó Magyar Világ 2003 ki­állítás, amelyről Győrfi Ju­dittal, a Hungexpo Rész­vénytársaság rendezvény- szervezési igazgatójával be­szélgettünk. KORPÁS ÁRPÁD Melyek a kiállítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, mi a kiállítás fő célja? A Magyar Világot már negyedik alkalommal szervezi meg a Hung­expo. Az első, 2000-es kiállítás óta folyamatos igény van arra, hogy a Kárpát-medence különbö­ző területeiről érkező magyar kis- és középvállalkozók bemutatkoz­zanak a BNV-n. A fő cél az, hogy támogatást nyújtsunk azoknak a magyar vállalkozóknak, akik se­gítségünk nélkül nem hozhatnák el az egyébként piacképes, Ma­gyarországra vagy más országba szánt termékeiket. Az előző három kiállítás tapasz­talatai, tanulságai alapján az idei vásár milyen újdonságokkal szolgál? Újdonság, hogy Magyarország és Szlovákia 2004-ben remélhetőleg csatlakozik az Európai Unióhoz. Az ITD Hungary, a Corvinus Rész­vénytársaság és a Hungexpo a szakvásár keretében Befektetési le­hetőségek Szlovákiában címmel konferenciát szervez. Ez minden­képpen új, reméljük, vonzza majd a vállalkozókat. Szeretnénk továb­bá minőségi szűrőt is beiktatni: a részvételi szándékukat jelző kiállí­tók termékeit minőségi vizsgálat­nak vetjük alá. Az előző években 25-30 felvidéki vállalkozó vett részt a vásáron, összesen körűibe­» A részvételi szán­dékukat jelző ki­állítók termékeit minő­„A jelentkezéseket még július folyamán is várjuk. A rendezvényen ma­gyar nemzetiségű kiállítók vehetnek részt." (Képarchívum) ségi vizsgálatnak vetjük alá. « lül 200-220 négyzetméteren. Első­sorban Szlovákia délnyugati részé­ből érkeztek, ezért célunk, hogy Kelet-Szlovákiából is minél többen jelentkezzenek. Az uniós csatlakozás után akadálymentesebb lesz a két or­szág gazdasági együttműködése is. Tekintettel erre idén mekkora érdeklődésre számítanak? Nagyobb érdeklődést várunk, bár a lehetőségeink korlátozottak, hi­szen egy 800 négyzetméter nettó alapterületű csarnok áll rendelke­zésünkre a Kárpát-medencéből ér­kező mintegy száz kiállító elhelye­zésére. A részvétel növekedését várjuk a fogyasztási cikkek gyártá­sának és forgalmazásának minden területén, de lehetőséget biztosí­tunk és információs anyagokat adunk azoknak a kiállítóknak is, akik ebbe a szűkebben vett körbe nem illenek, mert nem fogyasztási cikkeket gyártanak, forgalmaznak. Természetesen ők is eljöhetnek, s prospektusaikat, egyéb anyagaikat elhozhatják a vásárra. Milyenek a jelentkezés felté­telei? A jelentkezéseket még július folya­mán is várjuk. A rendezvényen ma­gyar nemzetiségű kiállítók vehet­nek részt. Ezt a feltételt tulajdon­képpen az Új Kézfogás Közalapít­vánnyal együtt állítottuk a résztve­vők elé. Az alapítvány rendezvé­nyünket már indulása óta támo­gatja. Nagyon fontos elmonda­nunk, hogy a részvétel díjmentes, mivel támogatott kiállításról van szó. A határon túli vállalkozásokat segíteni hivatott Új Kézfogás Köz- alapítvány a Hungexpót mint köz­vetítőt segíti: támogatást nyújt ne­ki, amit részvénytársaságunk a ki­állító számára érvényesít. Ez azt je­lenti, hogy az a Szlovákiában ter­méket előállító és forgalmazó vál­lalkozó, aki kitölti a jelentkezési la­pot, részt vehet a vásáron. Egy komplett, felépített standot kap, amelyért nem kell fizetnie. Mind­össze egy 150 eurós, úgynevezett regisztrációs díjat kell befizetni, de a teljes részvétel, a felépített stand és minden szolgáltatás, amelyet a kiállító a rendezvény tíz napja alatt kap (beleértve a kísérőrendezvé­nyeket is), díjmentes. Nem kizáró ok, ha például a ma­gyar vállalkozó társtulajdonosa szlovák? Nem. Az Új Kézfogás Közalapít­vány mint fő támogatónk ahhoz a feltételhez köti a részvételt, hogy a jelentkező magyar vállalkozó le­gyen. Nem fogja senki centiméter­rel mérni, hogy a szlovák és a ma­gyar vegyes vállalatban mekkora az egyik vagy a másik fél részese­dése. Nem szeretnénk viszont olyan helyzetet, hogy a Magyar Világ kiállításon egy standon ne tudjanak magyarul. Ez kínos vol­na, és, sajnos, volt már rá példa, igaz, nem szlovákiai vállalkozó esetében. Hol szerezhetők be bővebb in­formációk? A Hungexpo Részvénytársaság Ren­dezvények és Kapcsolatok Igazgató­sága szervezi a kiállítást. A részvé­tellel kapcsolatban több helyen is felvilágosítást kaphatnak az érdek­lődők. Az egyik szlovákiai kollektív szervező a Csemadok Galántai Te­rületi Választmánya (Námestie detí, 924 00 Galanta, tel.: 031/780 23 96; csemadok@freemail.hu ), a má­sik a nagykaposi Regionális Vállal­kozásfejlesztési Szövetség (Hlavná 22, Veľké Kapušany, tel.: 056/638 29 95; global@ke.telecom.sk ). In­formációkkal szolgál a Hungexpo említett igazgatósága is az 1441 Budapest, Pf. 44-es levélcímen, il­letve a 0036/1/263-6060-as tele­fonszámon. Mely vállalkozói szakterülete­ken lát különösen jó lehetőséget a bemutatkozásra, és a résztve­vők milyen adatbázisokba, Kár­pát-medencei üzleti vérkeringés­be kerülhetnek bele? A BNV fogyasztásicikk-vásár. Első­sorban olyan kiállítókat várunk, akik a fogyasztási cikkek teljes ver­tikumába besorolhatók, ám ezen belül kiemelt terület az építőipar, a lakberendezés és lakástextília, va­lamint a szaniteráruk köre, s eddig is ezen területekről érkezett a leg­több szlovákiai kiállítónk. Készí­Olyan kiállítókat r várunk, akik a fo­gyasztási cikkek teljes vertikumába beso- .. rolhatók. \> tünk egy katalógust, amelyben minden kiállítót felsorolunk, más­részt a Hungexpo többezres adat- állományába is bekerülnek az adott tematika szerint. A részvétel­ből tehát az illető vállalkozó min­denképpen profitál. Egyrészt azért, mert a magyar piacon is megméretteti magát, másfelől a je­lenlét több is, mint a magyar piacra jutás, hiszen tulajdonképpen a nemzetközi piacon is bemutatko­zási lehetőséget kap. Nagyon sok hasznos üzletkötésről tudunk be­számolni. Nem véletlen, hogy a ki­állítóink nagy része visszatérő, s minden évben megjelenik a ren­dezvényen. A távolabbi cél az, hogy a vállalkozó a későbbiekben - a Magyar Világon való díjmentes, támogatott megjelenés révén is - megtalálja a helyét a profiljának megfelelő szakvásárunkon is. Melyik az igazi juhtúró: a hagyományos eljárással vagy a pasztőrözött tejből készült? Dúl a háború a brindzakészítők közt ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Hónapok óta dúl a háború a szlovák juhtúró készítői között. A vitát ez alkalommal nem az ágazat EU-csatlakozás utáni jövője gerjesz­ti, azaz lehet-e gyártani és forgal­mazni ezt a Brüsszel által is elismert terméket Szlovákia uniós taggá vá­lása után, hanem az, hogy melyik az igazi brindza, a hagyományos eljá­rással vagy a pasztőrözött tejből ké­szült. A nagy tejfeldolgozók a pasz­tőrözött mellett teszik le a voksukat, mondván: a pásztortanyák, ahol a hagyományos brindzát készítik, nem felelnek meg - sem a szlovák, sem az EU - szigorú közegészség- ügyi előírásainak, a nem pasztőrö­zött tejből készített termék pedig nem exportképes. Márpedig a ta­valy előállított 2500 tonna brindzá­ból 1200 tonnányit külföldön adtak el. A másik tábor viszont - Libor Ebringer mikrobiológus professzor­ra hivatkozva - azt állítja, hogy csak a hagyományos eljárással készített brindzában Ellákul ki olyan mikrobi­ológiai közeg, amely az emberi szer­vezetre kedvezően, sőt gyógyítóan hat, s amely a pasztőrözéssel elve­szik. A hagyományos brindzakészí­tők azzal vádolják a nagy tejfeldol­gozókat, hogy rontják a termék és gyártói nevét. Azok viszont azzal ér­velnek, hogy a nem pasztőrözött ter­mék forgalmazhatósága 14 napra korlátozódik, csak belföldön adható el, s a kis brindzagyártók voltakép­pen azért ágálnak a pasztőrözés el­len, mert nincs pénzük a tejbegyűj­tés megszervezésére és a túrókészí­tő részleg korszerűsítésére. Még mi­előtt a fentiekből bárki is arra a kö­vetkeztetésre jutna, hogy tipikus szlovák jelenség, szeretnénk leszö­gezni: nincs ez másként az európai tejnagyhatalomnak számító Hollan­diában sem, ahol a kis és a nagy sajt­gyártók folytatnak évtizedek óta vi­tát arról, hogy pasztőrözött vagy nem hőkezelt tejből készül-e az igazi holland sajt. A nálunk is forgalma­zott „hagyományos” holland eida- mik, goudák stb. természetesen pasztőrözött tejből készültek. Vi­szont szép számmal vannak Hollan­diában olyan tejgazdaságok is, ahol a frissen kifejt tehéntejből - termé­szetesen hagyományos eljárással - készítik a finomabbnál finomabb lágy, félkemény és kemény sajtot. Az utóbbiak is megélnek a piacon, bár termékeiket kizárólag saját boltjaik­ban árusítják, árusíthatják. Ugyan­akkor a szigorú élelmezés-egészség­ügyi szabályok megtartása minde­nütt alapkövetelménynek számít, amiről a kuncsaftok bármikor meg­győződhetnek. A leleményesebb sajtkészítők még arra is ügyelnek, hogy termékeikhez a legmegfele­lőbb bőrtípust ajánlják, és természe­tesen kínálják... (gyor) ♦ A hagyományos brindza: A juhtejet a pásztortanyákon sajttá dol­gozzák fel és érlelik. A kész juhsajtot brindzafeldolgozókba szállít­ják, amelyet ott ledarálják és tehénsajttal keverik össze, majd a masszát sózzák, csomagolják. ♦ A hőkezelt brindza: A juhtejet tejfeldolgozókba szállítják, pasztö- rizálják, élő mikroflórával oltják, sajtot készítenek belőle. Az érlelt sajtot ledarálják, tehéntejből készült sajttal keverik, majd a masszát sózzák, csomagolják. (G. A.) RÖVIDEN Nem a biztosító, hanem a takarékpénztár Pozsony. Tegnapi számunkban Csáky Józseffel, a Kooperativa- szervezet elnökével készült interjúnkban (Jönnek a nyugdíjkezelő alapok) tévesen közöltük a partnerbank nevét. A Kooperativa ter­mészetesen nem a legnagyobb konkurensével, a Szlovák Biztosító­val kötött szövetséget, hanem a Szlovák Takarékpénztárral. A két szubjektum ennek köszönhetően június óta egymás termékeit is kí­nálja. Tévedésünkért az érintettek szíves elnézését kérjük, (ú) Thaiföld: meghalt az egyetlen szlovák rab Pozsony. Thaiföldön egyetlen szlovák állampolgár sincs börtönben, az a szlovák férfi, akit még 1995-ben kábítószer csempészéséért fogtak el, már nem él, júniusban hunyt el - tájékoztatta szlovák kol­légáját pozsonyi látogatása során Surakiart Sathiarathai, Thaiföld külügyminisztere. A távol-keleti országban nem hajtanak végre ha­lálos ítéleteket, a börtönök állapota katasztrofális, így nagyon so­kan ott halnak meg. Csehország jobb helyzetben van, hiszen neki van kiadatási egyezménye, így a nemrég elfogott két cseh férfi való­színűleg hamarosan hazakerül. (SITA) Kettős állampolgárság a cseheknek Prága. Prága rövidesen lehetővé teszi, hogy azok a csehek, akik a szövetségi állam megszűnése után Szlovákia fennhatósága alá ke­rültek - és az akkor hatályos cseh törvények szerint ezért kénytele­nek voltak lemondani cseh állampolgárságukról most ezt vissza­kaphassák, így a jövőben kettős állampolgársággal rendelkezzenek. A cseh állampolgársági törvény megfelelő módosítását tegnap hagyta jóvá a képviselőház. A módosítás akkor lép életbe, ha azt a szenátus is elfogadja, s az államfő pedig aláírja. Prágai megfigyelők szerint ez azonban már csak formalitás, (kés) Nem ítélkezhet többet Pozsony. Megfosztotta bírói címétől Alexander Mojšot, a Besztercebá­nyai Kerületi Bíróság munkatársát a Legfelsőbb Bíróság. A döntés sze­rint Mojš tudatosan lassított egy bírósági eljárást. A bíró nem ért egyet a döntéssel, ezért fellebbezni kíván. Az ő pártján áll Dániel Lipšic igaz­ságügyi miniszter is, szerinte az ügy miatt nem kellett volna a bírót fel­menteni, ezért a jogerős döntésig nem függeszti fel Mojšot. (SITA) Aszálykárokat szemlélt az államfő a Galántai járásban Schuster vidéki viziten ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Jóka/Nagymácséd/Pata. A Galán­tai járás aszály sújtotta térségeit ke­reste fel tegnap Rudolf Schuster köz- társasági elnök. Jókán agrárterme­lőkkel beszélgetett problémákról, Nagymácsédon egy magángazdál­kodó árpaföldjén állt meg népes kí­séretével, hogy a gazda panaszait is meghallgassa. A termelő sokallja, hogy az öntözővízért köbméteren­ként 2 koronát kell fizetnie. Schuster szerint a problémával a kormánynak és a parlamentnek is foglalkoznia kell, hogy a régió megmaradhasson az ország éléskamrájának. Ehhez fel kell újítani az öntözőhálózatot, ami­re Schuster szerint a régiófejlesztés­re szánt alapokból kellene támoga­tást nyújtani. Amikor a családi ter­melő megkérdezte, hogy a mező­gazdászoknak miért kell ilyen ma­gas adót fizetniük, holott más ága­zatokban az elsődleges termékek után nem kell adózni, az elnök kité­rő választ adott: „Adókérdésben most nem szeretnék nyilatkozni, mert éppen az asztalomon van egy adóval kapcsolatos kényes anyag.” Az államfő a patai Ravod szövetke­zetben egy arató-cséplő gép bemu­tatóján vett részt, majd a járás veze­tőivel találkozott. (G. L.) Richard Rybníček igazgató új programstruktúrája Elsőre nem fogadták el Életminőség-vizsgálat Szlovákia a 39. helyen Genf. Szlovákia az életminőség szempontjából a világon a 39. he­lyen áll, derült ki az ENSZ által ké­szített felmérésből. Norvégiában, Iz- landon és Svédországban élnek a legjobban az emberek, az USA a 7. helyen áll. Az EU-csatlakozásra váró országok közül Csehország a 32., Lengyelország a 35. helyen áll. Szlo­vákia előtt közvetlenül Magyaror­szág foglal helyet. (SITA) Könyvkiadók kérik Ne írja alá az államfő Pozsony. Ne írja alá a hozzáadottér- ték-adóról szóló törvénymódosítást, kéri Rudolf Schustert a kiadókat és a könyvárusítókat tömörítő szervezet. Szerinte a 19 százalékos adó ve­szélybe sodorná a szlovákiai könyv­kiadást és ezzel együtt a nemzet kul­túráját is. Az EU-tagállamokban vagy. lefaragják, vagy már nullára csökkentették a könyvek adóját, (s) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 2004. január 1-jétől új programstruktúrában sugározhat a Szlovák Televízió. A tévétanács teg­nap tárgyalta az intézményvezetése által készített javaslatot, melyet azonban kiegészítésre visszaadott. Az intézmény központi igazgatója szerint az egyes csatornának ver­senyképessé kellene válnia a keres­kedelmi adókkal, a kettes csatorna biztosítaná továbbra is a közszolgá­lati műsorok sugárzását. Richard Rybníček vállalta azt is, hogy a jelen­legi tervezethez képest növelik majd a nemzetiségi, köztük a magyar nyelvű műsorok sugárzási idejét. „Az igazgató megígérte, hogy a mű­sorváltozás nem érinti majd hátrá­nyosan a nemzetiségeket” - mondta lapunknak Görföl Jenő, a tévétanács tagja. A műsortervet augusztusi ülé­sein újra tárgyalja a testület, (lpj) Hűtlen kezeléssel gyanúsítják Česnek volt minisztert Ötmilliárd koronás kár ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Hűtlen kezeléssel és visz- szaéléssel gyanúsítják Karol Čes- neket - aki 1996-1998-ban a gazda­sági miniszteri posztot töltötte be -, valamint a Nemzeti Vagyonalap 1994 és 1998 közti vezetőségének tíz tagját. Valamennyien a trencséni DMD Holding alapítása során, az 1994 és 1998 közti időszakban kö­vettek el gazdasági bűncselekmé­nyeket, s több mint 5 milliárd koro­na kárt okoztak az államnak - közöl­te tegnap Vladimír Palkó belügymi­niszter. Karol Česnek egyedül 1,098 milliárd koronás kárt okozott azzal, hogy több nehézgépipari vállalat­nak a minisztérium tulajdonában le­vő részvényeit átvezette a DMD számlájára. Palkó szerint Česnek ezt az érvényes rendelkezéseket sértve és a szükséges kormányhatározatok hiányában tette meg. A vagyonalap elnökségének hét, végrehajtó bizott­ságának három tagját több mint 4 milliárd koronás kár okozásával vá­dolják. Egy alkalommal például a Štefan G., Ján M., Ján P., Jozef M., Jozefina M., Ivan Ľ. és Pavol K. al­kotta elnökség 2,410 milliárd koro­nával emelte a DMD Holding alaptő­kéjét úgy, hogy a vagyonalap nem is volt részvényese a vállalatnak. A trencséni vállalat alaptőkéjét még két alkalommal egészítette ki az alap, de volt olyan eset is, hogy egy 40 millió korona értékű részvény- csomagot szimbolikus 1 koronáért kapott meg a vállalat. Palkó szerint a nyomozást hátráltatta, hogy koráb­ban „nem volt meg a szükséges aka­rati’, de az ügyek dokumentálása, a szükséges bizonyítékok összegyűjté­se is nehézségekbe ütközött. A bel­ügyminiszter nem zárta ki annak le­hetőségét sem, hogy a gyanúsítottak köre idővel bővülhet. (1. p. j.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom