Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-07 / 154. szám, hétfő

E] Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 7. Egy most elfogadott sajtótörvény-tervezet alapján tovább terjeszkedhet az olasz sajtómágnás-miniszterelnök médiabirodalma Berlusconi mégsem kért bocsánatot Helikopter zuhant le Csecsenföldön Moszkva. Bonyolult repülési gyakorlatainak befejeztével le­zuhant egy orosz katonai heli­kopter tegnap Csecsenföldön; a legénység négy tagja életét vesztette, tizenegyen megsebe­sültek. Egyelőre nem tudni, mi okozta a katasztrófát, arra nincs bizonyíték, hogy a heli­koptert eseüeg csecsen lázadók lőtték volna le. (MTI) Merénylet egy mecsetben Kvetta. Ötvenháromra emel­kedett a pakisztáni Kvettában a síita muzulmán mecsetben pénteken végrehajtott me­rénylet halálos áldozatainak száma. A kvettai síita mecset­ben közel 2000 hívő tartózko­dott a gyilkos tett idején. Pervez Musarraf pakisztáni el­nök szombaton nem zárta ki, hogy a merényletet külföldiek követték el. A pénteki robban­tást eddig egyetlen csoport sem vállalta magára. (MTI) Gázrobbanás Ankarában Ankara. Hatalmas robbanás rázta meg a török fővárost, An­karát szombat este. Legalább 110 ember megsebesült. A de­tonáció akkor következett be, amikor egy tartálykocsi folyé­kony gázzal töltött fel egy ku­tat. A kút fölötti épületben ép­pen egy esküvői mulatság folyt, melyen legalább 300-an vettek részt. (MTI) Bush követeli Taylor lemondását Washington. George Bush amerikai elnök nem fogad el olyan megoldást a libériái vál­ságra, amely lehetővé teszi Charles Taylor elnöknek, hogy hatalmon maradjon. Bush ezt maga mondta ma kezdődő af­rikai útja előtt adott egyik in­terjújában. Megismételte, hogy Taylornak mennie kell, és úgy vélte, a libériái vezető ezt meg - is fogja tenni. Az amerikai el­nök öt napra utazik Afrikába, és várhatóan ezzel egy időben dönt arról, küld-e az USA kato­nákat Libériába. Több afrikai vezető sürgette erre Busht, arra hivatkozva, hogy azzal javít­hatná a térség stabilitását. Li­bériába egyébként Bush nem utazik el. (MTI) Hillary nem akar elnök lenni London. Nem akar indulni a jövő évi, sem a 2008-as elnök- választáson Hillary Clinton New York-i szenátor, Bili Clin­ton előző, demokrata párti amerikai elnök felesége. Azt mondta: nem tudja, hogy Ame­rika készen áll-e egy női elnök megválasztására. Kijelentette: reméli, 2004-ben a demokrata jelöltet választják elnökké, és 2008-ban újraválasztják, de „ez a személy valószínűleg egy férfi lesz”. A riporter megkér­dezte, kizárja-e indulását akár 2008-ban is az elnökválasztá­son. Hillary Clinton úgy fogal­mazott, nem áll szándékában indulni, de válaszában nem is­mételte meg az egyértelmű ki­záró kifejezést. (MTI) Hillary Clinton (Képarchívum) Strasbourg/Róma. Silvio Berlusconi olasz kormányfő pénteken újságírók előtt ta­gadta, hogy bocsánatot kért volna amiatt, mert Martin Schulzot, az Európai Parla­ment német szociáldemokra­ta képviselőjét egy náci kon­centrációs tábor kápójához hasonlította, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, hogy szavait „rosszul értel­mezték”. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ „Csak tréfának szántam és nem kértem bocsánatot. Sajnálkozáso­mat fejeztem ki egy ironikusnak szánt megjegyzés miatt, amelyet félremagyaráztak” - jelentette ki Berlusconi, utalva a Gerhard Schröder német kancellárral foly­tatott csütörtök esti telefonbeszél­getésére. Az olasz kormányfő hoz­zátette: tiszteli az Európai Parla­mentet, de a német képviselő meg­sértette őt. Berlusconi diplomáciai vihart ka­vart szerdán az Európai Parla­MTI-JELENTÉS Berlin. Hivatalos kétoldalú találko­zót készítenek elő George Bush amerikai elnök és Gerhard Schröder német kancellár között - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntags­zeitung saját értesülésére hivatkoz­va, a kancellári hivatal viszont spe­kulációnak nevezte a frankfurti lap értesülését. A két államférfi nem tárgyalt egy­mással azóta, hogy nézeteltérések KOKES JÁNOS Prága. A csehországi vallásszabad­ság korlátozásával vádolta meg a cseh politikusokat és a parlamentet Miloslav Vlk prágai érsek szomba­ton a dél-morvaországi Velehradon a Cirill és Metód napi nemzeti búcsú alkalmával elhangzott beszédében. „Mindkét hagyományunk - úgy a szent Vencelhez, mint a Chilihez és Metódhoz fűződő - ma is élő. Ezért paradoxnak érezzük egyes politiku­sok igyekezetét az egyházak szabad működésének korlátozására. A so­kat bírált egyházi törvényre, vala­mint a parlament által elutasított mentben, amikor azt mondta Mar­tin Schulz német szociáldemokra­ta képviselőnek, aki bírálta őt, hogy ldtűnően megfelelne a kápó szerepére egy készülő olasz film­ben, amely a náci koncentrációs tá­borokból szól. Schröder német kancellár bocsá­natkérést követelt az olasz kor­mányfőtől. Csütörtökön beszéltek telefonon, s a megbeszélés után Bé­la Anda német kormányszóvivő ki­jelentette, hogy Berlusconi sajnál­kozását fejezte ki szóhasználata mi­att. Ezt a német kormány bocsánat­kérésként értelmezi, s ezzel lezárt­nak tekinti az ügyet - mondta csü­törtökön a német kormányszóvivő. Berlusconi szükségesnek érezte le­szögezni pénteki sajtóértekezletén, hogy nem kért bocsánatot a német kancellárral folytatott beszélgetés­ben. Az olasz kormányfő kijelentet­te a római sajtóértekezleten: sajnál­ja, ha megsértette bárki érzékeny­ségét, de Martin Schulz sem volt te­kintettel mások érzékenységére; a német szociáldemokrata képviselő provokálta, sértegette őt az Euró­pai Parlament heves vitájában. Berlusconi értésre adta, hogy az támadtak Németország és az Egye­sült Államok között az iraki háború szükségességének és céljának meg­ítélésében, azaz körülbelül egy éve. Nemzetközi találkozókon sietve ke­zet fogtak egymással, de érdemi megbeszélésre sem személyesen, sem telefonon nem került sor köz­tük. A Bush-Schröder találkozót még ebben az évben megtartanák, vagy Washingtonban, vagy New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán. A találkozót előkészíteni cseh-vatikáni szerződésre gondo­lok” - jelentette ki a cseh katolikus egyház feje mintegy 30 ezer hívő előtt. Josef Ender pápai nuncius a hívők­nek címzett nyűt levelében szintén megemlítette a sokat vitatott cseh-vatikáni szerződést, amelyet a cseh parlament nem szavazott meg. A nuncius kifejezte reményét, hogy ennek ellenére a katolikus egyház és az ország vezetése között folyta­tódni fog az együttműködés. „A szerződésről szóló tárgyalásokat folytatni kell, s ez mindkét fél részé­ről önmérsékletet igényel” - szögez­te le a vatikáni nagykövet. Európai Parlamenttől sem szándé­kozik bocsánatot kérni a történte­kért, noha - mint mondta - mélysé­gesen tiszteli e testületet. Berlusconi és Prodi a közös sajtóér­tekezlet előtt megbeszélést folyta­tott a hónap elején megkezdett so­ros olasz elnökségről. Az Európai Unióban hagyomány, hogy az Eu­rópai Bizottság elnöke találkozik a hat hónapra szóló soros elnökség átvételekor az elnökséget átvevő állam vezetőivel. Közben az olasz szenátus jóváhagy­ta azt a médiatörvény-tervezetet, amely elhárítaná az akadályokat a miniszterelnök, Silvio Berlusconi Fininvest nevű médiaholdingjának további terjeszkedése elől. A terve­zet lehetővé tenné a miniszterelnök számára a lapok közvetlen tulaj­donlását. A múlt csütörtökön jóvá­hagyott törvény jelentősen enyhíte­né a hirdetési bevételek jelenlegi korlátozásait, amelyek a Fininvest Mediaset televíziós csoportjára és a RAI állami televízióra is vonatkoz­nak. A Fininvest Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök birtokában van. Mivel számos, csupán elna­gyoltan körülhatárolt bevételi kate­megy július közepén Washingtonba Joschka Fischer külügyminiszter - olvasható a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungban. Amerikai diplomaták a tervezett ta­lálkozót úgy állítják be, hogy nem valamiféle „új rokonszenvről” van szó a két politikus között, hanem azért kell találkozniuk, mert az érte­lem így kívánja. Az elmúlt hónapok­ban Németország egyes szomszédai is arra kérték az amerikai kormányt, hogy ne fordítson hátat Berlinnek. A szentszék hivatalos jegyzéket vár Prágától, amelyben a cseh kormány megmagyarázná, hogyan képzeli el a cseh-vatikáni szerződés jövőjét, miután a parlament elutasította a dokumentum jóváhagyását - jelen­tette be tegnap Daniel Herman, a cseh püspöki konferencia szóvivője. „A szentszék megdöbbenésének és aggodalmának adott hangot a cseh parlament elutasító döntése miatt” - jelentette ki Herman. Elmondta: Josef Ender pápai nuncius felkérte Vladimír Špidla miniszterelnököt, hogy a cseh kormány hivatalos jegy­zékben adjon magyarázatot a Vati­kánnak, mi is történt valójában, s góriát fogalmaz meg, ezzel - bírálói szerint - gyakorlatilag tágabb já­tékteret ad egyes hirdetési jövedel­mek átcsoportosítására, és így a be­vételi korlátozások megkerülésére. Az új szabályozás azt is lehetővé tenné a Mediaset számára, hogy el­kerülhesse a bírósági döntést a Rete 4 nevű rádióadója leválasztására. Emellett a tervezet lehetővé tenné a miniszterelnök számára a lapok közvetlen tulajdonlását. Berlusconit már eddig is sok honfi­társa vádolta azzal, hogy az olasz televíziós piac 90 százalékát ellen­MTI-JELENTÉS London. Személyesen támadta a BBC-t tegnap megjelent nyilatko­zatában a brit kormányfő, indula­tosan cáfolva a brit közrádió azon állítását, miszerint vezető kor­mánytisztviselők a háború előtt közvetlen beavatkozással „szexi­sebbé” tették az iraki tömegpusztí­tó fegyverekről szóló hírszerzési értesüléseket. Blair szerint nem is lehet súlyosabb vádat felhozni egy miniszterelnök ellen annál, hogy a saját maga által hamisított hírszer­zési adatok alapján küldte háború­ba a hadsereget. Egy nappal az iraki hírszerzési érte­sülések kormányzati kezelésének ügyében kezdett parlamenti vizsgá­lat eredményének közzététele előtt, a The Observer című vezető balolda­li vasárnapi brit napilapban megje­lent interjúban Tony Blair abszurd­nak nevezte azt a feltevést, hogy akár ő, akár bárki más a kormányból MTI-HÍR Jeruzsálem. Az izraeli kormány több mint 300 palesztin fogoly sza­badon engedéséről döntött tegnapi ülésén. A Hamász szélsőséges pa­lesztin szervezet közölte, hogy nem tartja elegendőnek a szabadon bo- csátandók számát, de első lépésként elfogadja az intézkedést. A lista 350 nevet tartalmaz, ez az iz­raeli fogságban lévő mintegy hat­ezer palesztin fogolynak valamivel több mint 5 százalékát jelenti. A hat­ezer fogoly közül mintegy ezret bíró­sági határozat nélkül tartanak bör­tönben és fogva tartásukat három­hat hónaponként meghosszabbít­hogyan képzeli el a szerződés, illet­ve a cseh-vatikáni kapcsolatok jö­vőjét. „A legfontosabb kérdés, ami­re Vatikán választ vár, hogy a cseh kormány és az őt támogató pártok akarják-e egyáltalán a szentszékkel megkötött szerződést” - szögezte le Herman. Hangsúlyozta: a cseh püs­pöki konferencia egyértelműen tá­mogatásáról biztosította a Vatikánt, és aggodalmának adott hangot a cseh-vatikáni tárgyalások eddigi fejleményei felett. A prágai érsek szerint a cseh parla­ment elutasító magatartását a Vati­kán meglepetéssel és értetlenséggel fogadta. Szerinte a szentszék szá­őrzi, és a közvéleményt számos ma­gazin segítségével is befolyásolja, amelyeket vagy a Fininvest vagy Berlusconi családja ellenőriz, A mé­diatörvény - amelyet először tavaly ősszel terjesztettek elő - mind a kö­zépbal ellenzék, mind a jobbközép kormánykoalíció egyes képviselői­nek nemtetszésével találkozott. Sőt egyes elemeivel kapcsolatban az olasz államfő is elégedetlenségét fejezte ki. A teljes szenátusi vita várhatóan jövő csütörtökön kezdő­dik, és utána kerül a törvényjavas­lat a parlament alsóházához. önhatalmúlag megváltoztatta volna a háború megalapozásához össze­gyűjtött hírszerzési értesüléseket. Blair elmondta, továbbra sincsenek kétségei afelől, hogy Szaddám Húszéin egykori iraki elnöknek vol­tak tömegpusztító fegyverei. Az alsóház külügyi bizottsága által két hete kezdett, és hivatalosan ma befejeződő vizsgálat célja annak ki­derítése, hogy a brit kormány nem élt-e vissza a hírszerzési adatokkal az iraki háború hazai támogatott­ságának erősítése végett. Az ügy az utóbbi évtizedek legsú­lyosabb összecsapásához vezetett a baloldali brit kormány és a világ­mércének tekintett BBC között. Hét végi sajtóértesülések szerint a BBC-nél már belső vizsgálat folyik a sztori kezelésének ügyében, és a felső vezetés tegnap késő este ösz- szeült, hogy megvizsgálja: nem volt-e tényleg hamis az az értesü­lés, hogy a kormányszóvivő bele­nyúlt a hírszerzési anyagokba. A cseh-vatikáni szerződés parlamenti elutasítása kapcsán Miloslav Vlk a politikusokat és a parlamentet bírálta Korlátozzák a vallásszabadságot - állítja a prágai érsek A Hamász kevesli a szabadon bocsátandók számát Palesztinok szabadulnak ják. A szabadulásra váró 350 palesz­tin között 215 ilyen fogoly van. A Hamász nevű szélsőséges palesz­tin szervezet az izraeli kormány döntésének ismeretében máris je­lezte: kevésnek tartja a szabadulásra váró palesztinok számát. A szerve­zet egyik tisztségviselője ugyanak­kor úgy foglalt állást, hogy első lé­pésként elfogadható az izraeli dön­tés. Leszögezte továbbá: a Hamász nem fogadja el a foglyok közötti megkülönböztetést és valamennyi palesztin elengedését követeli. Az Iszlám Dzsihád, amely a Hamász mellett tűzszünetet hirdetett Izrael­lel szemben, „cionista manővernek” nevezte az izraeli kormány döntését. molt ugyan azzal, hogy a vitás kér­désekről újabb tárgyalásokat kell majd folytatni, de a dokumentum teljes elutasítása „nem várt megle­petés”. Csehország és a Vatikán 2002 nyarán írták alá a cseh állam és a katolikus egyház viszonyát ren­dező szerződést, de a dokumentu­mot júniusban a cseh parlament nem hagyta jóvá, mivel a képviselők szerint az különleges szerepet és jo­gokat biztosítana a katolikus egy­háznak, ami sérti az országban mű­ködő többi egyházat, s ellentétes az alkotmánnyal is. Csehországban a lakosság több mint a fele hivatalo­san is ateistának vallja magát. Hét iraki rendőr vesztette életét és több 74 megsebesült a nyugat-iraki Ramadiban szombaton történt robban­tásban. A város rendőrőrsére ismeretlen támadók robbanó szerkezetet hajítottak, amikor az épület előtti utcá­ban amerikai katonák iraki rendőröknek éppen kiképzést tartottak. (MTI) (ČTK/AP-felvétel) Egy év után ülne ismét tárgyalóasztalhoz az amerikai elnök és a német kancellár Bush-Schröder találkozót szerveznek A Hogan hősei ihlették meg Silvio Berlusconi olasz kormányfő azt állította, hogy a náci táborok kápójára vonatkozó, múlt szerdai strasbourgi elszólását egy 1960- as évekbeli tv-vígjátéksorozat ihlette. Berlusconi kifejtette, hogy az általa kápószerepre ítélt Martin Schulz német szociáldemokrata képviselő egy 1960-as évekbeli, a II. világháború idején játszódó vígjátéksorozatra, a Hogan hőseire emlékeztette. Az 1965 és 1971 között vetített amerikai sorozat egy német hadifogolytáborban ját­szódik, és az egyik őrt Schultznak hívják benne. Schultz a filmben jó szándékú, kicsit ostoba őr, aki különösen akkor bánik jól a fog­lyokkal, ha elég enni- és innivalót adnak neki, de a foglyok rendsze­resen megtréfálják őt. (MTI) A brit kormányfő szerint vádaskodik a rádiócsatorna Blair a BBC-t támadja

Next

/
Oldalképek
Tartalom