Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-07 / 154. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 7. Közélet 5 Jaroslav Spišiak: nem akarnak több pénzt adni a testületnek, viszont elvárják, hogy jobb legyen, mint az FBI Rendőrbúcsú a névtelenségtől E hónap elejétől minden rendőr köteles viselni a ne­vével ellátott kitűzőt. Már most megjelentek olyan vé­lemények, hogy ezzel csök­ken a testület hatékonysága, hiszen elvész a rendőrök anonimitása. Erről is beszél­gettünk Jaroslav Spišiakkal, az országos rendőrfőkapi­tány első helyettesével. SZABÓ GERGELY Van már kitűzője? Nincs. Nekem nem kötelező, mivel a bűnügyi rendőrséghez tartozom, és nem hordok egyenruhát. Helyes dolognak tartja, hogy mostantól minden rendőr köteles viselni a nevével ellátott kitűzőt? Természetesen. Lapunkban ugyanis megjelent egy vélemény, amely szerint el­vész a rendőr anonimitása, hiszen egy kisebb településen könnyeb­ben azonosítható lesz, az embe­rek eddig csak az arcát ismerhet­ték, ezentúl már a nevét is. Hiszen éppen erről van szó. Miért akar egy rendőr névtelen maradni? Egyszerű példát mondok: fél. Ha fél, akkor miért megy rendőr­nek? Mitől kellene félnie? Az ember sohasem tudhatja, ép­pen kivel áll szemben. Teszem azt, valaki bizalmas információt ad át a rendőrnek. Éppúgy lehet tisztes­séges, törvényszerető ember, mint maffiózó. Egy rendőr nem félhet. Megeskü­dött arra, hogy védeni fogja a ren­det. Ha valóban ezt teszi, nincs oka félelemre. Persze vannak olyan kü­lönleges egységek, amelyek tagjai továbbra is névtelenek maradnak, hiszen ez a munkájuk elengedhetet­len része. Kitűzőt csak az egyenru­hások viselnek majd. A kommandósok fekete öltözéke nem egyenruha? Hiszen rájuk ez a törvény nem vonatkozik. Természetesen különleges akciók során, amikor különösen veszélyes bűnözővel állnak szemben a rend­őrök, nem kell viselniük a kitűzőt. Azonban a napi, mondhatni közön­» Amint találunk saját forrást, még gyor­sabb ütemben foly- . . tatjuk a munkát. \\ séges szolgálat során igen. Ez is jel­zés a polgárok felé. Meg kell erősíte­nünk a rendőrökbe vetett bizalmat. Akkor mi a véleménye a belügy­miniszter másik javaslatáról, amelynek hasonló a célja? Vladi­mír Palkó ugyanis már az első saj­tótájékoztatóján kijelentette: minden egyes rendőrőrsön lesz egy szimpatikus rendőr, aki segít eligazítani a polgárokat. Igen, vannak ilyen erőfeszítések, minden rendőrségen, a bejárathoz közel olyan fogadóhelyiséget kiala­kítani, ahol a polgár érzi, biztonság­ban van, és olyan elbánásban része­sül, amelyet elvár. Ez szerintem szintén pozitív jelzés lenne az embe­rek felé. Nem is értem, mit kell ezen spekulálni. Inkább azon kellene el­gondolkozni, hogy ha a polgárok el­várják, hogy velük szemben előzé­kenyek legyünk - mert hiszen ezt akaiják -, akkor ennek a célnak az „Egy rendőr nem félhet. Megesküdött arra, hogy védeni fogja a rendet. Ha valóban ezt teszi, nincs oka félelemre." (Képarchívum) eléréséhez is pénzre van szükség. Hiszen mi is a polgárok adójából kapjuk a fizetésünket. Másfelől megközelítve: a rendőrség költség­vetés-tervezetére nemcsak a kor­mány bólint rá, hanem a parlament is, tehát a képviselők. Ha tehát a pol­gár azt akaija, hogy a rendőrség száz százalékig hatékony legyen, modern felszerelést vásároljon, vagy pedig a munkakör számára megfelelő ingatlanokhoz jusson, hogy a rozoga, elöregedett és sok­szor veszélyes épületeket felújíthas­suk, akkor ezt világossá kell tennie saját parlamenti képviselője előtt is. A minisztérium elkötelezte magát a már említett barátságos, bizalom­gerjesztő légkör kialakítása mellett a rendőrőrsökön. Csak hát isméüem, pénz kell ehhez is. Ez csak terv, vagy már folyik a rendőrőrsök átalakítása? Igen, már folyik. Amint találunk sa­ját forrást, még gyorsabb ütemben folytatjuk a munkát. Ha például si­kerül kihúzni egy olyan költségveté­si tételt, amely hosszabb távú fej­lesztésről szól. Most ugyanis arra összpontosítunk, hogy minél rövi- debb idő alatt növeljük a polgárok bizalmát. Például ha egy tétel olyan átalakítást irányoz elő, amely csak a rendőrt szolgálná, teszem azt, új zu­hanyozók vagy öltözők felépítése, akkor ezt töröljük, és a már említett, bizalmat elősegítő átalakításokra csoportosítjuk át. De így már megint kevesebbet törődik az állam, a bel­ügyminisztérium a rendőrökkel... Még mindig nagyon sokat hallani az egyre szigorúbb szolgálati fe­gyelemről. Csak ezen az emeleten négy helyen láttam olyan plaká­tot, amelyen hatalmas piros be­tűkkel az virít, mennyire súlyos vétség az alkoholfogyasztás, és mik a következményei. Mégis elő­fordulnak ittas rendőrök által el­követett balesetek. Világos, hiszen a rendőr ebben a tár­sadalomban nő fel. Akkor ez a társadalom problémá­ja? Természetesen. Milyen szigorító intézkedésekre készülnek még? Az eddig megtett lépések is nagyon szigorúak. Viszont az is probléma, hogy a polgárok másként tekintenek a rendőrségre, mint más szervekre. A többi államigazgatási intézmény­ben is isznak, máshol is virul a kor­rupció, mindenhol megszegik az előírásokat. Csak az a baj, hogy a rendőrök fizetnek rá a legjobban. Hogyhogy? Amint a belügyminisztérium belső ellenőrzési szolgálata problémás esetről értesül, a belügyminiszter és a tárca többi irányító szerve azonnal intézkedik, hogy a vétkest eltávolít- suk a rendőrségből. Ha más intéz­ményekben is így működne, komp­romisszumok nélkül, sőt a problé­mát felvállalva és a sajtót kimerítő tájékoztatással ellátva, sokkal jobb lenne a helyzet. Szerintem a média is többet foglalkozhatna más köz- tisztviselők problémáival, nem csak mindig a rendőrökével. Visszatérve a kitűzőkre: a rendőr a polgárt szol­gálja. Hogy milyen módon, azt a polgár tudja a legjobban megítélni, akivel szemben fellép, vagy akinek segít. A felkészült, becsületes rend­őröknek nem kell szégyenkezniük a nevük miatt. Inkább büszkék lehet­nének magukra. Úgy vélem, nekik nincs semmi bajuk a kitűzővel. Még fontosabb, hogy ha egy rendőr ud­varias, ha segít a polgárnak, az illető rendőrről mindenki tudni fogja, hogy segítőkész, a polgárok bátran fordulhatnak hozzá. Ha pedig van kitűzője, akkor még könnyebb a pol­gárok dolga, mert nemcsak arra fog­nak emlékezni, hogy egy magas, fe­kete hajú rendőr őrmester segített nekik, hanem meg is tudják nevezni, másoknak is tudják ajánlani. így vi­szont az arrogáns rendőröknek is hí­re terjed, a polgárok a neve alapján könnyen ki tudják szűrni. Ez nagyon szépen hangzik, de nem túl idealista ez a felfogás? Hi­szen a rossz hír gyorsan terjed, a jó meg alig. Nem baj. Az is jó, ha csak a rossz rendőröknek terjed a híre, őket így meg tudják különböztetni a többiek­től. Egyébként biztosra veszem, hogy a rendőrőrsökön a becsülete­seknek nő a befolyásuk. Hiszen min­den egyes dolgozónk tudja, hogy mostantól bárki névről ismeri őket. Milyen most a légkör a testület­ben? Egy volt rendőr nemrég fel­hívott és elpanaszolta, megszűnt a kollegialitás, mindenki retteg a másiktól, lassan már levegőt sem lehet kapni, annyira fojtogatóan szigorúak az intézkedések. Attól fél, hogy nem ismeri a törvé­nyeket, nem tudja, mi a kötelessége, mihez van joga. Emiatt bizonytalan. Azt üzenem a rendőröknek, változ­tassanak ezen. Legyenek mindennel tisztában, amit eddig elmulasztot­tak, azt pótolják. Tanulmányozzák át most az előírásokat, ismerjék meg saját jogaikat, ha eddig nem tették meg. Mindenképpen megnő az ön­bizalmuk. Akkor is, ha valaki jogta­lanul próbálja meg őket megbüntet­ni állítólagos vétségek miatt. Tudni fogják, mit kell majd tenniük, hogy az ellenkezőjét bebizonyítsák. De hát csak emberek vagyunk, mindenki követhet el hibát. Ez így van. Ebből fakad a bizonyta­lanság. Hatékony, modern rendőrség ki­építését tűzte ki célul. Továbbra is úgy véli, hogy ez megvalósítható? Igen. Habár nem szívesen beszélek pénzről, sem a rendőrök fizetéséről. Ennyit kapunk, ezt kell beoszta­nunk. Nem fizethetjük meg a túlórá­kat; ha a környező országokat vesz- szük, lassan már a legelavultabb fel­szerelést használjuk, a fizetéseink is a legalacsonyabbak. A rendőrtől azonban mindenki elvárja, hogy mindig friss, segítőkész legyen, kor­szerű, hatékony felszerelést hasz­náljon. Tehát az egyik oldalon a pol­gárok nem akarnak többet adni a testületnek, másrészt viszont elvár­ják, hogy jobb legyen, mint az FBI. Megpróbálom megértetni a rend­őrökkel, hogy többet nem várhatunk a társadalomtól, mert ha nincs, hát nincs. Tehát a polgárokat kell meg­győznünk, hogy a parlamenti képvi­selőik által próbáljanak többet kicsi­karni a rendőrség számára. Több pénzt kérni a r rendőrségnek? Hát ez most tényleg utó- . piának tűnik. V Ne haragudjon, de ez engem mo­solygásra késztet. Lehet, hogy ennek így kell működnie, de egy­előre teljesen mást mutat a gya­korlat. A maga számára bármüyen nevetsé­ges, ennek muszáj így működnie. Ha ma egy képviselő feláll a parla­mentben, és több pénzt kér a rend­őrség számára, akkor egyszerűen ki­nevetik. Értem én, sem az oktatás, sem az egészségügy számára nem jut. Több pénzt kérni a rendőrség­nek? Hát ez most tényleg utópiának tűnik. Ezt egyetlen képviselő sem meri megkockáztatni, mert automa­tikusan pontokat veszít a következő választásokon. Ezért minden politi­kai alakulat balra-jobbra hivatkozik, csak egyet nem mondanak, hogy fel kellene emelni a rendőrök fizetését. Éppen ezért azt mondom a minden­kinek, éljünk a jogainkkal, a polgá­rok akarata érvényesüljön, nem a politikusé! Más okot is tudnék mon­dani: a politikusok azt is akarhatják, ne legyen hatékony a rendőrség a különböző gazdasági érdekeik mi­att, ne tudják felfedni az esedeg tör­vénytelen tevékenységüket. Ismét­lem: a polgárokon múlik, hogy tény­leg hatékony rendőrséget tudjunk felépíteni. Hiszen az államnak legel­sősorban biztonságot kell szavatol­nia saját polgárai számára. Nem fél attól, hogy a jelenlegi ne­héz helyzetben még az Ön által emlegetett becsületes rendőrök is elhagyják a testületet? Csak remélni tudom, hogy üyesmire nem kerül sor. Az Akkreditációs Bizottság a magyar egyetemről Állásfoglalás nélkül? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az Akkreditációs Bizott­ság július 9-én kezdődő, a tervek szerint többnapos zsolnai ülésén kerül terítékre a kormányprogram­ban szereplő magyar felsőoktatási intézmény létrehozásának ügye is. Pavol Návrat, a testület elnöke sze­rint nem vehető bizonyosra, hogy szerdán vagy csütörtökön állást foglal a testület a Selye János Egye­tem kérdésében. Mint arról la­punkból már értesülhettek, leg­utóbbi, májusi ülésén az Akkredi­tációs Bizottság átdolgozásra visszaadta a dokumentumot a be­terjesztőknek. (érvé, s) ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Az oktatásügyi államigaz­gatásról szóló törvény tervezetének értelmében a jövő évtől a járási és kerületi hivatalok oktatási osztályait nyolc kerületi tanügyi hivatal válta­ná feljelentette be sajtótájékoztató­ján Martin Frone, a szaktárca veze­tője. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a regionális oktatásügyre szánt állami támogatás az említett tan­ügyi hivatalokon keresztül jutna el az iskolafenntartó települési és me­gyei önkormányzatokhoz. Az okta­tásügyi államigazgatásban dolgo­zók számát a jelenlegi 800-ról 300- ra csökkentenék, (érvé, t) RÖVIDEN Támadja az egyház az abortuszt Lőcse/Pozsony. A lőcsei búcsú végén tartott ünnepi istentisztele­ten, melyen többek között Rudolf Schuster is részt vett, František Tondra szepességi megyés püspök elmondta, azért imádkoznak, hogy „a köztárasági elnök a Szentlélek segítségével döntsön” az abortusztörvényről. A jogszabály ellen tiltakozott Ján Chryzostom Korec nyitrai megyés püspök is, aki szerint annak a nemzetnek, mely gyermekeket öl, nincs jövője. Pavol Hrušovský, a KDH elnöke egy rádiós vitaműsorban bejelentette, ő nem fogja kérni az elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. (TASR) Hrušovský: nem jó az ellentörvény Pozsony. Pavol Hrušovský szerint a státustörvény körül kialakult vita nem az MKP és a többi kormánypárt vitája, hanem két or­szág, Magyarország és Szlovákia között kialakult ellentét. A par­lament elnöke elmondta, az ellentörvény, melynek előkészítésé­ről saját bevallása szerint nem tudott, nem oldja meg, hanem el­mélyíti a problémákat. Pavol Rusko, a parlament alelnöke szintén úgy érzi, nem ellentörvénnyel kellene megoldani a státusjogsza­bály ügyét. (TASR) Kicsit magasabb létminimum Pozsony. A parlament pénteken elfogadta a létminimumról szóló törvény módosítását, így a jövőben a létminimumba már nem számolják bele a gyermekek szociális ösztöndíját, a temetkezési és a születési hozzájárulást. A törvényhozó testület második olva­satba utalta a büntető törvénykönyv módosítását is, mely alapján hamarosan alkalmazható a védett tanú intézménye is, így a nem túl súlyos bűncselekményeket elkövetőkkel a rendőrség informá­cióért cserébe akár vádalkut is köthet. (TASR) EU-kompatibilis okmányok Pozsony. Az ország EU-csatlakozásával több hivatalos okmány is megváltozik. Jövő év májusától új útleveleket kapunk, melyek már nem zöld, hanem bordó színűek lesznek. Ki kell cserélni az autók rendszámtábláit is, az újak bal oldalán már ott díszeleg majd a 12 sárga eurocsillag. A változás következtében lesz egy időszak, amikor egyszerre három fajta rendszámtábla lesz érvény­ben Szlovákiában. (SITA) Érdekegyeztető tanács: minimálbér, családi pótlék Nem várható egyezség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szakszervezeti szövet­ségek konföderációja továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett: követeli a minimálbér 8100 koro­nára való emelését. „A kormány szociális kalózként viselkedik, va­lamennyi korábban elért szociális vívmányt meg akarja szüntetni” - állítja Peter Gajdoš, a konföderáció alelnöke, utalva a létminimumról és a családi pótlékról szóló tör­vénytervezetre is. Javaslatukat visszautasítja a kormány és a mun­káltatók szövetsége is. A kabinet 6,8 százalékos emelést tervez, azaz a jelenleg 5570 koronás minimál­bér összege októbertől 5950 koro­nára emelkedne. A munkáltatók szövetsége a kabinet javaslatát tartja elfogadhatónak, ám ez sze­rintük a jelenleg megengedhető maximum, Szlovákia gazdasága ennél nagyobb emelést nem képes elviselni. Karol Pavlű, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének elnöke szerint a minimálbérnek a kor­mány javaslatánál magasabb eme­lése nagyon nehéz helyzetbe hozná a kisvállalkozókat, a szakszerveze­tek javaslatának elfogadása esetén pedig a legtöbben közülük csődbe mennének, növelve ezzel a munka­nélküliséget. Robert Nemcsics gaz­dasági miniszter szerint a szakszer­vezetek a kormány szociális és gaz­dasági reformjainak rövid távú ha­tását veszik elsősorban figyelembe, nem hajlandóak meglátni a már el­indult programok gazdaságélénkí­tő és ezzel a lakosság szociális helyzetét is javító hatását. A szak- szervezeti konföderáció nem ért egyet a családi pótlékról szóló tör­vény változtatásával sem, melynek köszönhetően ez a támogatás - az adókedvezménnyel együtt - havi 900 koronára emelkedne. „Elfo­gadhatatlannak tartjuk, hogy a munkanélküli családok gyerme­kenként csak 500 korona családi pótlékot kapjanak havonta” - mondta Peter Gajdoš alelnök. A szakszervezetek megvétózták a lét­minimumról és a szociális segély­ről szóló törvényt is, mivel keveslik azt az összeget, melyet a két jog­szabály alapján kapnának az anya­gi szükséghelyzetben élők. Az ér­dekegyeztető tanács valamennyi szociális törvényjavaslatot július 14-i ülésén újratárgyalja, de Robert Nemcsics szerint megegyezés nem várható. A szakszervezetek szep­temberre országos sztrájkot tarta­nak, ha a kormány nem teljesíti kö­veteléseiket. Opj) Nem a Pavol Rusko elleni vizsgálat van a háttérben Kormányválság - szóban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Nem akarja szétverni a koalíciót az Új Polgári Szövetség, jelentette ki Jirko Malchárek ANO-képviselő a Joj televízió teg­nap déli vitaműsorában. „Badarság, hogy az ANO azért kí­vánja a kormány szétesését, hogy megszűnjön a Pavol Rusko elleni rendőrségi vizsgálat. Az interrup- ció nemcsak a pártelnök, hanem az egész párt ügye” - hangsúlyoz­ta Malchárek. Ellenzéki vitapart­nere szerint csak szóbeli kormány- válságról van szó, mely nem dagad reális konfliktussá. „Ez már a ki­lencedik kormányválság, és nyá­ron sem lesz uborkaszezon. Forró napok elé nézünk, hiszen az abor­tusz után jön a magyar státustör­vény. így nem lehet normálisan politizálni” - nehezményezte Ro­bert Kaliňák. A Smer képviselője szerint az lenne a legjobb, ha az ál­lamfő aláírná az művi terhesség­megszakításról szóló jogszabályt; ellenkező esetben folytatódni fog a koalíciós partnerek közötti cir­kusz. Arról nem akart találgatni, mi lesz, ha a kormányfő vagy a házelnök nem írja alá a törvényt. „A múltban az alkotmánybíróság már foglalkozott hasonló esettel, és az akkori döntés értelmében a házelnöknek két lehetősége van: vagy aláírja, vagy távozik funkció­jából” - jegyezte meg Malchárek. Kaliňák úgy véli, a koalíció kibírja, mert még van mit privatizálni. A magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a Smer támogatni fog minden ellenintézkedést, ugyanakkor Kaliňák szerint óva­tosnak kell lenni. „Toleranciát vár­nak a státustörvénnyel kapcsolat­ban, miközben elutasítják Cirill és Metód szobrát Komáromban. Ez felháborító” - szögezte le a Smer képviselője, (sz. a.) Az alkalmazottak száma 800-ról 300-ra csökkenne Nyolc tanügyi hivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom