Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-31 / 175. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 31. Közélet 5 Szlovákia elhárította azokat a hibákat, amelyek akadályozták volna a támogatási programok megvalósítását Az Európai Bizottság e héten a tíz csatlakozó ország közül ötödikként kezdte meg ve­lünk az uniós támogatások folyósításáról szóló tárgyalá­sokat. Ezek eredményeiről Gyurovszky László építés­ügyi és régiófejlesztési mi­nisztert kérdeztük. MOLNÁR IVÁN Szlovákia egy csaknem féléves tárgyalási folyamat kezdetén van, amelynek a végén eldől, mi­lyen feltételekkel juthatunk hoz­zá az uniós támogatásokhoz. E hét kedden találkoztak először az Európai Bizottság (EB) képvi­selőivel, milyen eredménnyel zá­rultak a tárgyalások? Szlovák részről sikerült elérnünk a céljainkat. Tisztáztuk a bizottság feladatait, és megegyeztünk a tár­gyalások menetrendjében is. Mi fel­tehetően szeptember első hetében válaszolunk az EB mostani felveté­seire, szeptember második felében pedig újra összeülünk. Október vé­gére az összes vitás pontot szeret­nénk lezárni, hogy decemberre alá­írhassuk a közösségi kerettámoga­tásokról szóló szerződést. Mi számít a legproblémásabb tárgyalási pontnak a részünkről? Szerintem a helyzet az elmúlt há­rom-négy hétben, vagyis a brüssze­li tárgyalásainkat követően nem változott. Már akkor nyilvánvalóvá » Az elmúlt időszak­ban 26-ról több mint 200-ra emelkedett az ön- kormányzati projek- tumok száma. \\ vált, hogy Szlovákia elhárította azokat a hibákat, amelyek akadá­lyozták volna a támogatási progra­mok megvalósítását. A bizottság ja­vaslata alapján át kellene értékel­nünk az egyes ágazatoknak jutta­tott támogatások mértékét, így au­gusztusban elsősorban ezen fogunk dolgozni. A tét az uniós pénzek elosztása Eddig összesen hány pályázat érkezett az uniós támogatások­ra? A lokális infrastruktúra program keretén belül három prioritásunk van - az úthálózat és vasút fejlesz­tése, környezetvédelmi projektu­mok és lokális infrastruktúra. Az el­ső kettő esetében már teljes azon projektumok listája, amelyekkel a támogatást ki akarjuk tölteni. A harmadik esetében, ahol községek és egyéb önkormányzatok pályáz­hatnak, az elmúlt időszakban 26­» Jövőre a hazai eurohivatalnokok bruttó fizetése 11,5-12 ezer koronával lehet magasabb az átlag hivatalnokénál. Szlovákia mely ágazatokra he­lyezi a fő hangsúlyt? Eddigi elképzeléseink szerint a me­zőgazdaságnak, a vidékfejlesztés­sel együtt, a támogatások 27 száza­lékát szántuk volna. Épp az Euró­pai Bizottság javaslatára azonban el kell gondolkodnunk azon, hogy helyes-e a jelenleg javasolt mérték­ben támogatni ezt az ágazatot, hi­szen a fő cél a Nemzeti Fejlesztési Tervben a nemzeti össztermék nö­velése, amit ez az ágazat nem tud kellőképp biztosítani. Az EB szerint sokkal nagyobb mértékben kellene támogatnunk az infrastrukturális fejlesztéseket. Milyen lefaragásokra számíthat­nak a mezőgazdászok? Ezt egyelőre nem tudjuk felmérni, hiszen minden a tárgyalásoktól függ, és az ágazat támogatásának mértékéről a kormány fog dönteni. Jelenleg felelőtlenség lenne pontos számokról beszélni. Miért fontos, hogy a tárgyaláso­kat még idén lezárjuk, hiszen az Európai Unióba csak jövő május­ban lépünk be? Igaz, hogy csak a jövő év májusá­ban lépünk be, de január elsejétől már visszamenőlegesen is lehet majd meríteni az uniós források­ból. A rendszer ugyanis úgy műkö­dik, hogy a kérvényező először a saját pénzéből finanszírozza a pro­jektumot, és az uniós támogatást csak ezt követően kapja meg. A ja­nuár elsejére elkészült projektu­mokat már ebben a rendszerben lehet végrehajtani, és május elsejét követően lehet kérni a támogatás kifizetését. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy május elseje előtt bárki is hozzájuthatna az uniós tá­mogatáshoz. ról több mint 200-ra emelkedett a projektumok száma. Úgy gondo­lom, hogy nem lesz probléma a projektumok számával. Az infor­mációs kampány, amit a lehetséges kedvezményezetteknek tartottunk, eredményes volt. Felkészültségünk egyik nagy akadálya a szakemberek hiánya volt. Ókét elsősorban a rendkívül alacsony fizetések riasztották el. Csáky Pál, kormányfő-helyettes szerint ezért most további 120 millió koronát kérnek a pénzügy­től a fizetések emelésére. Mit je­lent ez egy-egy konkrét alkalma­zott esetében? Idén fél évre 50 millió korona állt a rendelkezésünkre, és ebből bruttó 10,5 ezer koronával tudtunk töb­bet adni az alkalmazottaknak. Ha a jövő évre elfogadják a 120 millió koronás többletet, akkor az eurohi­vatalnokok bruttó fizetése 11,5-12 ezer koronával lehet magasabb az átlaghivatalnokénál. Mára a mi­nisztériumunk teljes létszámmal dolgozik, vagyis sikerült felszá­molni azt a hiányt, ami korábban problémákat okozott számunkra. Jelenleg mintegy 120-130-an fog­lalkoznak közvetlenül régiófejlesz­téssel a tárcánknál. VILLÁMINTERJÚ Uuis Riera Figuerasszal, az Európai Bizottság Régiófejlesztési Igazgatóságának vezetőjével Szlovákia az ötödik ország, amellyel megkezdték a tárgyalá­sokat az uniós támogatások fo­lyósításának feltételrendszeré­ről. Milyen gondokkal szembe­sülnek a leggyakrabban a csatla­kozó országok? A legnehezebb hozzászokni a strukturális alapok kihasználási mechanizmusához. Az EU által tá­mogatott projektumok megvalósí­tásához ugyanis az önrész mellett uniós társfinanszírozást is igénybe lehet venni. Ehhez a lehetőséghez nem szoktak még hozzá a csatla­kozók, tény, hogy nem is könnyű megszerezni az uniós pénzeket. Miért? Nem osztogathatjuk fűnek-fának a közpénzeket: az európai adófize­tők pénzéről van szó, a mi felelős­ségünk a hatékony felhasználás. Az elosztási folyamat pedig való­ban bonyolult és ez sokaknak ne­hézségeket okoz. Ön Pozsonyban kijelentette, Szlovákián múlik, mire fordítja az 1,7 milliárd eurós támoga­tást, de jelezte, elsősorban az infrastruktúrára és az úthálózat korszerűsítésére használhat­nánk. Miért éppen erre? Úgy érezzük, a közlekedési és szál­lítási feltételek javításával nem­csak Szlovákia egyes régióinak kapcsolata javulhatna, hanem szomszédaival is könnyebben tud­na érintkezni az ország. És ami a leglényegesebb: az ilyen jellegű beruházás hosszú távon a területi fejlődés egyensúlyát is megterem­tené. A szlovákiai illetékesek is osztják aggodalmunkat, hogy a Kelet- és Nyugat-Szlovákia közötti szakadék egyre csak mélyül. En­nek ellenszere lehet az úthálózat fejlesztése. Az Európai Bizottság júliusban hozta nyilvánosságra jelentését Szlovákia felkészültségéről az uniós alapokból való merítésre. Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes kifogásolta, hogy a doku­mentum elavult, áprilisi adato­kat tartalmaz. Hogy fordulha­tott ez elő? Fel kellett dolgoznunk a kiküldött kérdőívekre küldött válaszokat, ez hosszú időt vett igénybe. Úgy gondoltuk például, hogy Szlová­kia infrastrukturális programja nem túl jó. Azóta megtörténtek a szükséges változtatások, és ez a tervezet tökéletesen összhangban van az elképzeléseinkkel. De most már túl kell lépnünk ezeken a kér­déseken, és előre kell tekinte­nünk. Pozsonyi tárgyalásai tükrében ma már másként nézne ki ez a jelentés? Ha fogalmazhatok így, mozgó cél­pontról van szó. Nincs száz száza­lékig felkészült ország, az unió je­lenlegi tagállamai között sem. Égy ilyen jelentés, ha nem is percről- percre, de hetente mindenképpen változna. A személyes tárgyalások­nál nem létezik jobb módszer a részletek tisztázására, ezeken mindkét fél felfedezheti tárgyalási pozíciója gyenge pontjait, (jéel) Bebizonyosodott, hogy agyonvert egy nyugdíjas nőt Újabb vád Masár ellen SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Henrich Masárnak teg­naptól újabb váddal kell szembe­néznie: a nyomozás rábizonyítot­ta, hogy július 12-én eddig isme­retlen módszerrel betört egy galgóci idős nőhöz, majd agyon­verte. A nyugdíjasnak egy nyolc­ezer koronás tévékészülék miatt kellett meghalnia, gyilkosa ugyan­is csak ezt vitte el a házból. Masár ellen már korábban vádat emeltek egy másik gyilkosság miatt: elfo- gatása napján agyonlőtte azt a fér­fit, aki felvette őt gépkocsijába. Ez­zel az autóval karambolozott ké­sőbb Szene mellett, és itt vették őrizetbe a rendőrök egy öt órás túszdráma után. A KOZ végső célja az előrehozott választások Végigsztrájkolják az őszt? ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. Forró őszt ígér a Szakszer­vezetek Szövetsége (KOZ), ha a kor­mány a nyár végéig nem teljesíti kö­veteléseit. Szeptember 3-án a kor­mányhivatal, szeptember 9-én a parlament előtt szerveznek nagy­gyűlést, ha ezek nem hozzák meg a várt eredményt, akkor szeptember 26-án egyórás országos sztrájkkal fi­gyelmeztetik az ország vezetését a lakosság szociális helyzetének rom­lására. Ha a sztrájk is eredménytele­nül végződik, aláírásgyűjtést kezde­ményeznek a kormány leváltása és előrehozott parlamenti választások kiírása érdekében. „Teljesen elfo­gadhatatlan számunkra az ország alkotmányban is garantált szociális jellegének megszüntetése és a vad­kapitalizmus bevezetése” - indokol­ta a tervezett lépéseket Ivan Saktor, a KOZ elnöke. Szerinte a jelenlegi kormány nem „euro-kompatibilis”, jobboldali irányultságával nem il­leszkedik az európai országok - fő­leg szociáldemokrata pártok alkotta - kabinetjeinek sorába. Korábbi, hatpontos követelésük négy pontra zsugorodott. „A minimálbért első lé­pésben legalább az áüagbér 50 szá­zalékára, azaz 6750 koronára kelle­ne emelni - véli Eugen Škultéty, a KOZ alelnöke. - Három év alatt - 2005-re - azonban el kell érnie az áüagkereset 60 százalékát.” Az adó­reform kapcsán a hozzáadottérték- adó egységesítését ellenzik legin­kább, mely főképpen a szegényeket sújtja. A januártól tervezett egysé­ges, 19 százalékos adókulcs beveze­tésének szerintük havi 400 koronás kiadásnövelő hatása lesz, amit a kis­keresetűek és a nyugdíjasok eseté­ben nem kompenzál az állam. Kifo­gásolják azonban a progresszív adó­zás megszüntetését is: „ez is csak a gazdagabb rétegeknek hasznos” - állítja a KOZ. (lpj) A KOZ követelései: ♦ a közalkalmazotti bértábla megtartása ♦ 6750 koronás minimálbér ♦ a nyugdíjreform átdolgozása ♦ az alacsonyabb hozzáadott- érték-adó megtartása az élel­miszerek, gyógyszerek, ener­gia, könyvek, napi sajtó és az építőipari munkák esetében Tízmillió a KDH-nak, vagy százötvenmillió az ANO-nak? Az ANO szerint nem omlik össze a koalíció ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Szlovákiában még nem fordult elő, hogy egy kormánypárt feljelenti a másik kormánypárt el­nökét. A politológusok többször rá­mutattak, súlyos a helyzet és az in­gatag kormány gyengítheti a koro­nát, elriaszthatja a befektetőket, ám a politikusok nem borítják fel emi­att nyári szabadságukat. „Ugyan miért kellene üléseznie a Koalíciós Tanácsnak?” - reagált lapunk kér­désére Ľubomír Lintner. Az ANO frakcióvezetője szerint az nem ok az összehívásra, hogy Pavol Rusko megvádolta a KDH-t, hogy pénzt kapott a Drukostól, illetve František Mojžiš vállalkozótól, mire a párt fel­jelentette őt. Rusko szerint a lehall­gatási ügy őellene irányult, az egész mögött a KDH-s belügyminiszter, Vladimír Palkó áll, és Mojžišt is megvásárolták, hogy ellene tanús­kodjon. Mojžiš ezt képtelenségnek nevezte, és állítja: nem a KDH-t, ha­nem az ANO-t pénzelte 150 millió­val, ám ezt a párt cáfolja. „Rusko csak rámutatott bizonyos összefüg­gésekre Mojžišsal és a KDH-val kap­csolatban, de ezek köztudott dol­gok. Ha a KDH erre feljelentéssel re­agált, az ő dolga. Mindennek sem­mi köze a kormányzáshoz, a kor­mányprogramhoz. A Mojžiš-hgy nem veszélyezteti a koalíciód’ - hangsúlyozta Lintner. Elismerte: kí­vülről úgy tűnhet, hogy rossz a kommunikáció a partnerek között, de szerinte nem omlik össze a koalí­ció. Súlyosabb probléma az abor­tusztörvény, a katolikus nevelésről és a lelkiismereti szabadságról szóló vatikáni szerződés, a közigazgatási reform folytatása, nem beszélve a választójogi törvény tervezetéről, melyet előzetes egyeztetés nélkül dolgozott ki a KDH-s Palkó. „Esedeg ezek miatt kell majd átértékelni a koalíciós együttműködést, nem hol­mi illegális finanszírozásról szóló vádak miatt” - tette hozzá Lintner. Viszont Bugár Béla MKP-elnök sze­rint igenis le kellene ülni megbeszél­ni, hogyan fajult idáig a dolog, kü­lönben kilátástalan helyzetbe kerül­het a koalíció. Ennek ellenére a ma­gyar párt sem kezdeményezi a Koalí­ciós Tanács összehívását. „Nem értem, miről kellene tárgyal­ni, a Koalíciós Tanács politikai dön­téseket hoz, nem személyes ellenté­teket orvosol. A Mojžiš-tigy a nyo­mozókra tartozik, Rusko magatartá­sa korábbi kapcsolataival függ ösz- sze” - szögezte le lapunknak Zuzana Martináková. „Ha Ruskónak gondjai vannak, oldja meg őket. Ha nem ké­pes a KDH-val kormányozni, lépjen ki! Ha a kereszténydemokraták ér­zik így, távozzanak ők! Nem ne­künk, hanem két partnerünknek van gondja. Ha ezt velünk is meg akarják osztani, hívják össze ők a Koalíciós Tanácsot!” - tette hozzá Martináková. (sza) Több mint háromszáz eurokratát keresnek még állami szolgálatba, a kisebb fizetés ellenére van érdeklődés Már nem lesz galambház egy-egy minisztérium ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Augusztus végéig az ösz- szes európai integrációs munka­kört betöltik a szlovákiai miniszté­riumokban, jelentette ki Ľubomír Piai. A Köztisztviselői Hivatal elnö­ke tegnap elmondta, még 335 posztra keresnek megfelelő szak­embert, a pénzügyminisztérium­ban 23 munkahely szabad, a föld­művelési tárcának 12 új munka­társra van szüksége. Ezekre a posz­tokra általában 7-20-szoros a túl­jelentkezés, pedig a magánszféra kínálta bérekhez képest még min­dig nem tudják kellőképpen megfi­zetni az ambiciózus, kommunika­tív, kreatív, idegen nyelveket be­szélő fiatalokat. Piai szerint elsősorban ezek a tulaj­donságok döntenek egy-egy pályá­' . , 1 > . zó javára, a szakmai ismereteket ugyanis később is el lehet sajátíta­ni, gyakornoki programok, szak­mai képzés, tanfolyamok segítsé­gével. Ebből adódik a következő probléma. Gyakran előfordul, hogy az állami pénzen szakmai képzést abszolváló új munkatársak távoznak a minisztériumokból, és jobban fizető állások után néznek. Ezt megakadályozandó született egy rendelet, melynek értelmében az államigazgatás intézményei a munkaszerződésben kötelezhetik dolgozóikat, hogy egy bizonyos ideig az adott minisztérium alkal­mazásában maradjanak. Ezt az új lehetőséget a múlt hét óta használ­hatják ki az állami intézmények. Az „eurokrata” állások iránt érdek­lődők augusztus 15-ig pályázhat­nak a szaktárcáknál, (jéel) i I ' Mojžiš perelne, de állítólag nincs pénze Az ANO elnökét František Mojžiš is feljelenti amiatt a kijelentése mi­att, hogy a Maana cégen keresztül tízmilliót adott a KDH-nak a moz­galom Zabot utcai székházára, ám egyelőre nincs pénze ügyvédre. „Ha nem találok olyan jogászt, aki csak az ügy lezárása után kér tisz­teletdíjat, akkor büntetőjogi feljelentést teszek annál az intézmény­nél, melyben megbízok” - mondta Mojžiš, a súlyos bűncselekmények felderítésével foglalkozó, úgynevezett Šátek-féle nyomozókra céloz­va. Rusko Šátekékat többször támadta, a főügyészt arra kérte, a le­hallgatási ügyet vegye el tőlük - ezután került a katonai főügyészség­re, mely aztán felfüggesztette a vizsgálatot. Mojžiš azért bízik meg Šátekékban, mert értesülései szerint az egyik nyomozó 500 millió ko­rona kenőpénzt utasított vissza. Mojžiš elismerte, hogy valóban adott kisebb szponzori ajándékot a KDH-nak, de nem 10 milliót, (sza, s) Az Európai Bizottság szerint sokkal nagyobb mértékben kellene támogat­nunk az úthálózat fejlesztését (Somogyi Tibor felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom