Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-31 / 175. szám, csütörtök

n Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 31. Bár Nógrádban az elmúlt napokban hullott csapadék miatt némileg emelkedett az Ipoly vízszintje, a folyó alsó szakaszán, Helembánál kevés a víz (M. Nagy László felvétele) Átszervezés Nagymihály, Tőketerebes és Rozsnyó egészségügyi intézményeiben is Megszorítások Kassa megye kórházaiban Mától már a Garam mentén kerekeznek tovább Százharmincán a túrán Halpusztulás a Vágban Pöstyén. Tömeges halpusztu­lásról adtak hírt a Vág pöstyéni szakaszáról. A nyomozás során kiderült, hogy ismeretlen tettes nagy mennyiségű szennyezőa­nyagot engedett a folyóba. Azt egyelőre nem sikerült megálla­pítani, hogy pontosan müyen méreg pusztította el a halakat. A tetemeket Pozsonyban vizs­gálják, eredmények a hétvégé­re várhatók. (TASR) Nem volt bomba a hivatalban Besztercebánya. Többször is telefonált a 112-es segélyhívó telefonszámra egy ismeretlen személy tegnap reggel kilenc előtt. Azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a kerületi hi­vatal épületét. A rendőrség azonnal kiürítette a hétemele­tes hivatalt, bombát azonban nem talált. A telefonáló akár nyolc évig terjedő börtönbün­tetést is kaphat. (TASR) Ne engedjünk be idegent! Érsekújvár. Nem szabad ide­geneket a házba engedni - ezt már az a 76 éves asszony is tudja, aki kedden beengedett két férfit a keresztúri házába. A csalók azzal hitegették, hogy a villanyért kifizetett pénzből visszajáró összeget hozzák. Ér­dekes módon csak ötezresük volt. Amíg a nő keresgélt, az egyik elkövető átkutatta a szo­bákat, és magához vett 16 ezer korona készpénzt, négy betét­könyvet és egy karórát. A rendőrség nyomatékosan fi­gyelmezteti a polgárokat, ne engedjenek idegeneket a ka­pun belülre, ha pedig gyanús ismeretlent látnak a szomszéd házak körül, hívják a rendőr­séget. (SITA) Brutális kettős gyilkosság Liptószentmiklós. Brutális gyilkosság áldozatává vált egy - helyi nő és egy férfi. Mindket­tőjük tetemét az erdőben talál­ták meg összeégve, az erdei avar alatt. A férfi halálát lőtt seb okozta, a nőt agyonverték. Eddig nem derült ki, miért kel­lett meghalniuk, bár mindket­tőjüket sikerült azonosítani. A rendőrség nagy erőkkel nyo­moz a tettesek után. (SITA) Ellopott egy csillét Vaján. Csaknem 190 ezer koro­na kárt okozott egy 43 éves fér­fi a helyi hőerőműnek azzal, hogy ellopott egy csillét. A rendőrség tájékoztatása szerint az elkövető mezőgazdaságból él, tettét még július elején kö­vette el. Lopással vádolják, sza­badlábon védekezhet. (TASR) Hívő ifjak tábora Zemplénben Zemplén. Mit jelent ma ke­resztény fiatalnak lenni? - ez­zel a címmel szerveztek keresz­tény tábort a községben július 27. és 30. között. Az egykori földvár területén száz 17-19 éves fiatal - református, római és görögkatolikus - vert sátrat. „Elsősorban azért Zemplén a helyszín, mert a hagyományok köteleztek bennünket, hiszen én is a hasonló itteni táborokon nevelkedtem fel. Másrészt dombon vagyunk, és az az Is­tennel való találkozások szín­helye. Istennel és egymással ta­lálkozhatunk” - mondta Kosztura János szervező, hato­dikos nyíregyházi teológushall­gató. A tábor ideje alatt a részt­vevők Kruppa Levente lelki ve­zető irányítása mellett elmélke­déssel és előadások hallgatásá­val töltötték idejüket, (hgy) Kassa. A Kassa megye fenn­hatósága alá tartozó négy kórházban sosem látott taka­rékossági intézkedések vár­hatóak. Az ígéret szerint év végéig nullára csökkentik a veszteségeket, és radikális átszervezést hajtanak végre. JUHÁSZ KATALIN A megye vezetősége szerződést kö­tött egy pozsonyi gazdasági tanács­adó céggel, amely már „kezelésbe vette” az iglói kórház számláit. Az intézmény éves vesztesége számí­tásaik szerint 49 millióról 14 millió­Losonc. Válságos helyzetben a he­lyi kórház, amely Besztercebánya megyében a legtöbb páciens foga­dására képes egészségügyi intéz­mény. A megyei hivatal közegész­ségügyi osztályának vezetője, Pa­vol Rišňovský július 30-án Ladislav Mišanik sebészt nevezte ki a kór­ház ideiglenes vezetőjévé. Loson­con az egészségügyi szolgáltatást eddig viszonylag jó körülmények között tudták biztosítani. A legfris­sebb gazdasági elemzések szerint a kórház az utóbbi időszakban 14-15 millió korona újabb tartozást hal­mozott fel. Ebben benne van a ter­mészetes amortizáció is, s az ösz­Rimaszombat. A város, mint tulaj­donos az idei év végéig egyetlen ko­ronát sem költ egyik legszebb klasszicista műemlékének, az egy­kori Gömör-Kishont vármegye szék­helyének állagmegóvására. Az épü­let 2001-től van áldatlan állapot­ban, s a rendkívül értékes és repre­zentatív épületen máris meglátszik a pénzhiány. Rimaszombat eddig rendszeresen megkapta a járási hi­vataltól az épület bérleti díját, amit egy régi önkormányzati rendelet ér­telmében, teljes összegben csak en­nek az ingatlannak az állagmegóvá­sára és modernizálására lehetett fordítani. Sőt, 1996-ban a bérleti díj fejében még maga a járási hivatal ra csökkenthető. Ehhez meg kell szüntetni néhány feleslegesnek nyilvánított osztályt, köztük a mik­robiológiait és a hematológiait, ke­vesebb gyógyszert és gyógyászati eszközt kell használni, valamint az alkalmazottak száma is csökken­tendő. A legtöbb felesleges dolgo­zóra a négy laboratóriumban talál­tak a szakértők, szerintük azok munkáját a mostani 65 fő helyett 33 fő is el tudja végezni, ezzel pedig máris 13 millió koronát spórolna az intézmény. Alojz Rajnič, a megyei hivatal egészségügyi osztályvezető­je szerint Iglón a kórházi ágyak szá­ma is több a kelleténél, a drága pénzen vásárolt gyógyászati eszkö­szeghez a biztosítóktól még be nem futott költségtérítéseket is hozzá kell számolni. A gondokat tetézi, hogy a múlt század közepén emelt épületeken is van bőven javí­tani való. A kórház igazgatói posztjára ha­marosan pályázatot írnak ki, en­nek végeredménye remélhetőleg legkésőbb október végére vagy no­vember elejére válik ismertté. Ad­dig válságmenedzsment működik az intézmény élén. A megyei vi­szonylatban is egyik legjobb kórhá­zat egyébként egyre többen keresik fel a távolabbi régiókból is. Meg­szaporodott a Nagykürtösi és Ri­maszombati járásból érkező bete­gek száma, viszont e betegek keze­volt köteles elvégeztetni a szüksé­ges állagmegóvási és javítási mun­kálatokat. A korábbi városvezetés megkerülte a képviselőket, nem vet­te figyelembe a véleményüket, s a bérleti díjat belefolyatta a város költségvetésébe, ahol annak fel- használását most már nehéz lenne kideríteni. Bán Zoltán önkormány­zati képviselő javaslatára a mostani városvezetéssel karöltve annyit si­került elérni, hogy 2004-től a bérle­ti díjakat ismét a vármegyeház fel­újítására fordítják majd. Ezt az el­képzelést Rimaszombat polgármes­tere, Cziffus István is támogatja. Annak, hogy három és fél esztendőn keresztül semmilyen állagmegóvás nem volt, már most komoly követ­kezményei vannak. A tető dísztor­zök nincsenek kihasználva, az anyagfelhasználás pedig kilenc szá­zalékkal csökkenthető lenne. Raj­nič elmondta, hogy a pénzügyi vizsgálatot Nagymihályban folytat­ják a szakértők, majd a tőketerebesi és a rozsnyói kórház következik. Mivel Iglón két hónapig tartott az intézmény gazdálkodásának elem­zése, várhatóan év végéig fejezik be az átszervezést mind a négy megyei kórházban, természetesen a szak­tárcával egyeztetve. A megyéhez került egykori kórházi ingó- és in­gatlantulajdonból mintegy 100 mil­lió korona értékű tulajdon szintén felesleges, ennek sorsáról a megyei képviselő-testület hivatott dönteni. léséért a kórház nagyon nehézke­sen tudja megkapni a térítést az egészségbiztosítóktól. A szülészeti és nőgyógyászati részleg osztály- vezető főorvosa, Andrej Balco sze­rint - aki egyben a megyei önkor­mányzat egészségügyi szakbizott­ságának is tagja - a legokosabb megoldás az lenne, ha a megye dé­li részén lévő kórházak (a nyústai, nagyrőcei, nagykürtösi, a rima- szombati és a losonci) elosztanák egymás között a szakmai feladato­kat, s így teljes kihasználtsággal és gazdaságosan tudnának működni. Losoncon az új igazgatónak teljes szerkezetváltást kell véghezvinnie, ami valószínűleg elbocsátásokkal is együtt jár majd. nyocskáinak felújítási költségeit a szakemberek darabonként közel egymillió koronára becsülik. Szem­mel látható károsodás érte az épület Tompa Mihály téri homlokzatát is. A beázások miatt mállik a vakolat, korhadnak a tartógerendák. A város idei költségvetésének már tartal­maznia kell a rekonstruálásra szá­nandó összeget is. A gond csupán az, hogy az állami decentralizáció és a járási hivatalok 2004 januárjától esedékes megszűnése miatt máig bi­zonytalan, milyen hivatal, milyen költségvetésből és mennyiért bérli majd a régi vármegyeház épületét, tehát lesz-e még egyáltalán valami­lyen bevételi forrása Rimaszombat­nak, hogy aztán abból finanszíroz­hassa ingatlanja rendbetételét. SZÁZ ILDIKÓ Pográny/Kolon/Gímeskoszto- lány/Zsére. A tájaink jelene, múltja és jövője iránt érdeklődők XXIX. Honismereti Kerékpártúrája ma Zoboraljáról a Garam mentére érke­zik A résztvevők sportosan veszik az időjárás szeszélyeit, bár a kedd éjjeli záporeső miatt a sátrak egyharma- dát alaposan elázott. Tegnap hajnal­ban, a pogrányi templom megtekin­tését követően némileg változott a program, Zsére helyett előbb Kolont keresték fel a kerekezők. „Tudtuk, nagyon szoros a szerdai program­juk, ezért koloni helytörténészünk Sándor János bácsi már kora reggel elkérte a tájház kulcsait. Mivel az épület kicsinek bizonyult, a több mint száz embernek a kultúrház ter­mében tartott néprajzi és helytörté­neti gyűjtéseire alapozott beszámo­lód’ - tájékoztatott Jamrich Margit, Kolon polgárestere. A vendégek ez­után Gímeskosztolány felé vették út­jukat. Az ottani román kori temp­lomban tett látogatást követően Kö­teles László MKP-s parlamenti kép­viselő, túraszervező lapunknak el­mondta: „Jancsó Anna és Szeles No­Vágkirályfa. Az erdélyi Kalotaszent- királyra indul holnap hajnalban egy közel félszáz tagú küldöttség a mátyusföldi faluból, hogy Erdély­ben, a Szent Király Szövetség soros közgyűlésén és az ezt kísérő rendez­vénysorozaton vegyen részt - tudtuk meg Bergendi Ferenctől, Vágkirályfa polgármesterétől. A hat éve alakult Szent Király Szövetség olyan Kár­pát-medencei települések szövetsé­ge, amelyeknek a nevében a „király” szó, esetleg valamelyik magyar Érsekújvár. Több évtizedes hagyo­mányokra tekint vissza az érsekúj­vári Barátok-templomának Angya­los Boldogasszony-ünnepe, a Por- cinkula. Az egykor ünnephez vásár is tartozott, ennek hagyományait is felidézi és versenyeket is szervez az önkormányzat. Pénteken a déli ha­rangszó jelzi a búcsú elnyerésének kezdetét. Az elmúlt évekhez hason­lóan a környező településekről, va­lamint Mátyusföldről és Zoboral­járól is várnak zarándokokat a vá­rosba, akik gyónás után a Kálvária­dombra indulnak keresztúri ájta- tosságra, és a 19 órai ünnepi szent­mise után egész éjjel szentségimá- dáson vesznek részt. A város főte­rén ezalatt kirakodóvásár lesz, a vá­ros kulturális szervezetei pedig ha­gyományőrző műsorokról gondos­kodnak. A ferencesek világi tagjai­Nyitra. Egyhónapos késéssel, csak július elején kezdődött az idény a nyitrai városi strandon, de a látoga­tókat felújított medencékkel és a környék legolcsóbb belépődíjaival kárpótolták. A régi nagymedencét két kisebb váltotta fel - ezek közül az egyik úszómedence - , lecserélték a tisztítóberendezéseket és a strand egész területén új pázsitot ültettek. A városi sportlétesítményeket fel­ügyelő szervezet igazgatója, Juraj Kollár elmondta, a felnőttek napi 40 koronát, a gyermekek ennek felét fi­zetik a strandolásért - a régió fürdő­helyein mindenhol legalább ennek dupláját kérik, ezért Nyitrán rekord- mennyiségű látogatóra és napi 15 ezer korona bevételre számítanak. „Az igazi vonzerő az óriáscsúszda lenne, de a medence, amelybe le­csúsznának a gyerekek, sajnos, szi­ámi tegnapi és mai idegenvezetőink kitűnő zoboraljai kalauzoknak bizo­nyultak. Időközben százharmincra nőtt a kerékpártúra résztvevőinek száma. Csak Zoboralja települései­ről nyolcán csatlakoztak hozzánk”. Kora délután a csapat Gímesen ke­resztül Zsérére indult tovább, hogy megtekintse a helyi tájházat. Itt tar­tottak egy kis pihenőt, a Csemadok helyi alapszervezete látta vendégül őket. „A honismereti kerékpártúra résztvevőinek szálláslehetőségként településünk kempingjét ajánlot­tam fel, némi frissítővel is szolgál­tunk, de nem fogadták el, mivel még hosszú út áll előttük” - mondta kicsit csalódottan Púchovský Lász­ló, Gímes polgármestere. „Sajnos, nem tehetünk eleget minden meg­hívásnak. A közös műsorokat, elő­adásokat szeretnénk megtartani, Zoboralja értékeiről diavetítést és ismertető előadást terveztünk” - je­gyezte meg Köteles László. A tervek szerint ma a malonyai arborétum megtekintése után Garamszentbe- nedekre indulnak kolostortúrára, majd a Garam menti kerékpáros út­vonalon érnek táborhelyükre, Ga- ramszentgyörgyre. szent király neve szerepel. A szövet­ség évente más-más tagtelepülésen tartja közgyűlését, és ennek alkal­mából a településen felszentelnek egy bronzból öntött Szent István ki­rály-szobrot, a Szent Király Szövet­ség ajándékát. Tavaly nyáron a köz­gyűlés éppen Vágkirályfán volt, itt avatták fel a templomban elhelye­zett szobrot, most vasárnap hasonló ceremóniára kerül sor Kalotaszent- királyon. A kísérőrendezvények köz­ti kultúrműsorban a vágkirályfai ci- terazenekar és a helyi énekcsoport is képviseli a mátyusföldi települést. tói megtudtuk, hogy Porcinkula idejére megnyitják majd a Barátok- templomának és kolostorának ud­varát is, ahová kihangosítják a szentmisét. Szombaton, a hajnali ötórai mise után nyolc órakor Pe­regrin Kálmán ferences atya tart új­misét. Egy órával később kezdődik a főtéren a gulyásfőző verseny, me­lyet korábban két éven át a Csema­dok helyi alapszervezete rendezett. A versenyt 14 órakor értékelik ki, ezt követően a gulyást a közönség is megkóstolhatja, persze, fizetség el­lenében. Marián Ardan, az érsekúj­vári menhely szociális gondozója lapunknak elmondta, ők Pischinger Zsuzsa, a város polgármestere fele­ségének védnökségével, a támoga­tásával kapott nyersanyagból, in­gyen osztják majd a szímői vadá­szoktól eltanult, mesterien fűszere­zett gulyáslevest az arra rászoruló hajléktalanoknak. várog, ezért először azt kell szigetel­nünk. A csúszdáért idén még egyéb­ként is külön kell fizetni, ugyanis az a pozsonyi cég, amely felépítette, szerződésben kötötte ki, hogy öt évig díjat szed be. Ez az öt év idén le­jár, s mi azt szeretnénk, ha a csúszda használata jövőre már benne lenne a belépődíj árában.” Idén várhatóan szeptember közepéig tart nyitva a strand, ám jövőre a tervek szerint már melegíteni fogják a medencék és a tusolok vizét, így az idény akár október közepéig is kitolható. A városban az első szabadstrandot 1865-ben nyitotta meg Gisser Gyula magánvállalkozó a Nyitra partján, majd 1882-ben Arnold Ede az úri középréteg számára a Szihoty szige­ten. A szegényebbek számára 1928- ban ingyenes strandot engedélye­zett a város, s 1929-ben a helyi cu­korgyár még egy folyóparti strandot hozott létre az alkalmazottainak. Az intézmény az elmúlt hónapokban 14-15 millió korona tartozást halmozott fel Válságban az egészségügy Losoncon SZÁSZI ZOLTÁN Állagmegőrzésére nincs pénz, s nem tudni, ki bérli majd a rimaszombati megyeházát Málló vakolat, korhadó gerendák SZÁSZI ZOLTÁN Erdélybe indul a mátyusföldi Vágkirályfa küldöttsége „Szentkirályi” kapcsolat GAÁL LÁSZLÓ Az érsekújvári ferencesekhez várják a zarándokokat Holnaptól Porcinkula SZÁZ ILDIKÓ Ha egy hónap késéssel is, de megnyílt a nyitrai strand Új medencék, jó árak VRABEC MÁRIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom