Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-24 / 169. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 24. EJ Régió Börtönbüntetés a szennyezőnek Besztercebánya. A rendőrség keresi azt a személyt, aki fele­lős a Biotika Slovenská Ľupča gyógyszergyártó vállalat okoz­ta szennyezésért. A vízbe ke­rült ammónia miatt a Garam besztercebányai szakaszán az összes hal elpusztult. Ha a szakértők a keletkezett kár nagyságát 2,87 millió korona feletti összegben állapítják meg, a természeti katasztrófát okozó vétkes akár 5 éves bör­tönbüntetéssel is számolhat. Ha a vétkes a víz védelméről szóló törvényt is megsértette, büntetésének felső határa nyolc év is lehet. (SITA) Lemondott a kórházigazgató Losonc. Tegnap lemondott posztjáról a helyi kórház igaz­gatója. Karol Géč lépése indok­lásául azt hozta fel, hogy a leg­utóbbi, az egész Besztercebá­nyai kerületre vonatkozó ellen­őrzés kiderítette: az általa ve­zetett kórház működik a leg­veszteségesebben. Géč egyéb­ként az ellenőrzést nem tartja objektívnak. (TASR) Kiderült, hogy hamis a „jogsi" Turócszentmárton. Hamis jo­gosítványát akarta érvényesre cserélni a rendőrségen egy 28 éves helybéli férfi. Okként azt hozta fel, hogy az okirat meg­sérült. A közlekedésrendésze­ten viszont kiderült, hogy az il­lető nem tette le a gépjárműve­zetői vizsgát, s egyéb doku­mentumai sem voltak rend­ben. Az illető ellen okirat-ha­misítás címen bűnvádi eljárást indítanak. (TASR) II. Várhosszúréti Kézműves Műhely Várhosszúrét. Még péntekig fogadja az érdeklődőket a II. Várhosszúréti Kézműves Mű­hely. A hagyományos mester­ségek (kosárfonás, pokrócszö­vés, agyagozás és bőrözés) mellett megtanulható a tűzzo­mánc-készítés és a csontfara­gás is. A mesterségeket helybé­li, magyarországi és erdélyi kézművesek tanítják, (kov) Rendkívüli járatok a sörfesztiválra Párkány. Az érsekújvári Szlo­vák Autóbusz-közlekedési Vál­lalat Részvénytársaság párká­nyi kirendeltsége holnap és szombaton a nagy érdeklődés­re való tekintettel rendkívüli, illetve mentesítő autóbuszjára­tokat indít a III. Párkányi Sör- fesztiválra - tájékoztatta la­punkat Csepregi Zoltán, a ki- rendeltség vezetője. Az autó­buszok a Bart-Szőgyén-Kö- bölkút-Párkány, továbbá a Nagyölved-Kéménd- Párkány, az Ipolyszakállos- Szalka-Pár- kány, valamint a Helemba-Ga- ramkövesd-Párkány útvonala­kon közlekednek majd. Bő­vebb információk a röplap­okon és a kirendeltség tele­fonszámain: 036/751 11 21, illetve 036/7511124. (ú) Ingyenes jogsegély Vajkán Vajka. Tizennégy érdeklődő fordult jogi tanácsért Szabó Ol­ga ügyvédhez azon a fogadó­napon, amely minap a vajkai községházán zajlott. Az ügyvéd ingyenes jogsegély-szolgálatot tartott a Vajk Polgári Társulás meghívására. Doborgazi, nagyszarvai, sőt, somoijai ér­deklődők főleg kárpótlási, ki­telepítési és polgári peres ügyekben kértek tanácsot. Szabó Olga ígérete szerint még idén újabb ingyenes fogadóna­pot tart Vajkán. (pve) Saját szemmel. A mezőgazdasági miniszter a tegnapi kelet-szlovákiai aszálymustrán. (Veronika Janušková felvétele) Simon Zsolt tegnap nyolc kelet-szlovákiai szövetkezetét, agrárvállalkozót keresett fel A tárca mindhol külön méri fel az aszálykárt Kassa. Simon Zsolt mezőgaz­dasági miniszter tegnap nyolc kelet-szlovákiai szövet­kezetét, illetve agrárvállal­kozást látogatott meg, hogy személyesen mérje fel a nagy szárazság okozta károkat. JUHÁSZ KATALIN Az útvonalat a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara szakembe­rei javasolták, nyilván azért, hogy a kedvezőtlen viszonyokat mutas­sák be a tárcavezetőnek. A Kassa környéki termőföldeken akár öt ki­lométerenként változhat a helyzet, a szepsi síkságon például az átla­gos csapadékmennyiségnek idén csupán az egyharmadát mérték. „Nem volt öt-hat nap, amikor fo­lyamatosan esett volna. Tavaly nyáron évszázados aszályrekord dőlt meg a járásban, idén viszont még rosszabb a helyzet: valószínű­leg ez lesz az utóbbi 150 év legszá­razabb nyara” - panaszolta a mi­niszternek Marián Sabolčák, a Mezőgazgasági és Élelmiszeripari Kamara regionális elnöke, hozzá­téve, hogy a kormány segítsége nélkül a Kassa-vidéki járás szövet­kezeteinek mintegy egyharmada csődközeibe kerül. A várostól tíz kilométerre fekvő Haniska község­ben például a rendkívül igénytelen lucerna is megsínylette a szárazsá­got, a kukorica csövei pedig olyan aprók, hogy nem tudni, alkalma­sak lesznek-e emberi fogyasztásra. A repce hektárhozama egy tonná­nál kisebb, ami az átlagos 2-3 ton­nához képest rendkívül kevés, bú­zából pedig a 4-5 tonnás átlagter­més helyett hektáronként alig 2 tonnát tudnak learatni. A mezőgazdászok aggódva nézik a naptárat, attól félnek, nem kapják meg időben a segítséget, s emiatt több helyen nem tudják majd el­kezdeni az őszi vetést. Simon Zsolt szerint a szárazság olyan természeti csapás, amelynek lefolyása nem szembetűnő, követ­kezményei azonban annál inkább. A miniszter már tárgyalt a pénz­ügyi tárcával a mezőgazdaság helyzetéről, az országjárást köve­tően pedig átfogó elemzést készít, méghozzá nem a régiós átlagokat véve figyelembe, hanem egyen­ként az összes szövetkezet és vál­lalkozó helyzetét, a felhasznált technológiákat, illetve a termelés­re eddig fordított pénz mennyisé­gét. Általánosítani ebben az ága­zatban nem lehet, a Tőketerebesi járásban, Kisgéres környékén pél­dául éppen a miniszteri látogatás előtt esett negyven miliméternyi csapadék, megmentve a kukorica-, a napraforgó- és a cukorrépater­mést. A minisztérium elemzése várhatóan szeptember elején kerül a kormány elé. Simon Zsolt nem kívánt jóslásokba bocsátkozni a költségvetés esetleges módosítását illetően, mivel az aszálykárok konkrét összege még nem áll ren­delkezésre. Az EB idén körülbelül 850 millió koronát fordított a leendő tagállamok bemutatására Brüsszel azért „dorgál atyaian”, hogy jobb legyen a bizonyítványunk SZÁZ ILDIKÓ Komárom. „Bevallom, nagy örömmel fogadtam a csatlakozás­ról tartott szlovákiai népszavazás eredményeit, és Brüsszelben 2004. április 30. és május 9. között nagy ünnepséget tartunk az Euró­pai Unióba belépő tagállamok tisz­teletére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a leendő tagországoknak már nincs tennivalójuk. Vala­mennyinek saját biztosa lesz, és a szlovák kormány feladata, hogy Brüsszelben megfelelő jelölt járul­jon az Európai Parlament elé” - mondta Benedict Nieuwenhuis, az Európai Bizottság (EB) bővítésért felelős főigazgatóságának infor­mációs igazgatója azon a tegnapi fórumon, amelyet a Komáromi Eu­rópai Információs Központ szerve­zett a városházán. A rendezvényen Benedict Nieuwen- huison kívül Robert Komáddal, az EB szlovákiai küldöttségének képvi­selőjével és Katarína Neviďanskával, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalának kommunikációs straté­giáért felelős munkatársával talál­kozhattak a Nyitra megyében lévő egyes települések önkormányzatai­nak küldöttei és a civil szervezetek képviselői. Nieuwenhuis kiemelte, nem tisztje véleményt mondani az országunkat az uniós pénzforrások kihasználtsá­gát illetően ért bírálatról. Mivel azonban a jelenlévők kérdései nagy­részt éppen ezzel a problémakörrel voltak kapcsolatosak, a brüsszeli tisztségviselő hangsúlyozta, hogy Szlovákia elmarasztalása e téren semmiképpen sem jelent a többi, fel­vételre váró tagállam mögötti lema­radást. Az uniós csatlakozás nem hasonlítható holmi versenyfutás­hoz, s a 2004-ben csatlakozó tagál­lamokat egyenrangú feleknek tekin­tik. „Ami a figyelmeztetést ületi, olyan ez, mint amikor a félévi bizo­nyítvány láttán az atya jótékonyan megdorgálja fiát, az év végi jobb eredmény reményében” - jegyezte meg tréfásan. Szlovákia felkészültségével kapcso­latban ezután majd komolyabb fel­adatok hárulnak a kormányra, meg­felelő módon, a célcsoportok kivá­lasztásával kell tájékoztatnia a pol­gárokat, amiben az Európai Bizott­ság a továbbiakban is a segítségére lesz. Robert Konrád szerint ebben nagy szerepet kapnak az Európai In­formációs Központok, a regionális fejlesztési ügynökségek, az önkor­mányzatok, valamint a országos és a regionális sajtó is. Az internet­hozzáféréssel nem rendelkezőket a lapok rendszeres mellékleteikben fogják tájékoztatni. Bartha Mónika, az Érsekújvári Járási Hivatal elöljárója a bővítésért felelős információs igazgatótól megkérdez­te, vajon az Európai Unió jelenlegi tagállamait felvilágosítják-e a csada- kozó országokról, például arról, hogy milyen befektetési lehetőségek vannak Szlovákiában. „Egyebek mellett ez is a feladatunk, idén 850 millió szlovák koronának megfelelő összeget fektettünk a tagállamok in­formálásába. Fizetett műsoraink vannak, újságíróink járják a csatla­kozásra váró országokat, átfogó ké­pet adva róluk” - válaszolta Nieu­wenhuis. A besztercebányai székhe­lyű Euroatlanti Központból érkező fi­atalokat az érdekelte, miként védhe­tő ki az, hogy az uniós forrásokból il­letéktelenül hasznot húzni akaró csalók támogatáshoz jussanak. Az Európai Bizottság novemberi jelen­tése külön foglalkozik majd az or­szágjogrendjének megerősítésével - éppen a várható csalások miatt. Akadtak olyanok, akik tegnap azonnal csomagolni kezdtek Sziréna ébresztette Királyhelmec környékét HOGYA GYÖRGY Királyhelmec. Szirénahangra éb­redtek a királyhelmeciek tegnap reg­gel 5 óra tíz perckor. Kisebb tömeg gyűlt össze a városháza előtt, nem tudták mire vélni a riadalmat. A ri­asztás csak nem akart szűnni, több mint negyed órán keresztül borzolta a kedélyeket. Perceken belül megér­kezett a város polgármestere, de ő is tehetedenül szemlélte a műszaki hi­ba folytán keletkezett hangos ébresz­tőt. Később kiderült, hogy a Tőke­terebesi járás majd ötven községé­ben hasonló körülmények közepette, szirénahangra keltek tegnap az em­berek, mivel a járási székhelyről köz­pontilag kezelt sziréna szabályozó készüléke valamilyen oknál fogva „önállósította magád’, és telefonon keresztül bekapcsolva a szirénákat, légiriadót „fújt” reggelre. A Tőkete­rebesi Járási Hivatal utasítására minden községben azonnal kihir­dették, hogy műszaki hiba okozta félreértésről, tehát hamis riadóról volt szó. Bár az emberek nagy része mind Királyhelmecen, mind pedig a környező falvakban viszonylag nyu­godt érdeklődéssel szemlélte az ese­ményeket, akadtak olyanok is, akik azonnal csomagolni kezdtek. Hogy nekik mi lett volna a következő lépé­sük, szerencsére nem derült ki, mert közben lefújták a riadót. Ideális az időjárás, mégsem dolgoznak az építményen Szeptember végére kész lesz a lekéri híd? BUCHLOVICS PÉTER Lekér/Léva. A Szlovák Útkarban­tartó Vállalat lévai részlegének igaz­gatója konkrét, korábbi dátummal már többször megígérte a tavaly ja­nuárban jégzajlás következtében megsérült lekéri Garam-híd felújítá­sát és átadását, ám ez a mai napig nem történt meg. Jozef Šprlák leg­utóbb június elején ígérte azt, hogy a hidat szeptember elsején nyitják meg újra. Az építményre az Alsó-Ga- ram mentén élőknek több szem­pontból is égető szükségük van. Egy­részt ez a híd köti össze a szűkebb ré­giót az Ipoly mentével, tehát biztos és rövidebb utat jelent Ipolyság felé, másfelől Garamkissalló, Kisölved, Zalaba, Peszek számára kapocs Lé­kénél, Csatával, Zselízzel, Orosz­kával, valamint a Léva-Zselíz-Pár- kány főút menti településekkel. A felújításra közvetlenül a megron­gálódás után mintegy nyolcmillió koronát kapott a vállalat. Ebből az összegből erősítették meg a pillére­ket, s az átvezető út burkolatát is fel­újítják. Stabilizálják az egész szerke­zetet, hogy teherautók, traktorok is közlekedhessenek rajta. Télen és ta­vasszal az időjárás késleltette a munkálatokat, illetve az, hogy az út­burkolat és a felső rész kivitelezési terveire pályázatot kellett kiírni, de mindezen már túljutott a vállalat - tudtuk meg Šprláktól. A hidat még­sem tudják időben átadni, s noha most ideális az idő a munkák elvég­zéséhez, egyelőre senki sem dolgo­zik az építményen. Béres Lajos, Le­kér polgármestere is nyugtalanko­dik, mert az útkarbantartó vállalat eddig nem indokolta meg a munkák elhalasztását, pedig a lakosság már most is folyamatosan panaszkodik a lezárt híd miatt. „Legutóbb az igaz­gató úr helyettese annyit mondott, hogy mivel a felső részt stabilizálták és megerősítették, statikailag meg kell erősíteni a pilléreket is, ám konkrét dátumot nem ígért a meg­nyitásra. A vállalat amúgy sem te­kint bennünket partnernek, viszont a hídra mielőbb szükségünk van, ép­pen ezért a helyzet tisztázására egy lakossági fórum összehívását fontol­gatom, amelyen minden érdekelt részt venne, és kifejtené az állás­pontját” - közölte lapunkkal a pol­gármester. Jozef Šprlák igazgatót éppen nyári szabadságán értük utol. „Engem is roppantul bosszant, hogy éppen most nem dolgozunk a hídon, noha minden feltétel - beleértve az anyagiakat is - adott. A jövő héten már biztosan megkezdjük a munkát, s ha szeptember elsejére nem is, szeptember végére biztosan át tud­juk adni a forgalomnak a hidat. Az történt ugyanis, hogy a felső rész megerősítése és újjáalakítása köz­ben ellenőrző beméréseket végez­tünk a pillérek teherbírásáról. Ere­detileg négy pillér tartotta a hidat - ez egy vaskonstrukció -, és a közép­sőt teljesen szétroncsolta a tavalyi jégzajlás” - hangsúlyozta az igazga­tó. Hozzátette, hogy a többi három, kellően megerősített pillér is bírja a terhelést, csak az a gond, hogy ezek egymáshoz vizsonyítva nincsenek fedésben, azaz deformálódtak. Ver­senytárgyalás útján meg kellett ta­lálnunk azt a céget, amelyik - a költ­ségvetésbe férő áron - vállalja a pü- lérek statikai rögzítését, irányba ren­dezését. Ezt a vasút hídjavító és re­konstrukciós munkálatokat végző cége teszi meg, és ígérem, szeptem­ber végén már nem lesz zárva a híd - nyilatkozta lapunknak az igazgató. Már a budapesti Roma Emberjogi Központ is érdeklődik Jogszerű a kilakoltatás? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A múlt héten vasárnap az éj leple alatt lakoltattak ki 117 embert két Molnár utcai bérházból. A több­ségükben roma bérlőket az ingatlan tulajdonosa taxikkal szállíttatta egy munkásszállásra, ahol csak három napig lakhattak ingyen, mától fejen­ként 200 koronát kell fizetniük. Ru­dolf Rondzík, a Kariéra társaság ügyvivője állítja, lehetetlen volt másképp megoldani a helyzetet. „Ezek a házak életveszélyesek, fel­újításra szorulnak. Cégünk a bérlők ellenséges hozzáállása miatt két hó­napja halogatja a munkálatokat. Ha már megvettük az épületeket, ter­mészetes, hogy normális körülmé­nyeket akarunk teremteni. Magától érthetődik, hogy a lakbért a jövőben az új körülményekhez igazítjuk. Akik rendesen fizetnek, maradhat­nak, a többség viszont tartozik a víz- díjjal, ezért a múlt héten kénytele­nek voltunk elzárni a vizet az épüle­tekben” - mondta az ügyvivő, hoz­zátéve, hogy a kilakoltatással kap­csolatban minden jogszerűen zaj­lott. A bútorokat és más ingóságokat a bérlők a cég raktáraiban helyez­hették el, az pedig egy törvényben sem szerepel, hogy az ideiglenes szállásért nem kell fizetni. Ez a véle­ménye a Kosmait munkásszálló gondnokának is, aki egy hónapra előre kéri a bérleti díjat. „Nálunk ez a szokás, senkivel sem tehetünk kivé­telt, hiszen általában teltházunk van” - mondta a magát megnevezni nem kívánó gondnok. A bérlők a Molnár utcában havonta 1800-6000 koronát fizettek, ám még nem tudni, mennyi lesz a lakbér a felújítás után. A tulajdonos szerint senkit sem érhe­tett meglepetés, hiszen már hetekkel ezelőtt szó volt róla, hogy a lakóknak egy időre ki kell költözniük. Az ér­intettek másképp vélekednek. „Har­minc-negyven percet kaptunk, hogy összeszedjük a legszükségesebb dol­gokat. Két gyerekünk már aludt, úgy kellett őket kirángatnunk az ágyból. A ház előtt biztonsági őröket, vicsor­gó kutyákat láttunk” - meséli Fran­tišek Kalinský, aki feljelentést tett a rendőrségen zaklatás és a személyes szabadság korlátozása miatt. A kila- koltatottak ügyvédet fogadtak, az eset iránt információink szerint már a budapesti székhelyű Roma Ember­jogi Központ is érdeklődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom