Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-24 / 169. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 24. Közélet 5 A bodrogközi térség halmozottan hátrányos helyzetét csak konkrét tervezetek megvalósításával lehet orvosolni Édentől keletre, mindentől távol? Nem tudom, hogy lehet-e fo­kozni a szlovákiai magyarság területi egységeinek a hátrá­nyos helyzetét, az viszont biz­ton állítható, hogy e listán a bodrogközi térség előkelő he­lyen szerepelne. Leküzdhe- tők-e a hagyományok felele­venítése, a meglévő szellemi és kulturális erők felszabadí­tása által a gazdasági és élet­színvonalbeli lemaradás? Er­ről beszélgettünk a nagytárkányi Petrik Ferenc­cel, a Kassa megyei önkor­mányzat képviselőjével. SOÓKY LÁSZLÓ A bodrogközi térséget Szlovákia egyik leghátrányosabb helyzetű régiójának tekintik. A területileg illetékes Kassa megyei önkor­mányzatnak vannak-e lehetőségei a helyzet javítására, illetve van-e lehetősége arra, hogy a válsághoz közelítő helyzetet kezelje? A Kassa megyei önkormányzat alapvető feladatának tekintette a gazdasági és szociális fejlesztési program megalkotását, mindvégig arra törekedve, hogy határozataink összhangba kerüljenek az országos programokkal, ugyanakkor nem hagytuk figyelmen kívül a régió sa­játságos helyzetét sem. A Tőketere- besi járás 7 megyei képviselője kö­zül 6 az MKP színeiben a Bodrog­közből került ki, ezért nem vélet­len, hogy hangsúlyt fektettünk ar­ra, hogy Bodrogköz a helyzetét megillető mértékben kerüljön bele a fejlesztési programba. Az előzetes tervezethez számos új javaslatot nyújtottunk be, amelyek jelentős fejlesztéseket hoznának a bodrog­közi térségbe. Több kimutatást láttam arról, hogy a munkanélküliség a Bod­rogközben, Borsi községet kivéve, mindenütt meghaladja a 40%-ot. Ahhoz, hogy ennyi embert újra munkába állítsanak, konkrét be­ruházásokra lenne szükség. » A programkészíté­sek terén a térség komoly lemaradások­kal küszködik, mivel kevés a felkészült > > szakember. A megyei önkormányzat által június 16-án elfogadott fejlesztési terv ki­zárólag konkrét elképzelésekre ala­pozódik. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy Bodrogköz lakosságának túlnyomó többsége korábban a me­zőgazdaságból, vagy az ahhoz kötő­dő feldolgozóiparból élt. Maradt né­hány kisüzem és egyetlen, sok em­bert foglalkoztató cég: a vasút. A mezőgazdaság romokban hever, ami elsősorban Bodrogköz lakossá­gát sújtja, emiatt elkerülhetetlen egy, a mezőgazdaság megújulására irányuló tervezet kidolgozása, ami­hez anyagi forrásokat kell találni an­nak érdekében, hogy a munkanél­küliséget valamelyest csökkenteni tudjuk. Amíg erre nem találunk Petrik Ferenc: Infrastruktúra, úthálózat híján ebbe a környezetbe ipart telepí­teni nagyon körülményes vállalkozás. (Somogyi Tibor felvétele) megoldást, addig a munkanélküliek száma sem csökken, s ez a térség el­szegényedéséhez vezet, amit meg­akadályozni elemi kötelességünk. Infrastruktúra, úthálózat híján ebbe a környezetbe ipart telepíteni na­gyon körülményes vállalkozás. A mezőgazdaság fellendítésére több lehetőség kínálkozik, különös tekin­tettel a szőlőtermesztésre, a borkul­túra megújítására, és a vidéki turiz­musra. A községi önkormányzatokkal va­ló szoros együttműködés nélkül aligha lehet alapos tervezeteket készíteni. Müyen a megyei képvi­selők együttműködési lehetősége a helyi önkormányzatokkal, illet­ve a térség gazdaságát meghatá­rozó vállalkozókkal? A programkészítések terén a térség komoly lemaradásokkal küszkö­dik, mivel kevés az ilyen felkészült­séggel rendelkező szakember. Az önkormányzatok vonalán is nagy­jából ilyen a helyzet, de az adott körülményeket figyelembe véve is jelentős különbségek tapasztalha­tók az egyes polgármesterek és ön- kormányzatok között, ami a közsé­gek fejlődésén is lemérhető. Ami bíztató, az a regionális fejlesztési iroda, amely Németh István mér­nök irányítása alatt működik, s aki olyan szakemberekkel vette magát körül, akiknek tudása már a közel­jövőben is meghatározó szerepet játszhat a térség fejlődésében. Nemrég tartotta ülését a Bodrogkö­zi Falvak és Városok Társulása, amelyre első alkalommal meghív­ták a régió megyei képviselőit is, amit már régóta szorgalmaztunk. Tudatosítania kell ugyanis minden­kinek, aki a térség fejlődését szív­ügyének tekinti, hogy csakis együt­tes erővel érhetünk el eredménye­ket. E cél érdekében létre kellene hozni egy egyeztető bizottságot, mely összekötőként működne a he­lyi, a megyei önkormányzatok és az országos szervek között. Ugyanak­kor a kezdeményezéseknek a köz­ségekből kell kiindulniuk, mert az alapos helyismerettel rendelkező helyi képviselők alkothatják meg községeik közép és hosszú távú fej­lesztési terveit. Ha nincs program, s nincs elképzelés, akkor a pénzügyi lehetőségeket sem tudjuk megfele­lően kihasználni. Annak a Magyar Koalíció Pártjá­nak, amely a keleti országrészben jelentős választási bázissal ren­delkezik, tudnia kell arról, hogy milyen körülmények uralkodnak Kassa megye magyarlakta térsé­geiben. Foglalkozik-e az MKP a hátrányos helyzetű térségek ége­tő gondjainak megoldásával? Nyilván volt olyan fórum, ahol a hátrányos helyzetű térségek gondjai felvetődtek, de ismereteim szerint munkahelyteremtő beruházásokra a magyar határ mentén nem került sor. Az általunk elfogadott fejleszté­si terv Gömörtől egészen a Bodrog­közig teljed. A Kassa megyei önkor­mányzatban az MKP-s képviselők a meghatározó erejű klubban tevé­kenykednek, ami annyit jelent, hogy amennyiben a felvetésünk, javasla­tunk megalapozott, általában be is kerül a határozatok sorába. Az MKP tehát megfelelő súllyal rendelkezik az önkormányzatban. Sajnos a ha­táskörök elosztása még kellőképpen nem tisztázott, s az is további gon- dot-okoz, hogy az emberek alig tud­nak valamit a testület létezéséről, ugyanis még nem kerültünk bele a köztudatba. Beszéljünk néhány konkrét beru­házási tervről, amely az Ön által képviselt térséget érinti, s mely­nek megvalósítását reálisnak ítéli. A szociális és fejlesztési programhoz benyújtott javaslatainknak a 2004­2006-os időszakban kellene megva­lósulniuk, amelyhez a hazai forrá­sok mellett uniós támogatásokra is számítunk. Ilyen például az ipari lo­gisztikai park létesítése Tiszacser- nyőben, mely magában foglalja a csernői átrakodó és a dobrai konté­nermozgató állomás fejlesztését. A tervezet elkészítésénél abból indul­tunk ki, hogy Csernyő a korábbi időkben Közép-Európa egyik legje­lentősebb vasúti átrakodó állomása volt Óriási tömegű árut forgalma­zott, itt találkozott az európai és a széles nyomtávú vasút. Nagyon hiá­nyoznak az európai normáknak megfelelő raktárak, s feldolgozóipa­ri egységek, amelyek nem csupán az áru átrakását, hanem annak feldol­gozását és csomagolását is lehetővé tennék. Ez nem csupán a jövedelme­zőséget fokozná, hanem munkahe­lyeket is biztosítana. Meg kell je­gyeznem, hogy ezen a téren Ma­gyarország, ezen belül Záhony ko­rábban ébredt. Mind az árumozga­tás, mind a raktározás, mind pedig az árufeldolgozás terén jóval előt­tünkjárnak. Az önök által képviselt megye kö­zel kétszáz küométeres határt ké­pez Magyarországgal, s egy jelen­tős szakaszon Ukrajnával is. Kiala­kítottak-e már valamilyen együtt­működési kapcsolatot a szomszé­dos országok hasonló hatáskörök­kel rendelkező testületéivel? Kassa megye önkormányzata belé­pett a Kárpátok Eurorégió szerveze­tébe annak érdekében, hogy a hatá­rokon átnyúló együttműködési lehe­tőségeket szorgalmazza, amit az ál­talunk képviselt területen kamatoz­tatni szeretnénk. Ezenkívül a kistér­ségi társulásokkal is beindítottuk a kapcsolatfelvételt, konkrét példa­ként említhetném a Sátoraljaújhely- Kisújhely-Borsi társulással létreho­zott partneri viszonyt, amellyel egy komoly európai uniós programba si­került bekerülni. A hármas határban gondolkodva köztudott, hogy Ukraj­na felé a nyitás bonyolultabb, mint a magyarországi kapcsolatfelvétel, hi­szen a kétoldalú vízumkényszer meghatározza mindkét fél mozgás­terét. A kialakult helyzetet tovább rontja az a tény, hogy míg vasúton jelentős forgalom bonyolódik le a \\ Az általunk elfoga- r dott fejlesztési terv Gömörtől egészen a . Bodrogközig terjed. V két ország határán, addig ebben a térségben közúti átkelőhely nincs, e nélkül pedig határ menti együttmű­ködést - legyen az gazdasági, kultu­rális vagy önkormányzatok közötti kapcsolat - megvalósítani szinte le­hetetlen. Tovább romolhat a helyzet az uniós csatlakozás pillanatában, amikor Szlovákia és Ukrajna között létrejön a schengeni határ. Megren­dítő, hogy a 21. században két szom­szédos község, melyek lakosai ugyanazt a magyar nyelvet beszélik, hetekig várnak a vízumra, száz kilo­métereket utaznak azért, hogy a tő­lük két kilométerre lakó rokonnal szót válthassanak. A Kassa megyei önkormányzat úgy határozott, hogy támogatja a Tiszán és a Bodrogon létesítendő hajókikötők és a két folyón történő árufuvarozás tervezetét. Mekkora a valóságértéke a hímek és meny­nyire reális a megvalósíthatósága? Ennek vannak támogatói és ellenzői is, jómagam még emlékszem arra, amikor gyerekkoromban a Tiszán magyar hajók jártak, ezért örömmel fogadtam a Lumix cég arra irányuló javaslatát, hogy megújítanák a Bod­rogon és a Tiszán történő hajófuva­rozást. Az ő elképzelésük szerint ele­inte folyamkavicsot és kőzúzalékot szállítanának Magyarországon át, de ismereteim szerint a későbbiek­ben gabonaszállításra is berendez­kednének. A csatlakozás után a kisebb környezetvédelmi programok is számíthatnak majd uniós támogatásra RÖVIDEN A bíróknak tovább kell képezniük magukat Pozsony. Amelyik bíró szakmailag felkészületlen, nem lehet függet­len, állítja Daniel Lipšic igazságügyi miniszter, aki szeretné elérni, hogy a bírók és az ügyészek rendszeresen képezzék magukat. „Uni­ós csatlakozásunk után rengeteg új normát kell tudni alkalmazni, ezenkívül az ismereteket nem árt időről időre bővíteni” - hangsú­lyozta Lipšic, aki részletezte az Igazságügyi Akadémiáról szóló tör­vénytervezetet. Ha a kormány jóváhagyja, jövő január 1-jétől Nagy­szombatban létrejön egy oktatási intézmény, mely a bírók, bírójelöl­tek és ügyészek folyamatos képzésével foglalkozna. Aki abszolválja majd az egyes tanulmányi programokat, azt természetesen a fizeté­sén is érezni fogja - ígérte a miniszter, (sza) Vizsgálják Majský kiengedésének feltételeit Kassa. A kassai kerületi ügyészségnek tegnap továbbították azt az ügyvédi kérelmet, amely Jozef Majský nagyvállalkozó szabadon bo­csátását szorgalmazza. Jozef Sonderlich, a szervezett bűnözés elle­ni osztály vezetője szerint a kérelemmel az illetékes ügyész foglal­kozik. Az ügyészség és a bíróság számára nincs megszabva határ­idő, ameddig az ügyben döntenie kellene. (TASR) Restitúciós törvény a legiszlatív tanácsban Pozsony. A kormány törvényalkotó tanácsa nem emelt kifogást a Simon Zsolt földművelésügyi miniszter által másodszori nekifutás­ra beterjesztett restitúciós törvénytervezet módosítása ellen. így a földművelésügyi és az igazságügyi tárca szakértői által is csiszolt előterjesztés hamarosan a kabinet elé kerülhet. Lucia Žitňanská, a tanács alelnöke szerint a testület nem azonosult azzal a nézettel, miszerint a kérdés újbóli megnyitása bizonytalanságot okoz a föld­tulajdonjogi viszonyok terén, (ú) Rövidesen átvehetik az ŠtB aktáit Pozsony. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) felszólította a Nem­zet Emlékezetének Intézetét, hogy írja alá azt a szerződést, amely le­hetővé teszi az ŠtB aktáinak átvételét. Az intézet már rendelkezik olyan munkatársakkal, akik átmentek a belső biztonsági szűréseken, vagyis kezelhetik a bizalmas dokumentumokat. (TASR) Jövőre növekszik az adóteher Pozsony. Nemhogy csökken, növekszik az egyes családok adóterhe az adóreform után - véli az INEKO Intézet azokra a számításokra hivatkozva, amelyeket a Vállalkozók Szövetségével (PÁS) együtt végzett el. Ha tehát a családfő fizetése a 9540-től 31700 koronáig, vagy a következő, 32900-től 42450 koronáig terjedő adósávba tar­tozik, és házastársának 12000 korona a bruttó havi fizetése, sőt he­tente 5 üveg sört, két doboz cigarettát és 18 liter benzint „fogyaszta­nak el” - ezt is hozzászámították a család havi kiadásaihoz -, mind­két családfenntartó adóterhe 1,97%-kal növekszik. (TASR) Kisebb az esélye, hogy Pozsonyban elvontatják az autónkat Vonzóbb rendőrséget! LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A fővárosba látogatóknak kevésbé kell tartaniuk a városi rendőrök által kiszabható bünteté­sektől, mivel az önkormányzat javí­tani akarja a rendőrség és a lakos­ság közti viszonyt. „Szakítunk a ko­rábbi gyakorlattal, mikor a rend­őrök munkáját a beszedett bírság alapján értékelték, hiszen a rendőr­nek elsősorban szolgálnia, segíte­nie kell a lakosokat” - állítja Andrej Ďurkovský, Pozsony főpolgármes­tere. Ennek érdekében növelni akarják az utcán posztoló, járőröző rendőrök számát. Jó hír az autósok­nak az is, hogy csökkenhet a tilos­ban parkolás miatt elvontatott au­tók száma. A gépkocsik elszállítását ugyanis a város által létrehozott vállalat végzi majd, melynek fő fel­adata a forgalom folyamatosságá­nak biztosítása, tehát főleg a forgal­mat akadályozó gépkocsikat szállít­ják majd el. Jelenleg vizsgálják a rendőijárőrök benzin-felhasználá­sát, mivel felmerült a gyanú, hogy egyesek lopják az üzemanyagot. A munkaszervezés átalakítása mel­lett növelni kell a rendőrök számát is, a meghirdetett helyekre azon­ban kevés a jelentkező. „35 helyre mindössze 24-en jelentkeztek, a felvételin 13-an feleltek meg” - mondta Zuzana Zajacová, a testület nemrég kinevezett parancsnoka. A pozsonyi rendőrség jelenlegi állo­mánya 215 fő, a tervezett létszám azonban 250. Június végén 19 rendőrt el kellett bocsátaniuk, mi­vel nem teljesítették a törvényben megszabott műveltségi szintet, va­gyis nem rendelkeztek érettségivel. Az érdeklődők számát növelheti, hogy fizetésemelést terveznek a testületben. „A városi rendőrök bé­re mintegy 4000 koronával alacso­nyabb a hasonló beosztású, állami szolgálatban dolgozó társaik fizeté­séhez képest, talán ezért is kisebb az érdeklődés” - véli a polgármes­ter. További vonzóerőt jelent majd - a Pozsonyon kívüliek számára is - az, hogy számukra a város szolgála­ti lakások építését tervezi. Januártól újra lesz környezetvédelmi közigazgatás Kevés hivatalnok maradt Teljesen felhasználjuk az ISPA alap pénzforrásait ÚJ SZÓÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az ISPA uniós előcsatlako­zási program 190 millió eurót bizto­sított a nagy hazai környezetvédel­mi beruházások támogatására. Bár ebből egyelőre még csak a trencséni víztisztító épül, illetve már folyik a komáromi és a besztercebányai víz­tisztító bővítését végző cég kiválasz­tása, a környezetvédelmi minisztéri­um szerint nem kell attól tartani, hogy a jövő évi csatlakozás miatt az említett pénzügyi keret kihasználat­lan marad. Roderik Kiinda főosz­tályvezető szerint jelenleg annyi be­adott ISPA projektumuk vár brüsz- szeli jóváhagyásra, hogy még túl is lépik az említett 190 millió eurót. Ebben az esetben az utolsó projek­tum már a csadakozás után megnyí­ló Kohéziós Alapba kerül át. 2006-ig ugyanis az uniós strukturális ala­pok, illetve a Kohéziós Alap az eddi­gieknél komolyabb támogatási lehe­tőséget jelentenek majd. A 254 mil­lió euróval gazdálkodó Kohéziós Alapba 5 millió eurónál nagyobb költségvetésű pályázatokat várnak. A vízzel kapcsolatos pályázatok a vízügyi társaságoktól érkeznek, ezek már most is intenzíven dolgoz­nak azon, hogy a csadakozás után azonnal pályázhassanak. A hulla­dékgazdálkodási és a levegővédelmi projektumokat a megyei önkor­mányzatokon keresztül lehet majd beadni, ezek számbavétele is meg­kezdődött, illetve a minisztérium részvételével munkacsoportok ala­kultak. Ezúttal azonban a kisebb települé­sek sem maradnak hoppon, az ő el­képzeléseik megvalósítását az erre a célra 92 millió eurós kerettel ren­delkező Alapvető Infrastruktúra Ágazati Cselekvési Programon ke­resztül az Európai Régiófejlesztési Alap támogatja majd. Ennek kereté­ben szinte az összes önkormányzati környezeti problémára megoldást lehet keresni, de például víztisztítót és csatornahálózatot ennek az alap­nak a segítségével csak a kétezer la­kosnál nagyobb települések építhet­nek. Mivel már sokan türelmetle­nek, a minisztérium munkatársai külön hangsúlyozták, hogy a beru­házások előkészítése már megkezd­hető, de a pontos pályázási feltéte­lek még számukra is csak a brüssze­li tárgyalások őszi lezárása után vál­nak ismertté. Egyelőre kevéssé ismert a minisz­térium által menedzselt harmadik brüsszeli alap. Az INTERREG III. B alaphoz tartozó CADSES Program 5,5 millió euróval járul hozzá a na­gyobb területek harmonikus ki­használását biztosító koncepciók és menedzselési tervek kidolgozá­sához. (tuba) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A környezetvédelmi mi­nisztérium már készíti azt a törvény- javaslatot, amellyel nyolc év után új­ra kialakítják a környezetvédelmi közigazgatást - közölte a minisztéri­um tegnapi sajtóértekezletén Peter Stanko államtitkár. Ezzel kapcsolat­ban kisebb vitába is keveredtek, mi­vel ők eredetileg a folyók vízgyűjtő területei alapján szerették volna szervezni a saját hivatal-hálózatu­kat. A belügyminisztérium tiltako­zása miatt azonban kénytelenek vol­tak alkalmazkodni a jelenlegi rend­szerhez, így a jövő évtől 8 kerületi és 46 körzeti környezetvédelmi hivatal alakul. Ezekben a mostani járási hi­vatalok környezetvédelmi osztályai­nak alkalmazottai dolgoznak majd, de Jozef Klinda szekcióigazgató sze­rint a leépítések miatt annyira keve­sen maradtak, hogy ha a mostani el­bocsátási hullám is érinti őket, akkor a jövő év elejétől komoly veszélybe kerül a hozzájuk tartozó hatáskörök és az új feladatok ellátása, ezek közé tartozik a vízgazdálkodás és a hal­gazdálkodás. A minisztériumban vi­szont bővül a létszám, az elkövetke­ző években várható komoly mértékű uniós segítség levezénylésére külön szekció alakult. Ennek jelenleg 29 munkatársa van, ám néhány hónap múlva az uniós pályázatokkal már 47 ember foglalkozik. Munkájukat segíti, hogy az ISPA előcsatlakozási program levezénylésével már kiala­kult az alap szakembergárda, ezt kell még kiegészíteni az újonnan fel­vettekkel. (-ti-)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom