Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-24 / 169. szám, csütörtök
9 . ...................................... 1" KE VÉS A SZÍNVONALAS SÁTORTÁBOR 15. OLDAL 2003. július 24., csütörtök www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 169. szám A kormány sürgős segítségét kérik az aszály sújtotta dél-szlovákiai agrártermelők Végrehajtók fenyegetik a hazai kistermelőket Pozsony/Nyitra/Párkány. Az egész Európát sújtó szárazság akár jelentősebb élelmiszeráremelést is maga után vonhat. Két és fél milliárd koronára becsülik az aszály okozta eddigi károkat és a kisebb terméshozamból eredő bevétel- kiesést a szlovákiai agrárönkormányzatok. A jövedelemkiesés miatt több tucat délszlovákiai termelő végveszélybe került. GÁGYOR AÜZ A kormány segítségét sürgetik az aszály sújtotta országrészben vállalkozó mezőgazdasági termelők. Szakértői becslések szerint a megélhetési gondok főként azokat a kistermelőket fenyegetik, akik - forgótőke híján - hitelt vettek fel a termés megalapozására, fedezetként pedig családi ingatlanjaikat jelölték meg. Mivel a téli kemény fagyok és a mostani aszály elvitte a termést, kölcsöneiket nem tudják visszafizetni. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy még jobban eladósodnak vagy ha már nem hitelképesek, elveszítik a földjeiket vagy a fedelet fejük felől. Pavol Bottka, az Agrárvállalkozók és Földtulajdonosok Szövetségének elnöke szerint csak a komáromi, érsekújvári, lévai és nagykürtösi régióban mintegy 9 ezer magángazda egzisztenciája került veszélybe. Nincsenek könnyebb helyzetben a nagytermelők sem. Amint arról a nyitrai és az érsekújvári régióban mi is meggyőződhettünk, sokan arra kényszerülnek, hogy a learatott gabonájukat „kombájn alól” eladják, annak ellenére, hogy az európai terméskilátások emelkedő felvásárlási árakat vetítenek elő. Bár a szlovákiai malmok és gabonafelvásárlók - tetemes tavalyi készletekre hivatkozva - 4 ezer korona körüli áron (ennyit fizettek az élelmiszerbúzáért 20 évvel ezelőtt is) veszik át az új termést, Magyarországon a kenyérnek való búza ára az aszály miatt viszont ugrásszerűen növekszik, és már átlépte a tonnánkénti 30 ezer forintot. Egyes feltételezések szerint Budapest szeptemberben - az erős külföldi kereslet ellenére - kénytelen lesz exportstopot elrendelni. Szakértők egybehangzó véleménye szerint az aszály miatt akár már ősztől jelentősen drágulhatnak az élelmiszerek. A magyar sütőipari vállalatok szeptembertől 18-22 százalékos kenyéráremelést tartanak szükségesnek, hazai becslés még nincsen, ugyanakkor szakértők szerint a kisebb gabonahozam - megdrágítva a takarmányokat - a magasabb húsárakban is lecsapódik. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy az aszály miatt túlontúl magas a malátagyáraknak szánt árpa nitrogéntartalma. Ha a sörgyárak a szárazságra való tekintettel „nem enyhítenek” szabványaikon, akkor ez az árpa csak takarmányként hasznosítható, ami óriási bevételkiesést eredményez majd az agrártermelőknek. Ám mivel a sörgyáraknak elő kell teremteniük a szükséges sörárpamennyiséget, hazai kínálat híján importra szorulnak, jelentősen terhelve ezzel az agrár-külkereskedelmi mérleget. A részletes aszálykárfelmérést az agrárönkormányzatok a jövő hétre ígérik, a földművelésügyi tárcának az aszályárok enyhítésére vonatkozó jelentése csak augusztus végére készül el. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter kelet-szlovákiai aszályszemléjéről részletek a 4. oldalon. Lesújtó európai aszálykörkép Brüsszel/Budapest. A német kormány uniós támogatást akar kérni az aszály sújtotta gazdák megsegítésére. A német farmerszövetség elnöke katasztrofálisnak minősítette a helyzetet. Számításai szerint a szántóföldi növényekben eddig 1 milliárd eurónyi veszteséget okozott a szárazság. Csehországban 35, Bulgáriában 40 százalékos, Magyarországon 500-800 ezer tonnás gabonakiesést feltételeznek. A magyar kormány azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió aszálykáralapjából a magyar gazdák is részesüljenek. Az EU mezőgazdasági miniszterei egyetértettek abban, hogy segítséget kell adni az aszály sújtotta termelőknek, (ú) Kevés diákért kevés támogatás jár, de a fenntartási költségekkel így is számolni kell Bezárás veszélyezteti a kisiskolákat ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. A szükséges anyagiak híján és az egyre csökkenő diáklétszámból adódóan a Besztercebányai kerületben található nem teljes szervezettségű oktatási intézmények, az úgynevezett kisiskolák többségét szeptembertől a bezárás veszélye fenyegeti. Egyelőre kérdéses, mi lesz a sorsa a 128, csupán alsó tagozatot működtető alapiskolának. A kerület 297 alapiskolájában jelenleg 3 195 osztályt működtetnek, a diákok létszáma meghaladja a 68 ezret. A vonatkozó rendelet értelmében legkevesebb 17 tanuló szükséges egy osztály működtetéséhez, viszont a nemzetiségüeg vegyesen lakott területeken már 12 diák esetén is indíthatnak osztályt. Igaz, a kerület több járásában már most is működtetnek 11-14 fős osztályokat. Július Karas, a Rimaszombati Járási Hivatal oktatásügyi osztályvezetője szerint az iskolák fenntartásáért és működtetéséért felelős polgármesterek többsége eddig elzárkózott az intézményhálózat racionalizációja, illetve az oktatási intézmények esetleges összevonása elől, az alacsony diáklétszám ellenére is ragaszkodtak a jelenlegi helyzet fenntartásához. Alacsony diáklétszám esetén a támogatás összege is alacsony, a tantermek fűtéséért pedig ugyanúgy fizetni kell, függetlenül az osztályok létszámától. (érvé, no) Örömhír volt a haláluk Csökkent az olaj ára New York. Miután az amerikaiak bejelentették, hogy Szaddám fiai, Udaj és Kuszaj Húszéin halottak, estek az olajárak. Az iraki rezsim két emblematikus figurájának halálhíre reménnyel töltötte el az olajkereskedőket, hogy az országban gyorsan rendeződnek a viszonyok. A nyersolaj hordónkénti ára New Yorkban 1,59 dollárral csökkent, amikor híre kelt, hogy Szaddám fiai halottak. Jelenleg 30,19 dollárért adnak egy hordó nyersolajat. Gazdasági szakemberek szerint Udaj és Kuszaj halála után megkezdődhet az újjáépítés, és rövid időn belül beindulhat az olcsó iraki olaj exportja, (o) Szaddám Húszéin fiai, Kuszaj (balról) és Udaj egy 2001-es felvételen. A holttestüket tegnap Bagdadba szállították; a teljes bizonyosság érdekében elvégzik a DNS-vizsgálatot is. Az irakiak ünnepelnek, Bush és Blair örül - és kissé fellélegzett. Híranyagunk a 6. oldalon.. (ČTK/AP-felvétel) Tökös-mákos rétes? Nem, csupán paródia. A HZDS ifjúsági tagozata ezzel akarta szemléltetni Vladimír Mečiar mozgalma és a kormánykoalíciós pártok közti „barátságot”. (TASR-felvétel) Rudolf Schuster köztársasági elnök tegnap nem írta alá az abortusztörvényt Visszaadta is, meg nem is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rudolf Schuster államfő tegnap megvétózta az abortusztörvény módosítását; újratárgyalásra visszaadta azt a parlamentnek. A köztársasági elnök nem vetette el teljesen a törvénytervezetet, csupán azt javasolja a nemzeti tanácsnak, hogy a törvény csak az Alkotmány- bíróság döntése után lépjen hatályba. A jogszabály-módosítást az Uj Polgári Szövetség (ANO) kezdeményezte, a parlament július elején fogadta el, az ANO képviselői és az ellenzék igen szavazataival. A módosítást - mely genetikailag hibás magzat esetén a várandósság 24. hetéig engedélyezné a terhességmegszakítást - leghevesebben a KDH ellenezte, de nemmel szavazott az SDKÚ-s képviselők többsége is. A kereszténydemokraták az elfogadást követően az ANO-s miniszterek leváltására szólították fel a kormányfőt, ha a törvénymódosítás életbe lép. A jogszabály a köztársasági elnöknek köszönhetően egy ideig még biztosan nem lesz hatályos, újra a parlament elé kerül, akkor azonban már legalább 76 képviselő igen szavazatára lesz szükség az elfogadásához. Korábbi jóváhagyásakor 70 képviselő szavazott igennel. Ján Mazák, az Alkotmány- bíróság elnöke nem volt hajlandó kommentálni a köztársasági elnök lépését. Az Alkotmánybíróság szeptember ,4-én vitatja meg a parlamenti képviselők 31 fős csoportjának beadványát, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy az abortusztörvény egyes kitételei összhangban vannak-e az alkotmánnyal. Ivan Mikloš miniszterelnök-helyettes úgy látja, Rudolf Schuster döntése hozzájárul a belpolitikai helyzet stabilizálásához, mivel így lehetőség nyílik arra, hogy a kormánykoalíció csak az Alkotmánybíróság döntését követően foglalkozzon újra a témával. Egyébként úgy véli, az egész ügyet mesterségesen fújták fel, mivel a jelenleg érvényes jogi szabályozás szerinte megfelelő. A korona árfolyama tegnap érzékenyen követte a törvénnyel kapcsolatos történéseket. Rudolf Schuster döntéséig 42,340 korona/euró szintről 42,500-ig süllyedt a kurzust, majd az elutasítást követően az árfolyam emelkedni kezdett, s végül 42,200 korona/eurón állapodott meg. Pavol Rusko, az ANO elnöke számolt Rudolf Schuster lépésével, hozzátéve: „Ha a törvénytervezet szeptemberben a parlament elé kerül, a korábbival azonos módon járunk el.” Pavol Hrušovský, a KDH elnöke Rudolf Schuster döntését kétarcúnak minősítette, s szerinte a keresztény- demokrata honatyák mindent megtesznek azért, hogy a tervezetet ne fogadják el. Duka Zólyomi Árpád, az MKP alel- nöke elmondta, Rudolf Schuster „valószínűleg úgy látja, hogy neki osztották a Fekete Pétert, ezért ilyen érzékeny kérdésben nem akar felelősséget vállalni.” Robert Fico, a Smer elnöke úgy látja, az államfő döntése azt jelzi, hogy a soron következő köztársasá- gielnök-választáson már nem kíván indulni, (t, s, lpj, só) Günter Verheugen kijelentését tartózkodva fogadták Budapest változatát fogadta el a biztos? SITA-IN FORMÁCIÓ Pozsony. Nem foglalt állást az európai uniós bővítési biztos tegnapelőtti kijelentésével kapcsolatban a szlovák külügyminisztérium. Günter Verheugen kedden ugyanis azt mondta, a módosított kedvezménytörvény száz százalékig megfelel az Európai Unió (EU) előírásainak. A szlovákiai politikusok azonban ezzel nem értenek egyet. A legerősebb kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) alelnöke, Zuzana Martináková például leszögezte: ilyen ellentmondásos témákkal kapcsolatban bármilyen állásfoglalás megjelenhet. Ennél erősebben fogalmaz két ellenzéki képviselő, Irena Belohorská (HZDS) és- Dušan Čaplovič (Smer), akik szerint Verheugen nem kapott megfelelő tájékoztatást a kedvezménytörvényről, ezért kijelentését a budapesti kormány nyilatkozataira alapozta. Sőt úgy vélik, a sajtó ferdítette el a biztos szavait, hiszen sem az Európa Tanács, sem pedig az Európai Bizottság nem volt elragadtatva a módosított kedvezménytörvénytől. A Smer a hátrányos megkülönböztetés jeleit fedezi fel a jogszabályban, ugyanígy vélekedik Imrich Béres, az Uj Polgári Szövetség alelnöke is. O ugyan elfogadja Verheugen nézetét, ám nem ért vele egyet. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, Pavol .Hrušovský nem volt hajlandó nyilatkozni a biztos kijelentésével kapcsolatban, ugyanis erről semmilyen hivatalos beszámolót nem kapott. Könnyítés kisvállalkozóknak Változó átalányadózás Pozsony. Azok a vállalkozók, akik nem kívánnak könyvelést vezetni, jövőre 25%-os átalánykiadást számíthatnak le jövedelmükből a pénzügyminisztérium által javasolt jövedelemadó-törvény szerint. A minisztérium ezzel váltaná fel az átalányadózást. Kisvállalkozóink így - ha a parlament is rábólint a javaslatra - a jövő évtől 25%-os kiadást, a befizetett biztosítást és az adózatlan alapot írhatják le jövedelmükből. Az adózatlan alap jövőre 80 832 korona lesz. A fennmaradó összegből fizetik majd ki a 19%-os jövedelemadót. Átalánykiadásaikat Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint azok írhatják majd le, akik nem hozzáadottérték-adó fizetők. A hozzáadottérték-adó fizetők számára ugyanakkor kötelezővé kívánják tenni a kettős könyvelést. (mi)
