Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-23 / 168. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 23. Közélet Csáky Pál miniszterelnök-helyettest kérdeztük arról, mennyire felkészült Szlovákia az uniós támogatások merítésére Brüsszel észrevette a változást Az Európai Bizottság múlt hé­ten nyilvánosságra hozott je­lentése szerint a csatlakozás­ra váró országok közül Szlo­vákia a legkevésbé felkészült az uniós alapokból való merí­tésre. A Smer az európai in­tegrációért felelős miniszter­elnök-helyettes, Csáky Pál le­váltására szólította fel a kor­mányfőt, ha ezt nem teszi meg, akkor a párt a parla­ment rendkívüli ülésén bizal­matlansági indítványt teijeszt be a kormány alelnöke ellen. Csáky Pált kérdeztük. LAJOS P. JÁNOS Hogyan készül a rendkívüli parla­ment ülésre? A Smer szerintem szenilis, ezzel a brüsszeli jelentéssel kapcsolatban ugyanis egyszer már megpróbáltak leváltani. A júniusi kísérlet alapját ugyanez az akkor még készülőben lévő dokumentum szolgáltatta, nem igazán értem, mién kell most ilyen infantilis módon reagálni. Szerin­tem most dolgozni kell. Az állam- igazgatás ezzel foglalkozó szervei most sem szabadságolnak, nyáron is dolgoznak. Be kell hoznunk azt a ké­sést, mely részben az 1994-1998 kö­zötti időszaknak, részben a múlt év második félévének, vagyis a parla­menti választásoknak köszönhető - tavaly augusztustól novemberig ugyanis lelassult az élet a minisztéri­umokban. Örülök annak, hogy az EU felelős igazgatója múlt hét csü­törtökön azt mondta a szlovák par­lamenti delegációnak, hogy Szlová­kia dinamikája olyan mint Csehor­szágé, Magyarországét pedig meg­előzi, csak mélyebbről indultunk. A felkészülési folyamat dinamiká­jára gondol? Arra is, de nem csak arra. Például a bankszférára, a regionális közigaz­gatási rendszerre; ezek Szlovákiá­ban sokkal fejletlenebbek, mint a vi­segrádi csoport többi tagországá­ban. Például figyelmeztettek ben­nünket, hogy a 2006-ig érvényes » A koordinációban bekövetkezett válto­zást már Riera úr is ész­revette, és ezt megemlí­tette a szlovák képvise­lőkkel folytatott tár­gyalásán is. « Azután, hogy az EU pozitívan fogadta, hogy én koordinálom a felkészülést, úgy gondolom, dilettantizmusra vall a leváltásom kezdeményezése (Somogyi Tibor felvétele) nemzeti fejlesztési tervben még elfo­gadják, hogy a minisztériumok ké­szítsenek programokat, és próbálják megvalósítani azokat a régiókban. 2007-től azonban ezt a feladatot már a megyei önkormányzatoknak kell ellátniuk. Kérdezem, hogyan hasonlítható össze a szlovákiai regi­onális önkormányzati rendszer, mely még valóban nagyon fejletlen - nincsenek szakembereik, nincse­nek struktúráik - például a magyar- országi rendszerrel, mely az 1990-es évek elejétől működik. Azok a botla- dozások, melyek a 90-es évek elején Szlovákiára jellemzők voltak, azt okozzák, hogy bizonyos területeken le vagyunk maradva. Ez nem az én hibám, nem ennek a kormánynak a hibája, ez összefügg azzal a görön­gyös úttal, melyen Szlovákia végig­ment. Említhetem például a fiskális decentralizációt, mely a mai napig megoldatlan, vagy a helyi önkor­mányzatok anyagi feltételeinek biz­tosítását. Elég hektikus módon kap­tak jogköröket, most szeretnénk folytatni a közigazgatási reformot, amihez kapcsolódnia kell a fiskális decentralizációnak is. Nem lehet el­várni egy embertől, vagy akár egy hivataltól, de a kormányhivataltól sem, hogy kiépít egy 10-20-50-100 emberből álló csapatot, mely ezt az EU-alapok ügyét kezeli. Nem egy hi­vatal, hanem az egész ország lép be az Unióba, az EU-támogatások a költségvetés egyes fejezeteibe érkez­nek, tehát az oktatási pénzek az ok­tatási minisztériumba, a szociális pénzek a szociális minisztériumba, stb. Minden fogadó minisztérium­nak ki kell építenie saját szerveit. Bonyolítja a helyzetet, hogy a régió- fejlesztés az alkotmánynak és a tör­vényeknek megfelelően elsősorban a megyei önkormányzatok feladata. Tehát a megyei önkormányzatok­nak is ki kell építeni saját rendszerü­ket. Most kell megvalósítani azt, amit leírtunk az egyes csaüakozási fejezetekben. Viszonylag könnyű volt megfesteni egy szép, EU-kom- patibilis Szlovákia-képet, ezt most meg kell valósítani. Jövő májustól Szlovákiát Németországgal, Nagy- Britanniával, Franciaországgal mé­rik össze. Ezért mondom, hogy türe­lemre van szükség, nem pedig hisz­térikus javaslatokra, mint amilyene­ket a Smer tesz. A múlt heti jelentés rövid időn - nem egész két hónapon - belül másodszor marasztalja el Szlová­kiát, mert felkészületlen az EU- támogatások merítésére? Megkérdezhetem, hogy melyik volt az első elmarasztalás? Május végén ön tárgyalt Luiz Rierával, az európai alapokért fe­lelős igazgatóval, aki a tárgyalás során megfogalmazta kifogásait. Csak azért kérdeztem közbe, mivel az akkori tárgyalásunk a múlt héten megjelent dokumentumról szólt, te­hát nem két, hanem csak egy témá­ról van szó. Ami engem is kicsit meglepett az az, hogy az Unió nyíl­tan bevallja, hogy júliusban nyüvá- nosságra hoz egy belső értékelést - szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy belső értékelés, amit nem sze­retnék sem alá- sem túlbecsülni - a régiófejlesztés állapotáról, amely­ben áprilisi adatok szerepelnek. Ez szerintem nem teljesen kóser, főleg azért nem, mert én Riera igazgató úrnak írtam egy levelet, melyben beszámoltam az eltelt időszakban elért fejlődésről. Egy konkrét példa: a jelentés tartalmazza, hogy két operációs program - az ipar és a szolgáltatások operációs programja, melyet a gazdasági minisztérium dolgozott ki, valamint a régiófejlesz­tési tárca által készített infrastruktu­rális program - nem üti meg azt a szintet, hogy tárgyalni lehessen ró­luk. Ez igaz volt áprilisban, de június 6-án angol nyelven elküldtük Brüsz- szelbe az átdolgozott anyagot és jú­nius 24-én megkaptam Riera úr le­velét, mely szerint tárgyalásra alkal­masnak találja azokat. Szerintem a jelentés ilyen pontatlanságot nem tartalmazhatna. Mi módon maradhatott ki üyen je­lentős változás? Ezt a kérdést az Európai Bizottság­nak kellene feltenni. A jelentés egy központi koordiná­ciós szerv létrehozását is javasol­ja, mely irányítaná a felkészülést az EU-alapokból való merítésre. Egyetért ezzel a kitétellel, vagy megfelelőnek tartja a jelenlegi irányítási rendszert? Szükség van rá, és úgy gondolom, hogy az EU-nak abban is igaza van, hogy kell egy erős központi kéz. Ugyanezt mondják a spanyolok, a portugálok, az írek is - tehát azok, akik sikeresek voltak az alapok me­rítésében -, ők úgy látják, hogy van­nak kérdések, melyekben nem lehet túlzott demokratára játszani. Egy­szer valakinek el kell döntenie, hogy hová mennyi pénz jut, és ha nem reális az a módszer, ahogy bi­zonyos területeken fel akarják hasz­nálni ezt, akkor okosabb a támoga­tást központilag máshová irányíta­ni. Ennek a központi kéznek a sze­repét a szlovák régiófejlesztési tör­vény és az eddigi kormányhatároza­tok értelmében a régiófejlesztési minisztériumnak kellene vállalnia. Az előzőz ciklusban már Harna mi­niszter úrral úgy építettük a tárcát - és ez szerepel a csaüakozási szerző­désben is -, hogy ez lesz a központi, koordinációs minisztérium. Az el­múlt fél évben azonban kiderült, hogy a többi tárca nem fogadja el erős kezű hivatalnak, azt mondják, ugyanolyan minisztérium, mint bármelyik másik. Ezért szorítja az EU Szlovákiát arra, hogy a koordi­nációs szerv a kormányhivatalban jöjjön létre. A jelentés kifejezetten üdvözli, hogy én ezt a témát egy hó­nappal ezelőtt átvettem, és próbá­lom keményebben koordinálni a te­rületet. Úgy érzem, hogy a minisz­terek engem elfogadnak, a szokásos hétfői koordinációs megbeszélése­ken is mindenki aktívan részt vesz. A koordinációban bekövetkezett változást már Riera úr is észrevette, és ezt megemlítette a szlovák képvi­selőkkel folytatott tárgyalásán is. Hogy értékeli a tavaszi figyelmez­tetés óta eltelt időszakot? Sikerült gyorsítani a felkészülést? Számos dolgot elértünk: a 10 aján­lásból már kettőt teljesítettünk, to­vábbi négy területen jelentős előre­lépés történt. Az összes eurohivatal- noki posztra meghirdették a pályá­zatokat, a köztisztviselői hivatal honlapján is szerepel. Minden posz­tot pályázat útján töltünk be. A többi dokumentum is készülőben van, úgy látom, hogy július 29.-én felké­szülten kezdhetjük meg a tárgyalá­sokat a bizottsággal. Stratégiailag a legfontosabb eredménynek azt tar­tom, hogy elértük, hogy az úgyneve­zett ex ante ellenőrzést, tehát a program előzetes ellenőrzését Po­zsonyban végezzük. Ez azt jelenti, hogy a mi testületeinkhez érkeznek majd meg a pályázatok, itt lesz az el­bírálás, szlovák nyelven lehet bekül­deni a pályázatokat, és ezáltal rugal­masabb lesz a rendszer. A brüsszeli \\ A munkámat be r akarom fejezni, bi­zonyítani szeretném, hogy európai szinten el tudjuk végezni a fel- > > adatainkat. ” fél csak az ex post, tehát a végrehaj­tás utáni ellenőrzést végzi majd. A hazai ellenőrző testületeknek azon­ban eleget kell tenniük az EU-s elvá­rásoknak. Ha mégis lesz rendkívüli parla­menti ülés, érzi maga mögött a miniszterelnök és a koalíciós pár­tok támogatását? Nem tart attól, hogy esetleg néhány koalíciós képviselő a szavazáskor „rossz” gombot nyom meg, ami a leváltá­sát jelentheti? Én kész vagyok elfogadni a parla­ment döntését, a kérdést a képvise­lőknek, a pártelnököknek kellene feltenni. Szerintem nyáron elsősor­ban dolgozni kellene. Azután, hogy az EU pozitívan fogadta, hogy én koordinálom a felkészülést, úgy gondolom, dilettantizmusra vall a leváltásom kezdeményezése. És is­métlem: egyben szenilitásra is, hi­szen 3-4 héttel ezelőtt ugyanezzel a témával kapcsolatban már válaszol­tam a feltett kérdésekre. A leváltá­som azonban a parlament joga, én nem vagyok hozzákötve ehhez a bársonyszékhez, és nem hinném, hogy van ember ebben az ország­ban, aki azt hinné, örülök, hogy eb­ben a székben ülhetek. De a munká­mat be akarom fejezni, bizonyítani szeretném, hogy az MKP, jómagam és azok az emberek, akik körülöt­tem vannak, európai szinten el tud­juk Végezni a feladatainkat. Erről én novemberben pecsétet akarok az Európai Uniótól. Utána beszélhe­tünk bármiről. Főként takarmánygabonából lesz hiány, a búza átlaghozama 3,33 tonna hektáronként, ráfizetéses a borsó és a repce Milliárdoktól esnek el a gabonatermesztők ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Simon Zsolt földművelé­si miniszter tegnap közölte, hogy az idei aszálykárok nagyobbak lesznek, mint a 2000-es évben. A szárazság miatt főként takarmány- gabonából mutatkozik majd hiány, később dől el, hogy szükség lesz-e importra. A gabona az év végéig, valamint jövőre drágulni fog. Számítások szerint a gabonater­mesztők bevételkiesése idén 1,5 mil­liárd korona lesz, és a termés rossz minősége miatt további egy milli- árdtól esnek el. Dél-Szlovákiában már jobbára befe­jeződött a kalászosok betakarítása, ugyanakkor az alsókubíni, poprádi, szepsi régióban még el sem kezdő­dött az aratás, Zsolna és Csaca térsé­gében pedig csak a repcét aratják a kombájnok - derül ki a földművelés- ügyi tárca legfrissebb aratási összeg­zéséből. A búzát már a termesztési terület 65 százalékáról betakarítot­ták a gazdák, az átlaghozam 3,33 tonna hektáronként. Az árpa eseté­ben a betakarított terület 55,52 szá­zalékot tesz ki, az átlaghozam 3,29 tonna/ha. A repce termesztési terü­letének 78 százalékán a kombájnok már elvégezték a munkát, a betaka­rított termésmennyiség jócskán a ta­valyi alatt van, mindössze 1,07 ton­na hektáronként. E növény esetében a megtérülési küszöb 2,5 tonnás ho­zamnál van. Ráfizettek a termelők a takarmányborsóra is, amelynek be­takarítása már csaknem (95 száza­lékra) befejeződött. Az átlaghozam 1,66 tonna hektáronként, ami 1,16 tonnával kevesebb a tavalyi időará­nyos eredménynél, (gy) 5 RÖVIDEN Asszimilációt emleget a Smer Pozsony. Kudarcként értékeli Eduard Kukán szlovák és Kovács László magyar külügyminiszter szombati tárgyalásának eredmé­nyét a Smer. Dušan Caplovič alelnök állásfoglalása szerint ugyan a kedvezménytörvény nem lesz érvényes Szlovákia területén, ám a jogszabály rendelkezéseit - más formában - mégis érvényesíteni fogják. Szerinte ez akár a déli járásokban élő szlovákok és romák asszimilációjához is vezethet. Čaplovič szerint egyre jobban mélyül a magyar kisebbség és a szlovák többség közötti szakadék a terve­zett magyar egyetemnek köszönhetően, és ez „magyar nyelvű gettó­hoz” vezet majd. (SITA) Verheugen elégedett a módosítással Budapest. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa tegnap gratu­lált Kovács László magyar külügyminiszternek a magyar kedvez­ménytörvény módosításához, amely, mint mondta, jelenlegi formá­jában teljes mértékben megfelel az Unió jogszabályainak, alapelvei­nek. Kovács László Budapesten adott tájékoztatást Verheugennek múlt hét végi pozsonyi és bukaresti tárgyalásairól. (MTI) A HZDS nem támogat kisebbségi kormányt Pozsony. „Róka fogta csuka, csuka fogta róka” - vélekedett a kor­mánykoalíciós pártokról a HZDS elnöke. Vladimír Mečiar szerint el­képzelhetetlen lenne számára az ANO távozása után támogatni az SDKÚ-t, a KDH-t és az MKP-t, ugyanis olyan programot és olyan döntéseket kellene támogatnia, amelyekkel nem ért egyet. Ez sze­rinte felérne egy politikai öngyilkossággal. A pártoktól ezért Mečiar a koalíció-ellenzék viszonyának átértékelését várja el, mivel szerin­te „mindenki tudja, hogy a HZDS mentette meg az EU-csatlakozás- ról szóló referendumot”. (TASR) Lezárták a gútai bankrablás ügyét Gúta. Lezárták a nyomozást a januári gútai bankrablás ügyében. A rendőrség szerint a 36 éves Tóth Péternek nem volt bűntársa, egyedül rabolta ki az Általános Hitelbank (VUB) helyi kirendeltsé­gét. Előbb két emberrel végzett - köztük egy rendőrrel -, majd saját maga ellen fordította fegyverét. Bár a törvény szerint az elhunyt el­len nem indulhat bírósági eljárás, a nyomozók mostanáig vizsgálták az eset körülményeit. (TASR) Csődöt mondott a segélyhívó vonal Torna. Alaposan meglepte tegnap délután a Szepsi környékén élőket egy felhőszakadás. A lezúduló csapadék komolyan veszélyez­tetett néhány tornai házat. A lakosok a tűzoltók segítségével, vöd­rökkel és homokzsákokkal próbálták megvédeni az épületeket. Egyébként az integrált segélyhívó vonal kudarcot vallott, az egyik károsult, miután hívta a 112-est, tíz percig magyarázgatta, mi a probléma. (TASR) Eddig leírható volt az adomány egyharmada A civil szféra tart az adóreform hatásaitól ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Tönkreteheti a civil szfé­rát a pénzügyminisztérium adóre­formja, állítja több mint 150 non­profit szervezet. „Nem kérdőjelez­zük meg a 19 százalékos egyen- adót, nem akarjuk megváltoztatni az adókoncepció filozófiáját, mindössze néhány apró módosí­tást szorgalmazunk, melyek a civil szférára nézve nagyon fontosak. Szeretnénk elérni, hogy a polgá­rok maguk dönthessék el, mire fordítják adójuk egy részét” - hangsúlyozta Sarlota Pufflerová, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatársa. A polgári tömörülé­sek, alapítványok általában külföl­di támogatásokból és kisebb-na- gyobb hazai adományokból mű­ködnek. Jelenleg a hazai jogi és természetes személyek a civil szer­vezeteknek szánt adomány harma­dát leírhatják adóalapjukból ám a pénzügy ezt a lehetőséget eltöröl­né. Ivan Mikloš tárcavezető meg­szüntetné azt a lehetőséget is, hogy adónk egy százalékáról sza­badon dönthessünk. A civil szféra ezzel szemben az 1 százalékot na­gyobbra emelné, és egyszerűsíte­né a jelenlegi bürokratikus rend­szert. További csapás lenne a pol­gári szervezetekre, ha 300 ezer ko­ronás bevételükből is adót kellene fizetniük. Jelenleg csak az ennél magasabb összeget sújtja adó. A pénzügy ezenkívül adóval sújtaná azt az összeget is, mellyel a szerve­zetek kötelesek rendelkezni ah­hoz, hogy működhessenek. Ez a pénz zárolva van a bankban, ebből is származik bizonyos jövedelem, és a kormány megadóztatná ezt a pluszjövedelmet. „A szervezetek­nek a nevében is benne van, hogy nonprofit társulásokról van szó, vagyis nem tesznek szert haszon­ra. Ha tevékenységük során adó­dik is bizonyos mellékjövedelem, azaz ha a bevételek kicsit megha­ladják a kiadásokat, a pluszpénzt mindig a szervezetre áldozzák, az­az újabb szociális, oktatási, jóté­konysági, humanitárius vagy egyéb közhasznú tevékenységet fi­nanszíroznak belőle. Ha mégis akadnak olyanok, akik jutalom­ként szétosztják munkatársaik kö­zött a pluszpénzt, akkor abból úgy­is rendes jövedelemadót fizetnek” - hangsúlyozta Ondrej Dostál pol­gárjogi aktivista, aki igazságtalan­nak tartja azon szervezetek meg­adóztatását, melyek lényegében az állam helyett végeznek el bizonyos feladatokat. A civil szféra módosító ^javaslatait az adótörvény tárcaközi véleményezése során nem vették figyelembe; az aktivisták most megszólították a pénzügyminisz­tert, az emberjogi ügyekért felelős kormányalelnököt és a kulturális tárcavezetőt, hogy segítsenek elfo­gadtatni a polgári társulások észre­vételeit. A közelmúltban a Magyar Koalíció Pártja is hasonló kifogáso­kat fogalmazott meg az adótör­vénnyel szemben. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságá­nak elnöke akkor lapunknak leszö­gezte: a magyar miniszterek min­dent megtesznek majd az adótör­vény-tervezet módosítása érdeké­ben. „Pártokat még nem szólítot­tunk meg, véletlen egybeesés, hogy a magyarok is hasonló dolgo­kat kifogásolnak. A parlamenti vita előtt fogunk lobbizni, örülünk, hogy józanul gondolkodó politiku­sok is vannak” - mondta lapunk­nak Marcel Zajac aktivista. A pénzügyminisztérium lapunk­hoz eljuttatott állásfoglalásában visszautasította a civil szféra vád­jait. „Az adótörvény nem likvidálja a polgári szervezeteket” - hangsú­lyozta Peter Papánek pénzügyi szóvivő, aki állítja: nem tervezik az úgynevezett 1 százalékos adó megszüntetését, nem riasztják el az adományozókat, és csak azt a jövedelmet adóztatnák meg, mely nem az adott szervezet fő tevé­kenységéből származik, (sza)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom