Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-23 / 168. szám, szerda

fl Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 23. A Biotika okozta a halpusztulást Besztercebánya. A Biotika Slovenská Ľupča gyógyszer- gyártó vállalat szennyezte ammóniával a Garam vizét a folyó besztercebányai szaka­szán - állapította meg tegnap a környezeti katasztrófát vizs­gáló szakértői bizottság. A szennyezés következtében a múlt héten csütörtökről pén­tekre virradó éjszaka az emlí­tett szakaszon az összes hal és vízi élőlény elpusztult. Koráb­ban három vállalatra gyana­kodtak, ám két termelőszövet­kezetet szinte azonnal kizár­tak a szóba jöhető vétkesek közül. A Biotika vállalatra akár ötmillió korona pénz- büntetést is kiszabhatnak az illetékes szervek. (SITA) Kitisztították a dokkot Pozsony. Befejeződött a fővárosi szemétégető mel­letti dokk tisztítása. Múlt hé­ten az alacsony vízállás miatt itt egy tankhajó futott zátony­ra, belsejéből pedig nehéz fűtőolaj került a Dunába, majd szétterült a dokk vizén. A kárfelmérés továbbra is fo­lyik, a Szlovák Hajózási és Ki­kötővállalat augusztus 5-ig hozza nyilvánosságra a pon­tos adatokat. (TASR) Harmincöt tonna szemét a Pohodán Trencsén. Bár a Pohoda fesz­tivál vasárnap véget ért, a helyszínen továbbra is nagy a forgalom: harmincán tiszto­gatják a területet. Eddig 30 konténer szemetet szállítottak el; ez körülbelül harmincöt tonna hulladékot jelent. A szervezők nehezményezik, hogy a fesztivál látogatói egy­szerűen a földre dobták a mű­anyag- és papírpoharakat, - tányérokat, valamint az egyéb hulladékot. (TASR) Loptak volna, de rázott a vezeték Zsolna. Csupán a balesetve­szély riasztott el két férfit at­tól, hogy á város közelében felszedjék a több mint egy mé­ter mélyen a földbe ágyazott villamos vezetéket. Bár nem vittek el semmit, mégis 10 ezer korona kárt okoztak a vasúttársaságnak, mert meg­gyújtották a vezeték műanyag szigetelését. Tudni akarták ugyanis, hogy rézre vagy alu­míniumra számíthatnak-e. Ak­kor vették észre, hogy a drót ráz. Nem úszták meg büntetle­nül, a vasúti rendőrség szinte azonnal lecsapott rájuk, (ú) Betörtek a rozsnyói strand épületébe Rozsnyó. Ismeretlen tettes tört be a minap a helyi strand épületébe. A pénztárgépben csupán 200 korona volt, amin a betörő feldühödhetett, mert felgyújtotta a kasszát, amely teljesen szétolvadt. A tűz sze­rencsére nem terjedt át más helyiségbe, így csupán hat­ezer korona kár keletkezett. A strandon a múlt héten egy csapat fiú a sportszerraktárt akarta kiüríteni, ám a portás idejében észrevette őket és ri­asztotta a rendőröket, (kov) Várják haza az elszármazottakat Apácaszakállas. A helyi refor­mátus egyházközség szombat­ra szeretettel hazahívja a gyü­lekezetből, Apácaszakállasról elszármazottakat. Az ünnepi istentisztelet 14.00 órakor kezdődik a helyi református templomban. Mindenkit sze­retettel vár a református gyü­lekezet presbitériuma, (sa) A több mint nyolc méter magas építmény a tervek szerint még idén elkészül, úgy, hogy a környezetvédelmi tárca a költségek kétharmadát állja (A szerző felvétele) A Párizs patak menti mocsarak egy része Köbölkút határában Hamarosan megépülhet a köbölkúti kilátótorony SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. A község határában, a Párizs patak mentén lévő mocsa­rak területén háromszázezer koro­nás összberuházással kilátótorony építését kezdi meg a helyi önkor­mányzat. A szükséges anyagiak kétharmadát, vagyis kétszázezer koronát a környezetvédelmi mi­nisztérium biztosította. „Abban re­ménykedtünk, hogy az 1966-ban védett területté nyilvánított mo­csarak megismertetését szolgáló építményre száz százalékos támo­gatást kapunk, ám így is úgy dön­töttünk, hogy a háromszázezer ko­ronás beruházást igénylő tornyot megépítjük” - jegyezte meg Miha- lik Gábor polgármester. Kovács Fe­renc korábbi polgármester, a köz­ség helytörténésze és krónikása el­mondta, a jelenleg 184 hektár mo­csár területén korábban nagy sza­bad vízfelületek voltak, ám ezek később benőttek náddal, vízinövé­nyekkel. Olyannyira, hogy e vizek már csónakkal sem járhatók, s hogy mégis meg lehessen csodálni a védett területet, szükségessé vált a kilátótorony megépítése. A hat méter mélybe vájt rudakon álló, több mint nyolc méter magas, fa szerkezetű, nádtetős építmény a tervek szerint két-három hónapon belül elkészül. „Elképzeléseink szerint a falu idegenvezetőjének kíséretében, csoportosan látogat­nák az ide érkezők a mocsarakat, s a toronyból ismerkedhetnének an­nak növény és állatvilágával” - kö­zölte a polgármester. Miklós Lász­ló környezetvédelmi miniszter leg­utóbbi köbölkúti látogatásakor hangsúlyozta, reményei szerint a jövőben a mocsaras területet gaz­dag madárvilágának köszönhető­en az európai normáknak is meg­felelő védett területté nyilvánít­hatják. A Jednota érsekújvári oktatási központjának több pedagógusa nem kapta meg a bérét Bemutatkozási lehetőség a honi magyar vállalkozóknak Sem a kerületi hivatal, sem a megye nem fizet? Érsekújvár. A Jednota Coop fogyasztási szövetkezet ér­sekújvári oktatási központjá­nak tizenhárom mestere nem kapta meg a júniusi fi­zetését, mert az intézmény a Nyitrai Kerületi Hivataltól máig nem került át a megye hatáskörébe. SZÁZ ILDIKÓ Milan Belica, Nyitra megye elnöke legutóbbi érsekújvári látogatása­kor a történtekkel kapcsolatban el­mondta, hogy ehhez hasonló gon­dokkal még legalább két évig küsz­ködni fognak. A megyei önkor­mányzat jelenleg az állami költség- vetéstől függően kénytelen mű­ködni, és 2005-ig, vagyis a teljes pénzügyi decentralizációig e téren nem is várható lényeges változás. Ján Poláktól, a megyei önkor­mányzat szóvivőjétől megtudtuk, hogy a megye nem vállalja a fele­lősséget azért, hogy az említett al­kalmazottak nem kapták meg a bé­rüket. „A kerületi hivatal oktatás­ügyi osztályának kérésére a me­gyei önkormányzat a szakoktatók számára a 380 ezer korona előle­get sem tudja kifizetni. A közpon­toknak a kerületi hivatal tervei sze­rint már idén márciusban megyei hatáskörbe kellett volna kerülniük, de ez még mindig nem történt meg” - hangsúlyozta a megyei hi­vatal szóvivője. Elena Tvrdoňová, a Jednota Coop személyzeti és bérosztályának ille­tékese úgy véli, a hibát a kerületi A megye a 380 ezer korona előleget sem tudja kifizetni. hivatal követte el, amikor tavaly év végéig nem adta át a megyei ön- kormányzatnak a tanintézmény fenntartói hatásköréről szóló delimitációs jegyzőkönyvet. „A kompetenciák nem kerültek át a megyéhez, de erről nem szerez­tünk tudomást. A kerületi hivatal­tól 2002 végéig továbbra is kaptuk a pénzt, holott azt hittük, már a megyétől jön a mesterek fizetése. Az év elején azonban kiderült, hogy - utólag már érthető okból - a megye 2003-ra nem kért pénzt az állami költségvetésből ezekre a bé­rekre. A mesterek ezután a Jednota Cooptól kapták a fizetésüket, de a fogyasztási szövetkezet mindezt a megyei önkormányzat - ma már egymillió koronára rúgó - adóssá­gaként könyvelte el. Majd úgy dön­tött, hogy fél évnél tovább nem hi­telez, ezért a mesterek júniusi bé­rüket már nem kapták kézhez” - tájékoztatott az esettel kapcsolat­ban Tvrdoňová. Közölte, hogy a problémával az oktatásügyi tárca regionális oktatásügyi osztálya foglalkozik. „ígéretet kaptunk ar­ra, hogy két-három héten belül megoldást találnak. A Nyitrai kerü­letben egyébként a miénkhez ha­sonló, a tudtunkon kívül elmaradt delimitációval kapcsolatos problé­mákkal küzdenek a Komáromi és Nagytapolcsányi járásban is, ám a fizetésekre hiányzó ötmillió koro­nából hárommillió az érsekújvári központot érinti” - hangsúlyozta a Jednota Coop illetékese. A kassai Műszaki Egyetem karává alakul át a kelet-szlovákiai város repülőakadémiája A jövő évtől szárnyaszegetté válik a szlovákiai pilótaképzés? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A Milan Rastislav Štefá- nikról elnevezett katonai repülő­akadémia jövőre megszűnik, pon­tosabban a kassai Műszaki Egye­tem új karaként kezd működni. A „lefokozásnak” is beillő döntés a védelmi minisztériumban szüle­tett, ahol még az előző kormány idején határoztak az intézmény fo­kozatos leépítéséről. Akkoriban hangzott el, hogy Szlovákiában nincs pénz két katonai akadémiá­ra, így a pilótaképzőt összevonják a liptószentmiklósi tisztképzővel, a rektori hivatal pedig Liptószent- miklóson lesz. A kassai közvéle­mény hangos felháborodással fo­gadta a hírt, Jozef Stank miniszter pedig új tervezet kidolgozását ja­vasolta, amelyben az intézmény ésszerűbb, akár polgári célokra való kihasználásának is szerepel­nie kell. Akkor úgy látszott, hogy ha az akadémia civil feladatokat is ellátna, például polgári pilótákat képezne, s két tárca közösen fi­nanszírozhatná. Az új kormány vé­delmi miniszterének azonban nem tetszett az ötlet, Ivan Šimko az in­tézményt egy meglévő egyetem­hez akarta csatolni, és javaslatát a döntésben érdekelt szakemberek a múlt héten jóvá is hagyták. Szep­temberben két év után újra nyílhat első évfolyam az akadémián, ám mivel a felvételi vizsgákra már nincs idő, középiskolai eredmé­nyeik alapján veszik fel a műszaki és repülőgépészeti szakközépisko­lák végzőseit. Jozef Szilágyi, az in­tézmény szóvivője lapunknak el­mondta, hogy a diákok még az akadémián kezdik el tanulmányai­kat, a második évtől pedig már a Műszaki Egyetem hallgatói lesz­nek. Az intézmény jelenlegi hall­A kassai közvélemény hangos felháborodással fogadta a hírt. gatói közül a civilekre szintén ez a jövő vár, a katonák pedig a liptó­szentmiklósi tisztképző kihelye­zett részlegének diákjaivá válnak. Az oktatás továbbra is a jelenlegi épületben folyik majd. František Olejník rektorhelyettes még nem tudja, mi lesz az oktatókkal, csak annyi bizonyos, hogy a hadsereg kötelékében lévő tanárok jövőre már a liptószentmiklósi tisztképző alkalmazottaivá válnak, és mivel a hadseregben leépítés várható, to­vábbi sorsuk kérdéses. Olejník la­punkkal azt is közölte, hogy az akadémia megalakulásának 30. évfordulóján, szeptemberben nem terveznek nagy ünnepséget. „Úgy érzem, nincs mit ünnepelni. Ha egy nagy múltú, külföldön is elis­mert iskolát politikai döntés alap­ján megszüntethetnek, az inkább gyászolni való” - véli a rektor­helyettes, aki szerint a reszort egy­re kevesebb pénzt biztosít az intéz­mény működésére, mivel jelenleg „többlettermelés” van diplomás katonatisztekből. A kormány elvetette az intézmény rektori hivatalának azon terveze­tét is, amelyben az önerőből való működtetés és az önfinanszírozás módját dolgozták ki, főleg a kül­földi érdeklődésre építve. A terve­zet egy közép-európai kiképzőköz­pont kialakításával is számolt, ahol Szlovákia NATO-csatlakozása után akár amerikai pilóták is gya­korlatozhattak volna. A múltban számos európai ország hadsereg­ének pilótái tanultak Kassán, itt végzett Vladimír Remek űrhajós, Ivan Bella, az első szlovák asztro­nauta is. Bővülő Magyar Világ-GAÁL LÁSZLÓ Galánta/Budapest. A Hungexpo Részvénytársaság rendezésében szeptember 6-14. között, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár (BNV) ré­szeként szervezendő Magyar Világ 2003 kiállításon az Új Kézfogás Közalapítvány hathatós anyagi tá­mogatásával a határon túli ma­gyar vállalkozók kedvezményes részvételi feltételek mellett mutat­hatják be termékeiket és szolgálta­tásaikat a nagyközönségnek. „A kiállítás az előző évekhez képest jelentősen megváltozik, ugyanis kétszer akkora területen, két pavi­lonban mutatkozhatnak be a'hatá­ron túli magyar vállalkozók” - tá­jékoztatta lapunkat Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai Területi Vá­lasztmányának titkára, a Magyar Világ egyik szlovákiai szervezője. A kiállítást először 2000-ben ren­dezték meg, eddig hagyományo­san a BNV 23-as pavilonjában, idén azonban e csarnok mellett a 16-os pavilon is a határon túli vál­lalkozók rendelkezésére áll. „Az idei rendezvény másik újdonsága, hogy ott a vendéglátóiparunkat is bemutathatjuk. Vendéglétóipari egységek is jeletkezhetnek tehát, és augusztus elején a Hungexpo vezetésével pontosítani tudjuk, Idk vehetnek részt a kiállításon” - kö­zölte Mézes Rudolf. A nyugat-szlovákiai régió eddigi több mint 20 jelentkezője között mások mellett van öltözködéssel és divattal, reklámmal, házépítéssel és lakberendezéssel foglalkozó vál­lalkozó is. Az egyik elsőként jelent­kező a sókszelőcei Tip-Top Shop volt, amelynek vezetője, Lovász Erika elmondta, hogy eddig is volt magyarországi üzleti kapcsolatuk, hiszen onnét szállítanak kozmeti­kai cikkeket a nagyraktárukba, ám a mostani Magyar Világon egészen új saját termékeket, például hím­zett ágyneműt vagy a lakodalmas asztalra való, esküvői motívummal díszített szalvétát szeretnék megis­mertetni a piacon. A kísérőrendez­vényként bemutatandó kultúrmű­sort is sikerült bővíteni. Az érdek­lődők az egyes regionális fejleszté­si ügynökségek irodáiban kérhet­nek jelentkezési lapokat, de a Cse­madok Galántai Területi Választ­mánya is várja a jelentkezéseket a 031/780 23 96-os, illetve a Hung­expo rendezvényszervezési igazga­tója, Győrfi Judit a 0036/1/263 60 60-as telefonszámon. A fehér asszony történetét utcaszínház mutatja be Az utóbbi időben kevés a magyar turista Lőcsén JUHÁSZ KATALIN Lőcse. A Szepesség, sőt Kelet-Szlo- vákia egyik legszebb városát az utóbbi években jóval több külföldi turista keresi fel, mint nyolc-tíz esztendővel ezelőtt. A polgármes­ter szerint főleg lengyel, német és angol szót hallani a történelmi köz­pontban, a magyarországi látoga­tók száma viszont érezhetően csök­kent. Miroslav Čurilla állítja, hogy a magyarok ma is kíváncsiak a „fe­kete városra”, és a pillanatnyi pan­gásért részben a nagypolitika okol­ható. „A két ország viszonya a ked­vezménytörvény körüli huzavona miatt az utóbbi időben kissé meg­romlott, talán ezért merészkedik kevesebb magyar turista a Szepességbe. Sokat bánkódunk emiatt, és keressük a megoldást, hiszen Lőcse városa a magyar tör­ténelemben is fontos szerepet ját­szott, tárt karokkal várjuk a turis­tákat” - mondta lapunknak a pol­gármester, aki büszkén számolt be a Pál mesterről elnevezett nyári kulturális rendezvénysorozat prog­ramjairól. Ezek egyike a Jókai Mór regényében is megírt lőcsei fehér asszony történetét feldolgozó utca­színház, amely hetente két alka­lommal látható, és máris nagy sike­re van a turisták körében. Augusz­tus közepén kisebbségi kulturális fesztivált, valamint nemzetközi kézműves-találkozót tartanak a vá­rosban, ez utóbbira öt országból, köztük Magyarországról is jelent­keztek mesteremberek. Úgy tűnik, Lőcse e téren egészséges versen­gést folytat a szomszédos Kés­márkkal, ahol az elmúlt hétvégén zajlott hasonló találkozó. A két vá­ros ebből az alkalomból hivatalo­san is „békét kötött” egymással. Jelképes pont került a 15. század­ban kirobbant, száz évig tartó há­borúskodás végére, amelynek ak­kor az uralkodó vetett véget, ám jo­gilag egészen mostanáig nem zá­rult le. Miroslav Čurilla szerint a „konkurens” kézműves-találkozók csak azért zajlanak két helyen, mert mindkét városban hagyomá­nyai vannak a népi mesterségek bemutatóinak. Lőcse és Késmárk vezetése a jövőben közösen szeret­né fellendíteni a városok idegen- forgalmát. Megtudtuk, ma már bő a választék idegen nyelvű prospek­tusokból és útikönyvekből, és nem okoz problémát magyarul beszélő idegenvezető biztosítása. A városi költségvetésből idén hatmillió ko­rona jutott kultúrára, műemlékvé­delemre pedig pályázatok útján akad pénz. Mivel az európai hírű Szent Jakab-templom épülete vá­rosi tulajdonban van, berendezése viszont az egyházé, csak az ingat­lan karbantartását kell városi pénzből megoldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom