Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-22 / 167. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 22. Közélet 5 Öllős László politológus Kovács László és Eduard Kukán - a szlovákiai magyarok támogatásáról folytatott - tárgyalásairól Indokolt lehet a szkepticizmus- Ez a téma mint konfliktusforrás megszűnik (Képarchívum) Szombaton a szlovák és a ma­gyar külügyminiszter órákig tárgyalt, majd bejelentették: megegyeztek, hogy meg­egyeznek. Közben pedig hangsúlyozták, hogy nem a kedvezménytörvényről vitat­koztak, és a két diplomáciai vezető elégedettnek tűnt. A kétoldalú tárgyalásról és a szlovák-magyar viszonyról Öllős László politológust kér­deztük. B. SZENTGÁLI ANIKÓ Hogyan értékeli a szombati tár­gyalás eredményét? A tárgyalás zárónyilatkozatát elol­vasva és a résztvevő felek sajtónyi­latkozatát ismerve az a benyomá­som, hogy némi előrelépést kíván­tak elérni. Tehát egész idő alatt arra töreked­tek, hogy addig nem is mennek haza, amíg valamiben meg nem egyeznek? Igen, azt hiszem, addig nem akartak felállni a tárgyalóasztaltól, amíg va­lamilyen minimális, a nyilvánosság előtt bemutatható eredményt nem tudtak felmutatni. Az előrelépés ér­dekes kompromisszumnak tűnik. Formálisan tartották magukat a szlovák fél azon álláspontjához, hogy nem beszélnek a státustör­vényről, informálisan azonban még­iscsak arról tárgyaltak. Elhiszi azt, hogy valóban egyszer sem mondták tó a státustörvény szót? Szó sincs róla, dehogyis! Ez nyilván­valóan nem igaz. Ugyanakkor a szombati előmegállapodás nyilván­valóan nem, illetve de facto mégis­csak a kedvezménytörvénnyel fog­lalkozik. Hiszen arról van szó, hogy a státustörvényből következő oktatási­nevelési támogatásról megegyezés születik úgy, hogy az a szlovák fél szempontjainak is megfeleljen. Azzal, hogy nem nevezik néven a gyereket... ...attól a gyerek még gyerek marad... » Akkor leszünk oko­sabbak, amikor a ve­gyes bizottságba küldött személyek elkezde- . nek tárgyalni a rész- \> letekről. Ezzel azt akarták elérni, hogy mindketten emelt fővel állhassa­nak fel az asztaltól, és ne veszít­sék el arcukat? Pontosan, hogy a szlovák fél saját el­lenzéke előtt ne legyen támadható, a magyar fél pedig elmozdulást ér­jen el Szlovátóában a státustörvény végrehajtásával kapcsolatban. Az, hogy a szombati eredmény valóban előrelépés-e, még nem biztos. Az ör­dög nyilvánvalóan a részletekben rejlik, és majd akkor leszünk oko­sabbak, amikor a vegyes bizottságba küldött személyek elkezdenek tár­gyalni a részletekről. Ezért egyelőre indokolt egy jó adag szkepticizmus. A szlovákiai politikusok különbö­zőképpen fogadták a találkozó eredményét. Az ANO-s Imrich Bé­res szerint például Szlovákia dip­lomáciai győzelmet aratott, míg az ellenzétóek úgy vélik, Pozsony túl nagy engedményt tett. Beszél­hetünk egyáltalán győztesről és vesztesről? Ez a belpolitikai adok-kapok termé­szetes része. Az ellenzékiek - önma­gukhoz híven - próbálják kritizálni a dolgot, a kormánypártok pedig, ha tartják magukat a koalíció íratlan szabályaihoz, igyekeznek védeni a megállapodást. Ebben nincs semmi meglepő. A kérdés az, hogy a mosta­ni álláspont a korábbi hozzáálláshoz képest mennyire védhető. Úgy tűnik, az, hiszen formálisan a szlovák- ma­gyar alapszerződésről tárgyaltak. Csakhogy az alapszerződés arról szól, hogy az államok kötelesek tá­mogatni a saját területükön élő ki­sebbségeket, azaz hogy Pozsony a szlovákiai magyarokat, Budapest pedig a magyarországi szlováko­kat segíti. Ez a szerződés nem azt mondja tó, hogy Budapest támo­gatja a határon túli magyarságot, Pozsony pedig a magyarországi szlovákságot. A mostani megálla­podás összeegyeztethető egyálta­lán az alapszerződéssel? Úgy tűnik, nem a támogatás egészé­ről, hanem mindenekelőtt az okta­tási támogatásról fognak tárgyalni. Ez éppen a státustörvény kapcsán merült fel problémaként. Informáli­san, tartalmilag itt kapcsolódik a kedvezménytörvény ezekhez a tár­gyalásokhoz. Azzal nincs különö­sebb gond, hogy egy ország támo­gatja a határain túl élő, az adott nemzethez tartozó kisebbségeket vagy azok tagjait, hiszen lényegében a legtöbb állam ezt teszi. Ilyesmi ön­magában nem szokott feszültséget okozni Európában, és ezt semmiféle nemzetközi szerv sem kifogásolta. A kifogás lényege az volt, hogy a tá­mogatás egyes, problematikusabb részeiben meg kell egyezni a másik országgal. Ha erre sor kerül, a to­vábbiakban ez nem lehet formális feszültségforrás. Informálisan min­den lehetséges. Tehát nem fordulhat elő, hogy ké­sőbb majd valaki nemzetközi fó­rumokon fogja nehezményezni, hogy egyrészt nem tartották be az alapszerződést, másrészt az ősz­szel aláírandó megállapodás nincs összhangban az alapdoku­mentummal? Közép-Európában minden előfor­dulhat. De egy nemzetközi fórumon komoly indokokat kell felmutatni. Garancia semmire sincs, és ha jön egy másik szlovák kormány, mely át­értékeli a megállapodást, akkor kü­lönféle eszközök lesznek a kezében. De nehéz dolga lesz, mert egy mű­ködő egyezség megtartása nemzet­közi érdek is, és nemzetközi nyomás is várható. Az Európai Unió kapujá­ban nem árt tudatosítani, hogy az Unión belül az egyes országok szu­verenitása a korábbi nemzetállami függetlenséghez képest szűkül. A konkrét egyezséget a vegyes bi­zottság társelnökeinek kell tető alá hozni. Duka Zólyomi Árpád, a bizottság MKP-s tagja nehezmé­nyezte, hogy nem az egész bizott­ság, hanem csak az elnökök, azaz két személy fogalmazza majd meg a megállapodást. Be kellene vonni a munkába az egész testü­letet? Szerintem nem két személyen fog múlni, mert mögöttük ott lesz a két ország külpolitikai képviselete - ak­kor is, ha a folyamatos egyeztetése­ken nem lesznek jelen fizikailag. A két személy mellett nyüván szakér­tők fognak ülni, és biztosan hosszú tárgyalások lesznek, melyeket való­színűleg formális és informális egyeztetések előznek majd meg. Legalábbis így kellene lennie. Nem az aggaszt, hogy egy vagy két ember ül-e majd a tárgyalóasztalnál, ha­nem hogy lesz-e akarat a megálla­podásra. Az, hogy szombaton addig nem akartak hazamenni, amíg valami­lyen eredményt nem értek el, mi­nek tudható be? Talán a külföldi nyomásnak, az előző napi ro­mán-magyar egyezségnek, vagy annak, hogy Eduard Kukán köz- társasági elnök szeretne lenni, és szeretné elnyerni a szlovákiai ma­gyarok rokonszenvét? Mindháromnak. A külföld nehez­ményezte, hogy Szlovákia nem haj­landó tárgyalni a kedvezménytör­vényről. Formálisan ugyan most sem, de mégiscsak tárgyaltak róla. Másrészt az uniós csaüakozás előtt a két országnak át kell gondolnia az egymás közötti viszonyt, hiszen a csatlakozás után azonnal felvetődik majd a kérdés: mi legyen a visegrádi tömörüléssel? Elvarratlan szálak, súlyos feszültségforrások nagyon ronthatják Visegrád esetleges jövő­beli működését. Szlovákia különö­sen nehéz helyzetben van, hiszen ha a V4-es csoport megszűnik, Magya­rországnak még mindig megvan a lehetősége, hogy egy déli irányba mutató integrációhoz kapcsolódjék. Lengyelország szintén elgondolkod­hat azon, hogy a skandináv álla­mokhoz társuljon, vagy éppen nagy­sága miatt más utat járjon. Csehor- szágnak és Szlovákiának azonban nehezebb lenne a dolga, ezért Szlo­vákiának mindenképpen mérlegel­nie kell, szomszédaival mennyire hatékony kapcsolatrendszert épít ki. Végül az is tagadhatatlan, hogy Kukán köztársasági elnöksége múl­hat azon, hogy a magyarok rásza- vaznak-e, és ha bekerül a második fordulóba, a magyarok az urnákhoz járulnak-e. Nyilvánvalóan az is ha­tott a két politikusra, hogy Budapest és Bukarest megegyezett. Szlovákia ezek után egyedül maradt. Ön szerint a szombati kompro­misszum volt a maximum, amit a két külügyminiszter elérhetett, vagy ha nagyon akarták volna, többen is megegyezhettek volna? Nehéz megmondani. Általában ha van akarat, mindenre van lehetőség. Vátjuk ki a végét. Elvarratlan szálak, ' feszültségforrások nagyon ronthatják Visegrád esetleges . . jövőbeli működését. \\ Oldódtak a feszültségek? El­mondható, hogy javult a szlovák­magyar viszony? A verbális feszültség oldódott, va­gyis a részletes tárgyalások megkez­déséig a felek nem fogják támadni egymást. Ez a téma mint konfliktus- forrás megszűnik. Ha nem sikerül megegyezni, akkor ismét előjöhet. Politikusaink nyilatkozatai alap­ján úgy tűnik, forró ősz vár ránk, hiszen a nyári szabadságok után ismét terítékre kerülnek a kor­mánykoalíción belüli problémák. Ilyen szempontból szerencsés do­log őszre hagyni a kedvezmény­törvény okozta nézeteltérések or­voslását? Ez a téma nem válhat a belpolitikai csatározások eszkö­zévé? Az, hogy forró ősz elé nézünk, to­vábbi ok a megegyezésre. A státus­törvénnyel kapcsolatos gondokat ajánlatos minél hamarabb kiiktatni a kormánykoalíció feszültségforrá­sai közül. A Magyar Koalíció Pártja kapcsán nem ez az egyetlen, de két­ségkívül ez a legsúlyosabb feszült­ségforrás. Valószínűleg a miniszter- elnök arra számít, hogy ismét lesz a saját pártján kívül egy biztos pontja a kormányban, hiszen további sú­lyos csaták várnak a koalíción belül nemcsak rá, hanem a többiekre is. Ezért nem zárom ki, hogy talán a kormányfő is szorgalmazta a pozitív elmozdulást. Vagyis Mikuláš Dzurinda cserébe a magyarok támogatását kémé bizonyos ügyekben? Nyilvánvalóan, de lehet, hogy a töb­biek is számolnak azzal, hogy az MKP majd az ő pártjukat fogja. Jö­vőre két választás is lesz: az európai parlamenti és a köztársasági elnöki választások, és természetesen min­denki győzni akar majd, amihez erős támogatókat kell szerezni. Peter Tóth volt elhárítási főnök szerint a katonai ügyészség vizsgálata nem volt korrekt a lehallgatásokkal kapcsolatban Peter Tóth kipakolt, de állítólag hazudik ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Pozsony. Nem a titkosszolgálat áll a Pavol Rusko-féle lehallgatási ügy hátterében, hanem a rendőrségen belüli káosz és konfliktusok kicsú- csosodásáról van szó - állítja Peter Tóth, a SIS volt elhárítási főnöke. Tóth egykori munkaadójának, a SME-nek nyilatkozott, ugyanabban a számban megjelent, Martin M. Šimečka főszerkesztő kommentárjá­ban hazugságnak minősíti Tóth vá­laszait. Arra a kérdésre, hogy már újságíróként is a SIS-nek dolgozott- e, Tóth nem adott egyenes választ. „Pontosabban úgy felelt, hogy nem lehet neki hinni” - reagált Šimečka. Tóth megpróbálta cáfolni, hogy már a SME munkatársaként jó viszony­ban volt egy Čongi becenevű maffia­főnökkel, de kijelentései ellentmon­dásosak és zavarosak. Nem tagadta, hogy Vladimír Mitro volt SIS-igaz- gatóhozjó viszony fűzi: akkor kerül­tek közel egymáshoz, amikor Tóth ifjabb Michal Kováč elrablásának ügyében nyomozott. A lehallgatási botrány kipattanása után Mitrónak és neki is távoznia kellett a SIS köte­lékéből. „Azért a rendedenségért, mely a rendőrség operatív műszaki osztályán uralkodott, egyértelműen Vladimír Palkó belügyminisztert ter­heli a felelősség. Az, ami 2002 de­cemberében történt, csak a rendőr­ségen belüli konfliktusok kiéleződé­se. Valaki jól mérlegelte, ha diszkre- ditálni akarja a jelenlegi belügymi­nisztert, akkor ahhoz a legmegfele­lőbb eszköz az ANO és Pavol Rusko, aki még tapasztalatlan a hírszerzési játékokban” - magyarázta Tóth, aki állítja: ha a SIS lehallgatta volna a SME-t, kizárólag az általa igazgatott részlegen keresztül történhetett vol­na. Tóth állítja, au ügyészség vizsgá­lata nem korrekt az ügyben. Köteles László, a titkosszolgálatot felügyelő parlamenti bizottság tagja lapunknak elmondta: Tóth kijelen­téseit mérlegelve nem csodálkozik, hogy rövid időn belül meg kellett válnia tisztségétől. „Politikai meg­rendelésre nevezték tó, ugyanúgy menesztették” - mondta, (sza) RÖVIDEN Ünnep a csatlakozás előestéjén Pozsony. Ünnepségsorozattal kívánja emlékezetessé tenni Szlová­kia belépését az Európai Unióba a csatlakozás előestéjén a pozsonyi megyei önkormányzat. Április 30-án a pozsonyi belvárosban és a Duna ligetfalui oldalán is a szilveszterkor megszokott zenés műsor­ral várják az érdeklődőket. Az eseményeket tűzijáték zárja. A me­gyei önkormányzat elnöke, Ľubo Roman egyelőre nem akarta el­árulni, mennyibe kerül majd az ünnepség, ám leszögezte: osztrák partnereik is hozzájárulnak a költségekhez. (SITA) Majský ismét szabadulni akar Pozsony. Szabadon bocsátását követeli Jozef Majský. A nagyvállalko­zó - ügyvédje által - már el is juttatta kérvényét a kassai kerületi ügyészséghez. Ha ezen a szinten elutasítják, a kérvénnyel a Kassa 1. járási bíróság foglalkozik majd. Sem az ügyészség, sem a bíróság nem kötelezhető, hogy rövid időn belül döntsön, ilyen esetben ugyanis nem lehet határidőt szabni. Értesülések szerint Majský így akár egy hónapig is várhat. Az ügyvéd egyébként továbbra is amellett kardos­kodik, hogy védencét indokolatlanul tartják őrizetben. (TASR) Rendkívül alacsony a Duna vízszintje Bécs. A rendkívül alacsony vízállás miatt szinte teljesen leállt a ha­jóforgalom a Dunán Bécs és a szlovák határ között. A folyó vízszint­je helyenként alig éri el a másfél métert, s emiatt ott a teherhajók csak korlátozott rakománnyal hajózhatnak. Számos fuvarozó kény­telen átirányítani szállítmányait a vasúti és közúti forgalomba, ami jelentős többletköltségeket okoz. A tartós hőség és szárazság miatt Európa-szerte erdőtüzek pusztítanak. (MTI) Egy rendőrautó súlyos balesete Pozsony. Frontálisan ütközött a pozsonyi Tomášik úton egy rendőr­autó és egy Ford Scorpio. Az ütközésben hárman súlyosan megsé­rültek, a négy rendőr közül kettőt szállítottak kórházba. A baleset körülményeit lapzártánk idején még vizsgálták. (TASR) Masár két nappal a vágai gyilkosság előtt lopta a pisztolyt Egy gyilkossági ügy GAÁL LÁSZLÓ Nagyszombat. A múlt héten ked­den Erzsébetkápolnán (Kaplná) el­fogott túszejtő, a háromszoros gyil­kossággal gyanúsítható Henrich Masár két nappal korábban egy nagyszombati lakásból rabolta el azt az ott legálisan tartott pisztolyt, amellyel Vága határában lelőtte egy gépkocsi vezetőjét - jelentették be tegnap a Nagyszombati Kerületi Rendőrkapitányságon tartott sajtó- tájékoztatón. Július 9-én a Nagyszombati Járási Rendőrkapitányságra bejelentés ér­kezett, hogy a városban egy családi házból egy idegen férfit láttak kiro­hanni. A helyszínre érkező rendőrök a lakásban holtan találták a 75 éves tulajdonost. Az idős asszonyt a gyil­kos előbb egy bottal fejbe verte, majd leszúrta. A lakásból egy színes televíziót vitt magával. Három nap­pal később egy 76 éves galgóci asz- szonyt ölt meg, tompa fémtárggyal zúzta be a fejét. Innen is tévékészü­léket vitt magával. A rendőrök a 30 éves pöstyéni Henrich Masárt gya­núsították mindkét gyilkossággal, s körözést adtak ki ellene. Július 13- án Galgóc és Lipótvár környékét he­likopterrel is átkutatták, de ered­ménytelenül. Július 14-én a Nagy- szombati Városi Rendőrségre érke­zett az a bejelentés, hogy egy férfi pisztollyal fenyegeti egy ház lakóit, ám mire a rendőrök a helyszínre ér­tek, a fegyveres eltűnt. Múlt héten kedden estétől már a Nagyszombati kerület összes járásában keresték a rendőrök a kábítószerfüggő bűnö­zőt. Július 15-én délután a Galántai járásban lévő Vágáról érkezett beje­lentés, hogy a falu határában a töltés mellett lelőttek egy férfit. Mint ké­sőbb kiderült, ez is Masár műve, aki elmenekült, s Nagyszombatban fel­vette barátnőjét. Kérdésünkre Peter Kabaňa nyomozó elmondta: a bal­lisztikai vizsgálatok eredményét még nem ismerik, ezért teljes bizo­nyossággal nem állítható, hogy a gyilkos lövést abból a pisztolyból ad­ták le, amelyet Masárnál az elfogása idején találtak, de az áldozatban, a 49 éves szenei férfiben talált golyó ugyanolyan típusú fegyverből szár­mazik. Ébben az esetben gyilkosság gyanújával már a bűnvádi eljárást is megindították. Az előző két gyilkos­sággal kapcsolatban még gyűjtik a bizonyítékokat, de a nyomozó sze­rint ezekben az esetekben is Masár ellen indítanak eljárást. Ha a bíróság bűnösnek találja, valószínűleg élet­fogytig tartó börtönbüntetés vár rá. A tegnapi sajtóértekezleten az is tisztázódott, hogy Masár menekülé­se közben Nagyszombatban nem azt a barátnőjét vette fel a kocsijába, akit Erzsébetkápolnán követelt a ve­le egyezkedő rendőröktől, miután egy családi házban túszokat ejtett. Ez az utóbbi nő Masár élettársa. A kedden éjszaka lezajlott akció során a rohamrendőrök a túszejtőt úgy tet­ték ártalmaüanná, hogy keresztül­lőtték a szájüregét. Tegnap megtud­tuk, hogy a lövést leadó rendőr Masár vállára célzott, miután a bű­nöző az övvel magához kötözött élettársa ellen fordította a piszto­lyát, de a rendőr lövése pillanatában elmozdult, így kapta a szájába a go­lyót. A gyilkos tegnapig nem tett val­lomást, így még mindig nem tudni, hogy hol és milyen körülmények kö­zött jutott a később meggyilkolt szenei férfi kocsijába. Az elnök egészségére saját lánya felügyel majd Schuster ukrajnai nyara SITA-INFORMÁCIÓ Pozsony. Ukrajnában vakációzik a köztársasági elnök. Rudolf Schuster számos országba kapott meghívást, például Horvátországba és Izlandra is, ám a horvát tengerpartot már is­meri, hiszen tavaly is ott nyaralt. Hogy miért választotta mégis az iz­landi hosszú hétvége helyett a Feke­te-tengert, azt talán Leonyid Kucs­ma ukrán elnök tudná megmonda­ni. A két államfő barátsága közis­mert. Schuster természetesen be­csomagolja útipoggyászába a fény­képezőgépet és a videokamerát is, hogy szenvedélyének hódolhasson, amint azt két éve Brazíliában tette. Az utóbbi kirándulás szinte tragédi­ával végződött, hiszen Schuster bél­fertőzést kapott. Értesülések szerint a szlovák államfő nem visz magával orvost Ukrajnába, mert ott lesz Ing­rid lánya, aki vigyáz apja egészségé­re, hiszen ő maga is orvos. Ha még azt is hozzászámítjuk, hogy az elnök ,jó barátjának” nevezte ukrán kolle­gáját, Leonyid Kucsmát, nem kell at­tól félnie, hogy nem kap méltó orvo­si ellátást, ha szükséges. Azonban a szlovák elnökre nem csak felhőtlen pihenés vár, hiszen szerdá­ig döntenie kell a nagy port felkavart abortusztörvényről. Ján Füle szóvi­vő szerint nem okozhat gondot az elnök távolléte, hiszen az aláírt vagy elutasított tervezetet diplomáciai fu­tárral küldheti Pozsonyba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom