Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-22 / 167. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 22. Kitüntetés Teller Edének Washington. Teller Ede ma­gyar származású fizikus egyi­ke annak all személyiség­nek, akit George Bush ameri­kai elnök a legmagasabb ame­rikai polgári kitüntetésre, az Elnöki Szabadság-érdemrend­re kiválasztott. A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy az át­adási ünnepséget szerdán rendezik meg. (MTI) Összecsapás Afganisztánban Kandahár. Huszonnégy felté­telezett tálib fegyverest öltek meg amerikai katonák, miu­tán Dél-Afganisztánban táma­dás érte konvojukat. A fegyve­res afgánok Szpin-Baldak te­lepülésnél állítottak csapdát a konvojnak. Az amerikai kato­nák viszonozták a tüzet, öt tá­madót azonnal megöltek, a . többieket pedig a közeli he­gyekben üldözték. A szövetsé­geseknek nem voltak ember­veszteségeik. (MTI) Szerződést akar Phenjan Szöul. Észak-Korea tegnap újólag felszólította hétfőn az USA-t, hogy kössenek megnemtámadási szerző­dést. A KCNA közleménye szerint „ha az USA felhagyna ellenséges politikájával, és nemzetközi jogi érvénnyel kö­telezné magát, hogy nem kö­vet el agressziót a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­len, akkor Phenjan is kész len­ne eloszlatni Amerika aggo­dalmait”. (MTI) Új főigazgató a WHO élén Genf. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) új főigazga­tója, a dél-koreai Dzsong Vük Li legfontosabb feladatának az AIDS elleni küzdelmet te­kinti. A beiktatása alkalmával tegnap Genfben tartott prog­rambeszédében hangsúlyoz­ta, hogy a konkrét cél három­millió immunhiányos beteg gyógyszerellátásának megol­dása a fejlődő világban 2005 végéig. Másik célkitűzése szintén a legszegényebb or­szágokhoz kötődik: a szerve­zet mozgósítható forrásait az ott működő egészségügyi dol­gozók jobb felkészítésére fog­ja fordítani. Az 58 éves Li ed­dig is a WHO-ban tevékenyke­dett, a tuberkulózis elleni programot vezette. (MTI) Dzsong Vük Li személyi válto­zásokat is bejelentett a szerve­zet élén (TASR/AP) Katonai erősítés Monroviába Washington. Az USA bejelen­tette, hogy 41 fős katonai ala­kulatot küld a polgárháború­tól sújtott Libéria fővárosába, Monroviába, az ottani ameri­kai nagykövetség védelmének erősítésére. A spanyolországi Rota támaszpontról vezénylik át a nyugat-afrikai országba a terrorellenes harcra kiképzett különleges tengerészgyalo­gos-alakulatot - közölte a Pentagon. (MTI) Saját hazájában mindkét államférfi felettébb szorongatott helyzetbe került Salom: Európa részrehajló volt a palesztinok iránt Berlusconi Bush vendége Washington. Tony Blairhez és Vla­gyimir Putyinhoz hasonló megtisz­teltetésben volt része Silvio Berlus­coni olasz miniszterelnöknek. A cowboycsizmát viselő George Bush maga kalauzolta őt végig a Texas ál­lambeli Crawfordban lévő birtokán. A több mint baráti külsőségek azon­ban aligha leplezték, hogy saját ha­zájában mindkét államférfi felettébb szorongatott helyzetbe került. Min­denesetre Berlusconi az amerikai el­nök szoros szövetségeseként és az EU soros elnökeként kezdett vasár­nap este kétnapos tárgyalásokat Bushsal. Elsősorban a terrorizmus elleni harccal, az iraki újjáépítéssel, a Közel-Kelettel, továbbá az EU és az USA közötti viszonnyal foglalkoztak. Ez utóbbiról épp a közelmúltban tar­tottak kétoldalú konzultációkat Wa­shingtonban, s akkor a felek megál­lapodtak, hogy az elmúlt hónapok feszültségei után igyekeznek új sza­kaszt nyitni Amerika és Európa vi­szonyában. Berlusconinak azon te­kintélyvesztés miatt, amelyet a Né­metországot sértő kijelentései okoz­tak, nagyon jól jött a szívélyes ameri­kai fogadtatás, mint ahogy Bushnak is az, hogy egy tekintélyes európai ország kormányfője támogatja az amerikai külpolitikát. (MTI) Szívélyesebben már nem is lehetett volna (TASR/EPA-felvétel) Az EU a Közel-Keletről MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A második félévi olasz el­nökség programja volt az Európai Unió tegnapi külügyminiszteri érte­kezletének egyik kiemelt témája. Franco Frattini olasz külügyminisz­ter ismertette az egyébként már több alkalommal nyilvánosságra hozott programot, amely a konti­nenst átszelő nagy közlekedési há­lózatok nagyszabású fejlesztési programjait javasolja az idén egy százalék alá csökkenő európai gaz­dasági növekedés felélénkítésére. Az olasz elnökségi félév legjelentő­sebb feladata azonban az október­ben kezdődő kormányközi értekez­let lesz, amelyen a mai és leendő tagországok az európai konvent ter­vezete alapján megvitatják, ponto­sítják és véglegesítik a leendő euró­pai alkotmányos szerződést, amely­nek aláírására várhatólag 2004. májusban kerül sor. Ezen a kor­mányközi értekezleten a tíz csatla­kozó ország már a tizenöt taggal tel­jesen egyenlő alapon vesz részt. A tegnapi külügyminiszteri értekez­let, amely a nyári szünet előtt az utolsó volt, meghallgatta az izraeli és a palesztin külügyminisztert. Az EU szerint jelenleg kedvezőek a ki­látások a holtpontról való kimozdu­lásra, a békefolyamat megindításá­ra, ha mindkét fél megteszi az úti­tervben rá váró feladatokat. A 25 mai és leendő tagország külügymi­niszterei külön-külön tárgyaltak Szilvan Salom izraeli és Nabil Saat palesztin külügyminiszterrel, és kö­zölték velük, hogy az EU teljes elkö­telezettséggel dolgozik a békefolya­mat sikerre viteléért. A két külügy­miniszter röviden beszélt egymással is, és megegyeztek, hogy rövidesen találkoznak egy behatóbb eszme­cserére. Salom azt mondta a sajtó­nak, hogy Izrael üdvözli, ha az EU az eddiginél nyomatékosabb szere­pet akar betölteni a Közel-Keleten. Izrael sokáig úgy érezte, hogy Euró­pa részrehajló a palesztinok iránt, de most kiegyensúlyozottabb maga­tartást tapasztal, s ezért a maga ré­széről is javítani akar a kapcsolato­kon. Európának és Izraelnek együtt kell élnie, sőt közös értékeik és az izraeli nép legalább felének európai eredete miatt is baráti viszonyban lehetnek - mondta Salom. Előfor­dul persze, hogy nem értenek egyet mindenben, például Jasszer Arafat palesztin elnök megítélésében sem, de Salom szerint több európai or­szág is látja már, hogy Arafat a béke akadálya, míg Abbász miniszterel­nök mérsékeltebb. Huzavona a palesztin foglyok szabadon bocsátása körül Begyűjtik a fegyvereket A Kelly-ügyben lesz független vizsgálat, de szűkebb az ellenzék által követeltnél Kiheveri a Blair-kabinet? ÖSSZEFOGLALÓ London/Peking. Hivatalosan bejelentette tegnap a David Kelly öngyilkosságával kap­csolatos vizsgálat részleteit az eljárás vezetésével megbízott brit jogi szaktekintély, Lord Hutton, Észak-írország egyko­ri főügyésze. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Lord Hutton nyilatkozatából egyér­telműen kitűnik, hogy a vizsgálat szűkebb körű lesz az ellenzék által követeltnél. Lord Hutton közölte, hogy megbízatása a néhai kormány­zati fegyverzetügyi tanácsadó halá­lát övező körülmények feltárására szól. Dávid Kelly professzor ügyében a konzervatív és a liberális demokra­ta ellenzék olyan függeden, parla­menten kívüli vizsgálatot követelt, amely kiteljed az iraki tömegpusztí­tó fegyverekkel kapcsolatos hírszer­zési anyagok kormányzati kezelésé­nek egészére is. A vezető brit mikrobiológus pro­fesszor, a védelmi minisztérium ira­ki fegyverzetügyi tudományos ta­nácsadója a múlt hét végén lett ön­gyilkos, három nappal azután, hogy az alsóházi külügyi bizottság meg­hallgatta. A tegnapi Hutton-nyi- latkozat után a BBC jogi szakkom­mentátora rámutatott: a hivatalos bejelentés még a kormány által ko­rábban kijelölt vizsgálati területnél is szűkebb kiteijedésre utal, a kor­mány a vizsgálat céljaként a Kelly „halálához vezető eseménysor’ ki­derítését nevezte meg, Hutton azon­ban úgy fogalmazott, hogy „a halál­MTI-HÍR Teherán. Mohszen Armin iráni tör­vényhozó vasárnap a teheráni parla­mentben elismerte, hogy a kor­mányzat ügynökei bántalmazták Zahra Kazemi iráni származású ka­nadai riporternőt, aki letartóztatása után meghalt. A reformerként is­mert Armin a keményvonalas Szaid Mortazavi teheráni ügyész szemére vetette, hogy az 54 éves québeci fo- tóriporter-újságírónő őrizetben tar­tására adott utasítást, holott az őt bántalmazó ügynököket kellett vol­na megbüntetnie. Mint a honatya el­mondta, Kazemi később közölte az őt kihallgató rendőrökkel, hogy fej­be ütötték. Armin a nemzet függet­lenségének és szabadságjogainak védelmében követelte Mortazavi­esetet övező körülmények” feltárása a feladata. Lord Hutton, Észak-íror­szág volt főügyésze - egyike annak a 12 lordbírának, aki a Lordok Háza egyik funkcióját, a legfőbb fellebbvi- teli bírói fórumot működteti - mind­azonáltal tegnap közölte: fenntartja magának a jogot annak meghatáro­zására, hogy pontosan milyen terü­letekre terjeszti ki a vizsgálatot, s a lehető leghamarabb el akarja készí­teni jelentését. Tony Blair miniszterelnök már a hét végén közölte, hogy kormánya teljes mértékben együttműködik a Hut- ton-vizsgálattal, és ő maga is kész személyesen megjelenni a majdani testület előtt. Blair, aki a számos ha­zai bírálat és felszólítás ellenére sem Már a BBC is hitelessége helyreállításáért kényte­len küzdeni. volt hajlandó megszakítani ázsiai körútját, tegnap Pekingben kezdett tárgyalásokat. A kínai vendéglátók segítségével sikerült elhárítania a sajtótudósítók próbálkozásait, hogy David Kelly öngyilkosságáról kér­dezzék. Sőt, a Reuters tudósítása szerint - feltehetően ezen oknál fog­va - Pekingben nem is szerveznek számára sajtókonferenciát. David Kelly halála a hat éve hatal­mon lévő munkáspárti brit kormány eddigi legsúlyosabb belpolitikai vál­ságát robbantotta ki, de súlyos sebet ejtett a BBC-n is. A vüágmércének tekintett közrádió több heti ködösí­tés, időnkénti cáfolatok után vasár­nak, valamint híveinek menesztését és bíróság elé állítását a parlamenti ülésen, amelyet az iráni tévé élő adásban közvetített. Kanada teherá- ni nagykövete útján hivatalosan kér­te az iráni külügyminisztériumtól, hogy Kazemi holttestét küldjék haza Montrealba. Az iráni állami tévé is­mertette a vizsgálóbizottság jelenté­sét. Ez azonban annak megállapítá­sára szorítkozik, hogy Kazemi halá­lát koponyatörés okozta, amely agy­vérzéshez vezetett. Azt nem tátja fel, hogy a koponyatörést a riporternő fejére mért ütés okozta-e, vagy esés közben ütötte be a fejét. Kazemit jú­nius 27-én vették őrizetbe az Evin börtön előtt, ahol fényképeket akart készíteni, valamint riportot csinálni a júniusi tüntetések letartóztatott résztvevőinek családtagjaival. nap beismerte: a professzor volt a fő forrása annak a tudósításnak, amely a parlamenti vizsgálathoz, valamint a rádió és a kormány közötti példát­lan háborúskodáshoz vezetett. Kel- lyt a védelmi minisztérium már nem sokkal korábban megnevezte, mint a szerinte valószínű fő forrást, de a BBC akkor ezt még nem ismerte el. A The Daily Telegraph tegnap ismer­tette az általa megrendelt felmérés eredményeit. Az országos felmérést David Kelly öngyilkossága után ké­szítették, de még a BBC vasárnapi beismerése előtt. A választók közül csaknem ugyanannyian tartanák kí­vánatosnak Blair kormányfő távozá­sát, mint ahányan maradását: az előbbire 39 százalék, az utóbbira 41 százalék voksolt. Ennél rosszabb a vélemény Blair vezető sajtószóvivő­jéről, Alastair Campbellről, aki a BBC-vel kirobbant háború központi figurája: az ő távozását 65 százalék­nyian akarják, és csak 14 százalék­nyian nem. A Kelly-ügy miatt a vá­laszadók 59 százalékának romlott a véleménye Tony Blairről, 65 száza­lékának Campbellről, 35 százaléká­nak a BBC-ről. Hozzávetőleg kéthar- madnyian vélik úgy, hogy sem a kor­mány, sem Blair nem járt el őszin­tén. A tegnapi The Times szerint a vasárnapi fordulat után már a BBC is hitelessége helyreállításáért kény­telen küzdeni, a tévé- és rádióválla­latot a Kelly-ügy a háború utáni idő­szak legsúlyosabb válságába sodor­ta. A konzervatív ellenzék már köve­telte a BBC elnökének, Gavyn Davis- nek a távozását, és azt is, hogy Greg Dyke vezérigazgató szintén „fontol­ja meg pozíciója tarthatóságát”. Zahra Kazemi (Képarchívum) Gáza/Jeruzsálem. A palesztin biztonsági szolgálat tegnap folytat­ta az illegálisan tartott fegyverek begyűjtését a Gázai-övezetben élő palesztin lakosságtól, csakúgy, mint az Izrael-ellenes feliratok el­távolítását. A jelentés szerint több szélsőséges palesztint is őrizetbe vettek, akik aknagránát-támadást terveztek izraeli telepek ellen. Ahmed Kuraj, a palesztin törvény­hozó tanács elnöke tegnap azt mondta, a palesztinok elégedetle­nek Mahmud Abbász palesztin és Ariel Sáron izraeli kormányfő va­sárnapi találkozójával, mert az semmilyen eredményt nem hozott. Szerinte Izrael befagyasztotta a bé­kefolyamatot. A palesztinok azért csalódottak, mert nem sikerült konkrét ígéretet kicsikarni Sa- rontól a palesztin fogLyok tömeges szabadon bocsátására. Nabil Amr palesztin tájékoztatási miniszter viszont jelentős haladásnak nevez­te Sáron ígéretét, amit izraeli rész­ről is megerősítettek. Mindamel­lett az izraeli börtönökből szaba­duló palesztinok listáját csak azu­tán állítják össze - tehát a hónap végén -, hogy Abbász, illetve Sáron MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Gránáttal és kézi lőfegy­verekkel végrehajtott támadás kö­vetkeztében meghalt tegnap Bag­dadban egy amerikai katona és ira­ki tolmácsa. Fallúdzsa városában, a szunniták egyik fellegvárában pe­dig páncéltörő rakétagránátokkal végrehajtott támadás ért amerikai katonákat. A katonai konvoj ellen intézett rakétatámadást heves tűz- párbaj követte. Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója elismerte, hogy Szaddám Húszéin megbuktatott diktátor alighanem még mindig él és bujkál, de kizárta az amerikai NBC tévének adott nyilatkozatá­ban, hogy a volt elnök szervezné az amerikai katonákat nap mint nap érő támadásokat. A kormányzó ki­jelentette, hogy az amerikaiaknak hosszú iraki tartózkodásra kell fel­készülniük. Az USA felkérte Törökországot, hogy küldjön csapatokat Irakba - közölte Recep Tayyip Erdogan. A török miniszterelnök egy pártgyű­lésen jelentette be a hírt, de egye­bet nem közölt, még azt sem, hogy beleegyezését adta-e. Abdullah Gül török külügyminisztert a héten Washingtonba várják, s ott körvo­is találkozik George Bush amerikai elnökkel. Emellett a két fél - pa­lesztin forrás szerint - elhatározta egy olyan közös bizottság alakítá­sát, amely esetről esetre megvizs­gálja, kik bocsáthatók szabadon az izraeli fogságban lévő palesztin szélsőségesek közül. Hírügynöksé­gi beszámolók szerint Sáron nem értett egyet azzal, hogy a .jelenlegi helyzetben” olyan nagy számban engedjenek szabadon foglyokat, mint ahogyan azt a palesztinok ké­rik. A szabadon bocsátandó fog­lyok számáról több változat is el­terjedt. A Háárec napilap szerint Izrael 4000 foglyot is elengedne, de azokra, akiknek kezéhez vér ta­pad, az intézkedés nem vonatkoz­na. A szabadságukat visszanyerők- nek vállalniuk kell, hogy nem keve­rednek ismét terrorista akciókba. Izrael a szabadon bocsátásokat ah­hoz is köti, hogy Abbász számolja fel a szélsőséges csoportokat. Jász- szer Arafat palesztin elnök pedig vasárnap közzétett rendeletében nemcsak az erőszakos cselekmé­nyekre való felbujtást, hanem a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet által külföldi államokkal kötött megállapodások megsértését is megtiltotta. (TASR, MTI) nalazhatják a részleteket. Ankara és Washington tárgyalásokat foly­tat arról, miként lehetne leszerelni az Észak-Irakba menekült törökor­szági kurd gerillákat. A Reuters szerint a felkérés arra utal, hogy ja­vulóban van az USA és Törökor­szág viszonya, amely amiatt rom­lott meg, hogy Ankara nem enged­te meg amerikai katonák átvonulá­sát a területén az Irak ellen vívott háborúban. Az Amnesty International nemzet­közi emberi jogi szervezet az em­beri jogok nagyon súlyos megsér­tésével vádolja az Irakban tevé­kenykedő amerikai haderőt. Az AI nehezményezte, hogy munkatársa­it nem engedik a több ezer fogoly­hoz, akiket vádemelés nélkül, „megdöbbentő körülmények kö­zött” tartanak fogva. Judit Arenas Licea, a szervezet szóvivője közöl­te: sok iraki őrizetest órákon át a tűző napon tartanak, olyan létesít­ményben őrzik őket, ahol nincse­nek meg az alapvető higiéniai fel­tételek, a fogva tartottak család­tagjai pedig nem kaphatnak tájé­koztatást szeretteik hogylétéről. Az Amnesty International egy cso­portja jelenleg Irakban tevékeny­kedik, a foglyok tanúvallomásait rögzíti. Rendkívülinek számít, hogy az iráni tévé élő adásban közvetítette ezt a vitát Iráni beismerés Kazemi haláláról Újabb támadások érték az amerikai katonákat Török csapatok Irakba

Next

/
Oldalképek
Tartalom