Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-19 / 165. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚLIUS 19. Kihallgatják „Artel ráront Jeruzsálem. Az izraeli rend­őrség hamarosan kihallgat­hatja Ariel Saront izraeli kor­mányfőt az általa állítólag kampánycélokra elfogadott jelentős összegű pénzado­mány ügyében. Az izraeli rendőrség annak a 1,5 millió dollárnak az útját vizsgálja, amelyet Sáron állítólag Cyril Kern dél-afrikai üzletember­től - régi barátjától - fogadott el, hogy visszafizesse belőle a kormányzó jobboldali Likud párton belül 1999-ben tartott előválasztási kampányához kapott illegális pénzügyi hoz­zájárulásokat. Sáron eddig ta­gadta, hogy köze lenne a pénzügyi botrányhoz. (MTI) Megtorló intézkedés Jeruzsálem. Lerombolta az izraeli hadsereg a tegnapra virradó éjszaka Ciszjordáni- ában annak a két palesztin férfinak a házát, akik részt vettek egy izraeli taxisofőr múlt heti túszul ejtésében. Az izraeli hadseregnek a megtor­ló intézkedést bejelentő köz­leménye szerint a katonák a Rámalláhtól észak-nyugatra fekvő Béit Rima faluban rom­bolták le a házakat. (MTI) Pavkovics szabadlábon Belgrád. Két és fél hónap után kiengedték a börtönből Ne- bojsza Pavkovicsot, a jugoszláv hadsereg egykori vezérkari fő­nökét, akit korábban a Vük Draskovics ellenzéki vezető el­leni merényletkísérletben való bűnrészesség miatt vettek őri­zetbe. A tábornokot a rendkí­vüli állapot lejárta után, április elsején vették őrizetbe, s május 22-én előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje szavaiból ítélve azonban a hatóságok folytatják a nyomozást ellene. A Draskovics elleni támadást az állambiztonsági szolgálat három tagja hajtotta végre. A hatóságok szerint Pavkovics beismerte, hogy Szlobodan Milosevics parancsára katonai helikoptert bocsátott a merény­lők rendelkezésére. (MTI) Pavkovics a belgrádi katonaor­vosi akadémia kórházában ma­rad gyógykezelésen (Képarchívum) Tűzszünet a lázadókkal Manila. Tűzszüneti megálla­podást kötött a Fülöp-szigetek kormánya tegnap a délkelet­ázsiai ország legnagyobb, több évtizede fegyveres harcot foly­tató szakadár muzulmán cso­portjával. A Moro Iszlám Fel- szabadítási Fronttal (MIFL) aláírt megállapodást Gloria Macapagal Arroyo államfő je­lentette be. A fegyvernyugvás jegyében a hadsereg készült­ségi szintjét az eddigi, megtor­ló műveleteket lehetővé foko­zatról védelmi szintre csök­kentik. A mintegy 12 ezer fegyverest számláló MIFL két és fél évtizede folytat fegyve­res harcot a manilai kormány ellen annak érdekében, hogy független iszlám államot hoz­zon létre a többségében kato­likusok lakta Fülöp-szigetek déli részén. (MTI) David Kelly professzor a Scotland Yard szerint öngyilkos lett - két nappal előtte hallgatta ki a parlamenti bizottság az iraki háborúval kapcsolatban Meghalt a koronatanú David Kelly professzor a keddi parlamenti meghallgatáson (ČTK/AP-felvétel) London. Meghalt - valószínű­leg öngyilkos lett - David Kelly professzor, annak a par­lamenti vizsgálatnak az egyik koronatanúja, amelyet az an­gol alsóház külügyi bizottsá­ga indított az iraki háborút megalapozó hírszerzési érte­sülések kormányzati kezelé­sének ügyében. ÖSSZEFOGLALÓ A tanú után helikopterrel is kutató rendőrök tegnap találtak egy holt­testet az illető otthonától nem mesz- sze, és közölték, hogy „ruházata és testalkata megfelel” a család által adott leírásnak. David Kelly profesz- szort, a brit védelmi minisztérium tudományos tanácsadóját, az iraki fegyverzeti kérdések szakértőjét kedden hallgatta meg a bizottság, miután nyilvánosságra került, hogy esetleg ő lehetett a forrása a BBC rá­dió egyik súlyos vitákat kavaró érte­sülésének. A haláleset - miután a rendőrség a holttestet gyakorlatilag Kellyéként azonosította - minden bizonnyal tovább mélyíti a háború ügyében hetek óta tartó belpolitikai válságot Nagy-Britanniában. A BBC vezető katonapolitikai tudó­sítója, Andrew Gilligan május végén egy hírműsorban azt mondta: nevé­nek elhallgatását kérő forrása sze­rint a kormány utasítására tették „szexisebbé” az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló, a katonai be­avatkozás hazai támogatottságának erősítése végett tavaly ősszel részle­teiben közzé is tett hírszerzési dosz- sziét. A BBC legvitatottabb állítása szerint Tony Blair miniszterelnök közvetlen szóvivője, Alastair Camp­bell ragaszkodott ahhoz, hogy a dossziéban szerepeljen: az iraki tö­megpusztító fegyverek 45 perces be­vetési készültségben voltak a hábo­rú előtti hónapokban. Ez a tudósítás példátlan, kölcsönös perfenyegeté­sektől sem mentes összecsapás-so­rozathoz vezetett a munkáspárti kormány és a BBC rádió között. David Kellyt azután hallgatta meg a külügyi bizottság, hogy kiderült: a szakértő beszélt Gilligannel a vita­tott tudósítás előtt az iraki fegyve­rekről. Kelly a beszélgetésről maga tájékoztatta a minisztérium illetéke­seit, a tárca vezetése pedig nyilvá­nosságra hozta a nevét. A BBC sze­rint a kormány a szakértő kilétének felfedésével igyekezett kicsikarni a rádiótól, hogy ki volt Gilligan tudó­sításának forrása. A rádió vezetése azonban tagadta, hogy az 59 éves tudományos munkatárs lett volna a forrás. Kelly maga is azt mondta a bizottság előtt: a hírszerzési dosszi­ékról nem beszélt részletesen a tu­dósítóval, és nem ő állította, hogy Campbell beavatkozása nyomán ke­rült bele a tavalyi dossziéba a 45 perces készültségről szóló értesülés. A külügyi bizottság egyszer már le­zárt, kifejezetten Kelly meghallgatá­sa végett újra megnyitott vizsgálata is felmentette Campbell szóvivőt e vád alól, jóllehet a kormányt is el­marasztalta egyes hírszerzés adatok indokolatlan túlhangsúlyozása mi­att. Egyúttal megállapította, hogy a tömegpusztító fegyverek léte to­vábbra sem tekinthető bizonyított­nak. Kelly a Scotland Yard tegnapi közlé­se szerint előző délután azt mondta családjának, hogy rövid sétára in­dul; azóta nem látták. A rendőrség helikopterek bevonásával kezdte ke­resni a minisztériumi tanácsadót, és nem sokkal később bukkant rá a holttestre a szakértő oxfordshire-i lakásától nem messze, egy elhagya­tott, erdős domboldalon. David Kel­ly elismert mikrobiológusként an­nak idején részt vett az ENSZ iraki fegyverellenőrzési tevékenységé­ben, és több tucatszor járt a Hu- szein-rezsim idején Irakban. Az utóbbi időszakban a kormány ta­nácsadója volt iraki fegyverzeti kér­désekben. Az első londoni kommentárok úgy vélik, a halálesetnek messze ható következményei lehetnek az iraki háború ügyében kibontakozó brit belpolitikai válság további fejlődé­si irányára." Megfigyelők szerint Campbell szinte biztosan távozik a vezető szóvivői posztról, de a politi­kai kommentátorok inogni látják Geoff Hoon védelmi miniszter szé­két is, mivel az ő minisztériuma tolta a figyelem középpontjába a BBC-vel folytatott harcban a rendőrség által „érzékeny személyiségűként” leírt Kellyt. Tony Blair kormányfő Washington­ból éppen ázsiai körútra indult a ha­láleset hírének időpontjában; őt is azonnal tájékoztatták a történtek­ről. (MTI, TASR) Winston Churchill, Clement Attlee és Margaret Thatcher után Tony Blair Egymást erősítgették hitükben Észak-Korea képes atombomba előállítására Kínai aggodalmak MTI-HÍR Fegyvert vett magához, és bezárkózott az épületbe Makacslcodó nagykövet Hamász és az Iszlám Dzsihád meg­fenyegette Izraelt: felmondják a jú­nius végén a zsidó állammal meg­hirdetett fegyverszünetet, ha nem adják vissza az izraeli börtönökben sínylődő palesztinok szabadságát. A szabadlábra kerülő szélsősége­sek között a Háárec információi szerint nem lesznek olyanok, akik közvetlenül részt vettek izraeliek életét kioltó merényletekben. A foglyok szabadon bocsátásának kérdése - amely az izraeli-palesz­tin megbékélést célzó útiterv meg­valósításának egyik első nagy aka­dálya - várhatóan szóba kerül Ariel Sáron izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin kor­mányfő holnapi találkozóján. tésre jutott, hogy Észak-Korea már elegendő, katonai célra felhasznál­ható plutóniumot gyártott, s rendel­kezik az atomtöltetű rakéták gyártá­sához szükséges más anyagokkal is - vélekednek egybehangzóan pekin­gi diplomaták és egy európai illeté- kes. A pekingi külügy egyik sajtótá­jékoztatóján a szóvivő úgy véleke­dett: az amerikai-észak-koreai nuk­leáris válság „kritikus ponthoz érke­zett, fontos, hogy a szembenálló fe­lek ismét tárgyalóasztalhoz ülje­nek”: Egy magas rangú amerikai diplomata úgy vélte, hogy Észak-Ko­rea kész folytatni a tárgyalásokat nukleáris programjáról egy multila­terális keretben, Kínával, az Egye­sült Államokkal, valamint esetleg Japánnal és Dél-Koreával. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Befejezte washingtoni villámlátogatását és Tokióba utazott tovább csütörtök este Tony Blair kor­mányfő, aki előbb a kongresszusban mondott beszédet, majd George Bush amerikai elnökkel tartott sajtó- tájékoztatót. Blair az amerikai tör­vényhozás két házának a tagjai előtt kifejtette: az USA-nak nem pusztán fegyverekkel, de értékeinek vállalá­sával és hirdetésével is küzdenie kell a zsarnokság és a terrorizmus ellen. „Amit Önök elhoznak e nyugtalan világba, az a szabadság fénye” - szö­gezte le, hallgatóságának nagy tap­sa közepette. Irak kapcsán úgy vélte, hogy az amerikai-brit koalíció fel­adata nem fejeződött be Szaddám Húszéin megbuktatásával, hiszen mind gazdaságilag, mind politikai­lag talpra kell állítani az országot. „Megígértük, hogy Irak demokrati­kus kormányt kap. S ez meg is fog történni” - mondta. Egyben leszö­gezte: meggyőződése, hogy a hábo­rú igazságos volt. Blair emellett szorgalmazta, hogy Amerika és Eu­rópa a jövőben szorosan működjön együtt, mert ha ezt teszi, „akkor a többiek is velük dolgoznak”. Sürget­te az ENSZ Biztonsági Tanácsának a megreformálását is. Blair egyébként különleges megtisz­teltetésben részesült, hogy az ameri­kai kongresszus két házának együt­tes ülésén szólalhatott fel, hiszen ilyen lehetőséget eddig csak három MTI-HÍREK Bagdad/Washington. Irakban va­lószínűleg már a jövő év tavaszán sor kerülhet demokratikus választá­sokra - vélekedett tegnap a közel- keleti ország amerikai polgári kor­mányzója. Paul Bremer szerint az iraki demokratizálás menetrendjét annak üteme határozza meg, meny­nyi idő alatt képesek az irakiak ki­dolgozni és elfogadni az ország új alkotmányát. Ha a munka már idén szeptemberben elkezdődik, akkor az alkotmány hat-nyolc hónap alatt elkészülhet. Bremer pár nappal ko­rábban már célzott rá: az amerikai katonaság jelenlétének időtartama attól függ, mennyi időre lesz szüksé­ge az iraki kormányzótanácsnak az alkotmány kidolgozásához és egy új kormány megalakításához. A vasár­nap megalakult kormányzótanács, brit miniszterelnök kapott: Winston Churchill, Clement Attlee és Marga­ret Thatcher. A megtiszteltetés jelzi, hogy Nagy-Britannia továbbra is Amerika privüegizált szövetségesé­nek számít. Blair és Bush a sajtó képviselői előtt is azt húzta alá: mindketten igazolt­nak tartják az iraki hadjáratot, an­nak ellenére is, hogy egyelőre nem találtak tömegpusztító fegyvereket. Hangsúlyozták, hogy bizonyítható­an nem tévedtek: Szaddám Húszéin rendszere vegyi és biológiai fegyve­reket állított elő, és igyekezett a nuk­leáris fegyverek gyártására is szert tenni. Az amerikai elnök vállalta an­nak a felelősségét, hogy kemény döntésre szánta el magát, azaz há­borús koalíciót hozott össze Irak el­len, mert a hírszerzés adatai meg­győzően arra mutattak: az iraki re­amely Szaddám Húszéin elnök meg­buktatása óta az első iraki kormány- szerv, a jövő héten kezdi meg a mi­niszterek kinevezését. Jelentősen visszaesett az amerikai katonák elleni fegyveres támadások száma a Bagdadtól nyugatra fekvő Fallúdzsában. Buford Blount ameri­kai vezérőrnagy, a városba vezé­nyelt 3. gépesített lövészhadosztály parancsnoka szerint a támadások ritkulása nyomán felére csökkent­hették a városban lévő amerikai ala­kulatok létszámát. A múlt héten még több mint húsz fegyveres táma­dást jegyeztek fel Fallúdzsában, ezen a héten tegnapig viszont még egy ilyen sem történt. A tábornok annak tulajdonította a helyzet javu­lását, hogy sikerült kiépíteni a kap­csolatokat a lakossággal, s a helyiek kérése nyomán egyebek közt meg­szüntették a harckocsikkal való jár­zsim veszélyeztette a békét és a biz­tonságot. Blair és felesége az Andrews légitá­maszpontról indult tovább Tokióba, hétnapos kőrútjának következő állo­mására. Tokióban pedig ismét a tá­madások kereszttűzébe került Koid- zumi Dzsunicsiro japán miniszterel­nök az Irak elleni háború támogatá­sa miatt. A parlamenti ellenzék a tá­madást természetesen a Blair-lá- togatáshoz időzítette. Egyébként a japán kormány, a békealkotmány miatt, csak erkölcsi támogatást nyúj­tott az iraki háborúhoz. A jövő héten a tokiói parlament olyan törvény el­fogadására készül, amely lehetővé tenné a kabinetnek, hogy katonákat küldjön Irakba az ország újjáépíté­sére. Ez lenne Japán legnagyobb külföldi katonai küldetése a II. világ­háború óta. őrözést, amivel korábban sok kárt tettek az elektromos vezetékekben és az utcákon álló gépkocsikban. A közbiztonság javítását és az iraki­ak szerepének gyors növelését java­solják az amerikai vezetésnek az Irak újjáépítéséről szóló első függet­len tanulmány szerzői. A Washing­tonban frissen nyilvánosságra ho­zott tanulmány szerint különben az USA elveszíti a békét az arab ország­ban. Az anyagot Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter és Paul Bremer kérésére a Külkapcsolatok Tanácsa nevű New York-i kutatóin­tézet és a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS), a legna­gyobb világpolitikai és katonai kuta­tóintézet készítette el. Eszerint az eredetileg tervezettnél sokkal több pénzre lesz szükség az újjáépítés­hez, mert az iraki olajipar bevétele nem lesz akkora, mint gondolták. MTI-HÍR Tel-Aviv. Legkevesebb 40 palesztin szélsőséges szabadon engedését tervezi Izrael. Ezt tegnap jelentette a Háárec napilap izraeli kormány­forrásokra hivatkozva. Az újság úgy tudja: a Hamász és az Iszlám Dzsihád 40-60 tagja is felkerülhet arra a listára, amely az Izrael által szabadlábra helyezendő mintegy 400 palesztin személy nevét tartal­mazza. A listát az izraeli belső el­hárítás, a Sin Bét állította össze. Iz­rael korábban kizárta, hogy szélső­séges palesztin szervezetek tagjai is szerepeljenek a szabadon bocsá- tandók között. A kritériumok eny­hítésére azután került sor, hogy a Peking. Kína szerint Észak-Korea rendelkezik már annyi plutónium­mal, hogy képes legyen atombom­bát gyártani - írta tegnap az Asian Wall Street Journal. A lapnak nyilat­kozó diplomaták ezzel az aggoda­lommal magyarázzák, hogy Peking sürgős diplomáciai manőverekbe kezdett az észak-koreai nukleáris válság megoldása érdekében, s a múlt szombaton Phenjanba küldte Tai Ping-kuo külügyminiszter-he­lyettest. Tai azóta Washingtonba utazott, hogy beszámoljon az ameri­kai vezetőknek Kim Dzsong II észak­koreai vezetővel folytatott megbe­széléséről. A kínai titkosszolgálat az elmúlt hetekben arra a következte­MTI-HÍR Peking. Fegyverrel szerelkezett fel és bezárkózott Irak pekingi nagykö­vetségének központi épületébe Movaffak Alani nagykövet, akit elő­zőleg Bagdadból arról értesítettek, hogy visszarendelik hazájába. Kije­lölt utódja, Talal al-Kudairi tegnap az AP-nek azt mondta: Alani az iraki külügy többszöri felszólítása ellené­re sem hajlandó elhagyni Pekinget. Családján kívül senkit nem enged az épületbe a Szaddám Huszeinhez hű diplomata, s azzal fenyegeti beosz­tottjait, hogy ha szembeszállnak ve­le, használni fogja fegyverét. Alani még az időközben elűzött iraki re­zsim döntése nyomán, januárban került a nagykövetség élére. 1991- ben a Fülöp-szigetekről egyszer már kiutasították, mert diplomataként kapcsolatban volt több iraki terroris­tával, akik egy amerikai kulturális központ elleni merényletre készül­tek. A kínai külügyminisztérium Alani magánakciójával kapcsolat­ban jelezte, azt szeretné, ha az ügyet az irakiak maguk között rendeznék. A nagykövetségnél történteket min­denesetre figyelemmel kísérik a kí­nai rendőri hatóságok. Orosz csapatok ENSZ-döntés után Moszkva. Oroszország nem küld csapatokat az Irakban állomásozó koalíciós erők kötelékébe, békefenntartókkal azonban esetleg hajlan­dó részt venni az iraki konszolidációban, ha a BT erről döntést hoz. Ezt tegnap közölte Alekszander Jakovenko külügyi szóvivő, hangsú­lyozva: egy ilyen orosz lépést alapos megfontolásnak kell megelőz­nie. Az AP kiemelte: egy nappal korábban Jurij Fedotov külügymi­niszter-helyettes azt mondta: Moszkva hajlandó lenne fontolóra ven­ni egy, az ENSZ elé terjesztendő amerikai határozati javaslatnak a tá­mogatását, amely az iraki békefenntartásban részt vevő nemzetközi erők létszámának növelését irányozná elő. Fedotov szerint Oroszor­szág - ENSZ-felhatalmazással - kész volna katonákat is küldeni egy ilyen nemzetközi egység kötelékébe. (MTI) Az iraki kormányzótanács a jövő héten kezdi meg a miniszterek kinevezését Tavasszal lehetnek a választások Jeruzsálem szélsőséges palesztinokat is szabadon enged Izraeli engedmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom