Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
Nyugdíjak-nyugdíjreform A nyugdíjak összege a kétpilléres rendszerbe átlépők esetében Az alábbiak azokra vonatkoznak akik 2005-től a 20 százalékos járuléknak csak a felét fizetik továbbra is a Szociális Biztosítóba, a másik felét magán-nyugdíjpénztárra akarják bízni. A nyugdíj két részből áll össze, egyik felét a Szociális Biztosító fizeti másik felét pedig a nyugdíj- pénztárban megtakarított és kamatoztatott összegen vásárolt életjáradék teszi majd ki. A második részhez kétféle módon lehet hozzájutni: egyik a már említett életjáradék, a másik az úgynevezett programozott felhasználás. Mindkét részt egyszerre kell igényelni: vagy a nyugdíjkorhatár betöltésekor, vagy korkedvezményes nyugdíj esetén a nyugdíjba lépés pillanatától. A harmadik módszer - a modifikált felhasználás azokra vonatkozik, akik nem teljesítették a törvény minimális 10 éves spórolásra vonatkozó előírását. Az életjáradék A nyugdíjkorhatár betöltésekor vagy bizonyos határösszeg elérésével a biztosított életbiztosítóban vásárolhat magának életjáradékot. Az életjáradék élete végéig jár neki, a havonta kifizetett összeget meghatározott mechanizmus szerint valorizálja majd a biztosító. Az életjáradék megvásá- rolásával a megtakarított összeg örökölhetősége megszűnik. A programozott felhasználás A biztosított a bankban lekötött pénzhez hasonlóan egyszerre vagy részenként kérheti a nyugdíjszámláján lévő összeg készpénzben történő kifizetését. A a nyugdíjszámlán maradt pénz természetesen továbbra is kamatozik és esetleges elhalálozásakor hozzátartozói öröklik azt. A megspórolt összeg egy részén természetesen életjáradékot is lehet vásárolni, és a másik felét a biztosított által előre meghatározott módon és időpontban lehet felhasználni. Ez a változat csak akkor lehetséges, ha az első pillérből származó nyugdíj összege magasabb lesz, mint a mindenkori létminimum 1,2- szerese. A modifikált felhasználás Ezt a módszert azok esetében alkalmazzák majd, akik ugyan a kétpilléres rendszerben spóroltak nyugdíjukra, de kevesebb mint 10 évig fizették a nyugdíjbiztosítást, tehát például hosszú ideig munkanélküliek voltak. Ők a nyugdíjpénztárba befizetett összeget nem kapják meg, nem dönthetnek sorsáról, a nyugdíjbiztosító a megtakarításukat átfizeti a Szociális Biztosítónak, amely ezt hozzászámolja az első pillérből járó nyugdíjuk összegéhez. Nyugdíjkorhatár és a korkedvezményes nyugdíj A nyugdíjkorhatár egységesen 62 év lesz a nők és a férfiak számára is, az átmeneti időszak a férfiak esetében 2008-ig tart, a nők - gyermekeik számától függően - csak 2024-ben mennek egységesen 62 évesen nyugdíjba. Az erről szóló jogszabály ugyan még a parlament előtt van, de várható, hogy ezen a részén már nem változtat a kormány- párti többség. Lehetővé válik azonban a korkedvezményes nyugdíj: abban az esetben, ha a várható nyugdíj összege eléri a mindenkori létminimum 1,2-szeresét, a nyugdíjkorhatár elérése előtt is nyugdíjba vonulhatunk. A nyugdíj összege azok esetében, akik már a kétpilléres rendszerben kezdték a nyugdíjbiztosítás befizetését (mindazok, akik 2005. január 1-je után álltak először munkába illetve egyéni vállalkozóként ekkor léptek be a nyugdíjbiztosítási rendszerbe) A Szociális Biztosító által fizetett rész nagysága Ugyanúgy számolható ki, mint az egypilléres rendszer esetében, a különbség csak annyi, hogy a nyugdíj összege feleződik, mivel a Szociális Biztosítóba a kivetési alap 20 százaléka helyett csak 10 százalékot fizetünk. Havi nyugdíj összege: (POMB*R*ADH)/2 POMB - átlagos személyi bérpont R - ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona A nyugdíj összege azok esetében, akik még a jelenlegi rendszerben kezdték a nyugdíjbiztosítás befizetését: Várhatóan ők teszik majd ki a biztosítottak túlnyomó részét, várható, hogy a jelenlegi aktív korúak többsége él majd a lehetőséggel, és a kétpilléres nyugdíjbiztosítást választja. Számukra a nyugdíj két részből áll majd, mivel az új rendszerbe való belépésük két részre osztja a nyugdíjbiztosításban való részvétel időszakát. A nyugdíj összegébe természetesen beszámít a nyugdíjreformig befizetett nyugdíjjárulék is, ezért az első összeget a jelenlegi rendszerben eltöltött idő alapján számítják ki. A kiszámítása megegyezik az első pillérben alkalmazott számítással. 1. rész: a nyugdíjrendszer megváltozásáig eltelt időszak alapján járó havi nyugdíj összege - a Szociális Biztosító fizeti majd Ugyanúgy számolható ki mint az egypilléres nyugdíjrendszer esetében, csak a ledolgozott éveket csak addig az időpontig kell figyelembe venni, amikor a biztosított átlépett a kétpilléres rendszerbe. Például az, aki ezt 2005. április elsején teszi meg, számára az eddig ledolgozott évei számát veszik majd figyelembe. Ezt a részt a Szociális Biztosító folyósítja majd' 2. rész: a nyugdíjrendszer megváltozása és a nyugdíjkorhatár közt eltelt időszak alapján járó havi nyugdíj összege - a Szociális Biztosító és a nyugdíjpénztár közösen fizeti Ez megegyezik azzal a számítási móddal, amit azok esetében alkalmaztunk, akik 2005. után kapcsolódtak be a nyugdíjrendszerbe: az első pillérben a ledolgozott évek és a fizetés (POMB értéke) alapján járó nyugdíjat kettővel osztjuk. Ehhez hozzászámítjuk a nyugdíjpénztárban megspórolt összegen vásárolható életjáradékot. A nyugdíjpénztárban megtakarított összeg nagysága az Ineko „számológépe” alapján: (mai árakon, koronában) Az átlagos bruttó fizetés: a mindenkori átlagbér Jelenlegi életkor A nyugdíjaztatás éve a spórolás időtartama a megtakarított összeg 16 2049 44 3248176 30 2035 30 1362 913 40 2025 20 642 954 50 2015 10 227662 Az átlagos bruttó fizetés: a mindenkori átlagbér 1,5 szőröse - jelenleg 20 000 korona Jelenlegi életkor A nyugdíjaztatás éve a spórolás időtartama a megtakarított összeg 16 2049 44 4808195 30 2035 30 2 017486 40 2025 20 951 749 50 2015 10 337003 Az átlagos bruttó fizetés: a mindenkori átlagbér duplája Jelenlegi életkor A nyugdíjaztatás éve a spórolás időtartama a megtakarított összeg 16 2049 44 2404098 30 2035 30 1008 743 40 2025 20 475 875 50 2015 10 168 501 Nyugdíjak-nyugdíjreform 3 A nyugdíj az egypilléres rendszerben Kinek lesz kötelező a kétpilléres rendszer?- a 2005. január l.-je utáni pályakezdőknek, azaz valamennyi jelenlegi középiskolásnak és egyetemistának, hacsak nem dolgoztak a tanulmányaik idején is- azoknak a egyéni vállalkozóknak (kisiparosok, magángazdák, stb.), akiknek éves jövedelme meghaladja aa 110 ezer koronát. Ki nem választhatja a kétpilléres rendszert (tehát teljes nyugdíjjárulékát továbbra is a Szociális Biztosítóba fizeti be)?- azok, akiknek már kevesebb, mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig, tehát akik 2014. december 31-e előtt nyugdíjaskorúvá válnak Ki választhat a két- illetve egypilléres kötelező nyugdíjbiztosítási rendszer között? Mindenki, aki 2005. január 1-jén vállalkozó vagy alkalmazásban álla va-ahol - tehát kötelezően fizeti a nyugdíjbiztosítást, vagy ha munkanélköli, akkor már legalább egy munkahelye volt korábban. További feltétel, hogy 2005. január elsején még több mint 10 éve legyen hátra a nyugdíjig. Mekkora lesz a nyugdíjkorhatár? A nők és férfiak számára is egységesen 62 év lesz a törvényben megszabott nyugdíjkorhatár, ám azok, akik legalább 10 évet ledolgoztak és megfelelő összeget gyűjtöttek a nyugdíjszámlájukra, korábban is nyugdíjba mehetnek. Ki mennyi nyugdíjjárulékot fizet majd A nyugdíjjárulék egy alkalmazott után (a kivetési alap százaléka): 1. A nyugdíjak kiszámítása az új rendszerben Ez a számítás azokra vonatkozik, akik továbbra is a Szociális biztosítóba fizetik be a teljes - 20 százalékos öregségi nyugdíjjárulékot. A nyugdíjuk összege függ majd:- a ledolgozott évek számától, vagyis attól, hány évig fizették a járulékot- a keresetük összegétől 1994 óta, közvetve tehát az elvezetett nyugdíjjárulék nagyságától- nyugdíjukat továbbra is a Szociális Biztosító fizeti majd A nyugdíj összegét a következő képlet alapján lehet kiszámítani: Havi nyugdíj összege: POMB*R*ADH POMB - átlagos személyi bérpont R - ledolgozott évek száma, illetve a járulékfizetés ideje években meghatározva ADH - aktuális nyugdíjérték - értéke minden évben a nominális bérnövekedés arányában nő, értéke 2004-ben 183,58 korona (a rövidítések a szlovák kifejezések rövidítései, ahogyan a szociális biztosításról szóló törvénytervezetben szerepelnek) Átlagos személyi bérpont - POMB Ennek értéke tulajdonképpen azt adja meg, hogy az egyén éves bruttó keresete milyen arányban állt a mindenkori éves átlagkeresettel. Az értékét évente határozzák meg 1994-től kezdve, értéke az 1994 előtti időszakra nem meghatározható, mivel a Szociális Biztosító nem tartja nyilván személyekre lebontva az egyén éves befizetéseit, ezért az átlagkeresete sem meghatározható. A legmagasabb POMB figyelembe vehető értéke 3. Az ennél magasabb értékkel rendelkezőknek is csak ezt veszik figyelembe a nyugdíjuk kiszámításakor. Az éves átlagkereset* 1994-2003-ig Év Átlagkereset (korona) 1994 75528 1995 86340 1996 97848 1997 110 712 1998 120036 1999 128 736 2000 137160 2001 148 380 2002 162 132 2003 176075** * Az éves átlagkereset a statisztikai hivatal által kiszámított havi átlagkereset 12 szerese ** A 2003-as adat előrejelzésen alapul A POMB tehát tulajdonképpen az éves személyes bérpont átlaga 1994 óta. Mmd az éves, műid az átlagos személyi bérpontot 4 tizedes értékre kerekítik fel. Példa: POMB=l Annak a 2004-ben nyugdíjjogosulttá váló egyénnek a nyugdíját, akinek éves bruttó keresete 2004-től műiden évben megegyezett áz országos átlagkereset értékével - a személyi bérpontja tehát minden évben 1 -, vagyis esetében a POMB=(10*1)/10=1 Ha 18 éves korától dolgozott, azaz 42 beszámítható éve van, akkor a havi nyugdíja a képlet alapján: POMB*R*ADH=l*42*183,58=7710,36 korona. POMB=0,5 Ez arra vonatkozik, akinek az éves személyi bérpontjai alapján az átlag 0,5-re jön ki. Egyszerűsítve elmondható, hogy ő minden évben az nemzetgazdaságban mért átlagkereset feléért dolgozott. Havi nyugdíjának összege 42 ledolgozott év után: POMB*R*ADH=0,5*42*183,58=3855,18 korona lesz. Korlátozás a törvénytervezetben A parlament előtt lévő szociális biztosításról szóló törvénytervezet átmeneti időre korlátozást vezet be a POMB kiszámítását illetően. Az első hét évben - 2004-2010-ig - csökkentett értékű POMB alapján számítják az átlagosnál magasabb keresetűek nyugdíját. Akinél a átlagos személyi bérpont 1,25-nél magasabbra jön ki, annak az említett 7 évben nem számítják be teljes értékén a POMB-t, hanem az 1,25 százalék fölé eső érték bizonyos százalékát veszik figyelembe. A figyelembe vehető százalék értéke évente a következő táblázat alapján nő majd. Hogyan változik a POMB értéke 2004-2010 közötti időszakban: Év A beszámítha tó százalék 2004 30 2005 40 2006 50 2007 60 2008 70 2009 80 2010 90 2011 100 Miként működik majd ez a gyakorlatban? Az az egyén, aki például 2009-ben éri el a nyugdíjkorhatárt, és az ádagos személyi bérpontja 2,5, a havi nyugdíja kiszámításánál csökkentett értékű POMB-t vesznek figyelembe. Ennek értékét a következő képlet alapján számíthatjuk ki: (POMB-1,25)*0,8 + 1,25 = (2,5I, 25)*0,8+1,25=2,25 Nyugdíja tehát 42 ledolgozott év esetén 2,25*42*ADH lesz, ahol az ADH a 2009-ben érvényes aktuális nyugdíjérték lesz. Ha figyelembe vesszük, hogy 1994-től 2004-ig évente átlagosan II, 85 százalékkal nőtt az átlagbér nominális értéke és ha ez így folytatódik 2009-ig, akkor 2009- ben az ADH értéke mintegy 320 korona lesz. Esetünkben a havi nyugdíj összegé 2,25*42*320=30240 korona lesz. A fenti példa azonban nagy részben - az ADH kiszámításának tekintetében - csak feltételezéseken alapszik. Az azonban létszik belőle, hogy a nyugdíj maximális összege megszűnik, ugyan bizonyos mértékben korlátozni fogja a nagyon magas nyugdíjakat a POMB legfelső - 3-as értéke, a nyugdíjak tehát sokkal jobban követik majd az egyén élete során elért fizetésének ösz- szegét. Reálisabb nyugdíjszámítási módszer található az INEKO-Középeurópai Intézet a Gazdasági és Szociális Reformokért honlapján ( www.ineko.sk ), ahol az átlagkereset és a várható 1. Biztosítás alkalmazott munkaadó összesen egyéni vállalkozó Öregségi 4 16 20 20 rokkantsági 3 3 6 6 Tartalékalap 0 2,5 2,5 2,5 Összesen 7 21,5 28,5 28,5 i
