Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
Nyugdíjak-nyugdíjreform A nyugdíj összege a ledolgozott évek és a nyugdíjkorhatár elérésének ideje függvényében az Ineko számítása szerint (mai árakon, koronában): 1. 44 ledolgozott év, kereset megegyezik az átlagbérrel (POMB=1,0) Jelenlegi életkor A nyugdíjaztatás éve a nyugdíj összege 55 2010 10221 50 2015 12 435 40 2025 18407 30 2035 27247 2. 44 ledolgozott év, kereset az Jelenlegi életkor átlagbér fele (POMB=0,5) A nyugdíjaztatás éve a nyugdíj összege 55 2010 5110 50 2015 6 217 40 2025 9203 30 2055 13 623 3. 44 ledolgozott év, kereset az Jelenlegi életkor átlagbér duplája (POMB=2,0) A nyugdíjaztatás éve a nyugdíj összege 55 2010 19675 50 2015 24 870 40 2025 36814 30 2035 54493 Változások a rokkantnyugdíjak kifizetésében- a jelenlegi nyugdíjakat átszámítják majd az új rendszer szerint- három alapvető rokkantsági kategória lép életbe: 0-33 százalékos rokkantság - nem jár nyugdíj, 33-66 százalékos rokkantság - a nyugdíj ösz- szege nem változik - a nyugdíjjal párhuzamosan dolgozhatnak 66-100 százalékos rokkantság - a nyugdíjak összegét átszámolják - ha az illető nyugdíjas dolgozik, akkora nyugdíjat kap csak, mint a 66 százalékosnál kisebb rokkantsági szintű nyugdíjas Az öregségi nyugdíj minimális összege 2003. július 1. után, figyelembe véve a tervezett 5 százalékos nyugdíjemelést (Sk) A ledolgozott évek száma a nyugdíjkorhatár betöltésekor PMZ 35 36 37 38 39 40 41 42 8125 • 6517 6603 6690 6776 6862 6949 7035 7121 9286 6672 6761 6850 6939 7028 7117 7206 7295 10446 6768 6859 6949 7040 7130 7221 7311 7402 11 607 6 768 6 859 6 949 7040 7130 7 221 7 311 7 402 12 768 6 768 6859 6949 7040 7130 7221 7311 7402 13 928 6 768 6 859 6 949 7 040 7130 7 221 7 311 7402 15 089 6 768 6859 6949 7040 7130 7221 7311 7402 16 250 6 768 6859 6 949 7040 7130 7 221 7311 7402 PMZ - az egyén átlagkeresetének összege 1994-től 2003-ig, figyelembe véve az éves nominálbér-emelkedést a szürke háttér a nyugdíjak összege mögött azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába tartozónak (a ledolgozott évek és az ádagkeresete alapján) a refor egkezdése eltt megéri idén nyugdíjba vonulni, az új számítási módszer alapján ugyanis a feltüntetett összegnél alacsonyabb nyugdíjat kapna, forrás: MPSVR SR Az öregségi nyugdíjak minimális összege 2004. január 1-je után az átlagos személyi bérpont és a ledolgozott évek alapján (Sk) A ledolgozott évek száma a nyugdíjkorhatár betöltéséig POMB 35 36 37 38 39 40 41 42 0,7(8 125) 4498 4626 4755 4883 5 012 5 140 5 269 5 397 0,8 (9 286) 5 140 5 287 5 434 5 581 5 728 5 875 6021 6168 0,9(10 446) 5 783 5 948 6 311 6 278 6 444 6 609 6 774 6 939 1 (11 607) 6 425 6 609 6 792 6 976 7160 7343 11 7527 if 7 710 1,1 (12768) 7 063'Ml 1 7270 ... —■ 7674 7876 8078 8279 8481 1,2(13928) * 7710 7931 8151 8371 8592 Ü 8812 9032 i1 9252 1,3(15089) 8353 8592 8830 9069 9308 ,9.546 ■ 1 9785 , # 10023 1,4(16250) 8995 9252 9509 9766 lOGZi 10280' i ■ 10537 M 10795 a szürke háttér a nyugdíjak összege mögött azt jelenti, hogy az ebbe a kategóriába tartozónak (a ledolgozott évek és az átlagkeresete alapján) megéri várni egy évet a nyugdíjba vonulással, az új számítási módszer alapján ugyanis a feltüntetett összegnél magasabb nyugdíjat kap majd forrás: MPSVR SR 5 Nyugdíjak-nyugdíjreform Elkészült a nyugdíj spórolást szabályozó törvény tervezete 2005. januárjától válik lehetővé a nyugdíjta- karékosság, vagyis gyakorlatilag ettől az időponttól választhatnak a biztosítottak az egy pil- léres, felosztó-kirovó és a kétpilléres, fele részben nyugdíjspóroláson alapuló nyugdíjrendszer között. Az új nyugdíjrendszer második pillérét szabályozó törvényt kedden mutatta be a Ľudovít Kaník, munka-, szociális és családügyi miniszter, hátra van még a véleményezési eljárás, augusztus végén dönt róla a kormány, és szeptemberben kerülhet a parlament elé. Gyors parlamenti elfogadása esetén már 2004. január 1-jén életbe léphet. Az érintettek azonban csak 2005. január 1-je és 2006 június 30-a között dönthetik el, maradnak-e az egypilléres rendszerben, azaz továbbra is a Szociális Biztosítóba fizetik be a kivetési alap 20 százalékát kitevő öregségi nyugdíjjárulékot, vagy megosztják azt a Szociális Biztosító és az újonnan létrejövő magán-nyugdíjpénztárak között. Aki a kétpilléres rendszert választja, az a járulék felét a nyugdíj- pénztárban vezetett számlájára fizeti be. Ľudovít Kaník szerint az új rendszerben akár a bruttó bér 53-58 százalékát is elérheti majd a nyugdíjak értéke, szemben a jelenlegi 42 százalékkal. Az egypilléres rendszerben maradók esetében ez az érték 46 százalék körüli lesz. Kinek lesz kötelező A jogszabály két korcsoport számára kötelezően meghatározza, melyik rendszert választhatják: a kétpilléres, kombinált rendszerbe kerülnek:- a 2005. január 1-je utáni pályakezdők- azon egyéni vállalkozók, akiknek éves jövedelme meghaladja a 110 ezer koronát maradnak az egypilléres rendszerben:- azok, akiknek kevesebb mint 10 évük van hátra a nyugdíjkorhatárig, vagyis akik 2014. december 31-e előtt érik el a nyugdíjkorhatárt Az állam, mint járulékfizető Nem számíthatnak magas nyugdíjra a hosszú ideig szociális segélyen élők, mivel az állam nem fizeti majd nyugdíjbiztosításukat. A járulékfizetést az állami költségvetés csak három esetben vállalja át magára: a bruttó átlagkereset 70 százaléka alapján kiszámított biztosítási járulékot fizeti- az anyaságin lévő nők helyett- a kötelező katonai szolgálatukat töltők helyett- a civilszolgálatot töltők helyett A magán-nyugdíjpénztárak A jogszabály egy évet hagy a nyugdíjpénztárak megalakulására. Az állam nem korlátozza számukat, de az alapítóknak legalább 300 millió koronás, készpénzben lefizetett alaptőkével kell rendelkezniük. A pénztárak létrejöttét a pénzpiaci felügyelőség (Úrad pre finančný trh - ÚFT) engedélyezi majd, idővel ez az engedélyezési jog átszáll a Szlovák Nemzeti Bankra. Egy társaság nem lehet résztulajdonos sem közvetve sem közvetlenül egynél több nyugdíjpénztárban. Egy adott nyugdíjpénztár legalább 51 százalékos tulajdonrészének a pénzpiac hazai vagy külföldi szereplőinek - azaz bankoknak, biztosítóknak, stb. - tulajdonában kell lennie. A pénztár alapítóinak igazolniuk kell az alaptőke eredetét, az alapítóknak maguknak és a pénztár menedzsmentjének jó ajánlólevelekkel kell rendelkezniük, a minisztérium megfogalmazása alapján „megbízhatónak“ kell lenniük. Valamennyi pénztárnak szerződést kell kötnie egy bankkal, mivel a befizetett összegeket tulajdonképpen a velük szerződéses viszonyban álló bankban helyezik el. Ugyancsak szerződést kell kötniük egy életbiztosítóval, mely a leendő a rokkantnyugdíjak és a hagyatéki nyugdíjak kifizetéséért lesz felelős. A nyugdíjalapok Egy pénztár három, különböző befektetési stratégiával rendelkező nyugdíjalapot hozhat létre: • a növekedési alap a befizetések 80 %-át részvényekbe, 20 %-át kötvényekbe fektetheti • a kiegyensúlyozott alap a befizetések 50 %-át részvényekbe, 50 %-át kötvényekbe fektetheti • a konzervatív alap a befizetések 100 %-át csak kötvényekben tarthatja. A legnagyobb hozamot várhatóan a növekedési alap biztosítja majd, viszont ennél a részvény- piac ingadozásai miatt meglehetősen nagy ingadozások fordulhatnak elő, ezért a törvény korlátozza a biztosítottak számára ezt a befektetési lehetőséget: nyugdíj előtt 7 évvel kötelezően átkerülnek a kiegyensúlyozott alapba, 5 évvel pedig a konzervatív alapba. Ez az intézkedés a megtakarítás értékállóságát igyekszik biztosítani a nyugdíj előtti időszakban, mivel a részvények esetén fennállhat annak veszélye, hogy rövid távon nagyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kiküszöbölni. Biztonság A leghatékonyabb felügyeletet mindenképpen a pénzpiaci felügyelet biztosítja majd, mely on-line ellenőrzést végez, tehát percre pontos tudomása lesz a nyugdíjpénztár befektetéseiről, ellenőrizni tudja, nem szegték-e meg az egyes alapokra vonatkozó megszorításokat, illetve azt, milyen hozammal dolgozik a pénztár. A pénztár és az egyes alapok működését ellenőrzi majd a pénz kezelését végző bank, független könyvvizsgáló cégek és természetesen a nyilvánosság, mely megvonhatja bizalmát az adott pénztártól. További biztonsági garancia, hogy az alapokon elhelyezett pénz nem válik a pénztár tulajdonává, a vagyoni felelősséget a bank viseli majd. Az állampolgárok befizetéseiért az állam is garanciát vállal, tehát a legrosszabb esetben az állami költség- vetés téríti a károsultak követeléseit. Természetesen ezt az eshetőséget a minisztérium teljesen kizárja. Ha tehát egy nyugdíjpénztár csődbe jut, az alapokon elhelyezett pénz nem kerül veszélybe, a kezelésüket egy másik nyugdíjpénztár veheti át. Működési költségek * • A jogszabálytervezet korlátozza a pénztárak működési költségeit is. A megengedett értékeket az egyes alapokhoz kötik: • a növekedési alap esetében 0,6 % • a kiegyensúlyozott alap esetében 0,5 % • a konzervatív alap esetében 0,4 % A kombinált rendszer előnyei az egypilléres rendszerrel szemben- a nyugdíjpénztárban megtakarított összeg örökölhető- nyugdíj összege a minisztérium számításai szerint magasabb lesz a kombinált rendszerben- a nyugdíjas egy bizonyos megtakarított összeg felett maga döntheti el, mikor megy nyugdíjba- a nyugdíjas dönthet arról, hogy egy összegben vagy életjáradékként kéri a nyugdíjat A nyugdíjjárulék megoszlása egy alkalmazott illetve vállalkozó után (a kivetési alap százaléka) a kombinált rendszerben: Biztosítás alkalmazott munkaadó összesen egyéni vállalkozó Szociális biztosító Öregségi 7 3 10 10 Tartalékalap 0 3,5 3,5 2,5 Nyugdíjpénztár Öregségi 0 10 10 10 Rokkantsági és hagyatéki 0 5 5 6 Összesen 7 21,5 28,5 28».
