Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
Nyugdíjak-nyugdíjreform 2 A nyugdíjrendszer három pillére A szociális minisztérium elképzelése szerint az átalakított nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik majd: a felosztó-kirovó és a tőkefedezeti elven működő pillérek képezik majd a nyugdíjrendszer kötelező részét. A harmadik pillér a mai kiegészítő nyugdíjbiztosítási rendszerhez hasonló elven működik majd, mindenki maga döntheti majd el, részt akar-e venni benne. Első pillér Ez a jelenlegi nyugdíjfolyósítási rendszer korszerűsített változata lesz, amely továbbra a felosztókirovó elv alapján működik, vagyis a befizetett nyugdíjjárulékból a jelenlegi nyugdíjak egy részét fizetné belőle az állam. A minisztérium tervei és a parlamentben lévő törvényjavaslat szerint az első pillérnek legalább 50 százalékos szerep jut majd, tehát a nyugdíjbefizetések felét - a bruttó fizetés 10 százalékát - továbbra is rögtön újraosztja majd állam. A második pillér létrehozásával jelentős - különböző becslések szerint 200-500 milliárd korona - deficit keletkezik a jelenlegi nyugdíjkifizetések során - mivel a befizetett járulékok másik felét saját számláján helyezi majd el a kiválasztott nyugdíjpénztár azok esetében, akik a tisztán felosztó-kirovó rendszer helyett a kétpilléres rendszert választják majd. A hiány nagysága attól függ, hogy hányán döntenek majd a kétpilléres rendszer mellett. Az biztos, hogy az 55 éven felüliek csak az egy- pilléres, a pályakezdők pedig csak a kétpilléres rendszert választhatják. A keletkező hiányt privatizációs bevételekből igyekszik majd fedezni a kormány. Jelenleg erre a célra 65 milliárd korona áll a rendelkezésére, mely a számítások szerint mintegy 10 évig lesz elegendő. Az új rendszerben az első pillérbe befolyó pénzt úgynevezett virtuális számlán tartja majd a Szociális Biztosító, mely a felosztó-kirovó pillért működteti majd. Mindenki pontos, éves kimutatást kap majd az általa és - alkalmazottak esetében - a munkaadója által befizetett összegről. Ez egyrészt arra szolgál majd, hogy a biztosított tisztában legyen vele, mekkora összeget fizetett be eddig szerepel a számláján, és ez alapján mekkora nyugdíjra számíthat, másrészt pedig ellenőrizni tudja azt is, hogy a munkaadója rendesen teljesíti-e kötelezettségét, fizeti-e a nyugdíjjárulékot. A leendő nyugdíj összege ugyanis a valóban befizetett járulék nagyságától függ majd, a biztosító csak azt veszi figyelembe, ami megérkezett a számlájára. Ez újabb különbség a jelenlegi rendszerrel szemben, mivel ma a nyugdíj összegét nem befolyásolja az, ha a munkaadó tartozik a nyugdíj- biztosítónak. A Szociális Biztosító jelenlegi tartozásai mintegy 60 milliárd koronát tesznek ki, melyből mintegy 20 milliárd az évek során be nem fizetettjárulék, a többi pedig az erre az összeghez kapcsolódó késedelmi kamat és büntetés. Az évente egyszer megküldött nyugdíjszámla-kivonat alapján tehát mindenki ellenőrizheti számlája állását. A számlakivonatokat fokozatosan kezdi küldeni a biztosító, 2005-ben az 1960 előtt, 2006-ban az 1970 előtt születettek, 2007-ben pedig már nyugdíjrendszer valamennyi résztvevője megkapja a kimutatást. Második pillér A második pillér az úgynevezett tőkefedezeti elven alapszik majd, vagyis az aktív munkavállaló befizetését egy számlán helyezik el, és a nyugdíjpénztár - a pénz kezelője - befektetései révén próbálja kamatoztatni azt. Ez a pillér is kötelező befizetéseken alapszik majd, a tervek szerint a nyugdíjjáruléknak a tőkefedezeti elven alapuló pillérrel azonos részét kapja, vagyis a bruttó bér 10 százalékát kell ide befizetni. A lakosság nagy része választhat, él-e a tőkefedezeti elven működő pillér adta lehetőséggel, vagyis eldöntheti, hogy a nyugdíjjáruléka egészét továbbra is a Szociális Biztosítóba fizeti be, vagy felét a kiválasztott nyugdíjpénztár valamelyik alapján keresztül kamatoztatja. Ez a választási lehetőségük már nem lesz meg azoknak, akiknek 2005- ben már kevesebb mint 10 év lesz hátra a nyugdíjig. Nekik kötelezően a Szociális Biztosítóba kell elvezetniük teljes nyugdíjjárulékukat. Nem választhatnak a pálykezdők sem, ők azonban kötelezően a kétpilléres rendszerben kezdik meg a nyügdíjtakarékosságot, vagyis nyugdíjjárulékuk felét a Szociális Biztosítóba, másik felét a kiválasztott magán-nyugdíjpénztárba fizetik majd be. Minden nyugdíjpénztár nyugdíjalapokon keresztül kezeli a befizetett járulékot, a mai befektetési alapokhoz hasonlóan részvényekbe és állampapírokba, kötvényekbe fektethetik a vagyont, törekedve a minél nagyobb éves hozam biztosítására. Ha az ügyfél, vagyis a biztosított elégedetlen az elért éves hozammal, nyugdíjpénztárt válthat. A készülő nyugdíjtaka- rékosságról’szóló törvény alapján várható, hogy egy nyugdíjpénztár legfeljebb csak 3 nyugdíjalapot hozhat létre, melyek különböző befektetési kockázattal dolgoznak majd. A kockázat természetesen csak a hozamra vonatkozik majd, ugyanis megtörténhet, hogy egyes években az adott nyugdíjalap veszteséges lesz, vagyis a befektetett pénz veszít értékéből. A fiatalabbaknak érdemesebb lesz a nagyobb kockázatot vállaló alapokat választani, hiszen több év átlagát tekintve ezek nagyobb hozamot biztosíthatnak. A nyugdíjalapok várhatóan a nagyobb befektetési kockázattal működő alapjaikat a fiatalabb klienseiknek tartják fenn, akik az életkor emelkedésével folyamatosan térhetnek át a kisebb, de biztosabb hozamot nyújtó alapokba. A nyugdíjalapokba befizetett járulékokért 100 százalékos garanciát vállal az állam, tehát nem fordulhat elő, hogy a nyugdíjpénztár csődje esetén az ügyfelek elvesztik az életük folyamán befizetett összeget. További biztosítékot jelent az is, hogy a nyugdíj- pénztárak nem válnak az általuk kezelt pénz tulajdonosává, csak kezelői lesznek annak, vagyis csőd esetén a csődbiztos nem nyúlhat az alapokba befizetett összeghez. Harmadik pillér Ennek alapját a magán-nyugdíjpénztárak és a kereskedelmi jellegű biztosítások képezik. A harmadik pillér már nem kötelező, mindössze az érintett anyagi helyzetétől, időskori igényeitől függ. Részben már ma is működik a rendszer, ugyanis a járulékos nyugdíjbiztosítás, a különböző kiegészítő biztosítások a harmadik pillér alapját biztosítják. A felnőtt lakosság 70 százaléka egyetért a nyugdíjreformmal A Markant közvélemény-kutató ügynökség 2003. július 5-7. között végzett reprezentatív felmérést végzett a 18 évesnél idősebb lakosok között. A nyugdíjreformmal kapcsolatos kérdésekre 835-en válaszoltak, akik arányosan képviseltél a lakosságot kor, nem, műveltség és regionális megosztás szerint. Az alábbiakban néhány kérdésre adott válaszok arányát olvashatják. 1. Jónak tartja a jelenlegi nyugdíjrendszert? Határozottan jobb 5,3 Inkább jó, mint rossz 14,7 Inkább rossz, mint jó 33,3 Határozottan rossz 37,8 Nem tudom 8,9 2.Úgy gondolja, hogy a jelenlegi rendszert megkell változtatni? Határozott igen 37,7 Inkább igen, mint nem 32,3 Inkább nem, mint igen 11,6 Határozott nem 7,9 Nem tudom 10,5 Az új nyugdíjrendszerben nyugdíjjáruléka egy részét, melyet eddig a Szociális Biztosító kezelt, saját nyugdíjszámlára lehet majd befizetni. Egyetért ezzel a lehetőséggel? Határozott igen 49 Inkább igen, mint nem 21,8 Inkább nem, mint igen 7,9 Határozott nem 8,7 Nem tudom 12,6 A nyugdíjszámlára befizetett összeget a nyugdíjpénztárak befektetik, biztosítva ezzel az értéknövekedésüket. Egyetért azzal, hogy a nyugdíjalaptól és a Szociális Biztosítótól együttesen kapott nyugdíj összege nagyobb lesz, mint a jelenlegi rendszer alapján folyósított nyugdíj? Határozott igen 12,7 Inkább igen, mint nem 32,6 Inkább nem, mint igen 15,6 Határozott nem 10,1 Nem tudom 29,1 Nyugdíjak A 2003 december 31-ig érvényes rendszer A jelenlegi rendszer a jövőre életbe lépő, egypilléres rendszerhez hasonlít, de ma még teljesen más módszer alapján számolják ki a nyugdíjak összegét. Az alacsonyabb keresetűek (11 ezer korona bruttó kereset alatt) várhatóan veszítenek az új rendszerrel, ezért ha tehetik, megéri számukra idén nyugdíjba vonulni. Mi határozza meg a nyugdíj nagyságát Döntő a ledolgozott évek száma Nem számít be a ledolgozott évek közé:- a néhány napig tartó idénymunka- a megegyezés alapján végzett munka- a havi 120 koronánál alacsonyabb fizetségért végzett munka- az távúton végzett egyetemi tanulmányok Beszámít a ledolgozott évek számába- a nappali szakon végzett egyetemi tanulmányok- a katonai szolgálat- ellenállási tevékenység, fogság politikai okokból- a munkanélküli segély folyósításának ideje- a gyes ideje - a gyermek 6 éves koráig- a fogyatékos gyermek gondozásának ideje, ha nem adták bentlakásos intézetbe- az az idő, ami alatt az egyéni vállalkozó nyugdíjbiztosítást fizet Az alacsony nyugdíjakat a Szociális Biztosító kiegészítheti Ha a nyugdíj összege egyedülálló személy esetében nem éri el a létminimum 1,1-szeresét, azaz 4631 koronát, két személy esetében pedig az együttes összeg a 7865 koronát, kérvényezhető a nyugdíj emelése. Be kell azonban bizonyítani, hogy a nyugdíjasnak nincs semmilyen lehetősége kiegészíteni a nyugdíját. Az öregségi és a rokkantnyugdíjasok esetében erre a bizonyításra nincs szükség, a biztosító automatikusan felemeli a nyugdíj összegét a létminimum 1,1 szeresére. Kapható két nyugdíj egy időben? Igen, de kivételt képez két, saját jogon járó nyugdíj (például az öregségi és a rokkantnyugdíj). Ebben az esetben csak a magasabb összegű nyugdíj jár. Az öregségi és az özvegyi nyugdíj esetében az alacsonyabb összegű nyugdíjat megfelezik, és úgy számolják hozzá a magasabb összegű nyugdíjhoz. A végösszeg azonban nem lehet magasabb 9219 koronánál. Ugyanez vonatkozik két, nem saját jogon járó nyugdíj esetében is (például özvegyi és árvasági), ebben az esetben is az alacsonyabb nyugdíjat felezik. A nyugdíjak néhány fajtája Öregségi nyugdíj A férfiak esetében a nyugdíjkorhatár jelenleg 60 év. A nyugdíjjogosultság feltétele azonban még 25 ledolgozott év is. A jelenlegi szabályozás ez alól a következő kivételeket ismeri:- 55 év a nyugdíjkorhatár legalább 15 év bányában vagy 10 év uránbányában való ledolgozása esetén- 55 év a nyugdíjkorhatár legalább 20 év föld alatti építkezésen, hajón, repülőn, kohászatban, vegyiparban, búvárként vagy radioaktív környezetben való ledolgozása után- 58 év a nyugdíjkorhatár legalább 20 év felszíni bányában, kőfejtőben, tűzálló és kerámiai anyagok gyártásában vagy üvegmegmunkálóként való ledolgozása után A nők esetében a nyugdíjkorhatár jelenleg 57 év, ugyancsak feltétel a 25 ledolgozott év. Alacsonyabb a nyugdíjkorhatár a családos nők esetében:- 53 év, ha 5 vagy annál több gyermeket nevelt fel- 54 év, ha 3 vagy 4 gyermeket nevelt fel- 55 év, ha 2 gyermeket nevelt fel- 56 év, ha legalább egy gyermeket nevelt fel. A jogszabály nem tesz különbséget saját, örökbefogadott vagy nevelőszülőként felnevelt gyermek között, valamennyi esetben érvényes a nyugdíjkorhatár csökkenése. A nyugdíj összegének kiszámítása: A nyugdíj kiszámításánál a nyugdíjkorhatár letöltése előtti tíz évben ledolgozott legjobb öt évet veszik figyelembe. Ezen 5 év alapján kiszámolják az átlagjövedelmet, a nyugdíj összegébe azonban csak legfeljebb tízezer koronát lehet beszámítani. Az öregségi nyugdíj összege A nyugdíj összege 50-60 százaléka a havi átlagkeresetnek, melyet fenti módszer szerint számítanak ki. A legalacsonyabb nyugdíj 550 korona, a legmagasabb 9219 korona. A legalacsonyabb nyugdíjat törvény határozza meg, várható, hogy még ebben az évben 2437 koronára emelik. Az öregségi nyugdíj átlagos értéke jelenleg 6118 korona. Az öregségi nyugdíj éves emelését eddig a parlament határozta meg minden évben, 2004-től azonban már automatikusan emelkedik a nyugdíjak összege: minden év július 1-jétől az átlagbér és az infláció arányában. Ha például jövőre az átlagbérek nominálértéke 10 százalékot nő, az infláció pedig 8 százalékos lesz, akkor a nyugdíjak 9 százalékkal emelkednek. Arányos öregségi nyugdíj Azok kapják, akik nem dolgozták le a rendes öregségi nyugdíjhoz szükséges 25 évet. A férfinak ehhez a nyugdíjhoz legalább 10 ledolgozott évet kell felmutatnia, a nyugdíjkorhatár 65 és, a nőnek 20 évet kellett ledolgoznia és a nyugdíjkorhatár 60 év. A legalacsonyabb összeg ebben az esetben is 550 korona (emelés után 2437) a legmagasabb pedig 9219 korona. Az átlagos összege 3218 korona. Rokkantnyugdíj Erre a nyugdíjfajtára akkor keletkezik jogigény, ha az egyén betegség miatt legalább egy éve nem dolgozik, és még nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A megítéléséhez szükséges bizonyos munkában töltött idő: 20 éves korig kevesebb mint egy év, 20-22 éves kor között 1 év, 22-24 éves kor között 2 év, 24-26 éves kor között 3 év, 26-28 éves kor között 4 év, 28 éves kor felett 5 év. Az átlagnyugdíj összege 5646 korona. A diákoknak jár a rokkantnyugdíj abban az esetben is, ha legalább egy napot dolgoztak, 16 éves kor felett munkának számít a tanulás is. Özvegyi nyugdíj A nőknek jár az özvegyi nyugdíj a férje után, ha az elhalálozott férfi nyugdíjas volt, vagy teljesítette a nyugdíj odaítélésének feltételeit vagy munkahelyi balesetben halt meg- az özvegyi nyugdíj egy évig-jár, hosszabb ideig csak akkor, ha a nő rokkant, fiatalkorú gyermeket nevel, legalább 3 gyermeket felnevelt, elmúlt 45 éves és felnevelt 2 gyereket vagy 50 éves elmúlt. Ha a nő a későbbiekben teljesít a felsoroltak közül valamelyik feltételt, újra jogosulttá válik az özvegyi nyugdíjra.- az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha a nő újra férjhez megy Az özvegyi nyugdíj összege a 60 százaléka annak a nyugdíjnak, amire a férj jogosult volt , az elhunytakon A nyugdíj átlagos összege 4069 korona. A férfiak özvegyi nyugdíja A férfi csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha legalább egy kiskorú gyermeket nevel. Ha a gyermek felnő, a jogigény megszűnik, vagy az özvegy újra megnősül. A nyugdíj ösz- szege 2356 korona. A parlament előtt lévő szociális biztosításról szóló jogszabály azonos feltételeket teremt a férfi és nő özvegyek számára is: a férfiak is a nőkkel megegyező jogokat kapnak majd.
