Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)
2003-07-18 / 164. szám, péntek
) Nyugdíjak-nyugdíjreform A nyugdíjkorhatár egységesen 62 év lesz 2004-től fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár mind a férfiak, mind a nők számára. A férfiak esetében az átmeneti időszak 2008-ig tart, vagyis az 1946-ban születettek mennek először 62 évesen nyugdíjba. A nők számára az átmenet hosszabb, a 62 éves korhatár csak 2024-től lesz érvényes valamennyiük számára. A tervezett nyugdíjkorhatár az átmeneti időszakban a nők számára Öt- vagy többgyermekes nő A születés éve 1951 élőn 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 és később Nyugdíjkorhatár 53 év 53 és 9 hónap 54 év és 6 hónap 55 év és 3 hónap 56 év 56 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap 59 év 59 év és 9 hónap 60 év és 6 hónap 61 év és 3 hónap 62 év Három- vagy négygyermekes nő A születés éve 1950 előtt 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960 és később Nyugdíjkorhatár 54 év 54 év és 9 hónap 55 év és 6 hónap 56 év és 3 hónap 57 év 57 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 59 ev és 3 hónap 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év Kétgyermekes nő A születés éve 1949 előtt 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1962 és később Nyugdíjkorhatár 55 év 55 év és 9 hónap 56 év és 6 hónap 57 év és 3 hónap 58 év 58 eves 9 hónap 60 eves 6 hónap 61 év és 3 hónap 62 év Egygyermekes nő A születés éve 1948 előtt 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 és később Nyugdíjkorhatár 56 év 56 év és 9 hónap 57 év és 6 hónap 58 év és 3 hónap 59 év és 6 hónap 60 év és 3 hónap Gyermektelen nő: A születés éve 1947 előtt 1947 1948 1949 1950 1951 1952 és később Nyugdíjkorhatár ,57 év 57 év és 9 hónap 58 év és 6 hónap 59 év és 3 hónap 61 év 61 év és 9 hónap 62 év A születés éve Nyugdíjkorhatár A tervezett nyugdíjkorhatár az átmeneti időszakban a férfiak számára 1944 előtt 1944 1945 1946 és később 60 év 60 év és 9 hónap 61 év és 6 hónap 62 év A mellékletet készítette: Lajos P. János Nyugdíjreform: a szükséges jó A nyugdíjreform 2004. január elsejétől megkezdődik, ez már szinte tényként kezelhető. A szociális biztosításról szóló törvény a parlament előtt van, Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter szerint a nyugdíj-takarékosságról szóló második jogszabály is a törvény hozás előtt lesz szeptember vége felé. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége is helyesli a reformot, melyet a szakemberek többsége elkerülhetetlennek tart, szerintük ugyanis a jelenlegi rendszer éveken belül összeomolhat. Mi a jelenlegi rendszer legnagyobb hibája? A nyugdíjasok a életjáradékát a lakosság gazdaságilag aktív, kereső rétege biztosítja. A gond az, hpgy a gazdaságilag aktív lakosság száma csökken, míg a nyugdíjasok száma nő, azaz egyre kevesebb ember egyre több nyugdíjat fizet a nyugdíjjárulékából. Ha azt akarnánk elérni, hogy a nyugdíjak összege is emelkedjen, akkor emelni kellene a nyugdíjjárulék összegét, ami jelentősen megterhelné a munkaerőpiacot, csökkentené a fizetések reálértékét és drágábbá tenné a szlovákiai munkaerőt. Ezt a jelen gazdasági helyzetben, amikor a munkanélküliség még mindig 15 százalék körül mozog, nem lehet megengedni. További lehetőség a nyugdíjkorhatár emelése, ám ez erős társadalmi ellenállásba ütközne. A másik negatív tendencia, a lakosság számának csökkenése, ami ugyancsak a nyugdíjreformot indokolja. Szlovákia lakosainak száma az optimális előrejelzések szerint is csökkenni fog 2020-tól, addig is csak a migrációnak köszönhetően lesz pozitív az éves létszámváltozás. A természetes népszaporulat már ebben az évtizedben negatív előjelű lesz, vagyis többen halnak meg, mint ahányan születnek. Egyes előrejelzések azt mutatják, hogy Szlovákia lakossága 2100-ra már csak 4 millió fő körül mozog majd. Ez azt jelenti, hogy a népességcsökkenés mellett tovább öregszik az ország, míg ma 1 hatvanöt év feletti lakosra 2 tizenhét évnél fiatalabb jut, addig 2050-re ez az arány megfordul: 1 tizenhét évesnél fiatalabb állampolgárra jut majd két hatvanöt évesnél idősebb. Mindez azt jelenti, hogy csökkenteni kell a nyugdíjrendszer függőségét a befizetők számától, csak így lehet elérni, hogy a nyugdíjak reálértéke ne csökkenjen. A jelenlegi rendszer hibája a túlzott szolidaritás is. Ez az egyik oldalon mindenkinek egyfajta középszintű nyugdíjat biztosít, másfelől azonban nincs tekintettel arra, hogy élete során ki menynyit nyugdíjjárulékot fizetett be. A nyugdíjak alsó és felső értéke között csak néhány ezer koronás különbség van, a felső érték pedig 9219 korona, az átlagnyugdíj pedig 6118 korona. A szakértők szerint a nyugdíjreform jelenlegi tervezete nagyrészt kiküszöböli a mai rendszer hibáit, és egy hosszútávon finanszírozható modellt ígér. Az új nyugdíjrendszernek is lesznek vesztesei: az aktív koruk nagy részében a minimálbérért dolgozók nyugdíja nem lesz sokkal magasabb a szociális segély összegénél. Előnyös lesz az új rendszer a mindenkori átlagbérrel egyenlő vagy annál magasabb fizetésért dolgozók számára, ők az új rendszerrel jobban járnak majd. Az áttérésnek ára is lesz: óvatos számítások szerint is mintegy 200 milliárd koronába kerül a teljes átállás, egyes elemzők szerint azonban akár 1000 milliárd koronát is felemészthet a az új rendszer bevezetése. Ebből jelenleg 65 milliárd korona áll a rendelkezésre, melyet a Szlovák Gázművek privatizációjából tett félre a kormány. Az új rendszernek lesz egy kedvező gazdasági mellékhatása is: óriási tőkefelhalmozás várható - évente több 10 milliárd koronát kell majd elhelyezniük a nyugdíjbiztosítóknak úgy, hogy a befektetéseik legalább az inflációt meghaladó mértékben kamatozzanak. Ez jelentős mennyiségű olcsó, hosszúlejáratú kölcsönt jelent a szlovák gazdaság számára, ami elősegítheti annak további gyors növekedését.
