Új Szó, 2003. július (56. évfolyam, 150-175. szám)

2003-07-10 / 157. szám, csütörtök

■vnaasr/UbiMb' Ös szenőve. Téma a sziámi ikrek rs*JRáJT ^ I • i # i *%i\\ ÄÄT ' */-V /"A-, 9. OLDAL (R) UI szó o.t v;.t ü m jth A AtvtIIiM.m vizes trikójának szépe a Klikk Fesztiválon pénteken este 20 órakor a nagy színpadon. Az Új Szó és a Vasárnap közös sátra pénteken 16 órától áll az érdeklődők rendelkezésére. 2003. július 10., csütörtök www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 157. szám Az abortusztörvény nem csak kormányválságot idézett elő, vatikáni visszhangja is lehet Mégsem jön a pápa? Pozsony. Előfordulhat, hogy a II. János Pál pápa mégsem jön Szlovákiába. Az abortusztör­vény nemcsak kormányválsá­got idézett elő, hanem a szep­tember derekára tervezett pá­palátogatást is veszélyezteti. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS „Felmerültek bizonyos bonyodal­mak, de nem bocsátkoznék találga­tásokba” - árulta el lapunknak Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. - „Kétségkívül látható volt az elmúlt héten, ahogyan a szlovákiai egyházi vezetők, a püspöki kar tagjai elég egyértelműen kihasználtak minden alkalmat arra, hogy kifejezzék véle­ményüket a most elfogadott abor­tusztörvénnyel kapcsolatban. Nem kizárt, hogy ennek lesznek a Vatiká­nig érő összefüggései” - tette hozzá Csáky Pál. A magyar politikus szerint ugyan­akkor egyelőre nem érdemes az in- terrupciós törvény vatikáni követ­kezményeiről beszélni, előbb meg kell várni, hogy az államfő hogyan dönt, azaz aláírja-e vagy sem a jog­szabályt. Csáky szerint valószínű­leg még egyszer a parlament elé ke­rül a tervezet. Ez azt jelentené, hogy a képviselők - hacsak az ANO a nyáron nem kezdeményez rend­kívüli ülést - leghamarább csak ősszel foglalkoznának újra a tör­vénnyel. A tervek szerint II. János Pál pápa szeptemberben látogat Szlovákiá­ba, Besztercebányán, Rozsnyón, Po­zsonyban, valamint a máriavölgyi (Mariánka) búcsújáróhelyen hirdet igét. A Szentszék egyébként tegnap mondta le különösebb indoklás nél­kül a pápa augusztusra tervezett mongóliai látogatását, (sza) Három kormánypárt támogatta, az ANO ellenézte a Szentszékkel kötendő szerződést Kötelezően választható tárgy a hittan ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Jóváhagyta a kormány a Szentszékkel kötendő, a katolikus nevelésről szóló szerződést. A gya­korlatban ez azt jelenti, hogy aláírá­sa után a katolikus hittan az alap- és középiskolákban kötelezően vá­lasztható tantárgy lesz. Jelenleg csak az alapiskolák felső tagozatán és a középiskolák első két évfolya­mában választható tantárgy. A szer­ződés értelmében a szülők kérésére az óvodákban is bevezethető. A ka­tolikus nevelést nem lehet kötelező­vé tenni, azaz a hittanon kívül bizto­sítani kell az etika oktatását is, ami pénzbe és időbe telik, magyarázta Martin Frone oktatási miniszter. A szerződést három kormánypárt tá­mogatta, az ANO ellenezte. Rudolf Chmel kulturális miniszter hangsú­lyozta: az ANO kitart kifogásai mel­lett, azaz hogy a dokumentummal erősödik a katolikus egyház befolyá­sa Szlovákiában, a KĎH pedig az egész államot be akarja hálózni ide­ológiájával. Frone ezt visszautasítja: szerinte csak annyi változik, hogy a hittanórákat szerződés fogja szabá­lyozni, ráadásul hasonló szerződést kötnek a többi egyházzal is. Ezt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is megerősítette. .Július Filo, az Ökumenikus Tanács elnöke és Erdé­lyi Géza református püspök már megkapta a jóváhagyott dokumen­tum szövegét, és megkértük őket, te­gyenek javaslatot a többi egyházzal kötendő szerződésre. Két hete talál­koztam a tizenegy regisztrált, a vati­káni szerződés tükörképét aláíró egyház képviselőivel, és megegyez­tünk, hogy augusztus végére elké­szül az ő szövegtervezetük is” - tájé­koztatta lapunkat Csáky Pál, aki nem ért egyet az ANO aggodalmá­val. - „Erős túlzás, hogy a katolikus ideológia mindenek fölé kerül. Akik katolikus vagy más hitoktatásban akarják részesíteni gyerekeiket, él­hetnek ezzel a joggal, de alkotmá­nyunk mindenkinek garantálja a lel­kiismereti szabadságot. Ezenkívül egy tavalyi megállapodás értelmé­ben az állam és az egyház az egyen­lőség elve szerint viszonyul egymás­hoz, és az egyházak sem kényszerít­hetik akaratukat egymásra. Sőt az állam a finanszírozás terén a kisebb egyházakat pozitívan különbözteti meg.” A vatikáni alapszerződést 2000 decemberében írta alá Szlová­kia, és a dokumentum négy utószer­ződést feltételez. A fegyveres erők- beli lelkészi szolgálatokról szólót már megkötötték, a lelkiismereti szabadságról és az egyházak finan­szírozásáról szóló még nem készült el - Csáky szerint ezek a jelenleginél is kényesebb és bonyolultabb kérdé­sek. „A negyediknél egyfajta egyen­súlyt kell találni, hogy az állam mennyire támogassa anyagilag az egyházakat, ami már összefügg az­zal az érzékeny témával, hogy az egyházakat mennyire és hogyan kell elválasztani az államtól. Ez minden országban problémát jelend’ - tette hozzá a kormány alelnöke. Mind a négy vatikáni utószerződés kor­mányközi szerződés lesz. Értesülé­sek szerint a katolikus nevelésről szólót a KDH-s Frone azért sem el­nöki szintű szerződésként terjesztet­te elő, hogy a parlament ne foglal­kozzon vele, mert fennállna a ve­szély, hogy az ANO ismét szövetkez­ne az ellenzékkel a három kormány­párt ellen. Ladislav Orosz alkot­mányjogász szerint a parlament ha­tározatban kérheti a kormányt, hogy a kormányközi szerződést mi­nősítse át elnöki szintűvé, ám a kabi­net nem köteles teljesíteni a határo­zatot. Ugyanakkor az államközi szerződést fel lehet mondani, ehhez viszont mindkét fél beleegyezése szükséges, (sza) Szociális lakások épülnek Komárom megveszi a várat az oktatási intézmény részére Nem akkreditálták a magyar egyetemet ÚJ SZÓ-HÍR j Zsolna/Komárom. Nem utasította el tegnap a magyar egyetem létre­hozását az Akkreditációs Bizottság, ugyanakkor érvényes döntés sem született a testület zsolnai ülésén. Albert Sándor, az MKP parlamenti képviselője és oktatásügyi szakértő­je szerint mindez nem akasztja meg az egyetemalapítási folyamatot, de mindenképpen hátráltatja. A bizott­ság esetleg fél év múlva visszatérhet a kérdésre. Albert Sándor szerint a helyzetet politikai döntéssel oldhat­nák meg a kormánypártok. - A Koa­líciós Tanács döntése nyomán meg­kezdhetné működését az egyetem, akkreditálása pedig utólag is lehet­séges, erre tulajdonképpen az első végzős évfolyam kibocsátásáig van idő - nyüatkozta lapunknak az MKP parlamenti képviselője. Időközben Komáromban döntés született arról, hogy a város megvá­sárolja a védelmi tárcától a várépü­letek egy részét, ahol a majdani egyetem is működne. A napokban utalja át a város a minisztérium számlájára az Öregvár és Újvár vé­telárát, 40 millió koronát. Az erede­ti szerződésben még 60 millió sze­repelt, ám az összeget Bastrnák Ti­bor polgármesternek az Ivan Šimko miniszterrel folytatott tárgyaláso­kon sikerült 20 millióval lefaragnia. A vételárat hitelből fedezi a város, amit az Első Kommunális Bank (PKB) biztosít. A polgármester sze­rint jó hitelkonstrukcióban sikerült megegyezniük a pénzintézettel, amely eddig is a város legnagyobb hitelezője volt. „Tudjuk, hogy a vár megvételével jelentős terheket ve­szünk a nyakunkba, de olyan va­gyon kerül a város birtokába, amely hosszú távon csak hasznára lehet - nyila tkozta Bastrnák. „Több épüle­tet a leendő magyar egyetem részé­re is fel tudunk ajánlani, öt év eltel­tével már vállalkozások is működ­hetnek ott.” (h, vkm) Komárom ipari parkot szeretne Komárom. Az önkormányzat a he­lyi Interkom Részvénytársaságnak adja el 62 millió koronáért a város melegvíz- és hőgazdálkodással kap­csolatos vagyonát. Az Interkomra el­sősorban azért esett a választás, mi­vel egy összegben hajlandó kifizetni a vételárat, és ígérete szerint 2010-ig további 200 milliót fektet a hőgaz­dálkodásba. „A pénzt két fontos cél­ra fordítjuk. Mindenekelőtt egy olyan kompakt terület megvásárlá­sára, ahol zöldmezős beruházásként ipari park jöhet létre. Sajnos, eddig a város nem rendelkezett ilyen terü­lettel, emiatt már több potenciális befektető is más térséget választott. A pénz további részét szociális laká­sok építésére fordítjuk, ahová a vá­rosi lakások nem fizető bérlőit köl­töztetjük át - mondta Bastrnák Tibor polgármester. A kilakoltatott csalá­dok lakásait a város eladja, a befolyt pénzt pedig szociális programokra fordítja, (vkm) Bagdadi utcagyerekek. Asvak kilenc éves kislány, barátja, Omar 12 éves, és ragasztót szipózik egy zacskóból. Rengeteg iraki árva gyerek tartja fenn magát koldulásból, és minden pénzét drogokra, ragasztókra költi. Számuk a háború óta jelentősen megnőtt, az ENSZ jelenleg próbálja pontosan feltérképezni a helyzetet. (TASR/AFP-felvétel) Nem vagyok két lábon járó lexikon - válaszolta Simon Zsolt az újságírók kérdéseire A kormány állatjóléti rendeletéi ÚJ SZÓ-.ELENTÉS Pozsony. A Dzurinda-kormány teg­nap 57 állategészségügyi európai uniós rendeletet hagyott jóvá. Mi­ként lehet forgalomba hozni a nyers és a hőkezelt tejet? Hogyan kell tárolni a tyúktojást, szállítani az élő állatokat, forgalmazni a csir­ke- vagy a darált húst, milyen gyár­tási technológiát, fajtaválasztást kell betartania annak a vállalkozó­nak, aki például a franciák által ínyencfalatként kezelt kagylók ter­melésére akarna átállni? Milyen minimális teret igényelnek az egyes haszonállattípusok? - Ilyen és eh­hez hasonló állategészségügyi és állatjóléti kérdéseket szabályozó rendeleteket hagyott jóvá a kor­mány, s ezzel Szlovákia a társult or­szágok élvonalába került az elfoga­dott rendeletek számát tekintve. A kormányülést követően Simon Zsolt földművelésügyi miniszter beismerte, hogy tárcáját korábban gyakran érte bírálat a jogharmoni­záció tempója miatt, ám szavai sze­rint ezeket a rendeleteket - mivel szorosan összefüggnek - csak egy­szerre lehetett elfogadni. Mára a szaktárca ledolgozta lemaradását, az állategészségügyi témakörből már csak kettőt kell elfogadni, elő­reláthatólag szeptemberre elké­szülnek a növény-egészségügyi té­makörrel kapcsolatos rendeletek is. Elmondta: a korábbi bírálatokból okulva átnézették a mintegy 2200 oldalas paksamétát a brüsszeli szakértőkkel, de azok semmilyen kivetnivalót nem találtak. „Nem vagyok két lábon járó lexi­kon” — válaszolta a miniszter az anyag terjedelmére hivatkozva az újságírók olyan „technikai jellegű” kérdéseire, mint például, milyen ketrecekben kell majd a csirkéket tartani, illetve megfelel-e a jelen­legi tenyésztési technológia az uniós szabványoknak. Lapunknak megerősítette, hogy most - példá­ul a SAPARD-program forrásainak felhasználásával végzett moderni­záció keretében - már olyan ketre­ceket szerelnek be a termelők, amelyek minden EU-normát figye­lembe vesznek. Szavai szerint nincs összesített adat vagy meg­bízható becslés a többletköltségek­ről, és az összes rendeletet nem is kell az EU-csatlakozás napjáig tel­jesíteni. (gyor) Kagylótenyésztésből elégtelen Simon Zsolthoz hasonlóan a többi miniszter sem két lábon járó lexi­kon, csak kévésüknek volt fogalma arról, mire bólintottak rá, ami­kor a földművelésügyi miniszter mintegy méter magas iratkötegéről szavaztak. Az egyik rendelet például a kagylókról szól, és Eduard Kukán arra a kérdésre, tudja-e, hogyan kell kagylót gyűjteni vagy tartani, csak einevette magát, s viccnek vélte a kérdést. Rudolf Chmel is értetlenül nézett, amikor a kagylókról faggatták. Zavará­ban csak annyit mondott: „Tudják, kicsit később érkeztem, nem volt időm átnézni.” Mint kiderült, fogalma sem volt, miről volt szó - ez jellemezte a legtöbb tárcavezetőt, (sza) Magyarország a 38., Szlovákia a 39. helyen tanyázik, a régióból Szlovénia a 29. Norvégiában a legjobb MTI-HÍR New York. Norvégiában, Izlandon és Svédországban a legjobb élni - állítja az ENSZ. A világszervezet életminőségi országlajstromának 38. helyén Magyarország, a 39.-en Szlovákia áll, az utolsó 25 helyére kivétel nélkül afrikai országok ke­rültek. Norvégia immár harmadik éve ve­zeti a listát, amelyen 175 ország szerepel. Az ENSZ a sorrendet a várható élettartam, az egy főre jutó jövedelem és az oktatás színvonala alapján alakította ki. Az első 21 helyen ugyanazok az or­szágok vannak, mint tavaly, de né- hányan helyet cseréltek, illetve ki­csit javítottak-rontottak besorolá­sukon. Az „ezüstérmes“ Izland a tavalyi második helyezett Svédor­szágot utasította a harmadik hely­re. A negyedik Ausztrália, az ötö­dik Hollandia, a hatodik Belgium. Az Egyesült Államok a hetedik leg­jobb hely a világon - tavaly még a hatodik volt -, Kanada a nyolcadik, míg a kilencedik Japán. Ami a lista alját illeti, a legrosszabb Sierra Leonéban élni. Ott a várható élettartam 35 év (a leghosszabb Japánban: 81,3 év), a felnőtt lakos­ságnak csupán a 35 százaléka tud olvasni, az egy főre jutó éves jöve­delem pedig 430 dollár, miközben a világátlag 7376. Az ország­lajstrom nem teljes, adatok híján nem került bele Észak-Korea, Irak és Afganisztán. Az országok listája 1. Norvégia 20. Új-Zéland 2. Izland 21. Olaszország 3. Svédország 22. Izrael 4. Ausztrália 23. Portugália 5. Hollandia 24. Görögország 6. Belgium 25. Ciprus 7. USA 26. Hong Kong 8. Canada 27 Barbados 9. Japán 28. Szingapúr 10. Svájc 29. Szlovénia 11. Dánia 32. Csehország 12. Izland 35. Lengyelo. 13. N.-Britannia 38. Magyaro. 14. Finnország 39. Szlovákia 15. Luxemburg 41. Észtország 16. Ausztria 52. Kuba 17. Franciaország 53. Beloruszia 18. Németország 63. Oroszország 19. Spanyolorsz. 72. Románia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom