Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-26 / 146. szám, csütörtök

18 \ Importpiac ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 26. Mintegy tíz szlovák cég vett részt a június 12-ei rendezvényen, ezen túlmenően pedig ott volt a nyitrai, nagymegyeri, párkányi és nyíri polgármester is Sikeres üzletember-találkozó Győrött Török Antal, a Felkínálom Marketing Menedzser Center vezetője széleskörű külföldi kapcsolatrendszert hozott létre ÚJ SZÓ-INTERJÚ június elején ren­dezett Győri Vásár beharangozója­ként hívtuk fel az olvasóink figyel­mét arra, hogy több érdekesnek kínálkozó prog­ram várja a a látogatókat. Ezek kö­zül a kis- és középvállalkozásokat érintő, június 12-én rendezett nemzetközi üzletember-találkozó eseményeiről kérdeztük Török An­talt, a találkozó fő szervezőjét, a Felkínálom Marketing Menedzser Center (FMMC) vezetőjét. Milyen volt a részvétel az idei üz­letember-találkozón? Meghívottaink 12 országból, a ma­gyar vállalkozásokon túlmenően Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Dánia, Izrael, Szlová­kia, Csehország, Lengyelország, Ukrajna, Jugoszlávia területéről érkeztek. A találkozó résztvevői­nek száma összességében megha­ladta a száz főt. A szervezésben ko­moly segítséget kaptunk az ITDH győri képviseletétől is. Változtatva a múlt évi módszerünkön, az egyes országok képviselői külön munka­asztalnál fogadhatták az érdeklő­dő partnereket, továbbá a partner- kereséshez a résztvevők bemutat­kozó anyagaikat, prospektusaikat az erre rendszeresített asztalokra kihelyezhették. A konkrét kapcsolatfelvételen túl­menően milyen további informáci­ókhoz juthattak a résztvevők? Az üzletemberek kapcsolatfelvéte­le előtt Tóth Balázs, a Megyei Ka­mara elnöke megnyitó beszédében tájékoztatott arról a komoly mun­káról, szolgáltatásokról, mellyel segítik tagjaik piacra jutását. Ezt követően Apatini Kornélné, a Gaz­dasági és Közlekedési Minisztéri­um államtitkár-helyettese egy rendkívül színes, részletes, bemu­tatóval egybekötött tájékoztatást adott az európai uniós csatlakozás­sal összefüggésben, a kis- és közép- vállalkozásokra váró feladatokról és lehetőségekről. Spányik Péter, az ITDH vezérigazgató-helyettese bemutatta, hogy szervezetük, kül­földi kereskedelmi szolgálataik, belföldi képviseleti irodáik milyen széles körben támogatják, segítik a vállalkozásokat a kereskedelemfej­lesztésben, befektetői kapcsolatok kiépítésében. A résztvevőkről és a sikeres kap­csolatfelvételekről hallhatnánk va­lamit? A kapcsolatfelvételi igényre jellem­ző volt, hogy a három német part­ner asztalánál sorban álltak az ügyfelek, de ugyanígy a lengyel, a jugoszláv, szlovák, cseh, svájci és olasz asztalnál is. A külföldi orszá­gok Magyarországon működő ke­reskedelmi tanácsosai, valamint a külföldön működő magyar keres­kedelmi szolgálatvezetők számára is bőven akadt érdeklődő partner. Több magyar cégnek is sikerült partnert találnia, köztük például egy budapesti cég három külföldi­vel is megállapodásra jutott a ter­mékének forgalmazását illetően. Legjellemzőbb volt a szlovák-ma­gyar kapcsolatfelvétel. Mintegy 10 szlovák cég vett részt a rendezvé­nyen. Ezen túlmenően itt volt a nyitrai, nagymegyeri, párkányi, nyíri polgármester is. A velük való személyes beszélgetés egyik témá­ja volt a Győri Vásár nemzetközivé tétele, és minél több szlovák cég megjelenése a következő Győri Vá­sáron, továbbá a térségükben az üzleti kapcsolatok fejlesztése. A határon túli vállalkozásokat az egész Dél-Szlovákiát behálózó ma­gyar nyelvű napilap, az Új Szó is segítette, mivel Önök is jelen vol­tak és a helyszínről tudósítottak a lapnak, kifejezésre juttatták a kiál­lítás jelentőségét a szlovák cégek számára. Szeretném elmondani, hogy a kiadott mappában szerepelt az összes résztvevő tevékenysége, konkrét kereslet-kínálati ajánlata, melyek alapján még most is folya­matosan jönnek be hozzánk meg­keresések, ajánlatok. Megkaptuk az ITDH bécsi képviselete szolgá­latvezetőjétől a mintegy 10 cég számára ajánlott bérmunka lehe­tőséget. Miután 18 oldal konkrét üzleti ajánlatot (export-import, in- gadan, befektetés, bérmunka) is adtunk a résztvevőknek, rengeteg használható információ birtokába jutottak, így e találkozó a jövőre nézve is vonzó lehet számukra. A valóban színes előadásokat, a si­keres kapcsolatépítéseket követő­en milyen visszajelzéseket kaptak, milyen a találkozó megítélése? A visszajelzések is egyértelműen igazolják, hogy az üzletember-ta­lálkozó igen sikeres volt Többen személyesen gratuláltak a rende­zéshez és megköszönték azt a lehe­tőséget, hogy német, olasz, svájci, izraeli partnerrel is volt lehetősé­gük érdemben tárgyalni a leendő üzleti és befektetői kapcsolatokat illetően. Megnyugtató volt szá­momra, hogy bevált a módsze­rünk, melynek lényege a rövid be­mutatkozás a rendezők oldaláról, és a jelenlevők számára hasznos előadás, illetve az ezt követő konk­rét tárgyalási lehetőségek kialakí­tása egy-egy saját munkaasztalnál. A minden meghívott számára ki­adott, Győrt, valamint a rendező cégeket bemutató szép és hasznos anyag révén - melyet a Győr 2000 Idegenforgalmi Közalapítvány biz­tosított számunkra - bizonyára si­került emelni városunk hírnevét és segíteni az üzleti turizmus kialaku­lását, fejlődését. A találkozó fő szervezőjének, a Fel­kínálom Marketing Menedzser Centernek a nevében és lógójában a Marketing Center előtt szerepel a Felkínálom szó. Elmondaná, hogy ez mire utal? Akiknek lehetősége volt korábban a Magyar Televízió Pomezanski György által vezetett népszerű, ha­zai és nemzetközi vonatkozású „FELKÍNÁLOM” műsorát megte­kinteni, bizonyára egyetértenek abban, hogy az a gazdasági élet ka­talizátoraként segítette a vállalko­zókat és vállalkozásokat. E műsor arra volt hivatott, hogy elősegítse a partnerkapcsolatok létrehozását, aktuális bel- és külföldi üzleti, be­fektetési ajánlatokat nyújtson, to­vábbá innovatív termékeket mu­tasson be gyártó, vagy forgalmazó keresés céljából. 1984 elején, mint a műsor, iparjogvédelmi tanács­adója létrehoztam az első Felkíná­lom Klubot, egyrészt annak érde­kében, hogy minél szélesebb kör­ben hasznosíthatók legyenek a TV- műsorban elhangzott ajánlatok, az ott bemutatott innovációk, más­részt minél szélesebb körből tud­junk ötleteket vinni a nagyközön­ség elé, a gazdaság vérkeringésé­be. A jó ötleteket, találmányokat a megvalósítás érdekében felkarol­tuk, menedzseltük, hogy a feltalá­lók, gyártók és forgalmazók minél gyorsabban egymásra találjanak. 1984 második felétől már mint klubhálózat több városban az in­nováció motorjaként nyújtottunk segítséget és adtunk tanácsot az öt­letek megvalósítása, jogvédelme területén, továbbá a gyártó- és for­galmazó keresésben. Tehát a fenti műsort kiszolgáló, annak kis hát­tércégeként, jelent meg a Felkíná­lom Marketing Menedzser Center, az FMMC, mely védett név. Kifejtené egy kicsit bővebben olva­sóink számára, hogy mit, hogyan és kiknek kínálnak fel? Mint ismeretes 1989-ben megvál­tozott a politikai és a gazdasági helyzet Magyarországon. Ennek megfelelően elég korán felismer­tük, hogy a vállalkozóknak és cé­geknek, vállalkozásoknak, minél több üzleti információra, partner- kapcsolatra, munkalehetőségre és ezek beszerzéséhez tevőleges köz­reműködőre van szüksége, továb­bá a vállalkozások fejlődése elkép­zelhetetlen a bel- és külföldi üzleti ajánlatok, bérmunka lehetőségek, befektető- és vegyes vállalati part­nerkapcsolatok nélkül. Ennek ér­dekében a korábbi innovációs mű­sort tartalmában kibővítettük bél­és külföldi üzleti lehetőségekkel, ajánlatokkal. Az élő műsorban fo­lyamatosan ismertetett ajánlataink iránt nagyon megnőtt az igény. Természetesen célunk és felada­tunk ma is, hogy a számos ma­gyar városból, európai- és tenge­rentúli országból beérkező aktuá­lis üzleti ajánlatot, információt a lehető legszélesebb körbe tudjuk kiajánlani, partnereinknek meg­küldeni, akik egyben korlátlan számban nyújthatnak be hozzánk konkrét kereslet-kínálati ajánla­tokat. Minden más adatbanki te­vékenységtől eltérően lényeges érdekünk fűződik ahhoz, hogy nem kizárólag csak címeket és ne­veket közvetítünk, hanem köz­pontilag és egyes városokban a partnereink marketing irodája­ként, képviselőjeként dolgoz­zunk. A bel- és külföldi partne­rekkel tárgyalásaink révén az üz­leti kapcsolatok konkrét létreho­zásában is közreműködünk. Széleskörű külföldi kapcsolatrend­szert hoztak létre, mire számítha­tunk e téren? Továbbra is fő célunk a folyamatos kapcsolatkeresés a Magyarország és a kelet-európai országok felé nyitni kívánó, ott árut, partnert ke­reső nyugat-európai és tengerentú­li cégekkel. A külföldi cégek velünk direkt kapcsolatban vagy az adott országban marketing irodai part­nereinkkel dolgoznak. A megbízó­ink tekintélyes piackutatási, hirde­tési, reklám, utazási, fordítási, tol­mácsolási és egyéb költséget taka­ríthatnak meg, hiszen nem egy, ha­nem több marketinges alkalmazott bérét takaríthatják meg. Élő keres­kedelmi-, áru-, termék-, termény-, szolgáltatás tőzsdeként kívánjuk elősegíteni a gazdasági tevékeny­séget. Partnereink értékesítési, be­szerzési lehetőségeinek kiszélesí­tésével foglalkozunk, de az igé­nyeiknek megfelelő munkaerőt is kínálunk, konkrét ajánlat hiányá­ban pedig keresünk. Ingyenes ta­nácsadás keretén belül elősegítjük a szellemi alkotó tevékenységet: ötletek, az alkotások jogvédelmét, hasznosítását, az egyéni- és társas vállalkozások létrehozását, a már működő vállalkozások megerősö­dését. Magánemberek, munkanél­küliek, pályakezdők számára munkaadót ajánlunk, illetve kere­sünk, témamenedzseri, cégrefe­rensi ügynöki, szakértői, tevé­kenységhez lehetőségeket kíná­lunk. (ú, mi) Az egyes országok képviselői külön munkaasztalnál fogadhatták az ér­deklődő partnereket, továbbá a partnerkereséshez a résztvevők bemutat­kozó anyagaikat, prospektusaikat az erre rendszeresített asztalokra kihe­lyezhették (Képarchívum) Magyarország uniós kereskedelme a csatlakozással 85 százalék fölé emelkedik Fő behozatali cikkeink az elmúlt időszakban a gépek és berendezések voltak A magyar cégek keletre vonulnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Magyarország uniós csatlakozását követő tíz évben Ke­let- és Délkelet-Európa jelentheti a fő kitörési pontot a külkereskede­lemben. Major István, a Külügymi­nisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára egy szerdai budapesti külpiaci értekezleten el­mondta: Magyarország uniós ke­reskedelme a csatlakozással 85 százalék fölé emelkedik. A helyet­tes államtitkár hangsúlyozta: a magyar külgazdaság központi cél­kitűzése, hogy a külgazdasági kap­csolatok Magyarország uniós tag­ságával ne sérüljenek. Várhatóan az egyes szerencsétlen esetektől el­tekintve nem jár drámai megráz­kódtatással a csatlakozás - mond­ta. Nehezebb lesz Szerbiával a ke­reskedelem, mert érvényét veszti a jelenleg hatályos kétoldalú egyez­mény. A teljes jogú tagsággal a ma­gyar-szerb áruforgalom az EU és az unión kívüli államok közötti keres­kedelmet meghatározó szabályok szerint zajlik majd. Ukrajnában el­sősorban a mezőgazdasági termé­kek kereskedelmét befolyásolja Magyarország uniós csatlakozása: az agrárkereskedelem a jelenlegi­nél szigorúbb feltételek mellett bo­nyolódik majd. A helyettes állam­titkár szavai szerint a kelet- és dél­kelet-európai országok esetében fontos elem a piacvédelmi intézke­dések fenntartása. Magyarország EU-tagként a többi 24 tagországgal egyeztetve élhet piacvédelmi esz­közökkel, miközben az ország föld­rajzi fekvéséből adódóan a magyar érdekeket közvetlenül érintheti a kelet felől beáramló esetleges piac­zavaró import. A Külügyminiszté­rium álláspontja szerint az EU- csatlakozás perspektívájában át kell tekinteni a külgazdasági atta­séi és kereskedelmi szolgálati háló­zat kölcsönös kapcsolatát, telepíté­si rendjét és azt szükség szerint ki kell igazítani. Magyarországon az év első négy hónapjában a kivitel értéke 11,749 milliárd, az importé pedig 13,240 milliárd euró volt, az áprilisi deficit 578,8 millió eurót tett ki. Az export értéke euróbán 3,1 százalékkal csökkent éves szinten, míg a beho­zatalé 0,8 százalékkal nőtt. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal vissza­menőleg korrigálta a januári, a februári és a márciusi külkereske­delmi adatokat; a háromhavi hiány 1.1 milliárd euróról 912 millió euróra mérséklődött. A módosított adatok szerint márciusban a koráb­ban közöltnél 206 millió euróval lett nagyobb az export, és elérte a 3.2 milliárd eurót. Januárban a hi­vatal 92 millió euróval, februárban pedig 41 millió euróval növelte meg a kivitel értékét, így összessé­gében három hónap alatt a kivitel 339 millió éuróval lett nagyobb az előzetesen közöltnél. Az import­nál is szükségessé vált korrekció, ám a növekmény lényegesen ki­sebb, a három havi változás 76 millió euró. (MTI) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Külkereskedelmünk a korábbi hónapok csodával is fel­érő pozitív trendjét követően, az elmúlt időszakban nem a kor­mány elképzelései szerint alakul. A deficit áprilisban 7 milliárd ko­rona volt, ami az ötödével több, mint a tavalyi év azonos idősza­kában. Idén így április volt az első olyan hónap, amikor a hiány ma­gasabb volt a tavalyi év azonos időszakában elértnél. Az év első hónapjában még 864 millió koronás volt a hiány, ami több milliárddal alacsonyabb a tavaly januári adathoz képest. Februárban a tavalyi 6,3 milliárd- ról 2,5 milliárdra, márciusban pe­dig 7,3 milliárdról 3,1 milliárdos­ra csökkent a deficit. Áprilisban azonban már 1,5 milliárd koroná­val meghaladta a tavaly április­ban elért deficitet. Áprilisban 60,3 milliárd koroná- nyi árut vittünk ki, ami 11 száza­lékkal több a tavalyi exportnál. Behozatalunk ugyanekkor elérte a 67,3 milliárd koronát, ami csak­nem 13 százalékos növekedésnek számít. Külkereskedelmünk az év első négy hónapjában, elsősorban az első negyedév jó eredményei­A deficit áprilisban 7 milliárd korona volt, ami az ötödével több, mint a tavalyi év azo­nos időszakában. nek köszönhetően pozitívan ala­kult. Az első négy hónap 13,5 milliárd koronás hiánya csaknem a felével kevesebb, mint a tavalyi év azo­nos időszakában. Az áprilisi nega­tív külkereskedelmi mutatókat részben enyhíti a kereskedés ter­mékösszetétele. Fő behozatali cikkeink a gépek és berendezések voltak, ami a gazdasági elemzők szerint a befektetések növekedé­sét jelzi. Ez a továbbiakban a ter­melés növekedéséhez vezethet. Kivitelünket negatívan befolyá­solta a fémek csökkenő exportja, míg a közlekedési eszközök kivi­tele továbbra is jól alakul. Ebből a termékcsoportból idén 40 száza­lékkal többet vittek ki, mint ta­valy. Elemzőink szerint egyelőre nem mérhető fel, hogy az áprilisi visz- szaesés csak időleges volt, vagy pedig egy hosszabb távú trendről van szó. Külkereskedelmi mutató­ink, a gazdasági elemzők szerint, elodázták a jegybank kamatcsök­kentési elképzeléseit is. A jegy­bank a döntést valószínűleg rosz- szabb időkre tartalékolja majd. A statisztikai hivatal jelentésére rea­gálva 41,06 korona/euróról 41,16 korona/eurós szintre gyengült a korona, a visszaesést azonban később sikerült behoznia, (mi) . Romlott a külkereskedelmünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom