Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-04 / 127. szám, szerda

EJ Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 4. Rács mögött az erőszakoskodó Kajal. Késsel fenyegetőzve pró­bált meg közösülésre bírni a mi­nap egy 20 éves nőt egy 38 éves kajali férfi. Vágkirályfa közelé­ben, a Vág menti bozótosba vonszolta a lányt, s ott próbálta megerőszakolni. A nő azonban nem hagyta magát, és sikerült elmenekülnie. Értesítette a rendőröket, akik azonnal a helyszínre siettek, és el is fogták az erőszakoskodó férfit. A gya­núsított jelenleg vizsgálati fog­ságban várja, hogyan végződik az ellene indított bűnvádi eljá­rás. (gaál) Ellopta a tekercseket Szlovákújhely. Ismeretlen tettes egy trafóállomás teker­cseit szerelte ki Szlovákújhely határában. A100 kilowatt tel­jesítményű 160 darab alumí­nium tekercs eltulajdonításá­val összesen 35 ezer korona kárt okozott a Kelet-szlovákiai Villamos Műveknek, (hgy) Halálos rendőrbaleset Kassa. Rendőrautóval ütközött egy Škoda Felícia tegnapelőtt Kassán. Az autót egy hatvan­egy éves nyugdíjas férfi vezet­te, aki csak kisebb sérüléseket szenvedett, de hatvanöt éves felesége a kórházban belehalt sérüléseibe. A vizsgálat szerint a nyugdíjas okozta a balesetet, mivel nem adott előnyt a rendőrautónak. (TASR) Mese a juhászbojtárról Rozsnyó. Mese a juhászboj­tárról címmel Badin Ádám Meseszínháza ma reggel 9 órakor pelsőci alapiskolában, délután 13 órakor pedig a rozsnyói két magyar alapisko­la és a rozsnyói magyar gyere­kek számára a Csemadok- kertben tart előadást, (kov) Alkotóház Komáromban Komárom. A Csemadok Alko­tóház ezúttal ma „Dobozcso­dák” címmel csomagolástech­nikai foglalkozásra invitálja az érdeklődőket délután 14 órára a Csemadok Kossuth té­ri székházába. Házigazda: Szép Erzsébet. Ollót mindenki vigyen magával! (vkm) Hagyományőrző és kézművestábor Karva. A Karvai Kulturális és Vidékfejlesztési Társulás 2003. július 21-26. közt hagyo­mányőrző kézműves és képzőművészeti tábort szer­vez. A táborban lehetőség nyi- lik a kosárfonás, az agyagozás, a virágkötészet, a csuhézás, a bőrözés és a drótozás alapjai­nak elsajátítására, a képzőmű­vészeti foglalkozások keretén belül pedig a gyermekek bete­kintést nyernek a batikolás, a festészet, a grafika és a textil­munkák rejtelmeibe is. Jelent­kezni június 25-ig lehet a társu­lás címén: 946 36 Kravany nad Dunajom 186, vagy a 0905/930 994-es telefonszá­mom. (vkm) Kiskorú telefonbetyár Vágsellye. Rémhírteijesztés miatt indított vizsgálatot a rendőrség egy névtelen telefo­nos fenyegetés nyomán. Május 23-án olyan bejelentés érke­zett, hogy a vágsellyei Centrál Szállodában bombát helyeztek el. A rendőrök megállapították, hogy a telefonáló egy 14 éves vágvecsei fiú, aki rossz tréfá­nak szánta a fenyegetést, (gl) Rudolf Zajac egészségügyi miniszter tegnap ünnepélyes keretek között két csúcsminőségű berendezést adott át az érsekújvári kórháznak Rudolf Zajac egészségügyi miniszter és Viera Haulíková főorvos (mindketten az előtérben) az új diagnosztikai berendezés átadásán (A szerző felvétele) Pontosabbá válhat a diagnosztizálás SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Két korszerű diagnosz­tikai berendezést adott át tegnap az érsekújvári kórházban Rudolf Zajac egészségügyi miniszter. Az 55 millió koronát érő számítógépes tomográ- fot a kórház rádiódiagnosztikai osz­tályának főorvosa, Viera Haulíková mutatta be. Megtudtuk, a berende­zés négyhetes használata alatt a be­tegek kilencven százalékánál sike­rült pontosan diagnosztikáim a házi- , illetve kezelőorvosok által feltétele­zett onkológiai eseteket és szívbe­tegségeket. „Az, hogy az egyébként is színvonalas idegsebészeti osztály ezentúl még eredményesebben működhet, elsősorban elődömnek, Roman Kováénak köszönhető, aki pénzt különített el e berendezés megvételére. Az érsekújvári régió betegei, akiket korábban hosszú vá­rakozás után Pozsonyban kezeltek, ezentúl kevesebb kiadással, utazás nélkül részesülhetnek üyen kivizs­gálásban” -jegyezte meg az átadás­kor Rudolf Zajac. Az ünnepségre a kórház fennállása 107. évfordulójá­nak napján került sor, s az átadáson részt vettek a város, a járási hivatal és a megyei önkormányzat, vala­mint a környező városok, illetve kór­házak vezetői, képviselői is. Az in­tézmény egykori télikertjében a Me­dicina magánklinika közel 65 millió koronás mágneses rezonanciás di­agnosztikai berendezésének átadá­sa kapcsán Sebők Zoltán, a Medici­na igazgatója a következőket mond­ta el lapunknak: „Történelmi püla- natnak lehetünk tanúi a szlovákiai egészségügyben, amikor egy állami intézmény teret enged egy magán­vállalkozásnak, hogy helyiségeiben diagnosztikai berendezést üzemel­tessen. Ezzel elsősorban a betegek jobb ellátását segítjük”. Marian Kar­vajtól, a kórház igazgatójától ugyan­akkor megtudtuk, hogy a két beren­dezés számítógépes összekapcsolá­sa lehetővé teszi a beteg komplex ki­vizsgálását, ami országos viszony­latban egyedülinek tekinthető. „A múlt találkozása ez a jövővel, szeret­nénk, ha a továbbiakban számos eh­hez a hasonló példa születne az or­szágban, amikor a magánszféra kie­gészíti az állami intézmények mun­káját a betegek jobb ellátása érdeké­ben” -jegyezte meg az egészségügyi tárca vezetője. Az érsekújvári polgármester szerint a jogosultak e héten megkapják a kulcsokat Több hatáskört és pénzt kérnek a megyei hivatalok Késik a lakások átadása Az életképes régiókért JUHÁSZ KATALIN Érsekújvárott csaknem fél éve húzódik már az állami támogatással épült városi bérlakások átadása, ám a hétfő esti lakossági fórumon Pischinger Géza polgármes­tertől ígéretet kaptak a la­kásra várók, hogy a hét kö­zepén átvehetik a kulcsokat. SZÁZ ILDIKÓ „Kifizettünk három havi előleget, de mindeddig nem tudtunk beköl­tözni. Elképzelhetetlen fél évet tu­dunk magunk mögött, mivel ez idő alatt sem a városi hivataltól, sem a lakáskezelőségtől nem kap­tunk magyarázatot arra, miért késnek az átadással. Holott a laká­segységek építésével megbízott cég honlapja szerint ennek tavaly év végén meg kellett volna történ­nie” - panaszolta az egyik csaló­dott igénylő. Az állami támogatás­sal épült 76 lakás a Nyugat lakóte­lep A és B blokkjában található, az átadásuk körüli botrányra akkor derült fény, amikor idén április 4- én a járási ügyész felszólította a város jelenlegi polgármesterét, szüntesse meg az elődje által, ta­valy decemberben 17-én hozott döntést, aki annakidején az előírásoknak nem megfelelő mó­don választotta ki tizenegy bérla­kás használóját. „Ennek eleget tet­tem, majd május 5-én egy öttagú bizottságot bíztam meg azzal, hogy - a bérlők fizetőképességé­nek ismeretében - kiválasszák a lakásigénylők közül az erre alkal­mas bérlőket. Nevük a városi hiva­tal és a lakáskezelőség hirdetőtáb­láján is olvasható” - tájékoztatta a lakossági fórum résztvevőit Pis­chinger Géza. Indoklása szerint azért volt szükség három havi lak­bér kifizetésére, hogy a város tör­leszteni kezdhesse az építéssel kapcsolatos hitelt. A korszerű, tá­gas lakásokért a bérlők havi 3600 koronát fognak fizetni. „Bánt, hogy a lakosok nem kaptak időben kellő felvilágosítást, de ne­künk elsősorban tisztáznunk kel­lett az örökölt helyzetet” - magya­rázta a polgármester. A lakásegy­ségeket a napokban adják át, egy lakás kivételével, melyet építésze­tileg úgy oldottak meg, hogy majd egy mozgássérült bérlő költözhes­sen bele. Korábban néhány új ott­hon kollaudálása azért késett, mert nem építették meg a be­kötőutat, némely egység minősé­gét pedig a higiénikusok kifogá­solták. Egyebek mellett ezzel is magyarázható, hogy a szóban for­gó lakások átadása nem történhe­tett meg egyszerre. Kassa. Nagyobb önállóságot és a nö­vekvő hatáskörök mellé több pénzt kémek a kormánytól a megyei hiva­talok igazgatói, akik tegnap Kassán tanácskoztak. A tisztázatlan jogi kérdések miatt sok őket érintő ügyben nincs döntési joguk, a kor­mány pedig nem hallgatja meg a ja­vaslataikat. A megye hivatalvezetők ezért közös levélben kérik a parla­ment illetékes bizottságát, hogy az életképes régiók érdekében hallgas­sák meg őket is. A központi fejleszté­si tervekben ugyanis még mindig nem veszik figyelembe az egyes tér­ségek specifikus helyzetéből adódó előnyöket és hátrányokat. Az egyik konkrét javaslat az útkezelőségek ja­nuár elsejével tervezett átvételét érinti. Múdra Rozália, a kassai me­gyei hivatal igazgatója elmondta, hogy szerintük ez a dátum túl korai, mivel nincs elég idő a szükséges előkészületekre. A hivatalvezetők a 2004. július 1-jei átvételt tartják reá­lisnak, méghozzá anélkül, hogy az utak karbantartásával kapcsolatos egyes teendők az állami fennható­ság alatt maradnának. Ha nem kerül át a megyékhez valamennyi ezzel kapcsolatos hatáskör, kaotikus hely­zet állhat elő. A megyei önkormány­zatok a másod- és harmadosztályú utak mellett az első osztályú útsza­kaszokra is igényt tartanak, termé­szetesen a jelenlegi kinnlevőségek és adósságok nélkül. Azt is érthetet­lennek tartják, hogy az utakkal kap­csolatos, időigényes tulajdonjogi ügyek intézését az állam még el sem kezdte. A kassai találkozón elhang­zott, hogy a megyék a jövő évet ü- letően költségvetésük növeléséért folyamodnak, hiszen például csak Kassa megyében az iskolák fenntar­tására szánt pénz 40 millióval keve­sebb a kelleténél. Ezért várhatóan újabb, az eddigieknél is szigorúbb takarékossági intézkedéseket kell bevezetni az iskolákban. NAPIRENDEN A károsultak szerint a kormány semmit sem tett BUCHLOVICS PÉTER Garamszentgyörgy/Vámosla- dány/Nagysalló/Léva. Az érintet­tek szerint a kormány egyelőre a füle botját sem mozdítja, hogy mihama­rabb megtérítse azokat a károkat, amelyeket a május eleji szélvihar és jégeső okozott a Lévai járásban. MEKKORA KÁRPÓTLÁS ÉS MIKOR? Azokról a kárigényekről van szó, amelyeket a járási válságstábon ke­resztül az egyes önkormányzatok nyújtottak be a Nyitrai Kerületi Hi­vatalhoz, illetve a központi válságs­tábhoz. Legalábbis ez szűrhető le körképünk alapján. Jelenleg még az is kérdéses, hogy a biztosítók mikor és mennyit fizetnek majd a biztosí­tott épületekért és vagyonért, noha nekik is időben jelentették a káro­kat, a helyszíneléseken, felmérése­ken is régen túljutottak már. MINISZTÉRIUMI VISSZAJELZÉSEK NÉLKÜL Kotora Marián, Nagysalló polgár- mestere lapunknak elmondta, az Első Kommunális Biztosítóval szemben 580 ezer koronás kárigé­nyük van, amelyből 280 ezer koro­nát kellene azonnal megtéríteni, de egyelőre még írásbeli értesítést sem kaptak, hogy ebből mit ismer­nek el, mit fizetnek ki. A nem biz­tosított vagyonban és a zöldterüle­tekben esett károkat szintén azon­nal felmérték, majd Léván keresz­tül továbbították a kormánynak, de a központi államigazgatástól egyelőre semmilyen visszajelzést nem kaptak, noha a saját költség- vetésükből már most kénytelenek voltak pénzt elkülönítem a helyre- állítási munkákra. Például a vízve­zeték bekötésére 1,2 millió volt fél­retéve, ezt az összeget félmillióval kellett megkurtítani. Nagysalló egyenesen a pénzügyminisztéri­umtól is kért költségvetésen kívüli gyorssegélyt. Ezt május 31-ig kel­lett kérvényezni, s maximum 250 ezret kaphat a község, ha a tárca elismeri a kárigényt, de egyelőre itt sincs visszajelzés. A lakosok több­ségének volt biztosítása, s a kárigé­nyüket is azonnal bejelentették, de a polgármesternek nincs tudomása arról, hogy már fizettek-e a biztosí­tók. Kotora Marián hozzátette, saj­nos, azokon, akiknek nem volt biz­tosításuk, még a község sem tud - jelképesen sem - segíteni. Helena Valentová, Garamszent- györgy polgármestere arról tájékoz­tatott, hogy a községi vagyonban mintegy 3 millió koronás kár kelet­kezett. Ebből az, amit az Első Kom­munális Biztosítótól visszaigényel­hetnek, roppant kevés, 10 ezer koro­na, s további 15 ezret kellene kapni­uk az iskola betört ablakaiért. A fa­lurádió hálózatában is 350 ezer ko­ronás kár keletkezett, ezt is saját for­rásból kell megjavítaniuk. Továbbra is rejtély, hogy a községi kerítése­kért, parkokért járó körülbelül 70 ezer koronát ki és mikor fogja nekik kifizetni, megtérítem, noha ezt is je­lentették a járás illetékeseinek. A BIZTOSÍTÓ HALLGAT A garamszentgyörgyi szövetkezetét érte talán a legnagyobb csapás. Kaz- lov László elnök roppant szkeptiku­san mondott véleményt a mezőgaz­dasági tárca és a biztosítók hozzáál­lásáról: az épületekért a Generali Biztosítótól ötmilliót kellene kapni­uk, s noha a kárt azonnal jelentették és felmérették, a katasztrófa óta el­telt egy hónap alatt a biztosító hall­gat, nem reagál. „Éppen most küld­tem nekik egy levelet, amelyben két­milliót kérek előlegként, kíváncsi vagyok, válaszolnak-e egyáltalán. A mezőgazdasági tárca szintén a füle botját sem mozdítja, hogy az illeté­kes alapból kisegítsen bennünket, noha Simon Zsolt miniszter úr ép­pen az Új Szónak ígérte meg: miha­marabb intézkedik az ügyben. Az­óta síri csend van, egyelőre még egy levelet sem kaptunk. Pedig csak a terményekben 27 milliós kárunk ke­letkezett, 780 hektáron kellett ki­szántani a vetést. Nem is bízom már a rendkívüli kormánysegítségben, még a pozsonyi mezőgazdasági ka­marán keresztül próbálunk meg uniós katasztrófaalapoktól pénzt kunyerálni” - mondja a garamszent­györgyi szövetkezet elnöke. Vámos- ladányban annyit sikerült megtud­nunk, hogy a biztosított községi va­gyonért még egyáltalán nem fizetett a biztosító, miként állami segélyt sem kapott a falu. A JÁRÁSI HIVATAL SEM KAPOTT ÉRTESÍTÉST Jozef Havran, a járási hivatal pol­gári védelmi osztályvezetője any- nyit mondott, ők időben összesítet­ték és továbbították a falvak kár­igény-bejelentéseit, a többi a kerü­leti hivatalon és a kormányon mú­lik. Tájékoztatása szerint 11 közsé­gi hivatal mintegy 20 miihó koro­nás összeget jelentett be összesen, a mezőgazdasági károk 250 millió­ra rúgnak, de ami az ökológiai pusztítást illeti, például csak a szántói ősparkban hatmillióra rúg az elpusztult fák értéke. Zachar Pál lévai járási elöljáró ehhez annyit tett hozzá: hivatala egy pillanatig sem ült a bejelentett kárigényeken, azokat rögtön a katasztrófa utáni héten továbbította a kormánynak, s szerinte az állam ezeket a pénze­ket előbb-utóbb megtéríti a közsé­geknek. Elismeri, a folyamat hosszadalmas és az összegek függ­nek majd az államkassza lehetősé­geitől is. Ugyanakkor leszögezte, a járási hivatalnak ilyen célra saját hatáskörben egyetlen fillérje sincs, nem is csoportosíthat át pénzeket, s úgy tudja, a megyei önkormány­zat sem tud ilyen esetekben segíte­ni. Léva tehát még szintén nem ka­pott értesítést arról, hogy mikor és milyen összegeket továbbíthat majd állami kárpótlásként az érin­tett falvaknak, s tudomásuk szerint egyelőre sem a bel-, sem a pénz­ügyminisztérium, sem pedig a mezőgazdasági tárca nem tárgyalt a segítségnyújtásról. A mezőgazdasági károk állami kár­pótlása ügyében felhívtuk a mezőgazdasági minisztérium lévai regionális irodáját, ahol Karol Szép igazgató közölte, hogy az összesítés még tart és az egész anyagot június 5-ig kell továbbíta­niuk a minisztériumba. Az igazga­tó felhívta a figyelmet, hogy az ál­lam egyáltalán nem kárpótolhatja azokat a szövetkezeteket, amelyek­nek a jégverés miatt úgy keletke­zett káruk, hogy arra nem volt biz­tosításuk. A jégverés ugyanis bizto­sítási esetnek számít, tehát erre kö­telességük lett volna biztosítást kötni. A biztosított mezőgazdasági üzemek esetében pedig az a hely­zet, hogy ha például egy szövetke­zet negyedévre százezer koronát fizetett be egy biztosítónak, s ezt igazolni tudja az állam előtt is, ak­kor a kompenzáció mértéke 50 ezer korona lehet. A biztosítás nél­küli eseteknél bonyolultabb az el­járás. Ilyenkor kiindulásként az el­múlt három év természeti csapásai által okozott kár ádagát veszik fi­gyelembe. Ha a mostani kár meg­haladja a három év átlagának har­minc százalékát, elismerik a jogo­sultságot a kárpótlásra. Ilyen ese­tekben az elismert kárérték húsz százalékát téríti meg az állam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom