Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-24 / 144. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 24. Közélet 5 Grendel Lajos: abban is bízom, hogy a magyar kultúrának és egyáltalán a magyar nyelvnek a presztízse is meg fog nőni Mellékvágány helyett újra sínen Mostanában nagyon sűrű a programja. Sokat utazik, emellett új regényét úja. A kö­zelmúltban vette át A tények mágiája című tanulmányköte­téért a Posonium Irodalmi Dí­jat, valamint az Irodalmi Alap nívódíját. De nem csupán emiatt óvatosan derűlátó Grendel Lajos. Kossuth-díjas írónkat egyebek mellett az EU-csatlakozás várható hoza- dékairól kérdeztük. MISLAY EDIT A díjak kapcsán merül fel bennem a kérdés: mi nehezebb egy író­nak? Regényt vagy irodalomelmé­leti tanulmányt írni? Más műfaj. Ráadásul azt is mond­hatnám, regényt írni csak annyit tesz, hogy az ember a hasára üt, és ír, aztán vagy megy neki, vagy nem. Míg egy irodalomtörténeti esszét vagy tanulmányt írni egészen más jellegű munka. Forrásanyagokkal, szakirodalommal kell dolgozni. Sokkal lassabban készül és körülmé­nyesebben, mint egy regény. Számos díjat mondhat már ma­gáénak. Ugyanúgy tud még örül­ni egy ilyenfajta elismerésnek, mint amikor például az elsőt megkapta? Mindig, ma is ugyanúgy örülök. Minden díj elismerés, és a vissza­igazolása annak, hogy olvassák az ember könyveit, és meg is becsülik. Függetlenül attól, hány díja van már. Tereljük a szót a közéletre, amely­nek történéseire nagyon érzéke­nyen reagál: mi az, ami viszont ki tudja hozni a sodrából? Az, amikor azok a pártok, amelyek közül valamelyikre leadtam a vok- somat a választásokon, csalódást okoznak. Amikor kiderül, hogy ami a korrupciót, a kliensrendszert ille­ti, nem nagyon sok minden válto­zott a Mefiar-éra óta. Szlovákiára 1998 után is erősen rányomja a bé­lyegét mind a két jelenség. Ettől ki­akadok néha, bár ezt az ember már megszokhatná, mert szinte nem múlik el hét kisebb-nagyobb bot­rány nélkül. » Minden díj elisme­rés, és a visszaiga­zolása annak, hogy ol­vassák az ember . . könyveit. NN Jó pár évvel ezelőtt az Einstein ha­rangjai című regényében a rend­szerváltás görbe tükrét írta meg. Úgy tudom, hogy hamarosan ola­szul is megjelenik. A közelmúltban tárgyaltam az olasz könyvkiadóval ebben az ügyben. A szerződés feltételeit beszéltük meg, sőt már a borítótervet is elhozta, úgyhogy azt hiszem, tényleg lesz be­lőle olasz nyelvű könyv. Az EU-csatlakozás mind a cseh, mind a szlovák múlt tisztázásában egy ontos katalizátorszerepet hozhat." (Somogyi Tibor felvétele) Nem értek még meg az azóta le- zajlott/zajló társadalmi esemé­nyek egy újabb regényre? Bizonyára igen, és érdemes is lenne írni róluk, de nincsenek ilyen terve­im. Most másféle irodalomban gon­dolkodom, nem szatirikus, abszurd prózában. A szatírával mindig az le­het a nagy probléma, hogy meg tud­ja-e őrizni az aktualitását. Ha csak egy sima szatírát írunk, az a korhoz van kötve, és mihelyt ezeknek a problémáknak a társadalmi aktuali­tása elmúlik, maga a könyv is érdek­telenné válik. Ön annak idején járt Írországban is, előadást tartott az EU-csatlako­zás fontosságáról. A közelmúlt­ban Szlovákia igent mondott az Európai Unióra. Hogyan fogadta a hírt, és hogyan látja Szlovákia jö­vőbeli helyzetét az EU-ban? Bevallom, nagyon izgultam, és na­gyon megkönnyebbültem, amikor az 50 százalékos küszöböt mégis­csak ádépte a szavazók aránya. Szlovákia helye az EU-ban?... Az az érzésem, az EU azáltal, hogy ilyen sok tagállammal bővül, meg fog vál­tozni. De hogy milyen irányba fog megváltozni, az még csak körvona­lazódik. Semmiképpen sem örülnék egy centralizált, Brüsszelből irányí­tott Európának, amelyben elvesznek a regionális, a nemzeti érdekek. Sze­rintem nagyon sok fog múlni azon, hogy az európai kisállamok mennyi­re lesznek képesek egy német-fran­cia dominanciát ellensúlyozni vagy fékezni. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy a számos posztkommunista országgal bővülő EU-ban lesz egy törésvonal, és „őstagokra” meg „újonnan jöttékre” szakad a kö­zösség? Könnyen lehet, hogy így lesz. Akkor mennyire reális az európai egységesülés? Nekem a legkisebb kétségem sincs afelől, hogy Szlovákia, Magyaror­szág és a többi posztkommunista ál­lam számára más alternatíva nem létezik. Kimaradni az EU-ból egyen­lő lenne azzal, hogy szép lassan visszacsúszunk valami olyan harma­dik világbeli állapotok közé, ame­lyet, azt hiszem, senki nem kíván ná­lunk. Másrészt elképzelhető, hogy az őstagok és az új tagok között lesz egy törés. Van esély arra, hogy ezt elkerül­jük? Nagyon jó lenne, ha értelmet nyer­hetne a visegrádi együttműködés, és mintegy az unión belüli regionális összefogásként megakadályozná azt, hogy bennünket másodrendű európai polgároknak tekintsenek. Egyáltalán nem értek egyet azzal a cseh politikussal, hadd ne említsem a nevét, aki évtizedek óta lépten- nyomon hangoztatja, hogy teljesen értelmeden a visegrádi együttműkö­dés. Én éppen ellenkezőleg, úgy lá­tom, nagyon-nagyon fontos lenne ebbe az igazi életet lehelni. Ez érde­ke lenne mind a négy visegrádi ál­lamnak. Szívesen közéjük sorolnám Szlovéniát is. Még egy szempontot nagyon fontosnak tartok az uniós csatlakozásunkkal kapcsolatban. Hogy Magyarország és egyáltalán a magyarság kikerül abból a hosszú, majdnem nyolc évtizedes karantén­ból, amelybe az első világháború után került, tehát abból a határok­kal, határőrökkel, vámosokkal és határőrkutyákkal őrzött karantén­ból. Átjárhatóvá, szimbolikussá vál­nak végre a határok. Ennek, azt hi­szem, mind gazdasági, mind kultu­rális előnyei lesznek számunkra, szlovákiai magyarok számára is. Azonkívül abban is bízom, hogy a magyar kultúrának és egyáltalán a magyar nyelvnek a presztízse is meg fog nőni regionális értelemben, azaz itt, a Kárpát-medencében. Tehát egy hosszú mellékvágányra állítás után kedvező fordulatot fog ez hozni Ma­gyarország meg egyáltalán a ma­gyar nemzet számára is. Azoknak, akik euroszkeptikusok és ellenzik, nem szeretik az Európai Uniót, én mindig ezt a szempontot hozom fel ellenérvéként: hogy hosszú távon nagyon fontos számunkra, magya­rok számára, hogy együtt lépjünk be az EU-ba, és hogy Szlovákia után le­hetőleg néhány éven belül Románia is csadakozhat. Ez az egész jövőnk szempontjából pozitív fordulat. Mennyire hozhat változást a csat­lakozás olyan szempontból, hogy például Szlovákia is szembenéz­hessen a közelmúltja történelmé­vel, egészen pontosan azzal a fe­jezettel, amely bennünket, szlo­vákiai magyarokat érint. Vadker- ty Katalin A kitelepítéstől a resz- lovakizációig című könyvéről, a- mely ezzel a fájó kérdéssel foglal­kozik, s amely szlovákul is megje­lent a Kalligram műhelyében, ön egy nagyszerű esszét írt. Az esszé az OS folyóiratban jelent meg, majd lapunk Gondolat mellékle­tében is napvilágot látott. Tény­szerűen, világosan sorolja föl a kitelepítésnek meg a Csehország­ba hurcolásnak a gyökereit, és hogy miért is volt igazságtalan. Igaz, már az is nagy haladásnak tekinthető, hogy az OS hasábjain cseh és szlovák történészek a- ránylag nyíltan nyüatkoztak a kérdésben... Pontosan erről van szó. És ezért va­gyok én egy kicsit optimista, mert szerintem még tíz évvel ezelőtt is el- képzelheteden lett volna, hogy ha akkor jelenik meg szlovákul Vad- kerty Katalin könyve, annak ilyen pozitív visszhangja legyen a sajtó­ban, és megkapjon egy olyan rangos szlovák elismerést, amilyen a Dominik Tatarka-díj. Azt akarom ez­\\ Nagyon meg- r könnyebbültem, amikor az 50 százalékos küszöböt mégiscsak át­lépte a szavazók aránya. ” zel mondani, hogy elkezdődött egy tisztázási, tisztázódási folyamat, és ennek Vadkerty Katalin könyve, il­letve a könyv szlovák nyelvű megje­lenése is az egyik állomása. Nyilván elég sokáig fog tartani ez a szembe­nézés és a konzekvenciáknak a szlo­vák oldalon történő levonása. Ez nem megy egyik napról a másikra. De tényleg biztató jelnek tartom. És rossz néven veszem, hogy például Pavol Hrušovskýnak, a szlovák par­lament elnökének az újévi beszéde nem keltett olyan visszhangot Ma­gyarországon, amilyet megérdemelt volna. Volt visszhangja, és kedvező visszhangja, de az nagyon halk volt. Azt hiszem, hogy az EU-csadakozás mind a cseh, mind a szlovák múlt vagy közelmúlt tisztázásában egy fontos katalizátorszerepet hozhat. Ez az optimista variáció. Nyilván van pesszimista is. Az ember soha semmiből nem tanul, ez is igaz. Er­ről szól az irodalom. Aki megfelel a szigorú elvárásoknak, annak a titkosszolgálat attraktív és igényes munkát, de ígéretes karriert is kínál Szlovákiai James Bondokat keres Ladislav Pittner ÖSSZEFOGLALÓNK Pozsony. Szlovákiai James Bondok kerestetnek. A Ladislav Pittner ve­zette titkosszolgálat ugyanis bővíti állományát. Ha titkos ügynökökről van szó, sokaknak mindjárt a legen­dás hős és csodálatos felszerelése - méreggel töltött tolla, szupersebes­ségű autója, miniatűr fényképező­gépe és lehallgató készüléke - jut eszébe. „Biztosan vannak olyanok, akik romantikából szeretnének a szolgálathoz csatlakozni, ezenkívül anyagilag is vonzó állásról van szó, hiszen jobban meg vannak becsülve, mint a rendőrök - mondta lapunk­nak Köteles László, a titkosszolgála­tot felügyelő parlamenti bizottság tagja. - Ha az igazgató nem hozott volna olyan radikális döntést, hogy lecseréli embereinek mintegy 12 százalékát - azokat, akik valamilyen szinten kötődtek az egykori kommu­nista titkosrendőrséghez -, valószí­nűleg a szolgálat honlapján nem tet­tek volna közzé pályázati felhívást. Egyébként biztosan lenne elég je­lentkező más helyekről, ületve konkrét személyeket, például rend­őröket szólítanának meg.” A www.sis.gov.sk honlapon az összes érdeklődő megtudhatja, müyen fel­tételeknek kell eleget tennie egy jö­vendőbeli titkos ügynöknek. Élső- sorban számítás- és elektrotechni­kai, jogi, közgazdász és politológiai ismeretekkel rendelkezőket keres­nek, de jól jön néhány titkárnő is, még csak szakmai gyakorlatra sincs szükség. Ezenkívül örülnének pár ügyes, fizikailag rátermett fiatalem­bernek. Aki megfelel a kritériumok­nak, annak a titkosszolgálat attrak­tív és igényes munkát, de ígéretes karriert is kínál. Tehát aki látszólag unalmas munkakörbe jelentkezik, az is viheti még valamire - valószí­nűleg James Bond sem a legveszé­lyesebb feladatokkal kezdte. „A le­gendás 007-eshez hasonló ügynö­kök még Amerikában sincsenek. Amit James Bond a filmek első öt percében általában elkövet, az a reá­lis világban sértené minden állam törvényét: úgy cselekszik, mintha kívülálló lenne, akire nem vonatko­zik semmilyen szabály” - mutatott rá Köteles László. Szerinte a James Bond által használt műszerek nagy része túlzás. Ennek ellenére vonzó lehet a titkosszolgálatnál dolgozni, hiszen munkatársai az egyszerű ha­landók számára hozzáférhetetlen eszközökkel végezhetik munkáju­kat. Ugyanakkor a szolgálat orosz adósságtörlesztés keretében szak­mai munkára szinte használhatat­lan autókat kapott. „A szolgálati gépkocsiknak legalább olyan feltéte­leknek kell megfelelniük, mint a megfigyelésnél bevetett autóknak. Mivel a testület a szervezett bűnözés feltárásával is foglalkozik - és a bűn­bandák mindig a legmodernebb technikát használják -, a titkosszol­gálatnak is a lehető legjobb, sőt a legmodernebb felszereléssel kell rendelkeznie” - tette hozzá a ma­gyar politikus. Természetesen egy ilyen kocsi nem tud repülni, nincs géppisztollyal felszerelve, de na­gyon gyors. „Aki megfigyel, annak nem lehet fegyvere, mert a végrehaj­tás másra tartozik. Ebben is külön­bözik egy szlovákiai ügynök James Bondtól: ő egyszerre felderít és vég­rehajt, míg a valódi ügynökök fel­adata a megfigyelés, az adatok elemzése és továbbadása. Ettől füg­getlenül lehetnek forró helyzetek” - árulta el lapunknak Köteles, (sza) RÖVIDEN Indonézek érdeklődnek a hajógyár iránt Pozsony. Bugár Béla, a parlament alelnöke is fogadta azt az indoné­ziai parlamenti küldöttséget, mely pozsonyi látogatásával a két or­szág közötti gazdasági kapcsolatokat szeretné fellendíteni. A távol­keleti állam képviselői a szlovákiai gyógyszeripar és a hadiipar iránt tudakozódtak, de a komáromi hajógyár is felkeltette az érdeklődésü­ket. A két ország gazdasági kapcsolatában még nagyon sok a kiakná­zatlan lehetőség, s a kereskedelem fellendülésén egyelőre a két köz- társasági elnök által tavaly aláírt egyezmény sem segített. (SITA) Megint nem választottak elnököt Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság továbbra is elnök nélkül marad, mi­vel a Bírói Tanács tegnap sem választotta meg az új elnököt. A má­sodik fordulóbajutó két jelölt közül Ida Hanzelová nyolc, Štefan Minárik öt szavazatot kapott, de az új elnök megválasztásához tíz szavazat kellett volna. Štefan Detvai, a testület tagja szerint a szava­zás a hazai bíróság szomorú képét tükrözi. A következő körben Štefan Harabin és Jozef Majchrák újra jelöltetheti magát. (SITA) Ne kötelezzék képviselőiket Pozsony. Az ANO arra kéri koalíciós partnerei közül az MKP-t és az SDKÚ-t, engedélyezze képviselőinek, hogy saját akaratuk szerint döntsenek az abortusztörvényről. Ľubomír Lintner alelnök szerint az ANO továbbra is tagja kíván maradni a koalíciónak, és egyetlen ellen­zéki párttal sem kezdeményezett tárgyalásokat egy esetleges új kor­mánykoalícióról. Törvénymódosító javaslatukhoz tegnapig szerinte legalább 100 ezer támogató aláírást sikerült összegyűjteniük. (SITA) Talán leváltják a börtön igazgatóhelyettesét Pozsony. Oto Lobodáš, a büntetés-végrehajtó intézetek országos pa­rancsnoka Jozef Majský szombat hajnali szabadlábra helyezésével kapcsolatban felelősségre fogja vonni a lipótvári fegyintézet igazgató- helyettesét, aki a megszokottaktól eltérő időpontra rábólintott. Arról, hogy milyen döntésről lesz szó, még nem akart tájékoztatni. (TASR) Gyengíti a koronát a koalíciós vita Pozsony. A korona a múlt heti folyamatos gyengülését követően teg­nap ismét veszített árfolyamából, éspedig az euróhoz viszonyítva 25 fillért. A pénzpiaci kereskedést 41,870/920 korona/euró kurzuson zárta. Boris Somorovský, a Tatra Bank elemzője szerint ha a művi terhességmegszakítás miatt kirobbantott kormánykoalíciós válság nem csitul, akkor a hazai fizetőeszköz tovább fog gyengülni, s rövide­sen a 42 korona/euró határt is áttöri a kurzus. Elemzők szerint egy­előre nem kell tartani a nemzeti bank beavatkozásától. (TASR) Nincs szigorítás az euró bevezetése előtt Pozsony. Pedro Solbes, az EU pénzügyi és gazdasági biztosa szlováki­ai látogatása során közölte: Brüsszel a leendő új tagok számára nem fogja szigorítani az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat; nem szűkíti a lebegtetési sávot. Solbes szerint az uniós tagjelöltek legfejlet­tebbjei már 2007 elején beléphetnek az eurózónába. (TASR) Alacsony-tátrai csúcs: visegrádi négyek ezúttal öten Esti futással kezdődik HÍRÖSSZEFOGLALÓ Tálé. Mikuláš Dzurinda szlovák és Vladimír Špidla cseh miniszterelnök esti futásával ma veszi kezdetét a vi­segrádi négyek alacsony-tátrai csúcs- értekezlete. Másnap csatlakozik hoz­zájuk Leszek Miller lengyel kor­mányfő, Magyarországot Kovács Lászíó külügyminiszter képviseli. A találkozó vendége lesz Viktor Janu­kovics ukrán miniszterelnök. Szigo­rú biztonsági intézkedések lesznek érvényben, a politikusokra nagyszá­mú rendőr és testőr vigyáz majd, de a találkozó idejére megerősítik a négy ország pozsonyi nagykövetség­ének védelmét is. A találkozón a vi­segrádi csoportosulás jövőjéről, az országok EU-csatlakozásáról fognak tárgyalni, s most adja át az elnöksé­get Šzlovákia Csehországnak. (t) Idén szeptemberben még nem kezdődik az ésszerűsítés Iskolabezárások jövőre? HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Martin Frone oktatási mi­niszter túlzottnak tekinti azokat az ellenzéki aggodalmakat, hogy szep­temberben jelentős iskolabezárási hullám fenyeget. Ugyanakkor leszö­gezte, tarthatatlan a helyzet, hogy míg a nagyobb létszámú alapiskolák tanulóinak fejenkénti éves képzési költsége körülbelül csak 21 ezer ko­rona, a kevesebb osztályt működte­tő oktatási intézmények diákjainak éves képzésére fordított állami tá­mogatás összege fejenként eléri a 60 ezer koronát is. Az iskolahálózat racionalizációja során figyelembe kell venni az adott iskolák tanter­meinek számát is, ugyanis a több tanterem magasabb fűtési költsége­ket feltételez, fűzte hozzá az oktatá­si tárca vezetője egy nyitrai fóru­mon. Szerinte az iskolahálózat raci­onalizálása keretében jövő év szep­temberében zárhatnák be azokat az alapiskolákat, melyek fenntartása és működtetése jelentős többlet- költségekkel jár. (s, t, rv) A gazdaság gyorsan nő, a fizetések kevésbé Marad a sok állástalan ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A pénzügyminisztérium 2006-ig szóló prognózisa szerint Szlovákia bruttó hazai összterméke (GDP) egyre gyorsabb ütemben fog növekedni, az idei alig 4%-ról a két év múlva várható 5%-ig. Ezzel pár­huzamosan az éves infláció ütemé­nek mérséklődésével számolha­tunk: 2003-ban 8,4 és 9,7% között várható a pénzromlás mértéke, vi­szont 2005-ben már csak alig 5%, 2006-ban pedig 3% lesz. A gazdasá­gi növekedés ellenére a munkanél­küliség terén nem lesz érdemi javu­lás, a pénzügyi tárca 2006-ban a je­lenleginél csak 67 ezerrel több fog­lalkoztatottal számol. Ráadásul a re­álbérek növekedése is késni fog: idén 0,8-1 százalékkal csökkennek a reálbérek, jövőre valószínűleg to­vábbi 0,6%-os visszaesés prognosz­tizálható, s csupán 2005-től előzi meg a bérkiáramlás üteme az éppen aktuális infláció mértékét, (t, ú)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom