Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-24 / 144. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 24. Két robbanás Macedóniában Szkopje. Két bomba robbant vasárnap este a macedón fővárosban, egy járókelőt megsebezve, továbbá több autót és üzletet megrongálva. A két robbanás egy időben történt Szkopje belvárosában, az egyetem és a Mobimak mobiltelefoncég épülete közelében. Az etnikai konfliktus 2001-ben a polgárháború szélére sodorta Macedóniát, miután felkelők több északi és nyugati falut elfoglaltak. Még ugyanabban az évben nemzetközi közvetítés nyomán békemegállapodás jött létre, amelynek ellenőrzésére NATO-csapatokat telepítettek. A feszültség még nem csillapodott le teljesen, a mostanihoz hasonló incidensek újra meg újra előfordulnak. (MTI) Enyhülő vízumszabályok Peking. India és Kína a két ország közötti utazásokat nehezítő szigorú vízumszabályok enyhítésében egyezett meg tegnap, Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő hatnapos kínai látogatásának első napján. Vadzspaji és kínai kollégája, Ven Csia-pao jelenlétében kilenc megállapodást írtak alá Pekingben az ületékes szakminiszterek. A tárgyalások legfőbb céljaként a határvitákkal terhelt kétoldalú kapcsolatok javítását jelölték meg mindkét fővárosban. (MTI) Bezáródnak a kiskapuk London. Mától számos, eddig is vízumkötelezett ország állampolgárai még tranzitutasként sem léphetnek brit földre előzetesen beszerzett beutazási engedély nélkül - közölte a brit belügy, amely a bevándorlási rendszer kiskapuinak bezárásával indokolta a lépést. A brit repülőterekre túl sok olyan utas érkezik vízum nélkül, akik azt állítják, hogy más országok felé vannak átutazóban, és utána eltűnnek az országban, vagy menedékjogért folyamodnak. A minden utazás esetében vízumra kötelezett országok között van Albánia, Fehéroroszország, Macedónia, Moldova és sok afrikai állam. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök ma Nagy-Britanniába érkezik. 1874 óta most először jár hivatalos állami látogatáson legfelsőbb orosz vezető Angliában. (Képarchívum) Francia légibaleset Brest. Leszállás közben lezuhant egy utasszállító repülőgép Franciaországban. A vasárnap éjjel, eddig ismeretlen okok miatt bekövetkezett balesetben életét vesztette a kapitány, öten pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. A CRJ-100 típusú, menetrend szerint közlekedő belföldi járaton 24 személy tartózkodott. A személyzet háromfős volt. A gépnek éjfélkor kellett volna megérkeznie az észak-franciaországi Brest-Gui- pavas repülőterére, de mintegy 800 méterre a leszállópályától és néhány méterre egy forgalmas autópálya-csomóponttól a földnek ütközött. (MTI) Közalkalmazotti fizetést kapnak a leszerelt iraki katonák - Blair szóvivője mégis elmegy a meghallgatásra A Scotland Yard sajnálja Újabb szabotázsakció MTI-HÍREK Bagdad/Washington/London. Gázt és nem olajat szállított - mint korábban vélték - az iraki Hit város közelében szombaton felrobbant iraki csővezeték - közölte tegnap egy iraki olajügyi tisztségviselő. Az illetékes szerint szándékos szabotázscselekmény történt, s következményei közvetlenül sújtják az iraki népet, hiszen csökken a legfontosabb erőművekbe szállított gáz mennyisége. Tegnap hajnalban - az iraki olajminisztérium bejelentése szerint - újabb iraki csővezetéket rongált meg egy robbanás, ezúttal a Szíriái határ közelében. A háború előtt Irak Szírián keresztül napi 2 millió hordó olajat exportált. A leszerelt iraki hivatásos katonák közalkalmazotti fizetést fognak kapni az USA vezette közigazgatástól. A leszerelt és illetmény nélkül maradt iraki katonák korábban azzal fenyegetőztek, hogy erőszakos cselekményekhez folyamodnak, ha nem kapják meg zsoldjukat. A közlemény szerint július 14-étől kezdődően a mintegy 200-250 ezer katona 50- 250 dollár közötti fizetést fog kapni havonta, más iraki közalkalmazottakhoz hasonlóan. Az érintetteknek cserébe fel kell adniuk a Szaddám volt diktátor idején kormányzó Baasz Párt iránti elkötelezettségüket, és meg kell fogadniuk, hogy erőszakkal nem követelnek semmit a koalíciós erők irányította ideiglenes iraki vezetéstől. Azóta, hogy az amerikai Paul Bremer, Irak polgári kormányzója május 23-án bejelentette az iraki hadsereg feloszlatását, a leszerelt hivatásos katonák több ízben tüntettek, és még azzal is fenyegetőztek, hogy öngyilkos merényleteket követnek el amerikai katonák ellen. Walter Slocombe, az iraki amerikai polgári közigazgatás biztonsági ügyekben illetékes főtanácsadója elmondta, hogy az USA egy éyen belül akarja létrehozni az iraki hadsereg első hadosztályát mintegy 12 ezer katonából és tisztből. Az eddigi elutasító álláspontot felülvizsgálva, a brit miniszterelnöki hivatal tegnap közölte, hogy a kormányfő első számú sajtószóvivője mégis hajlandó megjelenni a londoni alsóház külügyi bizottsága előtt, amely az iraki háború megalapozásához használt hírszerzési anyagok kormányzati kezelésének ügyében indított a múlt héten vizsgálatot. A rendkívül népszerűden Alastair Campbellt a külügyi bizottság elsősorban arról akarja faggatni, hogy milyen szerepe volt az egyik korábban közzétett, erősen vitatott hírszerzési dosszié összeállításában. Az amerikai katonai rendőr és az iraki önkéntes rendőr között már megvan az összhang (Reuters-felvétel) Születésnapi botrány London. Elnézést kért tegnap a brit királyi családtól a Scodand Yard, amiért Vilmos trónörökös szombat éjjeli születésnapi partijára egy hívaúan vendég is bejutott, és ott - Oszama bin Ladennek kiadva magát - az uralkodó jelenlétében botrányt okozott. Az ügyben a brit belügyminiszter személyesen rendelt el azonnali és kiterjedt vizsgálatot, miközben sokan az ő fejét is követelik a rendkívül súlyos ügyként kezelt biztonsági malőr miatt. Vilmos, apja után a brit trón várományosa, 300 meghívott vendég, valamint n. Erzsébet királynő és a teljes királyi család jelenlétében, látványos jelmezbállal ünnepelte 21. születésnapját a windsori kastélyban. A 301. vendégre senki nem számított: a 36 éves Aaron Barschak amatőr színész váratíanul a kastélypark színpadán termett, kiragadta Vilmos kezéből a mikrofont, és artikuládan ordítozá- sok közepette bejelentette, hogy ő Oszama bin Laden. Londoni szakértők érthetedennek tartják, miképp lőhetett ekkora bakot a biztonsági szolgálat olyan időszakban, amikor a bármelyik pillanatban várt terror- támadás miatt szinte példátlan készültség van érvényben országszerte, de különösen Londonban és környékén. (MTI) Közel-keleti szabadkereskedelmi övezetet akar az USA Izrael elutasította a Hamás z feltételeit Beér-Seva/Jeruzsálem. Izraelben tegnap ismerték el első ízben hivatalosan is, hogy korábban komolyan foglalkoztak Arafat palesztin elnök likvidálásának gondolatával. MTI-JELENTÉS Az izraeli vezetés - Móse Jaalon vezérkari főnök szerint - komolyan fontolgatta Jasszer Arafat megölését. „A múltban többször beszéltünk erről, de miután mérlegeltük, milyen haszonnal járna, elvetettük az elképzelésű’ - idézi Jaalon tábornoknak a beér-sevai kereskedelmi kamara előtt vasárnap tartott beszéMTI-HÍR Párizs. Az Iráni Népi Modzsahedek Szervezet 350 éhségsztrájkoló aktivistája és szimpatizánsa a hatodik éjszakát töltötte tegnapra virradóra a mozgalom európai központjául szolgáló Párizs környéki településen, követelve a terrorista célú bűnszövetkezés vádjával vasárnap letartóztatott Mariam Radzsavi szabadon engedését. A múlt keddi rendőrségi razzia másnapján kezdődött passzív tiltakozó demonstráció hét résztvevőjét - valamennyien nők - tegnap reggel súlyos állapotban MTI-HÍR Brüsszel. Belgium helyzete meggyengült a nyugati szövetségi rendszerben és leendő kormányának két kulcsfigurája is megtépázott tekintéllyel került ki a belga bíróságok egyetemes illetékességének kérdésében kibontakozott amerikai-belga vitából. A kormányalakításról tárgyaló liberális és szocialista pártvezetők vasárnap megállapodtak abban, hogy kezdeményezik a háborús bűnök ügyében a belga bíróságok egyetemes illetékességét kimondó törvény újabb, mélyreható módosítását. A kormányra nehezedő amerikai nyomás után a gazdasági érdekeltségek is ezt követelték, és a két nagy tartomány, Flandria és Valló- nia között szintén kiéleződött a feszültség. Az ellenzéki flamand kedét tegnapi számában a Háárec című izraeli napilap, amelyet az AFP francia hírügynökség idézett. Arra a kérdésre, hogy végül miért hagyták meg Arafat életét, Jaalon azt válaszolta, hogy ez megvitatásra érdemes. A palesztin elnök Izrael szemében személyi sérthetetlenséget élvez - mondta korábban Cahi Hanegbi közbiztonsági miniszter. Megerősítette, hogy Ariel Sáron miniszterelnök megígérte az amerikai kormánynak: tiszteletben tartják Arafat fizikai sérthetetlenségét. Ezt George Bush amerikai elnök személyesen követelte. Igaz, Sáron többször sajnálkozott azon a nyilvánosság előtt, hogy húsz éve, a libanoni háború idején, Bejrútban nem likvidálták szállították kórházba. Az éhségsztrájkotok többsége visszautasította az orvosi segítséget, el van szánva a halálra, ha az iráni ellenzéki szervezetet alapító Maszúd Radzsavi felesége, Mariam nem kerül szabadlábra. Ugyancsak terrorista szervezkedés gyanúját fogalmazták meg az asszonnyal együtt előállított 16 modzsahed ellen. Mindannyiukat a múlt keddi váratlan és látványos rendőri rajtaütés során vezették elő, erre válaszul követtek el a múlt héten több önégető akciót. Az akkor begyűjtött 165 modzsahed, illetve szimpatizáns túlnyomó többségét reszténydemokrata párt kiszivárogtatta a belga NATO-képviselet 10 pontos feljegyzését, amely figyelmeztette a koalíciós tárgyalófeleket, hogy az amerikaiak a leendő székház építéséhez való anyagi hozzájárulásuk zárolása után minisztereik bojkottját is küátásba helyezték a brüsszeli tanácsülésekre. Támogatják őket az angolok, spanyolok - és Belgium egyeden NATO-szövetsége- sére sem számíthat. Antwerpen városi vezetői sürgették Guy Verhofs- tadt kijelölt kormányfőt, hogy töröljék el az ominózus törvény, mert a nagy amerikai hajózási vállalatok azzal fenyegetőznek, hogy Rotterdamba és Hannoverbe terelik át szállításaikat. Márpedig a második legnagyobb forgalmú európai kikötő, Antwerpen forgalmának 14 százalékát az amerikai szállítások adArafatot. Egy másik izraeli lap, a Jediót Ahronót szerint Sáron a zsidó telepek csendes továbbépítésére buzdított, megsértve ezzel az izraeli-palesztin konfliktus rendezését célzó nemzetközi béketervet. „Építkezhetünk tovább a telepeken, csak ne beszéljünk róla, s az sem szükséges, hogy minden egyes építési engedély magadásánál örömtáncot járjunk.” A lap szerint Sáron ezt egy kormányülésen mondta. A közel-keleti béketerv első szakaszában a zsidó telepeken az építkezések teljes leállítását és az engedély nélkül emelt „előretolt állások” teljes felszámolását irányozza elő, a palesztinoktól pedig a szélsőséges csoportokkal szembeni erőteljes fellépést várja el. időközben szabadlábra helyezték. A francia kémelhárítás (DST) elemzése szerint az iraki rendszer bukása után a szervezet Franciaországban, nevezetesen a Párizs környéki elővárosban akarta létrehozni hátországát és logisztikai központját. A szervezet számos, Iránban elkövetett fegyveres merényletet vállalt magára. A mozgalom franciaországi ügyvédei ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a két évtizede politikai menekültként kezelt modzsahedek ellen a befogadó országban eddig egyszer sem merült fel terrorista akció vádja, üyenre francia földön nem is volt példa. ják, s az Irak elleni háború idején az Európából a térségbe menő amerikai katonai szállítások 60 százalékát is itt hajózták be. A flamand sajtó az elmúlt napokban kórusban követelte a törvény eltörlését. Az emberi jogok ligája és az Amnesty International belgiumi tagozata is elkeseredett nyilatkozatokban temette tegnap a törvényt. A liberális Le Soir azt írta, Belgium szánalmasan gyengének bizonyult az amerikai nyomással szemben, de osztoznak a felelősségben azok is, akik csak az amerikai és izraeli vezetőket jelentgették fel - a múlt héten például Bush amerikai elnököt és Blair brit kormányfőt -, és nem citálták oda Szaddám Huszeint vagy az orosz vezetőket csecsenföldi visszaéléseik miatt. A törvénynek a módosítás után csak belgiumi vonatkozása lesz. MTI-HlREK Ammán/Súne/Jeruzsálem. Colin Powell amerikai külügyminiszter a Maariv című izraeli újság tegnapi számában közölt nyüatkozata szerint csalódottságát fejezte ki a béketerv lassú megvalósítása miatt. A lapnak adott nyüatkozata szerint már csak mintegy két hét maradt a terv megmentésére, s az elkövetkező napok ebből a szempontból döntő jelentőségűek lesznek. Egy másik fórumon viszon arról beszélt az amerikai külügyminiszter, hogy haladást ért el az utóbbi napokban az izraeli és a palesztin fél azokon a tárgyalásokon, amelyeken arról próbálnak megegyezni, milyen feltételek mellett adja át Izrael a Gázai övezetben a biztonság fenntartásának felelősségét a Palesztin Hatóságnak. Powell tegnapi sajtóértekezletén közölte: John Wolf amerikai különmegbízott a következő napokban is a térségben marad, hogy elősegítse a felek közti megegyezést. Washingtoni források szerint Bush elnök a jövő héten a közel- keletre küldi Condoleezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadót is. Powell tegnap úgy vélekedett, a Palesztin Hatóság is keményen dolgozik azért, hogy megszüntesse a radikális palesztin csoportok erőszakos cselekményeit. Az amerikai diplomáciai vezetője a jordániai fővároshoz, Ammánhoz közeli Súne holttengeri üdülőhelyen nyüatkozott, ahol részt vett a Vüággazdasági Fórum közel-keleti és iraki helyzettel foglalkozó rendkívüli értekezletén, illetve a közel-keleti rendezés tervét kidolgozó kvartett (az Egyesült Államok, az ENSZ, az Európai Unió és Oroszország) képviselőinek tanácskozásán. Az értekezlet harmadik és egyben utolsó napján tartott sajtó- értekezleten Powell hangsúlyozta, hogy Washington különösen nagy figyelemmel kíséri az izraeli és a palesztin biztonsági szolgálatok közti együttműködés felújulását, mert megítélése szerint az erőszak beszüntetésért való közös felelősség- vállalás alapvető jelentőségű a béke jövője szempontjából. Végül szorgalmazta, hogy a térség államai fogadják el az amerikai kormány tervét egy közel-keleti szabadkereskedelmi övezet tíz éven belüli létrehozására. Az elképzelést indokolva Powell rámutatott: a gazdasági fejlődés fontos feltétele a térség békéjének. Ugyancsak a Vüággazdasági Fórum rendkívüli értekezletéhez kapcsolódó sajtóértekezletén Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszter azzal vádolta az izraeli kormányt, hogy nincs meg benne a politikai hajlandóság a palesztinokkal való megbékélésre. Ennek jelét látja egyebek közt abban is, hogy az izraeli biztonsági szolgálat likvidálta szombaton Hebronban a Hamász radikális palesztin szervezet egyik vezetőjét. Egyiptom hetek óta részt vesz azokban az erőfeszítésekben, amelyek célja, hogy rávegyék a radikális palesztin szervezeteket az izraeliek elleni fegyveres támadások, merényletek szüneteltetésére. Izrael elutasította a Hamász szélsőséges palesztin szervezet tűzszüneti feltételeit. Az izraeli közszolgálati rádióban Ámosz Güad izraeli tábornok ehhez hozzátette, hogy a Hamász a tűzszünettel csak időt akar nyerni a megerősödéshez. Éhségsztrájk: hét iráni nőt tegnap súlyos állapotban szállítottak kórházba Folytatódó modzsahed tiltakozás Hatásosnak bizonyult az amerikaiak politikai és gazdasági nyomásgyakorlása Meghátrált a leendő belga kormány Formai okok miatt kitilthatják a lengyel kikötőből Abortus zhaj ó-vita MTI-HIR Varsó. Engedély nélkül érkezett vasárnap délután a balti-tengeri lengyel kikötőbe, Wladyslawowóba az a holland hajó, melynek fedélzetén abortuszklinika működik - közölte tegnap a kikötő lengyel kapitánya. A Women on Wawes (Nők a hullámokon) elnevezésű holland feminista szervezet hajója, a Langenort péntek óta lengyel vizeken tartózkodik, de időjárási okok miatt csak vasárnap tudott kikötni Wladysla- wowóban. Fogadtatása épp olyan viharos volt, mint amüyen viszonyok uralkodtak a tengeren a hajó érkezésekor. Egy kisebb lengyel feminista csoport tapssal üdvözölte, néhányan a nők abortuszhoz való jogát követelő transzparenst tartottak a magasba. Az abortuszt ellenzők nagyobb számban voltak jelen, a nemzeti jobboldali Lengyel Családok Ligája és az Összlengyel Ifjúság elnevezésű szervezet „Gyilkosok!, Gestapo!” kiáltásokkal tiltakozott. Némi dulakodásra is sor került. A kikötő kapitánya közölte, hogy a hajó nem tartotta be az előírásokat, nem kért engedélyt rádión a kikötéshez. A hajó kapitányát ezért súlyos pénzbírság fenyegeti, és felszólíthatják a kikötő elhagyására. A kikötés körülményeinek vizsgálata egy-két napig tarthat. Hivatalos izraeli beismerés: komolyan fontolgatták a palesztin elnök megölését Arafat már nem célpont
