Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)
2003-06-20 / 141. szám, péntek
Kitekintő - hirdetés egy vonással SŠÍ-ČÄ AZ ISTROBANK KÍNÁLATA: (2^ Az ingatlan teljes értékének megfelelő pénzösszeg Qf Előnyös állami kamattámogatás, ha 2003. június 30-ig köt szerződést- az állam garantálja azt a teljes lejárati időre (v) Átlagon felüli szolgáltatás az ügyintézésnél- szakértői vélemény biztosítása, jegyző által írt jegyzőkönyv Ingatlanbiztosítás, javaslat a zálogjog télekkönyvbe való bevezetésére A jelzáloghitelek további előnyös feltételeiről szívesen tájékoztatjuk bármelyik kirendeltségünkön. Istrobanka - az osztrák BAWAG bankcsoport tagja. <ö> ISTROBANKA A hangadó hipohitel www.istrobanka.sk , e-mail: info@istrobanka.sk Call Centrum: + 421/2/5929 9999 ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 20. Ötven éve a szocializmust építő Kelet-Németországban százezrek özönlöttek az utcára A kétnapos keletnémet felkelés 1953-ban Németország 1953 júniusára, a keletnémet rezsim ötven évvel ezelőtti megingására emlékezik. DUNAI PÉTER Ötven éve, 1953 júniusában a szocializmust építő Kelet-Németországban százezrek özönlöttek az utcára, kezdetben normacsökkentést, majd szabadságot, az ország egyesítését, a megszálló csapatok kivonását követelve. Az NDK-ban az akkori idők legkeményebb, totalitárius rezsimje működik, a nép elnyomása, az állambiztonságiak önkénye, a besúgórendszer még a szovjetunióbeli méreteket is felülmúlja. Keletnémetek százezrei menekülnek az akkoriban még viszonylag átjárható zónahatáron Nyugat-Német- országba, Nyugat-Berlinbe. Az otthon maradottak körében egyre nő az elégedetlenség. Sztálin halála azonban a szocialista Németországban is érezteti hatását. A keletnémet rezsim egy pillanatra meginog, és csak a kivezényelt szovjet tankok tudják konszolidálni a helyzetet. Amerika tanácstalan az NDK-ból érkező hírek hallatán. Megéri-e a beavatkozás a kockázatot? Washingtonnak nem érdeke újabb nemzetközi konfliktus a még zajló koreai háború idején. A nyugatberlini amerikai szektorban működő RIAS rádióállomás akkori egyik vezetőjétől, Egon Bahrtól - aki később Willy Brandttal együtt az SPD híres keleti politikájának kidolgozója lesz - a kelet-berliniek azt kérik, hogy olvassa be követeléseiket, támogassa a készülő megmozdulást. Az adó amerikai igazgatója ezt elutasítja, de annyit engedélyez, hogy a június 17-re tervezett nagygyűlésről szóló in- , formációt előző este a rádióban beolvassák. A RIAS nem játssza el a Szabad Európa későbbi, 1956-os szerepét, nem ígérget ENSZ-csa- patokat, Egon Bahr és az amerikaiak szerint az NDK nem ér meg egy világháborút. A magyarországi 1956-os forradalommal vont párhuzam más vonatkozásban sem állja meg a helyét. Az események itt nem torkolltak fegyveres ellenállásba, az alig kétnapos megmozdulást a kijárási tilalom kihirdetése, a szovjet tankok megjelenése elfojtotta. Németország keleti része diktatúra, nyugati része 1953-ban nagy jóindulattal is csak tanulja a demokráciát. Európa és a világ fenntartásokkal figyeli a nácizmusból épp csak kilábalt Németország útkeresését. Két nappal a keletnémet felkelés után Amerikában villamosszékben kivégzik a Rosenberg házaspárt, mert a vádpontok szerint segített a Szovjetuniónak megszerezni az atomtitkot. Moszkva ideges és bizalmatlan. Rosenbergék és mások jóvoltából már van atombombája, de még nincs hidrogénbombája, már csak ezért sem engedheti meg magának az USA-val való nyílt konfrontációt. Sztálin utóda, Nyikita Hruscsov nyilván a fentiekre is gondol, amikor a keletnémet állampárt vezetőit 1953 június elején Moszkvába rendeli. Álljanak le az A kelet-németországi felkelők tabukhoz nyúlnak. erőltetett iparosítással, a nehézipar erősítésével, a parasztok tée- szekbe való behajtásával, inkább javítsák a keletnémetek ellátását - így szól a moszkvai ukáz. Valószínűleg csak a józanabb moszkvai politikának köszönheti az NDK, hogy a június 17-i megmozdulások viszonylag kevés áldozattal járnak, a szovjet tankok nem lőnek a tömegbe, a megszálló hadsereg a körülményekhez képest visszafogottan viselkedik. A több mint száz ember haláláért a keletnémet népi rendőrség gép- pjsztolyosai felelősek. Aki a Sztá- lin-képekhez, a keletnémet címerhez, az NDK állami zászlójához nyúl, azt a helyszínen, ítélet nélküí felkoncolják. A tüntetők eközben azt követelik, hogy Németország egyesüljön, a megszálló hatalmak (a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország) vonuljanak ki az országból, az Odera-Neisse határt ne ismerjék el véglegesnek. A követelések fokozatosan radikali- zálódnak. Kezdetben csak a felemelt normák eltörléséről hallani, aztán megjelennek a politikai feltételek is, szabad, általános, titkos választásokat szorgalmaznak. Halléban, a megmozdulások egyik központjában követelik: 1. Az NDK-vezetés leváltását 2. Szabad választásokat egész Németországban 3. A megszálló külföldi haderők kivonását 4. A politikai foglyok szabadon bocsátását 5. Negyvenszázalékos fogyasztói ár- csökkentést. Ehhez Görlitzben, ahol sok, Keletről kitelepített él, még egy követelést csatolnak: az Odera-Neisse határszerződések (Kelet-Németország és Lengyel- ország határa) revízióját. A kelet-németországi felkelők tabukhoz nyúlnak. Céljaik nemcsak Európában, hanem a világháborús győztesek körében, az egész világon ellentmondásos érzelmeket váltanak ki. Nyolc évvel a fasizmus leverése után a legyőzött (kelet) németek megkérdőjeleznék Jaltát, Potsdamot, a négy német megszállási övezetet, (Ke- let)Németország keleti határait? A szabad világ ugyanakkor együtt érez az elnyomott, jogaiktól megfosztott, Nyugatra menekülő keletnémetekkel. A helyzet felemásságát vélhetően érzékelik a német értelmiségiek is. Közülük a legtöbben - a későbbi, 1956-os forradalmat támogató magyar írókkal ellentétben - az Ulbricht-rezsim mellé állnak - jegyzi meg Hubertus Knabe történész. Stefan Heym cowboyinges náci rohamosztagosokat lát a lázadó munkások között. Bertold Brecht nyilvánosan elítéli a felkelőket, mint fasiszta háborús uszítókat. Brecht ezzel a nézettel ellentétes szellemű híres verse, a Megoldás (Die Lösung), amelyben a kommunista vezetésnek azt ajánlja, válasszon magának egy másik népet, kiadatlan marad. A keletnémetek egy része máig azt tartja, 1953-ban Nyugat-Németor- szágból irányított ellenforradalmi puccskísérlet zajlott le. A német történészek döntő többsége azonban népfelkelésnek ítéli június 17- ét. Mi volt valójában? Ellenforradalom, fasiszta reváns, a világháború lezárása után néhány évvel az európai status quo felülvizsgálatának elsietett kísérlete? Népfelkelés, naiv, a nemzetközi körülményekkel nem számoló, demokratikus megmozdulás? E kérdésekre ma sincs egyértelmű válasz. Berlin, 2003. június Szovjet tankok Kelet-Berlinben (Forrás: Der Spiegel, Népszabadság) S1516238
