Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-18 / 139. szám, szerda

Q Régió ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 18. Embercsempészek buktak le Pozsony. Három embercsem­pészt értek tetten „akció” köz­ben a rendőrök az osztrák­szlovák határon. Két pozsonyi taxisofőr kilenc indiai állam­polgárt szállított a Morva fo­lyóhoz, ahol a harmadik, a Dunaszerdahelyi járásból való férfi egy gumicsónakkal várta a csapatot. A menekültek már nem jutottak a túloldalra, mert a rendőrök időben lecsaptak. Mindhárom férfi büntetett elő­életű, vizsgálati fogságba he­lyezésükről hamarosan dönte­nek. (TASR) Majdnem ötszáz órát lógott Dunaszerdahely. Egy tizen­négy éves fiú szülei ellen nem sokkal a bizonyítványosztás előtt indul eljárás, ugyanis a kisdiák tavaly december óta 494 óra hiányzást gyűjtött be - tájékoztatta lapunkat Martin Korch nagyszombati kerületi rendőrségi szóvivő. Az iskola- kerülésről a szülőknek is tudni­uk kellett, s mivel nem tettek ellene semmit, a rendőrség őket kívánja felelősségre vonni az ügyben, (ú) Gyorsan elkapták az álrobbantót Igló. Egy helyi férfi hétfőn este telefonon fenyegette meg az iglói rendőrséget, hogy hama­rosan bomba robban a poprádi Tescóban. A hatóságok azonnal kiürítették a hipermarketet, robbanószerkezetet azonban nem találtak. Bár a tettes egy nyilvános telefonfülkéből hívta fel a rendőröket, hamarosan si­került őt előkeríteni. Az áru­háznak mintegy 400 ezer koro­na kára keletkezett. A férfi el­len rémhírterjesztés miatt indí­tottak eljárást. (SITA) Cigicsempészeket füleltek le Nagymihály. A rendőrség­nek nemrég sikerült lefülel- „ nie egy csempészett cigaret­tákkal kereskedő bandát, amely a feketepiacon több mint 16 ezer karton, ukrán „szállítóktól” szerzett dohány­árut akart értesíteni. A három férfi vezetésével Nagymi- hályban és környékén csoma- goltatták újra az ukrán anya­got. A lefoglalt cigaretták ér­téke meghaladta a 3,8 millió koronát, az államnak kára 6,5 millió korona. (TASR) Díj a városnak egy Bon Jovi-gitárért Rozsnyó. „Az év ajándéka 2002” címet vehette át a mi­nap Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere Pozsonyban. A díjra a rozsnyói Amália szociá­lis intézmény teijesztette be a várost, mivel Rozsnyó egy ere­deti Jón Bon Jovi-gitárt aján­dékozott az Amáliának. A ne­ves énekes gitárját Rozsnyó a svájci testvérvárosától, Larustól kapta néhány évvel ezelőtt. Az Amália ezt az aján­dékot pénzzé tette, s a bevételt szociális célokra fordítja. A Szlovák Humanitárius Tanács 1995 óta adja át rendszeresen „Az év ajándéka...” díjat, amely a kimagasló jótékonysá­gi cselekedetekért jár. (kov) Szigeti László a magyar egyetemről Komárom. A Rév-komáromi Hallgatói Önkormányzat és az MKP Ifjúsági Fóruma helyi szervezetének meghívására Szigeti László oktatásügyi ál­lamtitkár és Albert Sándor par­lamenti képviselő a szlováldai magyar egyetem jövőjéről tart ma előadást a komáromi Sirály Szállóban 18 órakor, (vkm) A Pro Hungaris Értékközvetítő Alapítvány jóvoltából tegnap négy és félezer kiadványt hoztak Vágkirályfára az egész vágsellyei régiónak A könyvadomány egy része (Szőcs Hajnalka felvételei) Magyarországi könyvek GAÁL LÁSZLÓ Vágkirályfa. Tegnap egy autórako­mány könyv, közel 4,5 ezer kiadvány érkezett a helyi művelődési házba - a magyarországi Pro Hungaris Ér­tékközvetítő Alapítvány ajándéka. Az adományozóról az alapítvány igazgatója, Magyary Rozália szol­gált tájékoztatással. „Az 1993-ban alapított, azóta - sokszor nehéz kö­rülmények között - folyamatosan működő alapítvány céljául tűzte ki a kisebbségben élő magyarság segíté­sét anyanyelvének, kultúrájának, nemzeti önazonosságának megőr­zésében. Ennek érdekében az alapít­vány könyveket, folyóiratokat, más információhordozókat, valamint az ezek használatát segítő eszközöket gyűjt szervezetektől, magánembe­rektől, s közvetíti ezeket a határon túlra, a magyar közösségi könyvtá­raknak. Az alapítvány célja továbbá az igények felmérése után közösségi gyűjtemények, könyvtárak alapítá­sa, a meglévők folyamatos gyarapí­tása. Munkánkat határon túli civil szervezetek, iskolák, egyházak, egyéb szervezetek segítik, oly mó­don, hogy felmérik a saját régiójuk­ban működő könyvtárak igényeit, közreműködnek a könyvek szállítá­sában, szétosztják az adományo­kat.” Az igazgatónő néhány szám­adattal is szolgált az alapítvány tevé­kenységéről. A 2002-ben begyűjtött kiadványok száma 21 700 darab, és az alapítvány eddig 217 710 darab kiadványt juttatott el Magyarország határain túlra; Szlovákiába több mint 56 ezer darabot. A Vágkirályfára eljuttatott külde­ményt Bergendi Ferenc polgármes­ter vette át. „Magyarországi kapcso­lataimat felhasználva jutottam el a Pro Hungaris Alapítványhoz. Főleg szépirodalmi kiadványokat, kötele­ző olvasmányokat kértem, hogy a községi és az iskolai könyvtárat is bővíteni tudjuk, valamint olyan tan­könyveket, emelyeket az iskolában és az óvodai foglalkozáshoz is fel tudnánk használni. Az alapítványtól olyan visszajelzés érkezett, hogy ha tudjuk állni a szállítási költségeket, olyan csomagot küldhetnek, amely nemcsak Vágkirályfát, hanem az egész vágsellyei régiót szolgálhatná. Megszólítottam a környékbeli pol­gármestereket, akik pozitív választ adtak. Annak arányában, amennyi könyvet elvisznek, hozzájárulnak a szállítási költségekhez is.” Ipolyság és Zólyom közt vasúti személyforgalom és azt helyettesítő autóbusz sincs Tettéért hat év szabadságvesztésre ítélték az asszonyt Se vonat, se vonatpótló Besztercebánya/Ipolyság/ Fülek. Június közepétől sem vonat, sem vonatpótló autó­busz nem közlekedik Ipoly­ság és Zólyom között. SZÁSZI ZOLTÁN Ezen a szárnyvonalon ugyanis nem indult újra a vasúti személyszállí­tás, de a vonatpótló buszjáratokat kiiktatták. A Autóbusz-közelkedési Vállalat (SAD) zólyomi üzeme emi­att négy újabb járattal erősítette meg a Zólyom és Gyűgy közti sze­mélyszállítást. Müan Ozdinec, a besztercebánya megyei hivatal köz­lekedésügyi osztályvezetője szerint a vasúttársaság önkényesen, az érintett felek megkérdezése és tájé­koztatása nélkül, saját megítélése alapján és a valós igényeket figyel­men kívül hagyva döntött, amikor a vonatpótló buszjáratok finanszíro­zását leállította. Ozdinec szerint nem lehet mindent gazdasági krité­riumokkal mérni, a minimális szol­gáltatást biztosítania kellene. A zó­lyomi SAD-nak június végéig kellett volna működtetnie a vonatpótló buszjáratokat, de ezt a szerződést a vasút június 14-én felbontotta. Emiatt a vállalat a személyszállítás folyamatossága érdekében több já­ratot iktatott be, hogy ellensúlyoz­za a vasúttársaság intézkedését. Zólyom és Gyűgy között ezentúl naponta 24, a Korpona-Zólyom tá­von pedig 56 járat áll az utazók rendelkezésére. Az Ipolyságról Zó­lyomba utazni kívánók számára Gyűgyön lesz átszállási lehetőség. Ma még van lehetőség beiratkozni az érsekújvári művészeti alapiskolába Ifjú tehetségek kerestetnek SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Ezen a héten, hétfőtől máig tartanak a felvételi vizsgák mindazon tehetséges volt óvodás és alapiskolás tanulók számára, akik a helyi művészeti alapiskola zenei, tánc-, irodalmi-drámai, valamint képzőművészeti tagozatára jelent­keznek a 2003/2004-es tanévben. A művészeti alapiskola képzőművé­szeti tagozatának pedagógusai az Európa az iskolában versenyen való részvételért a napokban vehették át az „Érsekújvár legeredményesebb képviseletéért a 2002-es évben” járó díjat. A képzőművészeti tagozaton rajzot, festést, grafikát, modellezést, fényképezést és anyaggal való mun­kát tanulhatnak a gyerekek - szá­mukra a felvételi a Jánošík utcai, volt óvoda épületében van ma délután egy és öt óra között. Ekkor jelentkezhetnek a zenei tagozat iránt érdeklődők is a művészeti alapiskola SZNF utca 5 szám alatti épületében, ahol a különösen tehet­séges diákokat a pedagógusok a to­vábbi közép- és főiskolai tanulmá­nyokra is felkészítik. A tánctagoza­ton klasszikus, népi-, modem, dzsessz, . illetve színpadi tánc tanítanak, az irodalmi-drámai tago­zaton báb- és színjátszással foglal­koznak. A legnagyobb érdeklődés továbbra is a zenei tagozat iránt mu­tatkozik, a jelentkezők karéneket és szólóéneket egyaránt tanulhatnak, és különböző hangszerek közül vá­laszthatnak, hiszen hegedű-, gitár-, harmonika-, fuvola-, klarinét-, fa­gott-, trombita- és más fúvóshang- szer-játékot oktatnak. A fúvós hang­szereken játszó gyerekek a gyermek fúvószenekarral lépnek fel rendsze­resen. Zongorajáték, illetve más bil­lentyűs hangszereken való játék el­sajátítására is van lehetőség az isko­lában. Érdeklődni a művészeti alap­iskola titkárságán és a 035/6420 727-es telefonszámon lehet. Gyógyszerrel adagolta túl a gyermekeit SZÁSZI ZOLTÁN Besztercebánya/Bábapuszta. Hat év szabadságvesztésre ítélte a Besz­tercebányai Kerületi Bíróság azt a nőt, aki tavaly szeptemberben mind­két gyermekét meg akarta ölni, úgy, hogy gyógyszerrel szándékosan túl­adagolta őket, majd maga is öngyil­kosságot kísérelt meg. Az alig 28 éves Helena V. az ebben az esetben kiszabható legkisebb büntetést kapta a kétszeres gyilkos­sági kísérlet miatt. A törvényszéki szakértők szerint ugyanis az anya nem teljesen beszámítható. Az eset hátterében ismét a mértéktelen al­koholfogyasztás, a rendezetlen csa­ládi élet áll. A történet idejében csak három- és kétéves gyerekek anyja azután szánta magát ilyen lépésre, hogy hiába fordult segítségért férje szüleihez a félj gyakori ittassága mi­att. Miután nem talált meghallgatás­ra, gyermekeinek az előírt gyógy­szeradag többszörösét adta be, majd maga is beszedett nagyobb mennyi­séget a Lexaunrí nevezetű gyógy­szerből. A tragédiát tulajdonképpen az öngyilkossági kísérletet kiyáltó félj érkezése akadályozta meg, aki véletlenül vette észre az esetet, és ri­asztotta a mentőket. A gyilkossági kísérlet vádja miatt hat év szabad­ságvesztésre ítélt nőnek elvonókú­rán is részt kell vennie. Érsekújvárott a SAPARD programról tájékoztattak Ajánlat segítségre SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Saját régiójuk után Dunaszerdahelyre, majd pedig Ér­sekújvárba látogattak minap egy ko­máromi konzultációs központ kép­viselői, hogy e régió polgármestereit is tájékoztassák a SAPARD uniós program nyújtotta lehetőségekről, illetve hogy felajánlják együttműkö­désüket egyes tervezetek kidolgo­zásához. „Épületek, utak, közműhá­lózatok építéséhez csaknem tízmil­lió koronát nyerhetnek, akik időben, körültekintően kidolgozzák terveze­tüket” - jegyezte meg Miroslav Lopata, a Premier Consulting társa­ság ügyintézője. Két nap alatt csak­nem százan hallgatták meg ajánla­taikat. Sokak szerint későn érkezett a segítség, mert az igényléseket júni­us végéig kell benyújtani, komplex tervdokumentáció csatolásával. Az intéző nem titkolta, hogy néhány szerződés már megköttetett a társa­ság, illetve az önkormányzatok közt. Az északi magyar peremvidék fóruma, a Gömörország legújabb számában visszaemlékezésekkel idézi a hatvan évvel ezelőtti doni katasztrófát „Meghalunk meghalunk egyszer/ de otthon akartam” KORPÁS ÁRPÁD „Ma már világosabban látjuk a tör­ténések főbb körvonalait. Áldoza­tok voltak ők mindahányan. A szá­munkra oly tragikus 20. század ál­dozatai. A nagyhatalmi érdekek, Trianon közvetett áldozatai. A vörös és barna terror, az egymáshoz illő kommunista és fasiszta német hata­lom közé szorult ország áldozatai” - írja a Don-kanyarban a II. magyar hadsereg tagjaiként halált halt ka­tonákról a Gömörország legújabb, idei első számában B. Kovács István főszerkesztő, muzeológus. A magát az északi magyar peremvidék fóru­maként meghatározó havilap a do­ni tragédia hatvanadik évfordulójá­ra a szovjetországi harcmezők pok­lát megjárt gömöriek, nógrádiak, hontiak visszaemlékezései révén igazán emberközelbe hozza az egy­kori, de az emlékezetből azóta is ki­törölhetetlen borzalmakat. Az emlékezetből kitörölhetetlen borzalmak? Azokéból, akik megjár­ták a Don-kanyart, kitörölhetetle- nek, s akár még fel is gyűjthetők. A havilap égjük szerzője, Kovács Ág­nes azonban figyelmeztet: „Ki tud­ja, hányán vannak még, akik most megnyíltak, és ki tudja, meddig lesznek még közöttünk? Hiszen már elmenni készülnek. Talán ezért is e bátorság, amely hozzásegítette őket a vallomásokhoz. Gyorsan kell cselekednünk, mert tiszavirág életű ez a virágzás. És már bezáródóban e nyitottság. Különben úgy járhat más is, mint ahogy az megtörtént az én közvetlen környezetemben is, amikor az utódok sehogyan sem tudták feleleveníteni az eltávozott néhai visszaemlékezéseit, amelye­ket akkor csak úgy félvállról vettek.” A kerek évfordulón túl és a kollektív emlékezetben-tartás szándéka mel­lett minden bizonnyal ez a Kovács Ágnes által is megfogalmazott kész­tetés dolgozott a Gömörország szer­zőiben és szerkesztőiben. A megpróbáltatások, a halálközel­ség, az „ember embernek farkasa” helyzetek ellenére is méltóságtel­jességét megőrző emberi magatar­tás szép példáiról olvashatunk. A család, az otthon, a szerettek, a hit mind egy-egy kapaszkadó. Az orosz frontot két háborúban is megjárt néhai Konkoly-Thege Ist­ván református esperes érzéklete­sen adja vissza ezt a már-már két­ségbeesett ragaszkodást: „Láttam a legénységi szállásokon is, hogy ma­guk körül mind igyekeztek valami primitív kényelmet és egy kis ottho­ni légkört teremteni. Az egyik szé­ket szerzett az ágya mellé, a másik egy hazai képeslapból vágta ki a ké­pet és az ágya fölé ülesztette, a har­madik kirakosgatta az ágyon az ott­honmaradt hozzátartozók fényké­pét és elmerülten nézegette. S amíg nézegette, megszépült a rideg hadi szállás, s megenyhült a honvéd ar­ca.” És írta a honvéd - micsoda bi­zarr jelentést nyer e megnevezés ezer és száz kilométerekre a hazá­tól! - a leveleket, nem kerülhetve halálfélelmét, de végig, végezetéig ragaszkodva az élethez, amely ott különösen rokon értelmet nyert az otthonnal. Valahogy úgy, ahogyan azt Szászi Zoltán Emlékezés egy té­li éjszakára című versében írja: ,jaj megint húznak a gépek felettem/ halált hord gyomruk/ rámokádják egy évszázad bűnét/ meghalunk meghalunk egyszer/ de otthon akartam”. „Fejlövése van, s valószí­nűleg már csak kevés ideje e földi létből. Mindegyre félrebeszél. De még lázas önkívületében is minden gondolata az otthona. A másik szomszédja egy fagyott lábú ember, éjszaka ennek kellett felkelnie és le­fognia az ágyán, mert felült, vakon, bódultán kiáltozott, és indulni akart haza” - emlékezik az egyik katonára a tábori lelkész Konkoly- Thege. A beretkei származású Katona Lász­ló a 13. honvéd gyalogezred tagja­ként került a frontra, s amikor az orosz doni áttöréskor bajtársaival menekülni kényszerült, a remény­telenség hómezején találkozott egy az első világháborúban orosz fog­ságba került, s a Szovjetunióban le­telepedett magyar emberrel. Az idős férfi fia a Vörös Hadseregben szolgált, az apa már két éve semmit sem tudott róla. Magyar hadifogoly fia magyarok ellen is, magyar golyó terítheti le. A történelem abszurd, az ember kicsi. Csak képzelhetjük, micsoda érzések kavaroghattak az apában. Lelke iránytűje mégis haza­felé - a béke felé mutatott, mert ezt mondta Katona Lászlónak: „Én majd imádkozok minden nap Isten­hez, hogy egészségben térjen haza, Gömörbe. Az én testem már itt fog nyugodni, idegen földben, de az utolsó sóhajtásommal hazaszáll a lelkem Gömörbe, Méhibe.” „Ennek az öregembernek szomorú, bánatos arcára is úgy emlékszem, mintha most lett volna... Sokszor elgondol­kozom, hogy most élek, talán annak is köszönhető, hogy ennek az öreg­embernek is meghallgattatott az imádsága” - vallja Katona László a Gömörország legújabb számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom