Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-18 / 139. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 18. Közélet 5 Interjú Bálint-Pataki Józseffel, a HTMH elnökével, aki szerint eurokonform a módosított kedvezménytörvény tervezete Európának jó - és Szlovákiának? A módosított kedvezmény­törvény ügye rövidesen nyugvópontra juthat, mert a magyar Országgyűlés a jövő hét elején talán mégiscsak szavaz a dokumentumról. Ha így lesz, akkor az Európa Ta­nácsban okafogyottá válhat a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentés megvitatá­sa. Minderről és a határon túli magyar nemzeti közössé­gek gondjairól kérdeztük Bálint-Pataki Józsefet, a Ha­táron Túli Magyarok Hivata­lának (HTMH) elnökét. SZILVÁSSY JÓZSEF Elnök úr, a másfél héttel ezelőtti Medgyessy-Nastase találkozó is azt igazolja, hogy a módosított kedvezménytörvény ügyében reá­lis a remény a magyar-román egyezségre. Mi erről a vélemé­nye? A két kormányfő az említett találko­zón megegyezett abban, hogy a mó­dosított kedvezménytörvény végre­hajtásának részleteit kormányközi megállapodásban rögzítik. Az erre vonatkozó tárgyalásokat a jogsza­bálynak a magyar parlament általi elfogadását követően megkezdik. Milyen kifogásokkal rukkolhat elő Bukarest, hiszen a románok által leginkább kifogásolt munka- vállalás lehetősége kikerült a nor­maszövegből? Jómagam a Magyar Állandó Érte­kezlet által jóváhagyott normaszö­veg ismeretében nem igazán látok olyan kérdést, amellyel szemben ér­demi észrevételt, netán további fenntartást lehetne megfogalmazni. Természetesen a végső szöveget az Országgyűlés hagyja majd jóvá. Mindezek után nem kizárt, hogy ro­mán partnereinknek a végrehajtás részletkérdéseiben esetleg lehetnek felvetéseik, kérdéseik. En viszont abban bízom, hogy a magyar parla­mentben elfogadott módosított ked­vezménytörvény és a végrehajtó rendelkezések megalkotása után Romániának nem lesznek fenntar­tásai. Ugyanilyen előrelépésnek nincs jele a szlovák-magyar kedvez- ménytörvény-vitában. Pozsony továbbra is makacsul ellenzi a » Négy szomszédunk­kal már megegyez­tünk, az ötödikkel, Ro­mániával a legjobb úton haladunk ahhoz, hogy ugyancsak szót értsünk a kedvezménytör- vény ügyében. N> magyar jogszabályt. Várható-e el­mozdulás, akár a román-magyar egyezséghez hasonló megoldás? Bizakodó vagyok, habár több szlo­vák politikus már kifejezte fenntar­tását a módosított normaszövég-ter­A módosított kedvezménytörvény tervezete összhangban van az európai jogrenddel (Somogyi Tibor felvétele) vezettel szemben is. Ha már a ro­mán példát említette, hadd idézzem Adrian Nastase egyik korábbi, a ked­vezménytörvénnyel kapcsolatos megállapítását: ami jó Európának, az jó Romániának is. Eddig négy szomszédunkkal már megegyez­tünk, az ötödikkel, éppen Romániá­val a lehető legjobb úton haladunk ahhoz, hogy ugyancsak szót értsünk a kedvezménytörvény ügyében. Re­mélem, hogy ami jó Európának és öt szomszédunknak, az elfogadható lesz Szlovákia számára is. A magyar kormány képviselői sze­rint ez a módosított normaszöveg már elfogadható az európai szak­emberek és a döntéshozók szá­mára. Valóban? A már említett magyar-román kor­mányfői találkozót követő sajtóérte­kezleten maga Medgyessy Péter mi­niszterelnök úr jelentette be, hogy a tervezetet egyeztették az európai il­letékesekkel, akik nagyon pozitív visszajelzéseket küldtek erről a do­kumentumról. A módosított törvény szövege egyébként az EBESZ elnö­kének véleménye szerint is megfelel az uniós normáknak. Ennek a derűlátásnak némiképp ellentmond, hogy az Európa Ta­nács minden bizonnyal napirend­re tűzi Eric Jürgens jelentéstevő­nek azt az elemzését, amely állító­lag még mindig tartalmaz fenn­tartásokat a jogszabállyal és el­marasztaló utalásokat a törvény- alkotókkal szemben. Vajon nem arra készülnek a román és a szlo­vák képviselők, hogy éppen Stras­bourgból torpedózzák meg a jog­szabályt? Őszintén szólva annak örültem vol­na, ha most már az elfogadott tör­vény ismeretében beszélgetnénk. Nemrég azért tanácskozott a Ma­gyar Állandó Értekezlet, hogy lehe­tőleg konszenzussal jusson egyez­ségre olyan normaszövegben, ame­lyet aztán sürgősségi és kivételes el­járással az Országgyűlés még júni­usban elfogad. Tudjuk, mi történt, s a jóváhagyás eltolódásának a fele­lőssége nem a magyar kormányt és nem is a legtöbb határon túli ma­gyar szervezetet terheli. Most vi­szont újra reális reményt látok arra, hogy a módosított normaszöveget június 25-e, vagyis a Jürgens-je­lentés tervezett vitájának időpontja előtt elfogadja az Országgyűlés. Ebben az esetben a jelentés megvi­tatása már okafogyottá válhat. Ha mégis lesz vita Strasbourgban, ak­kor nyilván sokféle érv elhangzik majd, de a végső kicsengés nem le­het más, mint amit az európai erő­központokban már megfogalmaz­tak. Vagyis a módosított kedvez­ménytörvény tervezete összhang­ban van az európai jogrenddel. A vajdasági magyarok nevében nemrég Kasza József hangsúlyoz­ta, hogy az ottani nemzetrész szá­mára nem a kedvezménytörvény a leglényegesebb, hanem az, hogy ne maradjanak ki a beindu­ló szerbiai privatizációból, s ne zárja el újabb vasfüggöny egy­mástól az uniós tag anyaországot és a vajdasági nemzetrészt. Az utóbbi aggodalmakat osztják a kárpátaljai magyarok is. Mit te­het értük a HTMH és a magyar kormány? Bízom abban, hogy sehol sem lesz vasfüggöny, s a kétoldalú tárgyalá­sok eredményeként sem a Szerbiá­ban, sem pedig az Ukrajnában élő magyarok nem nélkülözhetik a rendszerváltás utáni egyik legna­gyobb jótéteményt, a határok köny- nyebb átjárhatóságát. A vízum beve­zetése a két ország polgáraival szemben novembertől elkerülhetet­len, ám minden igyekezetünk arra irányul, hogy ennek a dokumen­tumnak a megszerzése minél köny- nyebb legyen. A további kapcsolattartásban, a határok viszonylag könnyű átjár­hatóságában fontos szerepe lehet a vajdasági vagy a kárpátaljai tér­séget is bevonó eurorégióknak. Reálisak ezek az elképzelések? Természetesen, hiszen Kárpátalja már eredményesen együttműködik a Hajdú-Bihar megyei, a szomszé­dos romániai régióval, továbbá a ke­let-szlovákiai és a dél-lengyelországi térséggel. Ugyanilyen eurorégió ki­alakítható a Vajdasággal, ahol fon­tos szerephez juthatnak a helyi ön- kormányzatok. Ha visszatekintünk néhány évre, akkor elmondhatjuk, hogy a nyugat-magyarországi terü­letek dinamikus fejlődésében jelen­tős szerepe volt a szomszédos - és már uniós - ausztriai térségekkel ki­alakított együttműködésnek. Eze­ket a kedvező tapasztalatokat kell \\ A jóváhagyás eltoló- " dásának a felelőssé­ge nem a magyar kor­mányt és nem is a leg­több határon túli ma­gyar szervezetet ** terheli. >> hasznosítani Kelet- és Dél-Magyar- országon, a szomszédos erdélyi, a vajdasági, kárpátaljai, de a horvát­országi térségekkel kialakítandó, ugyancsak eredményes együttmű­ködés érdekében. Jövőre lényeges változás követke­zik be a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek életében, hi­szen a szlovákiai és a szlovéniai magyarok az anyaországiakkal együtt, az erdélyiek pedig a tervek szerint három-négy év múlva ke­rülnek be az Európai Unióba. Mi­lyen új szempontokat követel meg ez a tény a Határon Túli Magyarok Hivatalának stratégiájában és tá­mogatási rendszerében? Eddig a határon túli magyarok, ki­véve az ausztriaiakat, nagyjából egyforma helyzetben voltak. Jövő májustól Szlovákiában és Szlovéni­ában is érvényesek lesznek az uniós normák, amelyek természetesen a támogatási rendszerek megváltoz­tatását is megkövetelik. Ezen kívül nyilván sok olyan kérdéssel is szembesülünk majd, amelyek csak menet közben merülnek fel, s ame­lyekre kellő egyeztetésekkel életké­pes megoldásokat találunk. A kormány alelnöke állítja, azért próbálják eltávolítani, mert ellenőrizhető rendszert javasol az EU-pénzek merítésére Csáky: megzavartam bizonyos érdekcsoportokat ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Pozsony. Csáky Pál valakinek a tyúkszemére lépett, ezért személye sokak számára kényelmedenné vált - legalábbis így nyilatkozott az in­tegrációért felelős miniszterelnök­helyettes egy hetilapnak. „Minden bizonnyal megzavartam bizonyos érdekcsoportokat” - szögezte le az MKP alelnöke, ám konkrétumokat nem árult el, csak sugallta, hogy egyrészt Monika Beňová Smer- alelnök medializált ajánlatáról és az európai uniós információs kam­pányról van szó. Ez utóbbira a kor­mány korábban 40 müliót tavaly év végéig elköltött - Csáky szerint hely­telenül és ádáthatadan módon, ezért a kampányt leállíttatta. „A számvevőszék is megállapította, hogy nem a törvénnyel összhang­ban használták fel az összeget, a rendőrség is nyomoz az ügyben. A főügyész is rendelkezik bizonyos hi­vatalos információkkal. Ilyen dol­gok történtek, és ezek keretében konkrét személyek konkrét érdekeit zavartam meg. Meghiúsítottam egyes érdekcsoportok terveit. Bizo­nyos emberektől különféle üzenete­ket kaptam, hogy máshogyan kelle­ne viselkednem” - nyilatkozta. Arra a kérdésre, hogy az üzenetekről ér­tesítette-e a hatóságokat, Csáky azt felelte: mindig tiszteletben tartotta a törvényeket. Nem volt hajlandó el­árulni neveket. - Erre nincs szükség - mondta. Hangsúlyozta: igyekszik kiszűrni és csökkenteni az esetíeges politikai vagy egyéb nyomásokat, melyekkel szeretnék befolyásolni az europénzekkel összefüggő folyama­tokat. Az euroalapokból való merí­tésre az országos fejlesztési tervben is megfogalmazott, diverzifikált rendszer jött létre, ami Csáky szerint nem mindenkinek tetszik. Úgy tű­nik, többen a saját pártkasszájukat akarták feltölteni az europénzekből, csakhogy ő átíátható, a visszaélési lehetőséget minimalizáló rendszert, szorgalmaz, ezért próbálják eltávolí­tani funkciójából. Korábban Pavol Hamžíknak az europénzek átlátha- tadan kezelése miatt kellett megvál­nia a bársonyszéktől, és az üggyel kapcsolatban nyomozó OLAF meg­állapította: valóban problémák van­nak ezzel kapcsolatban. Roland Tóthnak is ezért kellett távoznia a kormányhivatalból. Az információs kampánnyal kapcsolatban felmerült az SDKÚ-s Štefan Hudec neve, az év elején pedig a sajtóban megjelent Ján Badžgoň vállalkozó néhány le­hallgatott telefonbeszélgetésének a leirata; az egyik leirat így hangzott: „Úgy tűnik, az elkövetkező években az uniós alapok lesznek a legdrá­gább társaim az ágyban.” Badžgoň főleg az SDKÚ néhány vezető politi­kusával van jó viszonyban, és Dzu- rinda pártjával kapcsolatban a múlt­ban többször is felmerült a klien- telizmus és korrupció gyanúja. Az előző megbízatási időszakban több SDKÚ-s miniszternek korrupció gyanúja miatt kellett távoznia funk­ciójából. (sza) RÖVIDEN Megfelel a NATO-nak a Redut Pozsony. A NATO Parlamenti Közgyűlésének következő ülésére jövőre Pozsonyban kerül sor. Simonn Lunn, a közgyűlés főtitkára tegnap Jozef Bánás parlamenti képviselő társaságában nézte meg a Redut épületét, ahol az ülést szerveznék. Az épület biztonsági és technikai szempontból is megfelel, jelentette ki Banáš. Az esemény mintegy 30 millió koronájába kerül majd az országnak, s a vendégek számára 600 szobát kell lefoglalni Pozsony legelőkelőbb szállodáiban. (SITA) Holtponton a nyomozás Nagyszombat. Milan Špak eltűnésével kapcsolatban eddig egyetlen szemtanú sem jelentkezett. A Chemko Strážske felügyelő-bizottságá­nak elnöke mintegy tíz napja tűnt el egy Nagyszombat melletti ben- zinkútról, ahol sofőrjével állt meg kávézni. A rendőrség egyelőre semmilyen nyomot sem talált, így holtponton a nyomozás. (SITA) Négynapos munkahetet javasol a KSS Pozsony. A magas munkanélküliség miatt Szlovákiában a munka­hetet négynaposra kellene csökkenteni, állítja a Kommunista Párt néhány képviselője. Karol Ondriáš szerint ha mindenki csak négy napot dolgozna, s az eddigi ötödik munkanapján munkanélküliek dolgoznának, minimumra csökkenne a 20 százalékos munkanélkü­liség. A párt vezetői arról nem beszéltek, hogy a kevesebb munkáért kevesebb pénz járna-e. (TASR) Újabb bíráló levél Brüsszelből Pozsony. Az Európai Bizottság tegnap levélben hívta fel Szlovákia figyelmét arra, hogy az ország több témában nem teljesíti 100 szá­zalékosan az EU-s pénzek lehívásához szükséges feltételeket. Az anyagban a kormány regionális politikáját, a mezőgazdaságot és a szolgáltatások szabad mozgásának hiányosságait emelték ki. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint több témában már léptek, s a fennmaradó hiányosságokat jövő májusig pótolni fogják. (TASR) A Markíza a legnézettebb Pozsony. Továbbra is a Markíza a legnézettebb televíziós csatorna, derült ki egy felmérésből, melyen 67 Szlovákiában fogható televízi­ós adó nézettségét mérték fel. Az egyetlen országos lefedettségű ke­reskedelmi adót a megkérdezettek 72 százaléka nézi, de az elmúlt időszakban az összes csatorna nézettsége csökkent. A SZTV 1-et a megkérdezettek 31, a TV JOJ-t 18 százaléka nézi. A negyedik he­lyen a cseh Nova áll 12 százalékkal, őt szintén a cseh Prima követi 8 százalékkal. A TA3 hírtelevíziót 5 százalék figyeli. (TASR) Buteflika nem hoz szerencsét Pozsony. A tegnapelőtti repülőgéphiba után tegnap kisebb koccaná­sos baleset színesítette az algériai elnök ittlétét. A Buteflikát kísérő egyik rendőrautó ütközött egy Fiattal, amikor le akarta állítani a for­galmat egy pozsonyi utcán, amikor arra haladt át az elnöki menet. Mindkét autón csak a lökhárítók sérültek, a kár mégis 50 ezer korona. Az elnöki konvoj az apró balesettől függedenül folytatta útját. (SITA) Schuster múzeumot alapítana Pozsony. Rudolf Schuster tegnap egy Štefánik Múzeum létrehozá­sát javasolta a kormányfőnek a pozsonyi repülőtéren. „Remélem, létrejön a múzeum, csak a pénz hiányzik. De ahányszor kérek, min­dig azt a választ kapom, nincs” - neheztelt Schuster. Az államfő ál­tal megálmodott múzeum része lenne annak a repülőnek a mása, mellyel Milan Rastislav Štefánik balesetet szenvedett, (sza) A Fidesz szerint „káros és önveszélyes" a javaslat Éjjeli országgyűlési vita a státustörvényről MTI-HIR Budapest. A kormány és az MSZP képviselője üdvözölte és támoga­tásra javasolta a kedvezménytör­vényt módosító előterjesztést, a Fi­desz vezérszónoka viszont úgy vél­te, káros és önveszélyes a javaslat, emellett a határon túli magyarság­ra nézve méltaüan, hogy éjjel foly­tatják le az általános vitát. Kovács László külügyminiszter hétfő éjjel a parlamentben azt mondta, a ked- vezménytörvény-módosítási javas­lat teljes mértékben megfelel az eu­rópai normáknak, szövegét elfo­gadták a határon túli magyarság 98 százalékát képviselő szervezetek és a törvény nem fog feszültséget okozni Magyarország és szomszé­dai között. Egyetlen szomszédos ország kormányának sincs legitim oka elutasítani a törvény alkalma­zását - fűzte hozzá. A kedvezmény­törvényt a külügyi vezető szerint úgy sikerül alkalmazhatóvá tenni, hogy minden fontosabb elemét megőrzik és azt az EU-csatlakozás, 2004. május 1. után sem kell majd újra módosítani. Kitért arra, hogy míg az előző kormány egyeztetés nélkül vitte a parlament elé a tör­vényjavaslatot, a jelenlegi kabinet a határon túli magyarság szervezete­ivel, a magyarországi pártokkal, a szomszédos országok kormányai­val és valamennyi érintett európai intézménnyel egyeztetett. Példa­ként hozta fel a külügyminiszter, hogy az oktatási-nevelési támoga­tást már egy gyermek után igénybe lehet majd venni, a menettérti 90 százalékos utazási kedvezményt pedig évente négyszer. Felmérték a diákok általános tudásszintjét Jók a magyar iskolák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A magyar tannyelvű is­kolák kilencedik osztályos tanulói­nak teljesítménye azonos színvo­nalú a szlovák alapiskolák végzős diákjaiéval, derül ki a Monitor 9 elnevezésű országos tudásszint­felmérés tegnap közzétett eredmé­nyeiből. A felmérésben részt vett 1421 iskola mintegy 18 ezer diákja közül csak 83 tanuló érte el a meg­szerezhető pontszámok 100 száza­lékát matematikából, közülük 42- en szlovák nyelv és irodalomból is elérték a maximumot. A diákok át­lagban szlovák, illetve magyar nyelv és irodalomból is 23-23 pon­tot értek el. A felmérés hozzávető­leg 2 millió koronába került, és a tervek szerint a jövő tanévben is folytatódik, (érvé, t)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom