Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-07 / 130. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 7. Egészségünkre A kezdetben inkább bosszantó, mint fájdalmas tünetek komoly visszérbetegséget okozhatnak A szép női láb titka FIGYELMEZTETŐ egész napi munka után fő­leg nyáron, nagy melegben sok nő érzi úgy esténként, hogy majd leszakad a lába a fáradtság­tól. Pedig az egészséges és szép láb a női vonzerő egyik legfonto­sabb eleme, amelyet az egyre fo­kozódó megterhelés nyomán ren­geteg veszély fenyeget. Ezek egyi­ke a vénás megbetegedések kiala­kulása, amelyek a felmérések sze­rint a népesség 20 százalékát érintik Közép-Kelet-Európában, s különösen a 30-40 év feletti nők körében fordulnak elő gyakran. TÜNETEK A vénás betegségek kialakulásá­nak legfontosabb tünetei a gyako­ri lábfájás, az elnehezült lábak, a megduzzadt boka és lábszár, a fá­radt láb, a látható visszértágula­tok a lábszáron és a combon, a bőr vöröses-barna elszíneződése, a bőrgyulladás, a viszketés és az éjszakai lábgörcs. E pa­naszok különösen a nők körében gyakoriak. A kezdetben csak kozme­tikai jellegű, inkább bosszantó, mint fáj­dalmas tünetek meg­felelő kezelés híján komoly visszér­betegségeket okozhatnak, amelyek idő­vel a munka- képességet és életminőséget is jelentősen befolyásol­hatják. Az enyhe pana­szokból az évek folya­mán vissz- érgyulla- dás, visszeres vérzés, trombó­zis vagy lábszárfekély is ki­alakulhat. E betegségek kialakulását szá­mos, napjaink munkaközpontú, s alapvetően mozgásszegény élet­módjával szorosan összefüggő té­nyező segítheti elő. Bár a kutatá­sok szerint a vénás betegségek ki­fejlődésében komoly szerepet ját­szik a genetikai hajlam, ugyanak­kor a mozgás vagy sport hiánya (különösen az ülő- vagy állómun­kát végzők körében), a túlsúly, a túl szoros ruhák, a nem megfelelő (pl. túl magas sarkú) cipők viselé­se, a terhesség és a többszöri szü­lés valamint a túlzott meleg (pél­dául a szauna vagy a termálfür­dő) egyaránt hozzájárulhatnak kialakulásukhoz. E kockázati tényezők hatására idővel kitágulhatnak az elhasz­nált vér szállítására szolgáló vé­nák, aminek következtében a bennük lévő billentyűk már nem zárnak tökéletesen, és a pangó vér sejtes elemei, valamint a plaz­ma az erek falán át a környező szövetekbe szivárog. Ekkor alakul ki a nehéz, duzzadt láb érzése. A végtag szövet közötti állományá­ban felhalmozódhatnak a bom­lástermékek, a bőr vérellátása romlik, és akár egy kisebb sérülés is elegendő lehet ahhoz, hogy ki­alakuljon a nehezen gyógyuló, fájdalmas lábszárfekély. TANÁCSOK LÁBFÁJÓSOKNAK ♦ Munka közben lehetőleg ne te­gye keresztbe a lábát! Bármeny­nyire is nőies ez a testtartás, va­lójában elszorítja az ereket, és nagymértékben megnehezíti a véráramlást. ♦ Változtassa gyakran a testhely­zetet, ne üljön vagy álljon hosszú ideig ugyanabban a helyzetben! Időnként keljen fel, és sétáljon. ♦ Ha mindenképpen egy helyben kell maradni, próbálja mozgami a lábát. Körözzön a lábfejjel előbb az óramutatóval megegyező, majd azzal ellentétes irányba. Ez­után nyújtsa ki előre a lábait, és a lábujjait irányítsa előbb a mennye­zet, majd a padló felé. Végezetül emelje fel a lábát a földről, és tér­dét finoman hajlítsa vissza. ♦ Próbáljon úgy ülni, hogy ne terhelje alsó teste teljes súlyát a combra. Ne lógassa le a földre a lábát, inkább helyezzen alá vala­milyen lábtartó alkalmatosságot. ♦ Kerülje a túl szoros ruhák vise­lését, mert azok elszorítják a vér­keringést. ♦ Igyekezzen olyan cipőt horda­ni, amelyben kényelmesen gör­dítheti a talpát. Ez aktiválja az izompumpát, és erősíti a lábiz­mokat. ♦ Kerülje a túlzott forróságot! Reggel és este hűsítse lábát hi­deg vízzel, a bokától felfelé ha­ladva. A forró fürdő helyett vá­lassza inkább a frissítő zuhanyt. ♦ Étkezzen egészségesen és ügyeljen testsúlyára. A cél, hogy csökkentse az alsó végtagokra nehezedő nyomást. ♦ Pihenés közben emelje a lábait a feje fölé, s pihentesse naponta legalább tíz percig ebben a pozí­cióban. ♦ Próbáljon sokat mozogni! Olyan sportot válasszon, amely a láb és a lábfej izmait is megdol­goztatja (pl. séta, úszás, kerékpá­rozás) ♦ Ha szükséges, viseljen gumiha­risnyát. Kérje orvosa segítségét a megfelelő erősségű harisnya ki­választásában. ♦ A vénás betegségek tünetei­nek kezelésére már nálunk is beszerezhető néhány gyógynövény alapú gyógyszer. ♦ A recept nélkül kapható gyógyszerek többsége a vad­gesztenyemag kivonatát tartalmazza, amely erősíti a vénák falát, és javítja az erek rugalmasságát. ♦ A szerek használata nyomán egészségesebb lesz a láb vérke­ringése, s csökkennek a kelle­metlen panaszok. VÉNATESZT ♦ tapasztal-e időnként nehéz- láb-érzést a lábszárnál vagy a bokánál? ♦ gyakran fárad-e el a lába estére? ♦ gyakran tapasztal-e ismét­lődő duzzadást vagy kényel­metlen érzést a lábszárban? ♦ gyakran duzzadtak-e a lábai esténként, nyári melegben? ♦ esténként gyakran érzi-e túl szűknek a cipőt? ♦ a séta vagy a lábemelés se­gít csökkenteni a kényelmet­len érzést, a duzzadást és a fá­radtságot a lábszárban? Ha kettőnél több kérdésre is igenlő választ adott, valószí­nű, hogy valami nincs rend­ben a lábaival, s könnyen ki­alakulhat a vénás betegségek valamelyik fajtája, ezért aján­latos szakorvoshoz fordulni. Az agykontroll olyan problémamegoldó módszer, amely az agykapacitás jobb kihasználását segíti A lehetséges és lehetetlen határán V. KRASZNICA MELITTA emrégiben Komárom­ban tartott nagy sikerű előadást dr. Dómján László reumatológus- belgyógyász, az orvos- tudományok kandidá­tusa, a magyarországi agykontroll szervezet alapítója, vezetője és nem­zetközileg elismert oktatója. Az agy­kontroll a kilencvenes évek elején „jött divatba” tájainkon, és a „leme­gyek alfába” kifejezés szinte szálló­igévé vált, ám a kezdeti felbuzdulást követően az utóbbi években egyre kevesebben foglalkoztak vele. Leg­alábbis nálunk, hiszen Magyaror­szágon és a világ közel 120 országá­ban több millió híve van az agykont- rollnak. És nem véletlenül. Mert mi is tulajdonképpen az agykontroll? Dómján László megfogalmazása szerint egy problémamegoldó mód­szer, amely segít agykapacitásunk jobb kihasználásában. „A tudomány jelenlegi állása szerint egy átlagem­ber agykapacitásának egy-két száza­lékát használja ki - mondta. - Ami­kor ellazulunk, vagyis az ébrenlét és az alvás határára jutunk, kb. 20-25- ször fogékonyabb az agyunk, mint egyébként. Ebben az állapotban — amikor is nagyságrendekkel több al­fa hullám jelenik meg az EEG-nken, mint egyébként — agyunk jobb és bal féltekéje sokkal intenzívebben tud kommunikálni egymással, és növekszik kreativitásunk. Ez az egész módszer biológiai alapja. Bi­zonyára sokan tapasztalták már, hogy a leghasználhatóbb ödeteik közveden elalvás előtt, vagy ébre­déskor jutnak eszükbe. Az agykont­roll segítségével tulajdonképpen ezt a félig ébrenléti, félig alvó állapotot tudjuk előidézni. Vizsgálatok bizo­nyítják, hogy ilyen ellazult állapot­ban 18-20 százalékkal lassul az anyagcsere tempója, kitágulnak az erek, jobb a szervezet vérellátása, több oxigén jut az agyba. Húsz perc­nyi lazítással annyi feszültség oldó­dik fel a szervezetben, mint 3-4 órá­nyi alvással. Ezt persze gyakorolni kell, de ha valaki hajlandó ilyen mó­don tomásztatni az agyát, jó problé­mamegoldó válik belőle.” Az emberek különböző indíttatásból vesznek részt egy-egy agykontroll- tanfolyamon. Van, aki egészségi álla­potának javulását, van, aki anyagi helyzetének jobbra fordulását remé­li. Mások alvászavaraiktól tanulási problémáiktól, káros szenvedélyeik­től, esedeg súlyfeleslegüktől szeret­nének és tudnak is megszabadulni. „Ellazult állapotban nagyon befolyá­solhatóvá válik az agy, amely, mint tudjuk, az összes szerv működését irányítja - magyarázta Dómján Lász­ló. - Ilyenkor aztán gondolatainkkal, képzeletünkkel meglepően nagy­mértékben tudunk hatni a test mű­ködésére, fel tudjuk erősítem a test gyógyító erejét. Orvosként mindig azt hangsúlyozom, hogy az agykont­roll betegség esetén nem helyettesíti, ám remekül kiegészíti az orvosi ke­zelést, öngyógyító erővel látja el az orvos munkáját. Ismerek olyan fia­talasszonyt, aki - miután orvosai már lemondtak róla, az agykontroll segítségével győzte le a rákot és vált tünetmentessé. Reumatológusként 15 évvel ezelőtt még számomra is hi­hetetlennek tűnt volna, hogy valaki képzelőerejének segítségével 1,5 év alatt 4 centiméterrel meghosszabbít­sa lábát. Mert erre is van példa. Tü­dőm, ezek a példák hihetetlenül hangzanak, de a lehetséges és a lehe­tetlen határa sokkal távolabb van, mint eddig hittük.” Az agykontroll egyik fontos eleme, hogy az ellazult állapotban élénken, minél részletesebben magunk elé képzeljük az általunk kitűzött célt. Vagyis úgy tekintünk rá, mintha már elértük volná. És ezt naponta megis­mételjük. A bölcs tudatalattink pe­dig szinte mágnesként vonzza hoz­zánk azokat az embereket, tárgya­kat, helyzeteket, amelyek segítenek célunk elérésében. „Egyesek vélet­lennek tartják az ilyen helyzeteket, mások azt mondják, hogy az illető jókor volt jó helyen. A magyarázat azonban rendkívül logikus: az ella­zult állapotban megvalósultnak képzelt célok motiválják, és tettekre ösztönzik az embert. Másrészt a tu­datalatti jelzéseket küld számára, például egy folyóirat megvásárlásá­ra ösztönzi, amelyben éppen célja eléréséhez szükséges információk­hoz jut. Ez utóbbi már a hatodik ér­zékkel függ össze, amely igenis léte­zik és fejleszthető.” Agyunk azonban nemcsak pozitív jelzéseinkre, gondolatainkra reagál: aki álladóan betegségre, hiányra, szerencsétlenségre gondol, akarat­lanul is magához vonzza ezeket a dolgokat - figyelmeztet a szakem­ber. Ezért kerüljük az olyan negatív szófordulatokat is, mint „megüt a guta”, „agybajt kapok tőle” stb. „A pozitív gondolkodás persze nem azt jelenti, hogy az ember egész nap vi­gyorog, minden jó, megfelelő neki. A pozitívan gondolkodó személy ugyanúgy látja a problémákat, de nem kesereg felettük, hanem meg­oldására összpontosít. Az agykont- roll-tanfolyamokon elsajátított egy­szerű, logikus, mentális technikák segítségével könnyebben megtalál­hatjuk a nehéz helyzetekből kiveze­tő utat.” MIT TANÁCSOL AZ ORVOS Dr. Balázs Ferenc belgyógyász Kételkedem a diagnózisban Jelige: Én élni szeretnék. „Gyerekkoromban ismé­telt megfázás után ■ intersticiális tüdőfibrózist állapítottak meg. A speciális ke­zelés után panaszaim elmúltak, elvégeztem a középiskolát, férj­hez mentem, gyerekeim vannak, csökkentett munkaidőben dolgo­zom. Kb. egy éve azonban légzé­si nehézségeim vannak, mintha kevés lenne az orromon keresz­tül beszívott levegő, főleg meg­terheléskor, pl. kerékpározás, ta­karítás, sok beszéd után. Na­gyon fáradékony vagyok, délutá­nonként még állva is el tudnék aludni. Hajnali ötkor erős szívdo­bogásra ébredek. Az EKG-m rendben volt, kaptam Isoptint, de nem segített. Az orvos azt ja­vasolta, hogy fogyjak le. Kezel­tek a tüdőosztályon, a funkciós vizsgálatok rendben voltak, az echokardiográfiai vizsgálat szin­tén, de a kezelés nem segített. Amikor panaszkodtam, az egyik orvos azt mondta, hogy örüljek, hogy élek. Most kellett megtud­nom, hogy az ilyen betegek túl­élési esélye 10-12 év? Voltam természetgyógyásznál, aki tisztí­tó, az immunrendszeremet erősí­tő kúrát javasolt..." ( Részletes levelét többször is elolvastam, és azt hi­szem, megkockáztathatom • azt a kijelentést, hogy nincs ok a kétségbeesésre. A tüdőfibrózis tényleg komoly betegség. Lényege, hogy vala­milyen ok miatt, (ez lehet fer­tőzés, de gyakrabban egy kóros immunológiai folyamat) meg­szaporodik a kötőszövet meny- nyisége a tüdőben és ezáltal nehezített a gázcsere és a tüdő vérkeringése. Okozhatják to­vábbá különféle porok, pl. szé­na, penész, liszt, bányászoknál kőpor, szénpor, hegesztőknél nehézfémek gőzei, stb. Bizo­nyos vegyi fegyverek, harci gá­zok belégzése is okozhat tüdőfibrózist. Nagyon súlyos fibrózissal végződik egy Gramoxon nevű gyomirtó általi mérgezés. A gyógyszerek közül különösen a Methotrexat és az amiodaron tartalmú Cordarone/Amiokordin/Sedac oron esetében kell számítani a fibrózis veszélyére. Vannak olyan betegségek is, amelyek­nél másodlagosan alakul ki tüdőfibrózis. Minden okra ter­jedelmi okok miatt nem térhe­tek ki. Gyermekkorában való­színűleg sikerült a kóros folya­matokat megállítani. Ha nem így történt volna, akkor biztos nem sikerült volna megszülni a gýermekeit. Elképzelhető ugyan, hogy a mostani rosz- szabbodást a levelében említett penészes falak okozták, de ez sem biztos. Erre a kérdésre allergológus tudna választ ad­ni. Súlyosabb tüdőkárosodás esetén a szíven olyan elválto­zás jött volna létre, amelyet cor pulmonale-nak nevezünk. Az ön esetében viszont az EKG és echokg rendben volt. Nem tu­dom, mi minden rejlik a funk­ciós vizsgálat fedőnév alatt, vi­szont ha itt sem voltak kóros eredmények, akkor még a tüdőfibrózis diagnózisban is mernék kételkedni, ugyanis tüdőfibrózis esetében restriktiv véntillációs zavart állapítottak volna meg. Ennyi jó eredmény után viszont kérdés, hogy való­jában mitől is van nehézlégzé­se, légszomja. Az általam vizs­gált betegeknél gyakran előfor­dul, hogy szubjektíve légszomj­ra panaszkodnak, aztán a ter­heléses vizsgálatnál pedig majdnem annyit teljesítenek, mint egy élsportoló. A gyógy­szeres kezelés kommentálása külön levelet igényelne. Meg­jegyzésem annyi, hogy néha nem egyértelmű panaszok vagy diagnózis esetében kipró­bálunk valamilyen kezelést. Ha segít, akkor bizonyítottnak vél­jük a diagnózist. Ézt nevezik diagnosis ex iuvantibus-nak. Nem a legelegánsabb módszer, de sokszor a leggyorsabb. Ezért kaphatta azt a választ, hogy „valamire ez is jó lesz“. Nem akarom senkire ráerősza­kolni a véleményemet, de azt hi­szem, hogy egy személyes kon­zultáció során, esetleg néhány kiegészítő vizsgálattal ponto­sabb képet kaphatnánk panaszai tényleges súlyosságáról. Dr. Bordás Sándor klinikai pszichológus A pszichológus véleménye kell! Jelige: Mit tegyek? A 14 éve házasságban élő nő arra kért, hogy leveléből ■ ne idézzek. Férje viselke­déséről és a kettőjük között ki­alakult nehéz helyzetről ir. ( Kedves Asszonyom, a pszichológia kivetítésnek (projekciónak) nevezi azt • a lelki jelenséget, amikor másokba vetítjük azt a félel­met, dühöt vagy vágyat, mely­nek gyökere elsősorban ben­nünk húzódik, de az énünk nem engedi önmagunkra vo­natkozóan azt elfogadni. Ha baj ér bennünket, nem mi va­gyunk a hibásak, hanem má­sok. A hétköznapi beszédben olyan fordulatokkal jelöljük ezt a jelenséget, mint „pofozó­gép”, „betegesen féltékeny”, „a kutyán tölti ki a haragját”, „bűnbak” stb. A bűnbak kifeje­zése a héberek híres szertartá­sában gyökerezik, melynek le­írása a Léviták Könyvében ( 16:20-22 ) található. Az en- gesztelés napján sorshúzással egy élő kecskét választottak ki a nyájból. A vászonruhába öl­tözött főpap mindkét kezét a kecskebak fejére téve megval­lotta Izráel gyermekeinek bű­neit. A nép bűneit jelképesen az állatra hárították, melyet ezek után szabadon engedtek és elzavartak. A nép megtisz­tult és egy időre bűntelenné vált. Asszonyom, a bűnbakot kreá­lok a környezetük befeketíté- sével önmagukat teszik tisztá­vá, természetesen ezek bonyo­lult kölcsönhatások is lehetnek, ezért ajánlatos mindenképpen pszichológus véleményét kikér­ni. Várjuk olvasóink egészséggel kapcsolatos kérdéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom