Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-06 / 103. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 6. TÉMA: AZ ASZTMA 9 Az egészséges ember naponta tízezer liter levegőt lélegzik be, a beteg légszomjjal küzd Minden tizedik gyerek asztmás Az asztma az aktív sportolókat sem kíméli (Képarchívum) A mai nap, május 6-a az aszt­ma világnapja. Ilyenkor vi­lágszerte azokra a betegekre gondolnak, akik kénytelenek együtt élni ezzel a krónikus betegséggel. Sokan vannak, a WHO adatai szerint világvi­szonylatban 150 millióan és évente 180 ezren belehalnak a kórba. Szlovákiában a felnőtt lakosság 3-5 százalé­ka asztmás, a gyerekeknél az arány 10 százalékos. PÉTERFI SZONYA Az asztma nem új keletű, már a régi görögök is ismerték a ziháló, lihegő légvétellel járó betegséget. - Ma már egyértelműen tudjuk, hogy az asztma a légutak nyálkahártyájá­nak olyan gyulladásos megbetege­dése, amikor ezek beszűkülnek, és ezért a normálisnál nehezebbé vált légzést jellegzetese sípoló hang kí­séri - ismertette a tényeket dr. Peter Pruzinec főorvos, az egészségügyi minisztérium allergológiai és im­munológiai szakértője. - Emlék­szem olyan időkre is, amikor az asztmások nemigen tehettek mást, mint hogy megpróbálták megúszni fulladásos rohamaikat. Később, a hörgótükör felfedezésének köszön­hetően fény derült arra, hogy a tü­neteket gyulladás okozza. Ennek megfelelően ma a kezelés fő célja a Ha a tanuló a tornaórán liheg, fuldoklik, talán nem lusta, hanem beteg. gyulladás visszaszorítása, valamint a hörgők tágítása. Tudatosítani kell, hogy úgy a gyulladáscsök­kentők, mint a hörgőtágítók a me­gelőzést célozzák. Tény, rendszeres használatuk mellett is előfordulhat asztmás roham, de a tünetek jóval enyhébbek, mint azoknál a bete­geknél, akiket nem korszerű gyógy­szerekkel kezelnek. A szakértők szerint a modern gyó­gyításban nélkülözhetetlenek a bel- élegzők, melyek egyenesen a légu­takba juttatják a szert, s ott fejt ki gyógyhatású Az asztma nagyon jól kezelhető be­tegség, ám ennek feltétele, hogy a beteg belássa, gyógyszerét akkor is be kell lélegeznie, amikor tünetmen­tes - tudtuk meg dr. Peter Kristúfek professzortól, a pozsonypüspöki tüdőkórház osztályvezető főorvosá­tól. - Bármennyire furcsa, sok felnőtt nincs tisztában vele, mi okozza a zi­hálást. Sajnos, az asztma ma is olyan megbetegedések közé tartozik, ame­lyet gyermekkorban nem ismernek fel. Ha, mondjuk, a tanuló a tornaó­rán liheg, fuldoklik, kimerül, általá­ban nem lusta, hanem beteg. Gyak­ran szembesülünk azzal, hogy a fel nem derített asztmás óvodást, alap­iskolást évente többször antibioti­kummal, köptetővei kezelik a gyer­mekgyógyászok, pedig a roham­szerű, visszatérő fuldokló zihálása nem fertőzés, hanem az asztma jele. Olykor a kétségbeesett szülő is na­gyon nehezen fogadja el, hogy gyer­meke nem hörghurutos, hanem aszt­más. Ilyenkor megnyugtatásként fel­sorolom, hogy számos élsportoló, főleg úszó mellett Seneca, Ludwig van Beethoven, Antonio Vivaldi, Le­onard Bernstein, Charles Dickens, Indira Ghandi, John F. Kennedy, Liza Minelli, Elizabeth Taylor, Sharon Stone is az asztmások „családjába” tartozik. Az asztma világnapja alkalmából tartott szakmai tanácskozáson el­hangzott: minél hamarabb ismerik fel a megbetegedést és kezdik meg korszerű kezelését, annál nagyobb az esély arra, hogy a beteg tünet­mentesen élhet, esetleg felnőtt ko­rára akár meg is gyógyul. Ugyanis a gyerekek négy-öt éves koruk előtt a biológiai érés különleges korszakát élik: sok környezeti hatás, amely akkor éri őket, meghatározó lesz életük következő időszakaiban is. Ugyanakkor számos testi funkció­juk fejlődésben van még, és szerve­zetük nagymértékben képes a káro­sodásokat visszafordítani. És mert az asztma olyan immunbetegség, amelyet örökletes és környezeti té­nyezők határoznak meg, a betegség korai időszakában rendszeresen használt gyulladáscsökkentők jobb eredményt hozhatnak, mint az idősebbeknél. A korszerű gyógyszerek és terápiák ellenére ma is végződhet halállal egy-egy heves légszomjroham Megelőzés gyanánt menjünk ki a levegőre ISMERTETÉS Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint az elmúlt évtizedben az asztmás megbetegedések száma 42 százalékkal, míg a halálozások aránya a 35 év alattiak körében 40 százalékkal növekedett. Orvosok és kutatók több fontos támadást in­dítottak: új gyógyszereken kísérle­teznek, igyekeznek kidolgozni a betegség korai felfedezésének leg­hatékonyabb módszerét. OKOK Miért terjed az asztma egyre szé­lesebb körben, mint valami fertőző megbetegedés? Az egyik elmélet szerint a növekedés oka részben az, hogy az emberek egy­re kevesebbet tartózkodnak a sza­badban. Az asztmát kiváltó aller- gének, mint például a poratka, penész, állati szőr leginkább az épületen belül fejti ki káros hatá­sát. A ma használatos süppedés, vastag szőnyegpadló szintén összegyűjti az irritáló anyagokat. És érdekes módon a jobb gyógy­szerellátás is ludas lehet az aszt­más tünetek fokozódásában. Mert, ugye, harminc évvel ezelőtt, ha valakit valami irritált, igyeke­zett távol tartani magát a helytől, vagy az anyagtól, amely kiváltotta a tüneteket. Ma általában gondol­kodás nélkül bekapunk egy tablet­tát, és nem változtatunk az élet­módunkon. ELLENSZEREK Az asztma kezelésében legfonto­sabb a betegség korai felismerése. Akkor ugyanis még nem károsod­nak a légzőszervek. Az újszülöttek 20 százalékánál tapasztalnak kap­kodó, sípoló légzést. Az asztmássá válás veszélye azonban csak a tar­tósan, állandóan nehezen légzőkre leselkedik. Ha időben kiszűrnék ezeket a csecsemőket, me­gelőzhető volna a krónikus légúti gyulladás kialakulása. GYÓGYMÓDOK Az egyik legígéretesebb az a tré­ning, amely a betegeket a lassú, egyenletes és mély légzésre szok­tatja. Ugyanis roham esetén a le­vegőhiány áll be, az asztmás le­vegő után kapkod, és gyakran visszatartja a légzést. Ami viszont végzetes lehet. Sokat segíthetnek az étrendbeli változások is. Aján­lott a tej és a tejtermékek elha­gyása. Hiszen a fehérje növeli a váladékképződést, amely elzár­hatja a légutakat, súlyosbítva az allergiát és hozzájárulva a gyulla­dás kialakulásához. Jót tehet a jó­ga is. Akik rendszeresen végzik a gyakorlatokat, képesek összpon­tosítani a lassú és mély légzésre, így kevesebbet kell használniuk a légzőkészüléket. Napi egy órát meditálóknál általában ritkább volt a roham és kevesebb gyógy­szerrel is beérik. Mivel több beteget jegyeznek a gazdaságilag fejlettebb államokban, nyilvánvaló, hogy civilizációs betegségről van szó MIT KELL TUDNI AZ ASZTMÁRÓL? ♦ Az asztma a légutak krónikus gyulladásos megbetegedése. ♦ A görög eredetű szó nehéz légzést jelent. Hippokratész (i.e. 460- 357) írta le elsőként, már kétezer évvel ezelőtt. Felismerte az aszt­ma görcsös természetét, de tévesen az epilepsziához hasonlította, kialakulását külső behatásokkal indokolta. ♦ Tünetek: száraz köhögő rohamok, légszomj, sípoló zihálás. ♦ A WHO szerint a világon több mint 150 millió asztmás él. ♦ Évente a világon 180 ezren meghalnak ebben a betegségben. ♦ Szlovákiában a felnőtt lakosság 3-4 százaléka, a gyerekek 10 szá­zaléka asztmás. ♦ Egy asztmás roham gyógyítására 7100 koronát kell fordítani, a kórházi kezelés 42 500 koronába kerül. ♦ Járványügyi statisztikák szerint minden negyedik iskoláskorú gyereknél allergiás tünetek lépnek fel. ♦ A világ felnőtt népességének 5 százaléka, a gyerekek 7 százaléka asztmás. Ez azt jelenti: ha egy osztályban a diákok létszáma har­minc, legalább egy asztmában, és több mint öt az allergia valame­lyik formájában szenved. KÉRDŐÍV A betegek kiszűrését segíti a következő kérdőív. Aki akár csak egy­szer is igennel válaszol, annak tanácsos felkeresni az allergológiai - immunológiai szakrendelőt vagy a tüdőbeteg-gondozót, mert előfordulhat, hogy panaszait asztma okozza. Van-e szénanáthája vagy más allergiás betegsége? Családjában előfordult-e asztma, szénanátha vagy allergiás megbe­tegedés? Az elmúlt egy évben- tapasztalt-e ismétlődő köhögést, sípoló légzést vagy légszomjat?- volt-e olyan megfázása, amely „ráhúzódott a tüdejére”, vagy több mint tíz napba telt, míg elmúlt?- tapasztalt-e ismételten, azonos évszakban jelentkező köhögést, sí­poló légzést vagy légszomjat?-jelentkezett-e bizonyos külső hatásokra - például állatok közelsé­gére, dohányfüstre, erős illatokra - köhögés, sípoló légzés vagy lég­szomj?- használt-e bármilyen gyógyszert (tablettát, belélegzőt) légzése megkönnyítésére?- a gyógyszer hatására javult-e a légzése? Az elmúlt egy hónapban tapasztalt-e olyan köhögést, sípoló légzést vagy légszomjat amely- éjszaka jelentkezett?- a hajnali órákban jelentkezett?- futás, testi megerőltetés vagy más, erőkifejtést igénylő tevékeny­ség után jelentkezett? Egy gyógyszertársaság vizsgálja a tüdőkapacitást Lélegezzünk szabadon ÚJ SZÓ-HlR Negyedik éve ingyenes tüdőmérés­re van lehetőségük az ipari üze­mekben dolgozóknak. A tervezet célja kiszűrni a légzési rendellenes­séget, még mielőtt súlyos kór for­májában jelentkezne. Gyakran elő­fordul, hogy az érintettnek nincs is tudomása betegségéről, a nehéz légzést, a zihálást életkorának tu­lajdonítja. A spirométer segítségé­vel lemérhető a tüdőkapacitás, a lé­legzés minősége. A műszeres vizs­gálattal fény derül az asztmára éppúgy, mint a tüdőelégtelenségre. Április folyamán a gyógyszertársa­sággal együttműködő tüdőgyógy­ász szakorvosok ellátogattak a Slovnaftba, a nyitrai Plastikába, a Chemosvitba, illetve a zsolnai Makytába és a vágsellyei Duslóba, ahol nemcsak kiértékelték a tüdő­mérés eredményeit, hanem hasz­nos tanácsokkal látták el az üze­mek dolgozóit. (P. Sz.) Bordakosárban a tüdő (Képarch.) Mindenkinek ajánlott a légzőtorna elsajátítása Zenés, táncos, játékos légzéssel az egészségért Ma már kevesebb ember kerül kórházba ÖSSZEFOGLALÓ Az asztma korunk népbetegsége, megközelítőleg 150 millió asztmás beteg él a Földön. Ez a leggyako­ribb gyermekkori krónikus nem fertőző betegség. Felelőssé tehet­jük sok kórházi kezelésért, intenzív osztályos ellátásért, iskolai hiány­zásért és igen magas kórházi költ­ségért, és nem utolsó sorban sok aggodalomért és pszichológiai problémáért, életminőség-romlá­sért mind a gyermekek, mind szü­leik körében. A világ fejlett országaiban egyre nagyobb gondot jelent az asztmás betegek számának növekedése. Míg a Közép-és Kelet Európa orszá­gaiban - Görögország, Indonézia, Kazahsztán, Afrika - az asztma előfordulása 3 százalék körül mo­zog, Európa északi és nyugati álla­maiban - Nagy Britannia, Skandi­návia, de főleg Új Zéland és Auszt­rália - 20 százalékos. Ehhez az emelkedéshez hozzájárul, hogy manapság egyre több orvos gondol a betegségre, javultak a diagnoszti­kus lehetőségek, ezért nőtt a felis­mert esetek száma is. Mivel több beteget jegyeznek a gazdaságilag fejlettebb államokban, nyilvánva­ló, hogy civilizációs betegségről van szó. Az orvosok szerint azok a gyerekek, akik már életük kezdeti szakaszában találkoztak az aller- génekkel, vagyis az óvodások, elle­nanyagokat termelnek, náluk ki­sebb mértékben jelentkezik az asztma. Védettséget jelent a tébécé elleni védőoltás, de a kanyaró, a szamárköhögés is erősíti a szerve­zet ellenálló-képességét. Nem kell túlzásba vinni a kisgyerek környe­zetének tisztán tartását sem. A leg­több beteget az 5-9 évesek korcso­portjában, illetve a 45-49 évesek között jegyzik. Az Eperjesi, a Kas­sai kerületben, illetve a nagykürtö­si és a komáromi régióban gyako­ribb az asztma előfordulása, mint a Nagyszombati és a Pozsonyi kerü­letben. A diagnosztizált betegek kezelése korszerű, ennek bizonyítéka az, hogy bár a betegek száma emelke­dik, nem nő a kórházi kezelésre szorulók száma, nem több a beteg- állományba kerülő, a rokkant­nyugdíjba kényszerülő asztmás. A hazai szakorvosok képesek úgy gyógyítani az asztmában szen­vedőket, hogy tünetmentes, minőségi életet élhessenek, de az egészségbiztosítók azt szeretnék, ha csökkentenék az ellátással járó költségeket. Hangsúlyozzák: a kor­szerű inhaláló készülékek és a be­teg állapotát szinten tartó szerek ára nem lehet mérvadó. Ugyanis a rohamos tünet járó-beteg ellátása (esetenként) 7 100 koronás ki­adást jelent, ám ha kórházi felvétel szükséges, a költségek 43 ezer ko­ronára emelkednek, (erf) ISMERTETÉS A légzési betegségek nagy részében - így az asthma bronchiáléban is - a légzés egésze megváltozik. Sérül a légzés idegi szabályozása, mechani­kája, funkciója, a mellkas statikája és dinamikája. A légzőtorna a civili­zációs ártalmak által veszélyezte­tett, még teljesen panaszmentes fia­talok számára is hasznos és ajánlott, megelőzésként. A légzőtomát kis­gyermekeknél játékos formában kell tanítani. Központi helyet foglal el az úgynevezett szájfék használatának begyakoroltatása. Ezzel az intenzív rekeszi légzés, a kishörgők falának nyitva tartása és erősítése érhető el, ami hozzásegít az asztmás roham ki­védéséhez. A szájfék létrehozható természetes és mesterséges szelepek beiktatásával. Természetes: pl. kü­lönböző hangokra fújtatjuk ki a leve­gőt (s, sz stb.), fütyülünk, éneke­lünk, különböző állathangokat utá­nozunk. Mesterséges szelepek lehet­nek különböző csövek, fújhatunk papírforgót, ping-pong labdát, lufit vagy szappanbuborékot. Nagyon fontosak a ritmusfejlesztő gyakorla­tok énekkel, tapssal, zenével, tánc­cal, dobbal stb. A gyerekekkel be­szélgetni kell a légzés mikéntjéről, a nehézlégzésről, az asztmával kap­csolatos élményekről. Hogyan lehet megelőzni a rohamot, hogy vegyem a levegőt, melyik testhelyzet ilyen­kor a legjobb, s mi a kerülendő, mi­lyen a jó, hasznos köhögés, s hogy lehet elősegíteni az eredményes fel­köhögést, milyen a rossz köhögés, hogy lehet azt elkerülni. Jó a hang­súlyt az önsegítésre helyezni. A cél adott: a légzéskontroll kialakítása, amellyel úgy testi, mint a lelki fe­szültségek befolyásolhatók.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom