Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-31 / 124. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 31. A kétnyelvű gyerek azt hiszi, mindenki ugyanazon a két nyelven ért, mint ő Gyerekek vegyes családban „... nem százszor nagyobb kötelességünk e olly lényrül gondos­kodnunk, mellyet mi idéztünk életbe, s mellynek szerencséje s nyomorúsága nagy részint kezünkben van?” Gróf Széchenyi István: Hitel 1830 BOLEMANT ÉVA éhány éve prágai ba­rátomat látogattuk meg, aki az akkor há­rom hónapos kislá­nyához következete­sen magyarul be­szélt. Elmondta, hogy szeretnék, ha lányuk beszélné az ő anyanyelvét is, ezért feleségével megegyeztek, két nyelven szólnak a kicsihez. A kislány azóta óvodás, és természetes számá­ra, hogy az édesapja nyelvét is be­széli. Ez a látogatás tulajdonképpen csak nemrég jutott eszembe, pedig azóta már az én kislányom is elmúlt há­roméves. Születésétől kezdve két nyelven szólunk hozzá, hiszen édes­apja nem beszél magyarul, én meg nem tudom elképzelni, hogy a saját gyerekemhez idegen nyelven szól­jak, más nyelven mondjam az esti mesét, és ne magyarul éljük meg a napi örömöket, gondokat. Elégedet­ten éldegéltünk-beszélgettünk, amíg ismerőseim, rokonaim meg nem kérdezték néhányszor, tud-e magyarul a gyerek? Nem igazán ér­tettem a kérdést, pedig hát anya­nyelvemen tették fel. Ennyire nem ismernek a barátaim?! Ez meg hogy lehet? Miért hiszik éppen rólam, hogy nem az anyanyelvemen beszé­lek a gyerekemmel? Ezek után körülnéztem, hogy is van ez erre mifelénk. A válaszokból in­kább az derült ki számomra, hogy a barátaim a páromat nem ismerik, ezért nem voltak benne biztosak, engedélyezi-e azt a nyelvet ottho­nunkban, amit ő nem ért. Addig meg voltam győződve róla, hogy csak a szülőn múlik, megtanítja-e gyerekét a saját nyelvére. Pedig gyakran történik úgy, hogy a társ mégsem tolerálja az idegen nyelvet, félve attól, hogy..., én nem is tudom mitől! És a kishitűsége miatt elveszi saját gyerekétől a tudást, a lehetősé­geket, egy másik nyelv ízét! A társa pedig megadja magát, a családi bé­ke érdekében. De vajon teljes így a családi béke? A szakirodalmat tanulmányozva megbizonyosodhatunk arról a tény­ről, hogy a kétnyelvűségre vonat­kozó leggyakoribb előítéletek és tév­hitek nem igazolódtak be. Nem igazolódott be az az állítás, hogy a gyerek nem sajátítja el az egyik nyelvet sem rendesen. Itt is, mint a nevelés többi területén a szü­lőknek kell kialakítaniuk bizonyos szabályokat, melyekhez azután kö­vetkezetesen ragaszkodniuk kell. Mind a gyereknek, mind a szülőnek megfelelő környezet és motiváció szükséges a két nyelv elsajátításá­hoz. Előfordulhat, ha a gyerek azt érzi, hogy a környezete nem támo­gatja kétnyelvűségében, illetve nincs megfelelő kapcsolatban mind­két nyelvvel, ha ebben a szülők nem segítik, nincs megfelelő példa előtte, PÉTERFI SZONYA inéi több kellemet­lenségben van ré­szünk a nagyvárosi életformánk miatt - tömegközleke­dés, gyors étkezés, munkakörülmények, stressz -, annál jobban becsüljük, élvezzük azt a helyet, ahol családi, baráti körben képesek vagyunk fel­oldódni. Az otthon általában me­nedék szokott lenni, alig akad vala­ki, aki a napi hajsza után ne örülne annak, hogy lepihen a kényelme­sen berendezett nappaliban, vagy együtt hancúrozik gyermekeivel a lakás valamelyik helyiségében. De mert a zárt téren belül is sok ve­szély leselkedik ránk, a szakértők egyre nagyobb hangsúlyt helyez­nek az biztonságos otthon megte­remtésének fontosságára. Egyik alapkövetelmény a levegő tisztasá­ga. Nemcsak ételre, italra van szükségünk, hanem napi kb. 20 köbméter levegőre is. Es mert a szóval akkor előfordulhat, hogy az egyik nyelvet sem sajátítja el a meg­felelő szinten. Nem igaz, hogy a gyerek állandóan keverni fogja a két nyelvet, hogy nem lesz képes különválasztani a kommunikáció során. Az igazság az, hogy a kétnyelvű gyerekeknek van egy ilyen időszakuk. Ez így zajlik ná­lunk is. Lányom az apjával saját ma­guk alkotta nyelven értekezik, ami csak az övék, és mesterien ki van ta­lálva a magyar és a szlovák hihetet­len keverékéből. A párom a kicsivel együtt sajátítja el a magyar nyelv alapjait, mondanom sem kell, hogy a három év alatt nem az apa volt az eredményesebb a nyelvtanulásban. Kislányunk egy idő után szét tudta választani a két nyelvet, aszerint, ki­vel beszélt. Volt néhány dolog, ami miatt nem irigyeltem őt helyzeté­ben. Például a nagymamát magyar részről mamának szólítja, viszont szlovák ismerőseink a mama szóval természetesen rám utaltak, ami ele­inte némi keveredéshez vezetett, de a gyerekek végül is ügyesen veszik az akadályokat. Aztán az is gyakori, hogy mivel nem szereti a szlovák nyelv kicsinyítő tendenciáját, ezért a magyarban is kerüli a szerinte kicsi­nyített változatot. Ezért aztán a me­sében bizony gyakran Pirosa és a faras találkozik az erdőben! Termé­szetesen a gyerek nagyon hamar észleli a környezetében, hogy nála valami másképpen van, mint a többi gyereknél. Eleinte nem igazán tud­ta, a pozsonyi parkokban miért nem értik őt, ha éppen magyarul beszél, azt hitte, mindenki ugyanazon a két nyelven ért, mint ő. A közhiedelemmel ellentétben a gyereknek nem lesz problémája az identitásával, gond nélkül beillesz­kedik társadalmi, kulturális közegé­be. Hiszen az identitás nem csak a nyelvtudáson múlik, illetve a nyelv­tudással függ össze. Barátnőmnek, aki szintén kétnyelvű gyerekként nőtt fel, soha nem volt problémája saját identitásával. Ma az ötödik nyelvnek rugaszkodik neki, ki­egyensúlyozott, boldog ember. De mindnyájan ismerünk környeze­tünkben olyan személyeket is, akik nem voltak gyermekkorukban ilyen „nyomás” alatt, mégsem találják he­lyüket a társadalomban, nem tudják biztosan eldönteni, melyik kultúrá­hoz tartoznak. Tehát mégsem a két­nyelvűségben keresendő a problé­ma eredete, hanem a környezeti té­nyezők összessége és az egyén sze­mélyisége a mérvadó. Gyakori tévhit, hogy a bilingvizmus gyenge előmenetelt eredményez az iskolában, valamint hogy dadogni kezd miatta a gyerek. Az e területen kutató szakemberek teljes biztonság­gal zárják ki ezeket a nézeteket. Ha mégis rosszabbak az eredmények a vármái, meg kell vizsgálni, vajon biz- tosítottak-e a megfelelő feltételek a modern kor embere életének 90 százalékát zárt térben tölti, köve­telnie kellene, hogy a belélegzett levegő a lehető legtisztább legyen. A tudósok kimutatták, hogy míg egy köbméter városi levegő 100 millió egészségre káros részecskét tartalmaz - ugyanennyi található a városi lakásokban is -, a tiszta he­gyi (tengeri) levegő csak egymilli­ót. Nem csoda tehát, hogy az egészségünkre károsan ható és a levegőben található mikrobák, pol­lenek, penészek elleni védekezésre szólítanak a szakértők. A benti levegőt általában alapos szellőztetéssel próbáljuk élvezhe­tővé tenni, miközben tudatosíta­nunk kell, hogy csakis portalaní­tással együtt érünk el kedvező eredményt. A nagy szívóképességű háztartási eszközre leginkább ott van szükség, ahol a gyerekek, de a felnőttek is allergiában, asztmában szenvednek. Általában nem is tu­datosítjuk - magyarázza dr. Peter Pruzinec tüdőgyógyász, miniszté­riumi szakértő -, hogy legalább kisgyermek otthonában és az iskolá­ban? Az eddigi kutatások tulajdon­képpen nem mutattak rá pontosan a dadogás kialakulásának okára. Töb­bek között kialakulhat agykárosodás következtében, máskor hosszas lelki szorongás következményeként. Kis­gyermekeknél gyakran előfordul az iskolakezdésnél, ami nagy változást jelent életükben, de sokszor kialakul valamilyen megrázó esemény, nagy ijedség után is. A közvélemény gyakran hangoztatja azt a nézetét, hogy az a kétnyelvű egyén igazi nyelve, amelyen álmo­dik. Az eddigi megfigyelések mégis azt bizonyítják, hogy az álomban is mindig attól függ a nyelv használa­ta, kivel kommunikál az álmodó, esetleg miről álmodik, vagy éppen melyik nyelvi közegben mozgott az álmot megelőző napokban. Tehát nem létezik „igazi nyelv” és „nem igazi nyelv”. A kétnyelvű emberek nem is igazán értik, miért kell ezt kutatni, erőltetni. Hiszen számukra mindkét nyelv használata teljesen természetes. A megfigyelések és kutatások ered­ményeképpen mára már kiderült, hogy a két nyelvet beszélő csemeték hamarabb tudatosítják, a nyelv vé­gül is eszköz arra, hogy másokkal értekezzünk, hogy ugyanazok a dol­gok különböző megnevezést kapnak egy-egy nyelvben, és nem utolsó sor­ban játszani tudnak a nyelvvel, ami­vel természetesen fejlesztik kreatív gondolkodásukat, a nyelvhasznála­tuk ötletesebbé válik. Napjainkban a sajtóból részletesen informálódhatunk munkavállalási lehetőségeinkről az Európai Unióba történő csatlakozásunk után. 2004- től a szlovákiai családoknak is lehe­tőségük lesz munkát találni és lete­100 millió ember számára gondot okoz a légzés. A kiváló gyógysze­rek, az Easy-Breathe inhalátorok ugyan segítik a levegőhöz jutást, ám a levegő tisztaságának megte­remtése ránk hárul. Őrömmel köz­li, hogy nem csupán a gyógyszer- gyártó társaságok figyelmeztetnek a tiszta levegő fontosságára. Olvasóink előtt nem ismeretlenek a svéd Electrolux társaság háztar­tási eszközei, a porszívók és a lég­tisztítók, az újdonságnak számító www.zdravyvzduch.sk honlap, il­letve a cég Egészségesebb otthon tervezete. - Kezdeményezésünk a szakértőkkel való együttműködé­sen alapszik. Folyamatosan felmé­réseket készítenek a levegő, illetve a lakások porszennyezettségéről, valamint arról, a porszívók és a légtisztítók mennyire képesek ki­szűrni a kárpitból és a levegőből az egészségkárosító anyagokat - tu­datja Monika Karoliová, a cég ter­mékmenedzsere. Mivel a minőségi javulás jelentős, és Szlovákiában egyre több az.allergiás megbetege­lepedni az uniós országokban. A szülőknek komoly feladatot jelent majd, gyermekeik hogyan sajátítsák el az új ország nyelvét, miként illesz­kedjenek be az új, idegen környezet­be. Nyelvészeink egyértelmű nem­mel felelnek arra a megoldásra, hogy a család térjen át az új ország nyelvére. Mivel a szülők sem beszé­lik anyanyelvi szinten az idegen nyelvet, a családban a kommuniká­ció elveszti intimitását, elszegénye­dik a szókincs, és ez a folyamat gyakran oda vezet, hogy a gyerekek fokozatosan elhidegülnek a szüleik­től. Hiszen anyanyelvűket lassan ta­lán el is felejtik, ezzel megszakadhat a lehetséges kapcsolat az otthon ma­radt családdal, rokonsággal is. A ta­pasztalatok szerint a gyerekek ha­mar elsajátítják az új nyelvet az óvo­dában, iskolában és az új barátoktól játék közben. Világot járt ismerőse­im arra intenek, hogy a családon be­lül külföldön is tartsuk meg hagyo­mányainkat, szokásainkat és nyel­vünket. így könnyebben elfogadjuk és megértjük majd az új ország szo­kásait, a számunkra logikátlan élet­módot, viselkedésformákat. A fejlett technika - internet, telefon stb. -, valamint az aránylag gyors hazauta­zás lehetőségét kihasználva min­denképpen biztosítsuk az otthoniak­kal való állandó kapcsolatot gyer­mekeink számára. Távolról jött hírt kaptam én is a na­pokban. A cikk elején említett prágai kislány szüleivel éppen egy féléves kiküldetésen tartózkodik. A kiuta­zás után azonnal elkezdte látogatni a helyi angol óvodát, ahol sikeresen veszi az akadályokat, és nemsokára egy háromnyelvű kisember áll majd előttünk, akinek semmi hátránya nem származott abból, hogy a szülei annak idején úgy döntöttek, mind- kettejük a saját anyanyelvén beszél­get vele. NYERŐ Légtisztítót nyerhet 1. Egy köbméter levegőben mennyi egészségkárosító ré­szecske található? 2. Hány százalékos kedvez­ményt nyújt a svéd gyártó azok­nak a porszívót, légtisztítót vá­sárlóknak, akik orvosi igazolást mutatnak fel arról, hogy aller­giában szenvedő él a család­ban? Annak érdekében, hogy a nyeremény a valóban rászo­ruló családot segítse, kétjük, a válaszhoz mellékelje a szak­orvos (allergológus, tüdő- gyógyász) nevét és telefon­számát, és röviden számoljon be a beteg(ek) állapotáról. dés, valamint a cégvezetés tudato­sítja, hogy a családok anyagi hely­zete nem a legkedvezőbb, 15 szá­zalékos kedvezményt nyújtanak mindazoknak, akik vásárláskor or­vosi igazolást mutatnak fel. * !! Sok családban a szűk anyagi lehetőségek miatt nem vásárolnak megfelelő háztartási eszközt Levegőt minden gyereknek! kedvezőtlen Családi kör CSALÁDI KISKERTÉSZ Június a konyhakertben CSANDA PÉTER Fiatal lárvák ellen A burgonyabogár elleni készítményeket főleg a még fiatal lárvák el­len alkalmazzuk. Hatásuk ekkor a legmegbízhatóbb. A rezisztencia elkerülése végett váltogassuk a készítményeket, pontosabban mindig más hatóanyagú szerrel permetezzünk! Napos időben a kifejlett bo­garak összegyűjtésével és megsemmisítésével csökkenthetjük a tojás­rakást. Gyakori jelenség, hogy a burgonyabogár lárvái a paradicsom levelein is károsítanak. Ennek magyarázata az, hogy a burgonya és a paradicsom egyazon botanikai családba tartoznak, vagyis „roko­nok”. A lárvák az ebbe a családba tartozó gyomnövényeken is előfor­dulnak. Rendszeresen szedjük A zöldborsót egy-két naponként szedjük. A legkorábbi a legkedvesebb mindig, az idén meg különösen, ha a szárazság miatt van egyáltalán. A letermett töveket minél előbb szedjük fel, hogy a talajt elő tudjuk készíteni a másodvetésre. Másodnövények A korai zöldségfélék letermése után használjuk ki a felszabadult ágyásokat. A káposztafélék, a cékla, a csemegekukorica és a zöldbab alkalmasak másodvetésre. Virágzáskor időszerű A szőlő zöldoltásának kedvező ideje a virágzás kezdetével esik egy­be. Általában június 20-25-ig érdemes oltani. A későbbi oltások is megerednek, de beérésük bizonytalan. A hónap közepétől Amikor a gumók már elérték a tyúktojás nagyságot, kezdhetjük szedni az újburgonyát. Mindig csak annyit szedjünk fel, amennyit azonnal el is fogyasztunk. A gumók ugyanis csak pár napig tárolhatók. Kocsánnyal együtt A szamóca illatos, ízes gyümölcseit kocsányukkal együtt csípjük le - ne tépjük - a tőről. Csak száraz gyümölcsöt szedjünk, mert a nedves igen gyorsan romlásnak indul. A szamóca nem utóérő gyümölcs, te­hát teljes érésben kell szüretelni. Védjük a naptól A fejlődő karfiol rózsáit védjük a tűző naptól, egy-két levelét törjük a rózsára. A felső levelek összekötözése szintén alkalmas árnyékolás­ra. A napégette rózsák megbámulnák. Gyümölcsritkítás A jól berakódott alma- és körtefák termését célszerű megritkítani, mivel a gyümölcskezdemények gyakran egy csomóban növekednek. Egy-egy csoportból legalább 2-3 gyümölcsöt neveljünk fel, a legfej­lettebbeket meghagyva. Csomózva kerül a piacra Kezdhetjük a ceruza vastagságú sárgarépa és petrezselyem szedését. Ilyenkor az „új sárgarépa” még csomózva kerül a fogyasztóhoz. A pi­acon vegyesen, 1-2 szál petrezselyemgyökérrel együtt kínáljuk. Megelőző védekezés A lehullott középérésű és késői cseresznyét szedjük fel és semmisít­sük meg. Ezzel részben csökkentjük a cseresznyelégy következő évi kártételét. Felszedhetők a virághagymák Az elnyílott tulipán, nárcisz, jácint virághagymáit a hónap végén már felszedhetjük. Szikkasztás, tisztítás után 20 Celsius-fok körüli száraz helyiségben tároljuk. A beteg, sérült hagymákat selejtezzük ki. A szerző kertészmérnök A LELKI EGÉSZSÉG LIGÁJA Előadások és filmvetítések TÁJÉKOZTATÓ Lelki Egészség Li­gája szervezésé­ben júniusban is folytatódnak az egyre közkedvel­tebb lakossági vi­taestek, amelyeken neves pszi­chológusuk és elmeszakértők a lelki egészségről, a lelki megbe­tegedések hátteréről, a kezelés lehetőségeiről számolnak be az érdeklődőknek. A Lelki Egész­ség Ligája ligetfalui székházá­ban (Sevcenkova 21, a REMA 1000 üzlet mögött) június 5-én filmvetítésre kerül sor; az Ébre­dés ideje című amerikai film egy Parkinson-kórban szenvedőről szól. A felmerülő kérdésekre dr. Éva Janíková és dr. Nad’a Lovichová válaszol. A lelki fáj­dalmak testi tüneteiről, a pszi­choszomatikus betegségekről tart előadást dr. Jozef Hasto és dr. Daniela Hrtúsová 2003. júni­us 12-én. Az előadások és a filmvetítések 18 órakor kezdőd­nek, a belépés díjtalan, (erf) ZA DullVHt J.iGA £j ^ zdrAvíe

Next

/
Oldalképek
Tartalom