Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-23 / 117. szám, péntek
2 ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR KOMMENTÁR Jobboldali harmónia TÓTH MIHÁLY Gyanítható, hogy szándékuk megvalósítása esetén a határátkelőhelyek működésének megbénítását szervező szakszervezeteket valaki feljelenti. Vagy (hivatalból) valamelyik állami szerv, vagy (közveúen anyagi érdekből) a fuvarozók, akik kényszerű veszteglés miatt számszerűsíthető kárt szenvednek. Az alkalmazotti érdekvédelem történetében olyan sztrájk még nem fordult elő, amelynek örült volna az aktuális kormány, vagy amelyiknek ne lettek volna kárvallottjai. A tiltakozó megmozdulás előkészületeire történő állami reagálást figyelve nekem klasszikusunk elegáns és korántsem lázadásra ösztönző riposztja jut eszembe: Csodálkozol a kokainistán? Gondolkodj el az okain is tán. Ha bíróságra kerül az ügy, megeshet, hogy elmarasztalják a tüntetést szervezőket, és megtéríttetik velük a teherfuvarozók kárát. Ezzel azonban senki nem válaszolja meg a kérdést: az érdekvédelmi vezetők vajon miért választották a sztrájknak e nem éppen hagyományos módját. Hogy Saktor és csapata a tiltakozásnak ezt a szokatlan módját választotta, az nem jelentéktelen mértékben annak a következménye, hogy a szakszervezeti vezetők tisztában vannak vele, a munkavállalók a jelenlegi helyzetben mennyire engedhetik meg maguknak a bátor és önérzetes fellépés luxusát. Aki miniszterként, vállalati vezetőként, hirtelen jobboldalivá lett politikai publicistaként azt kéri számon a szakszervezeti vezetőkön, hogy a tiltakozás miért határátkelőhelyeken és miért nem gyárakban történik, az nyüván még soha nem tapasztalta, manapság milyen könnyen fejéhez vágják még a nagyon szőrmentében tiltakozó alkalmazottnak is a „ha nem tetszik, kívül tágasabb” kezdetű érvet. Bölcsen tette a szakszervezeti konföderáció, hogy ezer és ezer munka- vállalót nem tett ki a munkaadó általi lekáderezés veszélyének. Már azt az érvet is hallottam, hogy a kormánykoalíció politikusai voltaképpen kiegyensúlyozottan módosították a munka törvénykönyvét. Az egyik oldalon ugyan a munkáltatók számára megkönnyítették a munkavállalók elbocsátását, ezt azonban ellensúlyozza, hogy mostantól konkrét paragrafus tiltja a szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetést. Ez: 50 százalékos libamájpástétom. Ez a pástétom egy zsenge liba és egy vén ökör májának feldolgozásával készül. A kormánykoalíció szerint azért volt szükség a munkajogi rendelkezések módosítására, hogy a szlovákiai jogszabályokat harmonizálják az Európai Unióéival. Mit tesz isten, a jogharmonizációt úgy hajtották végre, hogy a munkavállalók jogainak színvonala az EU színvonala alá süllyedt. Ez: jobboldali harmónia. Ilyen viszonyok között a munkavállaló úgy védekezik, ahogy tud. Egyénenként, kis csoportokban sehogy se tud. Nem állítható, hogy a szlovákiai szak- szervezet csupa kiérlelt, világszerte elfogadott módszert alkalmaz. Gondolkodj el az okain is tán... JEGYZET nem kellene hozzátennem, hogy azon a sajtótájékoztatón egyetlen szó sem esett a földrengésről. Messzi vidék, távoli járás, nem a mi dolgunk, fordítottam le magamnak az illetékesek semmit- mondását. Emlékszem, 2001-ben szeptember 13-án rendeztek hasonló mentési modellhelyzetet Kassán, az emberek sápadtan suttogtak a villamoson a New York-i tragédiáról, mire megszólaltak a szirénák, és kisebb pánik tört ki a járműben. Nem nyugodott bennem a kisördög, és a vicces animáció megtekintése után feltettem a kérdést: mi lenne, ha az összevont mentési gyakorlatozás idején valahol - ne adj’ isten! - valódi katasztrófa történne? Ott tudna-e teremni a belügyminisztérium egyeden helikoptere? Vagy ki tudnának-e szállni a speciális rohammentők nyomkereső kutyákkal? Öt másodpercig döbbent csend honolt a teremben, ilyen „profánbután” kérdésre nem számítottak az illetékesek. Aztán a kerületi tűzoltóparancsnok valami olyasmit hebegett, hogy igen, természetesen, hiszen nem minden egység vesz részt a bukóéi gyakorlaton, maradnak néhányan a bázisokon is. Huh! Nagy kő esett le a szívemről! Akiknek nem ingük JUHÁSZ KATALIN „A helyzet további alakulását nem lehet megjósolni” - harsogta a hangosbeszélő Várjeszenő községben, és nekem - bár csak a tévén keresztül hallottam - ettől az egy mondattól is borsózott a hátam. Nem is kellett volna megmutatniuk a méretes repedéseket a házfalakon, a ledőlt kéményeket és a rettegő embereket. Földrengés volt a Szobránci járásban, tőlem alig száz kilométernyire. Hogy ez a távolság kicsi vagy nagy, döntse el ki-ki maga, a kassai katasztófaelhárítók számára bizonyára hatalmas, mivel a 4,2- es erősségű rengések másnapján a tűzoltók, a mentők, a rendőrség és a kerületi hivatal ü- letékesei egy sajtótájékoztatón szórakoztató kis komputeranimáció segítségével ismertették a másnapi átfogó, országos mentési gyakorlat haditervét. Az idabukóci tónál tegnap 330 ember gyakorolta az evakuálási és mentési munkálatokat. Két nappal a földrengést követően. Akár jó időzítésnek is tűnhet, ha LEVÉLBONTÁS Kinek a húsz koronája? Az államfő támogatása nélkül, de az általunk megválasztott képviselők hathatós segítségével pár nap múlva életbe fog lépni a gyakran Zajac-féle törvénynek nevezett jogszabály, melynek filozófiáján érdemes elgondolkodni. Az új intézkedések beharangozásakor a legkompetensebbek azzal igyekeztek „megnyugtatni” bennünket, hogy csak aprópénzekről lesz szó, ezek pedig nem nagyon terhelik meg az orvosi ellátásra szorulókat, de az egészségügynek sem töltik fel túlságosan a pénztárát. A törvény elsődleges és legfőbb célja szerintük az, hogy csökkentse az egészségügyi ellátást igénybe vevők számát. Egyszerűbben mondva: a páciensek elriogatá- sára szolgál. Az emlegetett díjakkal nyilvánvalóan nem lehet az orvosi rendelőktől, kórházaktól és gyógyszertáraktól elriasztani olyan személyeket, akiknek egy véletlenül elejtett húszkoronásért még lehajolniuk sem érdemes. Ilyen alapon tehát e díjak bevezetése a többi polgárnak szól, az előbbieknek nem. Vagyis diszkriminatív elemet tartalmaz, amelynek az egészségügyi alapellátásban nem lenne helye. Kelecsényi Imre Pozsony 1 ___u-—111 T 1 . k —r tt-t / — * i / 1—L^-L-r 1 _L I » ^-----*T . t . t ( J J _ l t 1 J __1 ___1___L 1 ' _ ) 1—■ i » i f » 1 i ( i . 1 / r i j 1 — / 1 i _*■ ^ r N i Amióta engem is átvett az önkormányzat, én is olyan szegény vagyok, mint ők... (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ NEW STATESMAN A brit főügyész, aki annak idején iraki hadműveletekhez nem tart szükségesnek újabb ENSZ-határo: tot, a szövetségesek háború úti iraki szerepvállalását állítólag ille; lisnak minősítette az erre vonatke új biztonsági tanácsi határozai nélkül. Lord Goldsmith hivatalos gi állásfoglalását kiszivárogtatás! ra hivatkozva közölte csütörtököl brit politikai magazin. A lap érte: lése szerint a brit közjogi feléi ményben sajátos helyet betö főügyész március végén, még a 1 ború idején azt a jogi tanácsot a< Tony Blaimek, hogy a genfi konvf ció és a hágai előírások szűkre szí ják a megszálló hatalmak cselekv szabadságának határait az által elfoglalt országban. A New Stat man szerint Lord Goldsmith kifej: te jogi aggályát amiatt, hogy mii tovább tart Irak megszállása, és i nél jobban eltávolodik az átmen hatóságok tevékenysége a katoi akció eredetüeg meghatározott c jától - vagyis Irak leszerelésétől annál nehezebb lesz jogi alapot lálni a megszállásra. A Downi Street szóvivője csak annyit mc dott, hogy a miniszterelnöki híva , .kiszivárogtatásokra nem reagál”. Megkondult a lélekharang a szlovákiai szőlészet fölött: literenként 25 koronás boradót szeretne bevezetni az állar Nem fogunk drága itthonit inni Mint az már ismert, a kormány az adóreform keretében literenként 25 koronás adót kíván bevezetni a bor esetében. KOVÁCS FERENC Ilyen adó valamikor, több évtizeddel ezelőtt nálunk már volt. A háború utáni években 7 korona/liter volt, majd öt koronára csökkentették, és körülbelül húsz évvel ezelőtt eltörölték. így van ez a legtöbb szőlőtermelő, borkészítő országban is, boradó Magyarországon, Ausztriában nincsen, Csehországban szimbolikus 1 korona literenként, a bor adómentes a legtöbb európai uniós országban is. Ha nálunk bevezetik, vajon mit fog számunkra jelenteni? Nagyon rövid időn belül a szőlőtermelés likvidálását fogja előidézni, ennek minden következményével együtt. Ugyanis ezt az új adót valakinek majd meg kell fizetnie. Ki lehet ez: a fogyasztó, a kereskedelem, a borászati vállalat vagy pedig a szőlőtermelő? Ha a szlovákiai bor az üzletekben 25 koronával drágább lesz literenként, akkor nem fogják megvenni. Megvásárolja majd a fogyasztó a külföldön készültet, amelynek nem megy fel az ára. Már korlátlan mennyiségben lehet behozni külföldről bort, és a szlovákiai fogyasztó nem lesz akkora hazafi, hogy itthonit fog inni akkor is, ha az jóval drágább. A kereskedelem a bor forgalmazásából származó eddigi hasznát nem fogja veszteségre változtatni, viszont a borászati vállalatok jövőre már 25 koronával drágábban fogják kínálni a náluk készült bort. így természetesen ott is marad a nyakukon. A borászati vállalatoknál a bor előállításának költsége - a feldolgozott szőlő értékével és az üzem más kiadásaival együtt - nagyjából 34-36 korona/liter, ebből a feldolgozott szőlő ára 17- 18 korona. így az adóval együtt hatvan koronán alul nem lesz lehetősége eladni egy liter bort. Ugyanakkor az átlagos minőségű tömegbor világpiaci ára 0,90-0,95 USD/liter, azaz az itteni új árnál majdnem 40%-kal alacsonyabb. Ha ez így lesz, akkor a borászati vállalat csak egyet tehet: minél előbb bezárja kapuit, illetve vásárol, palackoz és továbbad külföldről származó olcsóbb borokat. Bár ezt közvetlenül a kereskedelem is megteheti, tehát a borászatra nincs feltétlenül szükség. Marad egy további lehetőség: alaposan lecsökkenteni a szőlő felvásárlási árát, így is lehet olcsóbban bort előállítani. De ha az új adót teljes egészében a szőlőtermelőkre kívánnák átruházni - a 25 korona/liter boradó egy kiló feldolgozott szőlőre számítva mintegy 18 korona -, akkor az eddig kapott átlagosan 12 korona helyett a termelőnek kellene hozzáadnia minden kilogramm szőlő árához 6 koronát azért, hogy valaki elvigye tőle. Ez persze mesének sem jó, a szőlő eddigi értékeHa ott marad a szőlő a nyakán, igyekszik majd feldolgozni. sítési ára nem csökkenhet, hiszen így is alig éri el a 4,5-5 tonnás átlag mellett a magas termelési költségek összegét, így igen sok szőlőtermelő mit tehet? Ha ott marad a szőlő a nyakán, igyekszik majd feldolgozni, és persze adómentesen, feketén, közvetlenül a fogyasztónak vagy kereskedőnek olcsón eladni. Mivel sok termelőnek nincsenek megfelelő eszközei, bor fog készülni mindenfajta kéznél levő edényben, szőlőskádakban, mosóteknőben és máshol. így majd az Európa Unió gyönyörű kis szőlőtermelő orszá leszünk, persze csak néhány év mert ez így sokáig nem mehet. J majd a csákány, és likvidáljuk a s szép ültetvényt, amelyet apáink mi is, magunk és gyermekeink sí mára tartottunk rendben. Tehát így képzeli el a mi ked\ pénzügyminiszterünk: az Euró Unióban mi majd a 25 korona/lii adóval sújtott borunkkal leszü versenyképesek a többi orsz adómentes termékével? Igaz, ez lényegében csak a mag) rok lakta Dél-Szlovákiát érin alig pár tízezer ember szenved kárt. Az északabbra lakó dön többségnek hátránya nem szám zik, talán nem is érdekli a dől őket. De kellene, hogy érdekelje MKP által a kormányba deleg agrárminiszterünket és pénzüj minisztériumi államtitkárunk; mert ha őket sem, akkor az m nagy baj. Remélem, van akkc hozzáértésük és bátorságuk, ho megakadályozzák e katasztrofá intézkedés bevezetését, és nem _ rulnak hozzá Szlovákia szőlés; tének likvidálásához. Már me kondult a lélekharang a majdne ezeréves hagyományokkal rend: kező ágazat felett. A szerző Köbölkút polgármeste Megszületett a prágai kormánykoalíciós megállapodás: Csehországban két éven belül új nyugdíjrendszert vezetnek be Ezentúl tükrözni fogj álc a korábbi keresetet KOKES JÁNOS Csehországban két éven belül új nyugdíjrendszert vezetnek be: a nyugdíjak nagysága a jövőben nagyobb mértékben fogja tükrözni a korábbi havi keresetekét. Egyebek között ebben állapodott meg a hárompárti kormánykoalíció, amely újabb átfogó tárgyalásokat és egyeztetéseket tartott a témáról. Vladimír Spidla kormányfő a tanácskozások után elmondta: a nyugdíjreform alapelveit, valamint a közkiadások szélesebb körű reformját június végéig a kormány is megtárgyalja, majd az érdekegyeztető tanács, utána pedig a parlament elé terjeszti. Néhány intézkedést már 2004-től bevezetnek, többségük azonban két, de legfeljebb három éven belül (a mai kormánykoalíció mandátuma 2006 júniusáig érvényes) lép életbe. Bo- huslav Sobotka pénzügyminiszter már korábban jelezte: ha a tervezett pénzügyi reformokat a parlament elutasítaná, távozik tisztségéből. Az érvényben levő rendszer szerint jelenleg az átlagos havi nyugdíj 6900 korona, míg a legmagasabb járadékok 12 500 koronát tesznek ki. A nyugdíjkorhatár most még fokozatosan 63 évre növekszik. A nyugdíjasok száma emelkedik, a nyugdíjpénztárban egyre kevesebb a pénz, ezért a rendszer reformja elkerülhetetlen. Az állami nyugdíjat úgy jelenleg, mint a jövőben is a nyugdíjas-magánpénztárak egészítik ki. A tízmillió lakosú Csehországban a felnőtt lakosságnak azonban csak mintegy 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel, illetve van anyagi lehetősége a nyugdíj kiegészítésére is félretenni valamit. Az új rendszerben, amelyet a skandináv államok, valamint a többi között Lengyelország is alkalmaz, A koalíció a közkiadások reformja terén is már megállapodott. a járadékok már tükrözni fogják a korábbi kereseteket, pontosabban azt, hogy ki mennyit fizet be a nyugdíjpénztárba. Az állampolgárokat rendszeresen tájékoztatják majd, mennyi pénzt gyűjtöttek össze, s ezek alapján mekkora nyugdíjra számíthatnak. Nyugdíjba csak az mehet majd, aki már betöltötte hatvanadik életévét, valamint 25 évig dolgozott. E feltételek teljesítése után mindenki maga dönti el, mikor vonul nyugdíjba. A korábbi nagyobb keresetek és a hosszabb munkaviszony magasabb nyugdíjat von maga után. Az új nyugdíjrendszer az 1950-ben és később születetteket fogja érinteni. Ugyanakkor a koalíció a közkiadások reformja terén is már megállapodott néhány fontos kérdésben. A betegbiztosítás terén például csökkennek a betegség első három napja alatt járó térítések, míg a magasabb keresetekkel rendelkezők napi táppénzét az elkövetkező két évben nem emelik. A kérdést részletesen az új betegbiztosítási törvény fogja szabályozni, amely már előkészítés alatt van, s az elképzelésekről nyílt vita folyik. Várható, hogy a parlament az ősszel tárgyal a kérdésről. Az adórendszerben is változások várhatók. A koalíció megállapodott abban, hogy a szolgáltatások többségét 2004-től kezdve a hozzáadott- érték-adó csökkentett sávjából (többnyire öt százalék) az alapsávba teszi át (22 százalék), ami di gulásukat vonja maga után. A jc személyek adója a jövő évtől 200 ig a mai 31 százalékról 24 száz Iákra csökken. A koalíció jobbold li pártjai a 20 százalékos sáv bet zetését javasolták, ahogy az Szí vákiában van. Szerintük ugyar az a veszély fenyeget, hogy mag sabb adóteher esetében a cseh vi lalatok egy része esetleg Szlováki ba teszi át székhelyét. Megállap dás született a pénzügyi rendőrs felállításáról is. A koalíción belül továbbra is vi tárgya az úgynevezett milliomos dó bevezetése, valamint a kötele: vagyonbevallás bevezetése oly; személyek esetében, akik vagyon nak értéke meghaladja a tízmii] koronát. Vladimír Spidla kormányfő szeri a közkiadási reform célja, hogy e területen ma mutatkozó hiányt jelenlegi 6,1 százalékról 2006- négy százalékra csökkentse. Pav Rychetsky miniszterelnök-helyt tes, igazságügyi-miniszter úgy vé hogy a hosszú hónapok vitája ala ján kialakult közkiadási reform te ve „radikális, de szociális szei pontból elfogadható”.
