Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-21 / 115. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 21. Ismét Kadirov volt a célpont Moszkva. Szakadár fegyveresek újabb merényletet kíséreltek meg Ahmad Kadirov, a Moszkva-barát csecsenföldi adminisztráció vezetője ellen. Erről Kadirov számolt be tegnap, a grozniji kormány ülésén. A támadás hétfő este történt, Cocin-Jürt településen, a csecsen vezető egyik testőre megsebesült. Múlt hét szerdán 18 ember vesztette életét Iliszhan-Jürt településen, amikor két kamikáze a testükre erősített bombákat robbantotta fel a Mohamed próféta születésnapja alkalmából rendezettvallási ünnepen. (MTI) Román uniós menetrend Brüsszel. Az EU 2005 elején írhatja alá Romániával a csatlakozási szerződést - vélekedett az EU bővítési biztosa. Günter Verheugen, aki Mircea Geoana román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után nyilatkozott, közölte: mind Brüsszel, mind Bukarest azt tekinti célnak, hogy még a Prodi-bizottság hivatali ideje alatt, vagyis 2004 október végéig lezárják a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokat. Ezt követően néhány hónap múlva, valamikor 2005 elején alá lehetne írni a csatlakozási szerződést. (MTI) Blairrel tárgyalt a konvent elnöke London. A kibővített EU új alkotmányáról tartott „hasznos eszmecserét” hétfő este Londonban Tony Blair brit kormányfő és Valery Giscard d,Estaing volt francia államfő, az EU-konvent elnöke. Az eseményről csak ennyit közölt tegnap a Downing Street. Nem hivatalos értesülések szerint Blair elsősorban azt fejtette ki vendégének, hogy London mit nem lesz hajlandó elfogadni az új alkotmányban. Egyebek mellett kizárta a nemzeti vétó felszámolását az adópolitikában, valamint a minősített többségi szavazás kiterjesztését a kül- és védelmi politika stratégiai kérdéseire. (MTI) Giscard d.Estaing számos elképzelésével a kisebb országok sem értenek egyet (Képarchívum) Karzai távozással fenyegetőzött Kabul. Lemondással fenyegetőzött Hamid Karzai afgán elnök, mert kormánya képtelen a tartományokból járó vámbevételek behajtására. A tartományi vezetők vonakodása a kormánnyal való együttműködésre veszélyezteti Afganisztán stabüitását, az afgán emberek pedig kezdenek kiábrándulni - mondta Karzai az állami televízióban. Március közepe, vagyis az új költségvetési év kezdete óta nem érkeztek meg a tartományokból a Kabulnak járó vámbevételi átutalások, ezért már több mint két hónapja nem tudtak fizetést adni a biztonsági erők munkatársainak és a közhivatalnokoknak. Karzai állítása szerint az állami kincstár üres, míg a tartományi kormányzók kezén több százmillió dolláros bevételi források halmozódnak fel. (MTI) Robbanás Ankarában Merényletre gyanakodnak Ankara. Egy ember meghalt és egy megsérült tegnap délelőtt Ankarában, a török főváros központjában lévő kávéházban. A Ziya Gökalp sugárút Crocodile kávézójában bekövetkezett robbanás körülményeiről ellentmondó jelentések láttak napvilágot. A rendőrségi közlésre hivatkozó helyi NTV csatorna szerint a támadást egy öngyilkos merénylőnő követte el. Az Anadolu Ajansi török hírügynökség azonban arról számolt be, hogy egy 170 cm körüli férfit keresnek a rendőrök, de azt sem zárják ki, hogy gázpalack okozta a robbanást. A detonáció szétvetette az egyik mosdót, kidöntötte a falakat, és megrongálta a kávéház közelében lévő üzleteket is. Koraeste azt közölte a rendőrség, hogy a robbanást bomba okozta, s tovább vizsgálják, hogy öngyilkos merényletről van-e szó. Ekkor már azt a változatot sem zárták ki a hivatalos szervek, hogy a merényletet az a nő követhette el, akinek holttestét a kávéház mosdójában megtalálták. Az is lehetséges, hogy a bomba idő előtt robbant. (MTI, TASR) Lapzártánkig a merényletért, már ha az volt, senki sem vállalta a felelősséget (TASR/AP-felvétel) Ma kerül az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé - Moszkva szerint már ezen a héten megszülethet a határozat Amerikai tervezet, harmadszor New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma kezdi tárgyalni az USA harmadik határozattervezetét az Irakot sújtó ENSZ-szankciók eltörléséről. Washington ebben néhány engedményt tesz, hogy a korábbi két tervezetével szemben fenntartásokat hangoztató országok - főként Oroszország, Franciaország és Kína - ellenkezését leszerelje. ÖSSZEFOGLALÓ Nem valószínű ugyan, hogy bármelyik állandó tagállam élni kívánna ebben az ügyben vétójogával, Washington mégis szeretné megnyerni a tervezetnek az összes BT-tagállamot, mert széles körű nemzetközi felhatalmazást szeretne iraki pozíciójának alátámasztására. A Reuters szerint a korábbi amerikai-brit-spanyol határozat- tervezetekkel szemben az volt az egyik legfőbb kifogás, hogy háttérbe szorítanák a világszervezetet. Az engedmények ellenére a mostani határozattervezet is nagy hatalmat biztosítana az Irak elleni háborúban győztes Egyesült Államoknak és Nagy-Britanniának az arab ország átmeneti (esetleg évekig tartó) kormányzására és olajiparának ellenőrzésére. Az új tervezet sem tartogat szerepet Irakban az ENSZ fegyverzetellenőreinek, de az előző két tervezettel ellentétben megemlíti az ellenőrök 1991 óta végzett munkáját, s ez John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet szerint nyitva hagyja az ajtót esetleges későbbi iraki szerepvállalásuk előtt. ENGEDMÉNY MOSZKVÁNAK A Reuters szerint az új tervezetben is homályos maradt az ENSZ politikai szerepe a rendezésben. Előirányozza ugyan egy magas rangú ENSZ-tisztségviselő kinevezését egy nemzetközileg elismert nép- képviseleti iraki kormány létrehozásának támogatására, de nincsenek konkrétan körülírva a feladatai. Elsősorban Oroszországnak tett engedményként értékelhető, hogy az újabb tervezet szerint nem négy, hanem hat hónap alatt szüntetnék meg az ENSZ olajat élelmiszerért programját, amelynek jegyében Irak csak mindennapi közszükségleti cikkek beszerzésére és csakis ENSZ-ellenőrzés alatt költ- heti el olajeladásaiból származó jövedelmeit. Oroszország számos kedvező szerződést kötött e program jegyében Szaddám Húszéin előző iraki elnök időközben megdöntött kormányával. Az újabb amerikai tervezet sem garantálná, hogy a program jegyében korábban megkötött üzleti szerződések mindegyikét tiszteletben fogják tartani a program megszüntetése után, de a korábbi két tervezethez képest hosszabb időt hagy az ügyletek lebonyolítására. OLAJ ÉS MENTESSÉG Továbbra is vitás lehet a tervezetnek az a része, amely az iraki olaj kitermeléséről, értékesítéséről és jövedelmeinek felhasználásáról szól. A tervezet szerint a megszálló hatalmak különleges fejlesztési alapot hoznának létre az iraki olajipar jövedelmeinek kezelésére. Ez a testület intézné Irak olajügyeit 2008-ig. Az ilyen alapok, ha az ENSZ működteti őket, nem perelhetők, s nem vehető zár alá a vagyonuk. Az USA szeretné elérni, hogy a tervezett iraki fejlesztési alap hasonló mentességet kapjon, noha azt nem a világszervezet működtetné. A tervezet szerint az Egyesült Államok és Nagy- Britannia költhetné el az alap pénzét az iraki nép javára. Újdonság és engedmény ebben a harmadik határozattervezetben az előző kettőhöz képest, hogy megfigyelhetné az alap működését egy nemzetközi testület, amelyben az ENSZ képviselői is helyet kapnának. IVANOV BIZAKODÓ Már a héten megszülethet a Biztonsági Tanácsban az a határozat, amely lehetővé teszi a nemzetközi közösség erőfeszítéseinek egyesítését a háború utáni iraki rendezésben. Ezt Igor Ivanov orosz külügyminiszter jelentette ki tegnap. Hozzátette: egy olyan nagyhatalom, mint az USA, katonailag bármit képes elérni. Irakban azonban Washington önmagában, a nemzetközi közösség támogatása nélkül nem képes megoldást találni a háború utáni rendezésre. Elsősorban a törvényes kormány megalakításában és a gazdaság újraélesztésében van szüksége Amerikának a nemzetközi közösségre. „A történtek igazolták Moszkva korábbi erőfeszítéseit azzal, hogy az iraki kérdés visszatért az ENSZ-be” - hangsúlyozta. GYORSÍTOTT KUTATÁS Gyalogos katonákon kívül helikopterek is részt vettek a Moszul melletti Tell-Áfár térségében a bukott Baasz párt és az előző kormány vezetőinek keresésében. Az Irak térségében illetékes amerikai középső, parancsnokság hétfői bejelentése szerint a korábbi iraki rendszer tizenhét magas rangú vezetőjét vették őrizetbe Tikrit, valamint a Bagdadtól nyugatra fekvő Fallúdzsa kisváros környékén. A parancsnokság hivatalosan megerősítette a nem hivatalosan már közölt hírt, hogy amerikai kézre került Luaj Hairallah Tulfah, Szaddám Húszéin sógora, aki fontos szerepet játszott az előző rezsim titkosszolgálatában. Lerövidítették az amerikai és brit erők által Bagdadban bevezetett éjszakai kijárási tilalmat, hogy a muzulmán hívők elmehessenek a mecsetekbe hajnali imádságukra. A kijárási tilalom, amely 23 órakor kezdődik, ezentúl nem reggel 6 óráig, hanem csak 4.30-ig tart - közölte tegnap a szövetségesek rádiója. A kijárási tilalmat az ötmillió lakosú Bagdadban kitört káosz megfékezése érdekében vezették be. (MTI, TASR) Algériai túszszabadítás Ellentmondó jelentések Algír. Továbbra is ellentmondó jelentések érkeztek az Algériában túszul ejtett nyugati turisták második, 15 tagú csoportjának kiszabadításáról. Tegnapi számunkban azt közöltük, hogy kiszabadították őket, ezután az algériai hadsereg tagadta az erről szóló értesüléseket. A múlt héten 17 túszt mentettek ki elrablóik fogságából. A hadsereg szerint a turisták megmentésére további erőfeszítéseket tesznek. A Dél-Algériá- ban kalandtúrán részt vevő turistákat még februárban rabolták el a GSPC nevű terrorszervezet tagjai. Ők a GIA nevű csoportból szakadtak ki, mely az 1992-es választások után kezdett háborút a kormány ellen. Akkor az algériai választásokat nagy többséggel egy radikális iszlámista párt nyerte, de a hadsereg megakadályozta, hogy átvegyék a hatalmat. Á GSPC iszlám alapokon szervezett állammá akarja alakítani Algériát, (o, ú) Merényletektől tartanak Készültség Izraelben Jeruzsálem. Fokozott készültségbe helyezték tegnap a fegyveres erők és a belbiztonsági szolgálat egységeit, miután az elmúlt napokban tizenkét izraeli állampolgár vesztette életét a sorozatban elkövetett palesztin öngyilkos merényletek következtében. Áz izraeli rádió szerint több ezer rendőrt vezényeltek ki a városközpontokba, az autóbusz-pályaudvarok és bevásárló központok közelébe. A rendőrség felfüggesztette a szabadságolásokat és a szokásos kiképzéseket, hogy a lehető legtöbb járőrt küldhesse ki az említett területekre. A hadsereg pedig megerősítette a Jordán folyó nyugati partvidékére vezényelt járőreit, hogy megakadályozza palesztin öngyilkos merénylők beszivárgását izraeli területre. Az izraeli titkosszolgálatok értesülése szerint palesztin szélsőségesek több mint 50 terrorcselekmény végrehajtását tervezik izraeli célpontok ellen. (MTI) Hágai Milosevics-per Száz nap az ügyészeknek Hága. További száz nap haladékot biztosított tegnap a hágai Nemzetközi Törvényszék a testület ügyészeinek arra, hogy a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök perében előterjesszék bizonyítékaikat. Richard May, a törvényszék brit bírája a hosszabbítást azzal indokolta, az igazságszolgáltatás érdekét szolgálja, ha megengedi a vádhatóságnak a fontosnak tartott tanúk beidézé- sét. A törvényszék ezért május 16- ától számítva száznapos haladékot ad a hágai ügyészeknek. (MTI) Michele Alliot-Marie szerint a cél az öreg földrész hatalomként való megjelenése Eurohadsereg, védelmi Európa MTI-JELENTÉS Brüsszel/Berlin. A sűrűn hangoztatott jó szándék ellenére bőven van gond a közös európai védelmi politika megteremtésének mindkét síkján. A konkrét helyzetekben gyorsan bevethető békefenntartó, válságkezelő alakulatok felállításában is, és a közös védelmi politika hosszú távú, elvi megalapozását illetően is. Hétfőn Brüsszelben az uniós védelmi miniszterek tanácskozásán megállapították: az unió rendelkezik akkora katonai kapacitással, hogy egyszerre több válság megoldásában is tényező lehessen, de szakértők szerint jelentős hiányokat kell pótolni ahhoz, hogy a reménybeli közös hadtest gyakorlatilag is bevethető legyen. Az EU már évekkel ezelőtt azt tűzte ki célul, hogy képes legyen a bevetésről szóló döntés utáni 60 napon belül egy 60 ezer fős hadtestet a válság helyszínére küldeni. Az eurohadtest kiállításával, felszerelésével nincs is probléma; annál több kívánnivalót hagy a miniszterek felmérése szerint a hadtest mozgósításának gyorsasága, különösen, ha párhuzamosan több válsággócban végrehajtandó feladatokhoz kell a közös haderő egységeit előkészíteni. Az előkészítéshez szükséges idő lerövidítése végett a tizenötök védelmi miniszterei tervező csoportok felállítását határozták el egyes katonai szakterületeken. És még mindig nyitott a kérdés: mi a célja az európai közös erőnek? Párizs többpólusú világra törekszik, amelyben Európa az amerikai hatalmi túlsúlyt ellensúlyozná. Ezzel gyakorlatilag csak Belgium és Luxemburg azonosul fenntartás nélkül. Berlinben nem ellensúlyról beszélnek, hanem a transzatlanti tengely „európai pillérének erősítéséről”. Michele Alliot-Marie francia védelmi miniszter asszony a Le Soirban tegnap kijelentette: a közös európai védelem kezd formát ölteni és feltehetőleg előbb valósul meg, mint a közös világpolitikai szerep. A hétfői brüsszeli ülés után úgy vélekedett, a „védelmi Európa” megerősítéséhez több anyagi áldozatra van szükség a tagállamoktól, mert egyelőre csak Franciaország, Nagy-Britannia és Görögország vállalja az arányos anyagi erőfeszítéseket. „A védelmi Európa létrehozása a földrész hatalomként való megjelenése. Ezt már most meg tudjuk csinálni. A közös külpolitika más dolog - ehhez gyakorlatilag minden tagországnak ugyanazt a világképet kellene kialakítania! Ez jóval hosz- szabb időbe fog telni” - mondta Alliot-Marie. KOKES JÁNOS Prága. Új, az eddiginél szigorúbb korrupcióellenes programot fogadott el a cseh kormány, megvalósítását Stanislav Gross belügyminiszter fogja irányítani. „A korrupció sérti a demokráciát, megkárosítja a gazdaságot, s ezzel csökkenti az emberek életének minőségét. Az egész kormány támogatása nélkül azonban leheteden előrehaladást elérni” - szögezte le Vladimír Spidla kormányfő, s megjegyezte, hogy az egyes intézkedések megvalósítását saját maga kívánja felügyelni. Az intézkedéscsomagot a kabinet rövidesen a parlament elé teijeszti jóváhagyásra, s a tervek szerint 2004 janu- átjában léphetne életbe. A program egyes részeiről azonban nagy vita várható, mert a képviselőket és a legfelsőbb állami tisztségviselőket is érinti. A belügyminiszter vezetésével a közeljövőben munkabizottság alakul, amely ellenőrizni fogja a miniszterek, a képviselők és a vezető állami tisztviselők adóbevallását, vagyoni helyzetét, s törvénysértés esetén a képviselők immunitása is automatikusan szűkülne. Törvénybe szeretnék iktatni, hogy az a képviselő, aki csúszópénzt vagy más „figyelmességet” fogad el, automatikusan elveszíti védettségét. A bizottság górcső alá veszi az állami megrendeléseket, a kereskedelmi bíróságokat, s figyelni fogja a gyanúsnak tűnő pénzügyeket is. A tervek között szerepel az adórendőrség felállítása is. Bár az EU, valamint a korrupciót figyelő Transparency International szerint Csehországban jelentős mértékű a korrupció, tavaly csak 171 esetben indult büntetőeljárás korrupciós vád miatt. A képviselőket és az állami tisztségviselőket is érinti Korrupció Csehországban
