Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-16 / 111. szám, péntek
Gondolat ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 16 1. ábra. Az asszimiláció dimenzióinak belső Az asszimiláció dimenziói struktúrája A folyamatok csoportvonatkozásai, jellegzetességei Kulturális asszimiláció (akkulturádó)- Elsődleges vagy másodlagos csoportok- Szubsztitutív vagy additív r Strukturális asszimiláció (Integráció)- Egyéni vagy csoportszintű- Elsődleges vagy másodlagos csoportok- Elsődleges vagy másodlagos szocializáció fázisa Származás (Az amalgamáció intergenerációs vetülete)- Homogén vagy vegyes Házassági homo-heterogámia (Az amalgamáció intragenerációs vetülete)- Homogén vagy vegyes Identifikációs asszimiláció- Etnikai identitás- Politikai identitás 2. ábra. A modell felépítése Kulturális asszimiláció Strukturális asszimiláció — ■ Származás Házassági homo-heterogámia . Identifikációs asszimiláció 3. ábra. A modell operacionalizálása Magyarázó változók Függő változó Nyelvtudás mértéke Iskoláztatás nyelve __ Sz ármazása homogén-heterogén jellege — Nemzetiség Házassági homo-heterogámia ben a népszámlálási statisztikákban is előforduló kérdésekre korlátozódott. Az asszimiláció dimenzióinak ope- racionalizálásánál olyan változókat kerestünk, melyek több generációra vonatkoztatva, visszamenőleg is lekérdezhetők, azaz a megkérdezettek lemenőikre és felmenőikre vonatkozó kérdések megválaszolását is szerettük volna biztosítani. Ezenkívül viszonylag alacsony volt- vizsgálatunkban a megkérdezettek száma, ezért eltekintettünk az egyes dimenziók belső tagoltságától, az asszimiláció dimenzióinak operacionali- zálásánál egy viszonylag egyszerű modell kialalu'tására törekedtünk, s az egyes dimenziókat egy-egy kérdéssel kérdeztük le. A következőkben ismertetett két modell dimenzióit az alábbiak szerint operacionalizáltuk: Az akkulturációt - mint már utaltunk rá - vizsgálatunkban a kulturális hasonulás nyelvi vonatkozásaira redukáljuk, ennek indikátoraként igen gyakran az anyanyelvet használják. Ennek értelmezése azonban távolról sem egységes. Skutnabb-Kangas az anyanyelv definiálásához négy különböző kritériumot használ: a származást, az azonosulást, a nyelvtudás fokát és a funkciót. Hagyományos megközelítésben az anyanyelvnek mint kategoriális változónak az értelmezési kerete szintén korlátozottabb. Vizsgálatunkban a kulturális hasonulást Skut- nabb-Kangasnák az anyanyelv 3. kritériuma szerinti megközelítése alapján a nyelvtudás fokával - esetünkben a két nyelv kontinuumán belüli nyelvtudás mértékével (3, illetve 5 kategóriájú változóval) mérjük. Az etnikumoknak a többségi társadalomba történő integrációja ösz- szehasonlítására igen gyakran a vegyes házasságok arányának alakulását tekintik. Az alapiskolai oktatás nyelvének mint a strukturális asszimiláció változójának a használata csak azokra az országokra téveszthető ki, ahol az anyanyelven történő alapiskolai oktatásnak megvannak (voltak) az intézményes keretei. A Kárpát-medencei magyar népesség esetében ez nagyrészt használható mutató. A származás - azaz amalgamáció intergenerációs (nemzedékek közötti) vetülete alatt - a vizsgálati egységek szülei házasságának homogám- heterogám jellegét értjük. Az amalgamáció intragenerációs (nemzedékeken belüli) vetülete - a házassági hetero-monogámia - ope- racionalizálásánál kézenfekvőnek tűnik az az alternatíva, hogy (a származáshoz hasonlóan) a házasság etnikai jellegét vigyük be indikátorként a modellbe. Mivel ez egy képzettváltozó (mely a vizsgálati egység és házastársa nemzeti hovatartozásának a kombinációja), a modellen belül közvetve, a függeden változók között is bevonásra kerülne a megfigyelési egység nemzetisége. Ezért mi ettől eltérően a házastárs nemzetiségét visszük be a modellbe. A vizsgálati egységek nemzetiségével képezzük le saját nemzeti identifikációjukat. 1.6. A vizsgálat modelljének a felépítése A közép-európai térség viszonyainak, tudományos előzményeinek megfelelően, az asszimiláció szociológiai vizsgálatát két megközelítésben - egy- és többdimenziós modell keretében véljük realizálhatónak. Az általunk értelmezett egydimenziós megközelítés - mely közelebb áll a közép-európai felfogáshoz - az identifikációs asszimilációra helyezi a hangsúlyt, a nemzeti hovatartozás változását minősíti asszimilációnak, míg a többi négy dimenzió magyarázó változóként szerepel a modellben. (Azaz a magyarázó változóknak a függő változóra gyakorolt hatását vizsgálja. A magyarázó változóknak a függő változóra gyakorolt hatása méréséhez regressziószámítást alkalmaztunk. Tekintettel arra, hogy a vizsgálatunkba kategoriális változókat vontunk be, a regressziószámítást dumy változók segítségével végeztük el.) (Lásd: 2. és 3. ábra) Az ilyen módon kialakított modellt kérdőíves vizsgálatunk során alkalmaztuk, a kérdőívet 12 szlovákiai településén kérdeztettük le. (A lekérdezett kérdőívek száma 728.) Vizsgálatunkban elsősorban az asszimilációs folyamatok intergenerációs aspektusát vizsgáltuk. Ugyanakkor bizonyos mértékben intragenerációs vonatkozások is górcső alá kerültek. Kutatásunkban az asszimilációs folyamatokat több szempontból - öt hipotézisblokk keretében - vizsgáltuk, különböző modellek segítségével. Ebben a tanulmányban egy hipotézisblokk keretében végzett kutatási eredményeinket ismertetjük. 2. HIPOTÉZISEK 1 Vizsgálatunkban az átörökítési folyamatot az asszimiláció Yinger által pontosított gordoni dimenzióinak a bevonásával vizsgáljuk. 1. Vizsgálatunk korábbi szakaszaiban kimutattuk, hogy kisebbségi vonatkozásban ugyan a származás szabja meg a nemzeti hovatartozás átörökítésének potenciális keretét (azaz csak homogén magyar vagy vegyes családi háttérből származók vallják magukat magyar nemzetiségűnek), de a vizsgálatba bevont további dimenziók etnikai jellege (homogenitása, illetve heterogenitása) kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja az etnikai hovatartozás vállalását. Az egyes alhipotézisek az egyes dimenziók kölcsönhatásaival kapcsolatban fogalmaznak meg feltételezéseket: 1.1. Feltételezzük, hogy az akkultu- ráció nagyobb hatással van a nemzeti hovatartozás változására, mint a strukturális asszimiláció. Ugyanakkor feltételezzük, hogy ez a hatás generációváltásról generációváltásra csökken. 1.2. A házassági heterogámia a többségi etnikai homogenizáció irányába hat. Ez a hatás egyrészt a házastársak etnikai jegyeinek módosulásában, másrészt az etnikai hovatartozás átörökítése során is megnyilvánul. Feltételezzük, hogy a vegyes házasságokon belül zajló intragenerációs homogenizáció kevésbé asszimüatív, mint az etnikai hovatartozás átörökítésénél kimutatható intergenerációs asszimiláció. 1.3. Feltételezzük, hogy az asszimiláció dimenziói közül legnagyobb mértékben a homogén magyar származás határozza meg a magyar nemzeti hovatartozás átörökítését. A magyar nemzeti hovatartozás átörökítéséhez a vegyes házasságok csak kis mértékben járulnak hozzá. 3. EMPIRIKUS ELEMZÉS Az asszimüáció vizsgálatánál azzal a problémával kell szembesülnünk, hogy generációnként eltérő számú változó áll rendelkezésünkre. Ez a megállapítás érvényes az ezzel a témával foglalkozó célirányos kutatásokra is. (Kérdőíves vizsgálatunkban a megkérdezett nyilatkozik, így a lemenőire vagy felmenőire vonatkozóan csak korlátozott mértékben és pontossággal képes adatokat szolgáltatni.) Kutatásunkban öt nemzedékre vonatkozó adatok lekérdezésére került sor. Öt nemzedék esetében a nemzetiség az a nemzeti hovatartozásra utaló egyetlen változó, amely nagyobb probléma nélkül lekérdezhető. Az elkövetkezőkben néhány fogalom általunk használt értelmezésére is ki kell térnünk, tekintettel arra, hogy e fogalmak vagy egyáltalán nem, vagy nem egységesen használatosak. Az alábbiakban a tanulmányban általunk használt fogalmak értelmezését ismertetjük. A kisebbségi és többségi etnikum kifejezést vizsgálatunkban két értelemben, makro- (országos), illetve mikro- (helyi, lokális) vonatkozásban használjuk. Vizsgálatunkban értelemszerűen a megkérdezettek nemzedékéhez viszonyítva határozzuk meg a szülők, nagyszülők, gyerekek, unokák nemzedékét. Az egyes generációkat, leszármazási ágakat - elsősorban a táblázatokban, grafikonokon - rövidítésekkel jelöljük. Az egyes generációk és családi kapcsolataik jelölésére az alábbi jelöléseket alkalmazzuk: M - megkérdezett MSZ - megkérdezett szülei MNSZ - a megkérdezett nagyszülei H - megkérdezett házastársa HSZ - a megkérdezett házastársa szülei HNSZ - a megkérdezett házastársa nagyszülei GY - a megkérdezett és házastársa gyermekei GYH - a gyermek házastársa U - unoka Az egyes leszármazási ágakon belül az apai ágat P, az anyai ágat M betűvel jelöljük. Tanulmányunkban intergenerációs asszimilációt vizsgálunk, melyet a generációváltások (GNV) során bekövetkezett nemzetváltásnak, asszimilációnak nevezünk. A generációváltásokba belépő és abból kilépő nemzedéket különböztetünk meg. A generációváltások jelölésénél a belépő és kilépő nemzedéket törtvonallal választjuk el egymástól. A táblázatok megnevezési oszlopában feltüntetett, a regressziós modellbe bevont független változók közé x jelet teszünk. 3.1. Az asszimiláció dimenziói és a nemzetváltás folyamata Vizsgálatunk empirikus részében a nemzeti hovatartozás alakulását a yingeri modell dimenzióinak bevonásával vizsgáljuk. A vizsgálatba bevont valamennyi változó kategoriális. A kategoriális változó olyan változó, melynek értékei nem valódi számok, csak a változó egyes kategóriáit azonosítják. Az egyes dimenzióknak (változóknak) a magyar-szlovák kontinuu- mon kívüli más nemzetiségűekre vonatkozó kategóriáit kiszűrtük, ez a szelekció csak minimális mértékben csökkentette a minta elemszámát. Egyes bevont változók a magyarszlovák kontinuum két végpontja között található további köztes kategóriákat is tartalmaznak. Ebben a fejezetben a modellen belüli egyes változók súlyát szeretnénk vizsgálni, azt, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a nemzeti hovatartozás átörökítéséhez, illetve nemzetváltozásához (lásd 1. 3. hipotézis). Az egyes tényezők hatását több vetületben is megvizsgáljuk. Az egymást követő generációk közti különbségeket, továbbá a településtípusok és korcsoportok szerinti alakulás hatását is tanulmányozzuk. Olyan modellek, amelyekben a magyarázó változók kategoriálisak, s a függő bináris változó, (olyan változó, melynek csak két értéke van) módszertanilag több eljárással is vizsgálhatók. Jelen vizsgálatunkban lineáris regressziószámításokat végeztünk dummy változók bevonásával. A dummy változó olyan mesterséges változó, melynek csak két értéke van: 1, ha az adott megfigyelés egy meghatározott kategóriába tartozik, 0 akkor, ha nem. E két értéket az elemzés során valós számokként kezeljük, s velük matematikai műveleteket végezhetünk. (A regressziós egyenlet azt fejezi ki, hatót - a B-t és a bétát. Míg az előbbi azt fejezi ki, milyen mértékben járul hozzá a vizsgált magyarázó változó a függő változó változásához, a béta az egyes változók közötti sorrendet határozza meg aszerint, hogy milyen erős a kapcsolata a függő változóval. A szlovák irányba történő nemzetváltás mértékét a függő változók felcserélésével kapjuk meg (azt, hogy a megkérdezett „magyar- e” helyett a modellbe azt visszük be, hogy „szlovák-e”). 3.2. Az akkulturádó (kulturális asszimiláció) és a strukturális asszimiláció hatása a nemzetváltás folyamatára A következőkben megvizsgáljuk, hogy a nemzeti hovatartozás alakulását hogyan befolyásolják az egyes dimenziók, illetve ezek kombinációi. Az asszimilációs folyamatok lefolyásában az egyik meghatározó különbséget Gordon az akkulturádó és a strukturális asszimiláció szerepe között vélte felfedezni. (Szerinte nem az akkulturádó, hanem sokkal inkább a strukturális asszimiláció a záróköve az asszimiláció boltozatának.) Mi viszont úgy látjuk, hogy térségünkben a kulturális hovatartozás, kiváltképp ennek nyelvi vonatkozásai nagyobb mértékben hatnak a nemzeti hovatartozás alakulására, mint a strukturális kötődések. Ugyanakkor feltételezzük, hogy a két dimenzió közti különbség generációról generációra csökken (mivel a társadalmi modernizáció előrehaladásával a kulturális nyelvi szocializációban egyre nagyobb szerepük van az intézményi, ezen belül az iskolai kereteknek). (1.1. hipotézis.) (Lásd: 1. táblázat) A regressziós egyenlet együtthatóiban szereplő változók jelölései: A regressziós modellbe bevont dummy változók rövidítései: váltásról generációváltásra történt időbeli változását illeti, az adatol szintén megerősítik, de a standarc hibák tekintetbevételével e változá sokat nem tudjuk megerősíteni. Ez a folyamatot természetesnek tart hatjuk, hiszen a szülők generációjá ban az etnikai átörökítés szempont jából a családi-rokoni háttér nyelv kulturális hatása még nagyobb lehe tett az intézményesített iskolai okta tás nyelvének hatásánál, már amiat is, hogy a teljes iskoláztatás időtar tama a korábbi generációk esetébei rövidebb volt a jelenleginél, tovább; bizonyos korcsoportok eltérő arány ban jártak, járhattak magyar nyelvi iskolába. Az 1945-1949 közötti időszakbal nem volt lehetőség a gyermekek is koláztatásának a nyelvét megválasz tani. Az iskoláskorú magyar tanulói vagy szlovák iskolába jártak, vág] nem látogattak iskolát. Ilyen körül mények között pedig a hovatartozá szempontjából a nyelvi dominanci; hangsúlyosan reprezentálódott. Ez zel magyarázható az is, hogy a szü lök generációjában a vegyes és ; magyar nyelven történő oktatás ha tása közti különbség lényegesen ki sebb volt, mint a megkérdezettel generádójában. A vegyes oktatás kategória azokra vonatkozik, akii alapiskolai tanulmányaik során vál tottak az egyik iskolatípusról a má síkra. A kétnyelvű oktatásban való részvé tel kényszerű megoldás volt a ma gyár származású tanulók számár; az 1945-1949-es években, di 1938-1945 között a Magyarország hoz visszacsatolt területeken élt szlovákok egy része számára is. (Ek kor a szlovák tanítási nyelvű iskolái száma csappant meg nagymérték ben.) A megkérdezettek generációjábai az iskoláztatás nyelvének megvál toztatása zömmel más okokra vezet 1. táblázat. Az iskoláztatás nyelvének és a magyar és szlovák nyelv tudásának a hatása a nemzeti hovatartozás alakulására GNV GNV jelölése R2 B (iskm) B (iskv) B (nytm) B (nytv) Konstans 1. MPSZ/MP 0,782 0,32.8 0,180*** 0,673*** 0,396***-0,005 1. MMSZ/MM 0,781 0,327*** 0,212*** 0,675*** 0,392***-0,016 2. MSZ/M 0,721 0,369*** 0,203*** 0,588*** 0,400*** 0,026 2. HSZ/H 0,795 0,435*** 0,045 0,572*** 0,369*** 0,004 3. M+H/Gy 0,730 0,200*** 0,073 0,784*** 0,441*** 0,026 Az egyes generációk, generációváltások jelöléseinek rövidítései: MPSZ/MP - megkérdezett apai nagyszülei / megkérdezett édesapja MMSZ/MM - megkérdezett anyai nagyszülei / megkérdezett édesanyja MSZ/M - megkérdezett szülei / megkérdezett HSZ/H - házastársa szülei / házastársa GYSZ/GY - gyermeke szülei / gyermeke hogy az egyik változó milyen mértékben függ a másik változó értékétől.) A vizsgálat regressziós modelljébe függő változóként a vizsgált személyek nemzetiségét (esetünkben azt, hogy magyar-e), független változóként az eredeti változókból kialakított dummy változókat vittük be. Minden változó esetében a tökéletes multikollinearitás elkerülése végett - egyet kihagyunk. A független dummy változók ilyen módon különböző kombinációban kerülhetnek bevonásra, ezáltal látszólag eltérő értékeket kapunk, de a be nem vont változók értékei a lineáris regressziós egyenlet alapján (y = bű + blxl + b2x2...) kiszámíthatók. Regressziós egyenletünkben egy „eredeti” változóból képeztük le a magyarázó változókat, ezért a magyarázó változóknak a függő változóra gyakorolt hatását a standardi- zálatlan regressziós együttható és a konstans összege adja meg, a kihagyott változó értéke a konstanssal egyenlő. Az SPSS programcsomag a regressziószámításnál a függeden változóknak a függő változóra gyakorolt hatása vizsgálatánál két együtthatót ad meg, a standardizálatian és a standardizált regressziós együttiskm - magyar tanítási nyelvű alapiskolába járt-e? iskv - vegyes, magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskolába járt-e? isksz - szlovák tanítási nyelvű alapiskolába járt-e? (a modellbe be nem vont változó) nytm - jobban beszél-e magyarul, mint szlovákul? nytv - azonos szinten beszél-e magyarul és szlovákul? nytsz - jobban beszél-e szlovákul, mint magyarul? (a modellbe be nem vont változó) hm - homogén magyar származású- e? v - vegyes, magyar-szlovák szárma- zású-e? hsz - homogén szlovák származású- e? (a modellbe be nem vont változó) htm - házastársa magyar-e? htsz - házastársa szlovák-e? (a modellbe be nem vont változó) htn - nincs házastársa? hető vissza. Egyrészt a vizsgálati); bevont néhány településen - a; 1960-as és az 1980-as évek között - megszűntek a magyar nyelvű alap fokú oktatás intézményes keretei továbbá az intenzívebb térbeli mobi litás, a lakóhely-változtatások szin tén iskolaváltást eredményez(het) tek, s végül, de nem utolsósorbal külső kényszerítő körülményektő mentesen is iskolaváltásokra kerül Az adatok megerősítik feltevésünket, valamennyi generációváltás során és leszármazási ágban a nyelvtudás jellege valóban nagyobb mértékben határozza meg a nemzeti hovatartozás alakulását, mint az iskoláztatás nyelve. Egy következő feltevésünket, mely a két dimenzió hatásának generációAz első és a második generációt ért hatás különbsége abban is megnyil vánult, hogy míg az első esetben ; kényszer következtében bekövetke zett változás viszonylag rövid ideij tartott (1945-1949 között), s ebbő adódóan kevésbé volt tartós a hatá sa a nemzeti hovatartozás alakulá sára, a második esetben az iskola váltás inkább képezhette részét ; szülők olyan egyéni tudatos straté giáinak, melyet a lokális etnikai vi szonyok változása is befolyásolt. Az iskoláztatás nyelvi vonatkozásai val ellentétes folyamat figyelheti meg a szlovák, illetve a magya nyelv ismeretének alakulásában. / magyar származású népesség egy mást követő generációi az elmúlt év tizedekben egyre nagyobb mérték ben és egyre eredményesebben sajá tították el a szlovák nyelvet. 2. táblázat. A származás és a házastárs nemzetiségének a hatása a nemzeti hovatartozás alakulására GNV GNV jelölése R2 B (hm) B (ve) B (htm) B (htn) Konstans száma í. MPSZ/MP 0,820 0,852*** 0,354*** 0,148*** X-0,016 í. MMSZ/MM 0,780 0,767*** 0,197*** 0,244*** X-0,039 2. MSZ/M 0,764 0,885*** 0,176*** 0,106* 0,034-0,024 2. HSZ/H 0,790 0,874*** 0,153*** 0,108*** X-0,024 3. M+Hx/Gy 0,750 0,929*** 0,235*** 0,094* 0,022-0,019 x - a jelzett leszármazási ágakban csak házasok voltak. A generációváltásokat jelölő rövidítéseket és a regressziós modellbe bevont változók rövidítéseit lásd az 1. táblázat alatt.
