Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-14 / 109. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 14. Gazdaság és fogyasztók Az európai uniós közös pénz bevezetése komoly kockázatokkal járhat, a kimaradás azonban hátrányos lehet A feldolgozóknak fejfájást okoz a repce kiesése Brit ás svéd lépések az euró felé Wim Duisenberg, az Európai Központi Bank elnöke egyelőre eredményte­lenül ajánlja a közös fizetőeszközt, a brit lakosság több mint fele ellenzi az eurós csatlakozást (Képarchívum) A közös európai pénz, az eu­ró létrejöttekor a 15 uniós tagország közül három (Nagy-Britannia, Svédország és Dánia) úgy döntött, hogy nem csatlakozik a monetáris unióhoz. Tették ezt annak el­lenére, hogy megfeleltek vol­na a gazdasági feltételeknek. GÁL ZSOLT Hat évvel ezelőtt Gordon Brown brit pénzügyminiszter öt szem­pontból „tesztelte” országa esetle­ges eurós csatlakozását. Az öt kér­dés a következő volt: 1. Eléggé ha- 50nlóak-e az euróövezet és a brit gazdaság növekedési ciklusai és gazdasági szerkezetei ahhoz, hogy az Egyesült Királyságnak ne okoz­zon problémákat a csatlakozás. 2. Ha a közös pénz mégis gazdasági nehézségekhez vezetne, elég flexi- nilis-e a brit gazdaság, hogy alkal­mazkodjon a körülményekhez. 3. Mövelné-e az euró bevezetése a cülföldi beruházásokat? 4. Ho­gyan hatna a csatlakozás Európa első számú pénzügyi központjára, i londoni Cityre? 5. Nagyobb gaz­dasági növekedéshez, stabilitáshoz ;s több munkahely létrejöttéhez zezet-e az euró bevezetése? 1997- nen az euró az öt kérdésből légyből „megbukott”, lelenleg a pénzügyminisztérium- ian egy hasonló tanulmány készül. Gszivárogtatott információk sze­dni az eredmény az 1997 évihez íasonló lesz, bár ez már nem mnyira egyértelmű. Az angol font :s a brit gazdaság ugyanis már jó- zal közelebb áll az euróhoz és az iurózóna országaihoz mint 1997- jen. A világ egyik legjelentősebb gazdasági hetilapja, a brit The Eco­nomist szerint Tony Blair kormá­nya aligha kockáztat meg egy eu­rós népszavazást a 2005-ben vár­ható parlamenti választások előtt. Bár Blair az euró elkötelezett tá­mogatója, kormánya és pártja (Munkáspárt) megosztott ebben a kérdésben, ráadásul a brit lakosság több mint fele ellenzi az eurós csat­lakozást és csak alig harmada tá­mogatja. A világ vezető gazdasági napilapja, az ugyancsak brit Finan­cial Times kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az eurós csatlakozás komoly kockáza­tokkal járhat, a kimaradásnak leg­alább akkora hátrányai vannak. Je­lenleg már a brit kivitel több mint fele irányul az eurózóna államaiba és a brit gazdasági ciklus (a gazda­ság növekedése és csökkenése) egyre nagyobb hasonlóságot mutat az eurózónáéval. A Bank of Eng­land kamatpolitikája is egyre köze­lít a frankfurti Európai Központi Bankéhoz. Az Egyesült Királyság tehát mind több szállal kötődik az eurózónához és gazdasága egyre inkább hasonlít arra, így hasonló jegybanki politikát igényel. Ezen hasonlóságok az euró bevezetése mellett szólnak. Emellett nem mel­lékes, hogy a szigetországban működő külföldi társaságok támo­gatják az euró bevezetését. Bár a monetáris unióból való kima­radás nem ingatta meg komolyan a londoni City vezető szerepét Euró­pában, ám az Egyesült Királyság részesedése az Európai Unióba irá­nyuló külföldi beruházásokból érezhetően visszaesett. Az euró be­vezetését megelőző egy évtizedben a brit gazdaság még az EU-ba irá­nyuló befektetések átlagosan évi 39 százalékát vonzotta, a beveze­tést követő három év átlaga már „csak” 23%. Elemzők a tőkebeá­ramlás további átrendeződésétől tartanak Nagy-Britannia rovására, ha a királyság a közeljövőben nem csatlakozik a pénzügyi unióhoz. Míg a brit választók a várakozások szerint csak 2005 után dönthetnek az euróról, Svédországban már idén, szeptember 14-én megtartják a népszavazást. Bár addig még bő négy hónap van hátra, a szociálde­mokrata európárti svéd miniszter- elnök, Göran Persson az „IGEN”- kampány nyitányát májusra hozta előre, hogy legyen ideje meggyőzni a lakosságot. Tony Blair Munkás­pártjához hasonlóan Persson kor­mányzó szociáldemokrata pártja sem egységes az euró ügyében, sőt éles vitákra került sor az eurót el­lenző és az azt támogató csoportok között. A svéd kampány érdekessé­ge az is, hogy az eurót ellenzők csaknem annyi állami támogatást kapnak, mint az európártiak. Az el­lenzők táborának először 48 millió A britek egyre több szállal kötődnek az eurózónához. svéd koronát (5,5 millió euró) jut­tatott a svéd kormány, míg az euró hívei csak 42 millió koronát (4,8 millió euró) kaptak. A svéd parla­ment azonban végül is az igen-ol­dal javára billentette a mérleg nyel­vét, az eurót támogatóknak további 22,5 millió koronát szavazott meg, míg az ellentábor pénzét csak to­vábbi 7,5 millióval toldotta meg. \ki novemberig nem iratkozik fel a légifotóra, az a földjére nem kaphat támogatást az Európai Uniótól Brüsszel jövőre hektáronként 3500 koronát fizet TUBA LAJOS igyházkarcsa. A földművelésügyi ninisztérium emberei novemberig íz összes hazai települést felkere- ik. A község kataszterét tartalma­ié légifotókat viszik magukkal és :éljuk, hogy az ezekre bejelölt isszes parcellára rákerüljön a íasználó neve - mondta el Simon isolt földművelésügyi miniszter ninap az MKP dunaszerdahelyi já- ásbeli polgármestereinek, íz Európai Unióban ugyanis min­ien 30 ár feletti parcellára támo- ;atást fizetnek. Ezt azonban csak izok kapják meg, akik szerepel­lek a nyilvántartásban. Aki tehát íz említett látogatás során nem ratkozik fel a légifotóra, az általa negművelt terület után nemcsak I, hanem az ország sem kapja neg a dotációt. A miniszter sze- int az egész országos akciót no- ember végéig be kell fejezniük, íz azt jelenti, hogy egy községbe sak egyszer jutnak majd el, vagy- 5 mindenkinek készen kell őket árnia. Ebben a polgármesterek egítségére is számít. A sietség ka, hogy ezt az összeírást a mi- ásztériumnak még Pavel Koncos lején kellett volna elvégeznie, e akkor elhanyagolta ezt a köte- ssségét. Arra a kérdésre, hogy lilyen esélyük van a hazai gaz- áknak, amikor a Csallóközben megjelent dán mezőgazdászok hektáronként háromezer koronás bérleti díjat fizetnek, a miniszter azt válaszolta, hogy jövőre az uniótól minden hazai gazda hek­táronként 3500 koronás támoga­tást kap, ami idővel tízezer koro­náig is felmegy. így tehát jövőre a hazai gazdáknak is lesz miből ma­gasabb bérletet fizetniük. A háztáji jövőjét firtató kérdésre Simon Zsolt annyit válaszolt, hogy ez az Európai Unióban is megmarad, de azért némi szigorí­tás várható. Az unió ugyanis nagy figyelmet szentel az élelmiszer­biztonságnak, illetve a statisztikai nyilvántartásnak. Példaként a ser­téstartást hozta fel. Itt egy-egy hí­zó továbbra is háztájinak számít majd, de aki 3-4 anyadisznót tart, az már kénytelen lesz alkalmaz­kodni a szakmai követelmények­hez. Különálló kategóriának szá­mít majd az önellátó gazdaság, amely a miniszter szerint elsősor­ban a saját céljaira termel, esetleg egy keveset el is ad. Ezek egyszerű feltételek alapján hároméves programokat dolgozhatnak majd ki, amely keretében évi 1 000 eu­rós (kb. 42 000 koronás) támoga­tást kapnak majd. Minden parcellát nyilvántartásba kell venni (Képarchívum) (edvező feltételekkel idén is kiállíthatnak a budapesti Hungexpón a határon túli magyar kis- és középvállalkozók Negyedszer lesz Magyar Világ a BNV-n ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS •unaszerdahely. Kedvező felté­tek mellett idén is kiállíthatnak szeptemberi Budapesti Nemzet- özi Vásáron (BNV) a határon tú- magyar kis- és középvállalko- ók, erősítette meg a tegnapi ta- ácskozáson Győrffy Judit, a lungexpo Rt. programigazgató- i. Mint mondta, az eredeti szán­ék szerint csak a millenium évé- ; terveztek ilyen akciót, ám év­ről évre olyan érdeklődést ta­pasztalnak, hogy idén immár ne­gyedik alkalommal tartják meg a nemzetközi vásár keretében a Magyar Világ rendezvénysoroza­tot. Tavaly mintegy 800 négyzet- méter állt a határon túli magyar kis- és középvállalkozók rendel­kezésére, ezen a területen osz­toztak meg a vajdasági, erdélyi és felvidéki kiállítók. Ez a terület meglehetősen szűkösnek bizo­nyult, hiszen a tavalyi mintegy 100 kiállítót figyelembe véve egy cégre alig 8 négyzetméternyi te­rület jutott. A programigazgató szerint idén megpróbálják növel­ni a nekik szánt kiállítási terüle­tet. A Hungexpo Rt. önerőből nem tudná vállalni a Magyar Vi­lág megszervezésével járó kiadá­sok fedezését, de megbízható partnerre talált az Új Kézfogás Közalapítványban. Ennek köszön­hetően a határon túli résztvevők csak jelképes, hozzávetőleg 100­150 eurós regisztrációs díjat fizet­nek, bár a programigazgató sze­rint egyes kis cégek számára még ennek az összegnek a befizetése is gondot okozhat. Az érintett kis- és középvállalkozók érdeklődésüket június 30-ig jelezhetik a Hungex- pónál vagy az Új Kézfogás Közala­pítványnál. A kiállítás kísérőren­dezvénye a Régiók találkozása, melynek keretében a határon túli magyar kultúrcsoportok adnak ízelítőt tudásukból, (-pve-) Importra szorulunk? ÚJ SZÓ-JELENTÉS Dunaszerdahely/Pozsony. Tete­mes repcekiesést feltételez az olaj­növények legnagyobb hazai felvá­sárlója, a pozsonyi Palma-Tumys. Becslései szerint importból kell majd pótolni azt a mennyiséget, amely a kemény téli fagyok és a ko­ra tavaszi szárazság miatt itthon nem termett meg. A szlovákiai ag­rártermelők viszont attól félnek, hogy a kisebb hozamok miatt nem lesz miből törleszteniük a felvásárló által a repcére fizetett sok millió ko­ronára rúgó előleget. A dunaszer­dahelyi régióban vállalkozó agrár- termelők a kifagyott őszi repce he­lyébe is kukoricát, napraforgót va­lamint tavaszi árpát vetettek. A ke­mény tél és a szélsőséges áprilisi fa­gyok miatt csaknem 2200 hektáron kellett kiszántani az ősszel elvetett repcét, a megmaradt parcellákon a növényzet ritka és az erős tavaszi fagyok következtében a szár ideje­korán virágba szökött. A cukorrépa is megsínylette az időjárás viszon­tagságait: 3140 hektáros terüle­téből 350 hektárt újra kellett vetni, a legnagyobb kára a vásárúti szö­vetkezetnek keletkezett. Kedvező viszont, hogy a gazdák az idén job­ban odafigyeltek a kukorica vetési­dejének betartására, mint a korábbi években, a korai vetésnél ugyanis jobbak a kelés feltételei. Szemes kukoricát összesen 16 ezer hektá­ron termelnek. Az amerikai kukori­cabogár megjelenését eddig sehol sem észlelték, de az ellene való vé­dekezés érdekében a termelők job­ban odafigyeltek a vetésforgó kö­vetkezetes betartására, (csenics) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Leállított német baromfiimport Pozsony. A szlovák állategész­ségügyi szakhatóságok azonnali hatállyal betiltották az élő ba­romfi és baromfihús, valamint a tojások behozatalát és tranzitját Németország egyik tartományá­ból, Észak-Rajna-Vesztfáliából. Az intézkedést csirkeinfluenza gyanújával indokolták. (SITA) Tovább nőnek a gáz- és vízdíjak Pozsony. Az államilag szabályo­zott árak jövőre Közép-Szlovákiá- ban nagyobb mértékben nőnek majd, mint az idei infláció. Ez várhatóan mintegy 8,8 százalé­kos lesz. Az Árszabályozási Hiva­tal ugyan csak az év végén teszi közzé végleges döntését, előzetes felmérések szerint azonban jövőre a gáz 40 százalékkal, a víz 32 százalékkal drágul. A hivatal szerint a villany és a hőenergia esetén nem kell számítanunk na­gyobb áremelésre. Kivételnek csupán a Közép-szlovákiai Áram- szolgáltató ügyfelei számítanak, a cég ugyanis a jelenlegi árakból a fűtésre használt villanyenergia esetében a kiadásait képtelen fe­dezni. (TASR) Az OTP negyedévi nyeresége Budapest. Az OTP Bank Rt. kon­szolidált adózás utáni eredménye 20,5 milliárd forint volt 2003 első negyedévében, 56,6%-kal több, mint 2002 azonos időszakában, ami jócskán meghaladja az elemzői várakozásokat. Az OTP Bank Rt. magyar szabvány szerin­ti mérlegfőösszege 2003. március 31-én 2 533,682 milliárd forint volt, 17%-kal több, mint egy év­vel korábban és 6 százalékkal több, mint 2002. december 31- én. A csoport mérlegfőösszege 2 907,316 milliárd forintot tett ki, 23 százalékkal haladva meg az egy évvel korábbit. (FN) Többet építettünk külföldön Pozsony. Az építőipari cégeink által külföldön elvégzett munká­latok idén márciusban a tavalyi év azonos időszakához képest csaknem megduplázódtak- derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb elemzéséből. A külföldön elvég­zett munkálatok azonban a már­ciusi 6,1 milliárd koronás terme­lésnek csak a töredékét teszik ki, az össztermelés így csak 3,6 szá­zalékkal volt magasabb a tavalyi évhez képest. (TASR) Jövőre jöhetnek a cseh cégek Liberec. A cseh Syner építőipari cég vezetői azt tervezik, hogy ter­melésüket áthelyezik Szlovákiá­ba. Indoklásként a kormány által nemrég jóváhagyott adóreformot említették. Míg januártól a tár­sasági adó kulcsa nálunk várható­an 20 százalékos lesz, addig nyu­gati szomszédunknál ez 31 száza­lékos. A Syner 300 alkalmazottat foglalkoztat. (TASR) Bővítik a TriGranit irodavárosát Pozsony. Várhatóan még idén megkezdődhet a pozsonyi Millen­nium Tower III. toronyház építése - állítja Zászlós Gábor, a TriGra­nit Office Rt. igazgatótanácsi el­nöke. A16 millió eurós befektetés beszállítói elsősorban szlovák cé­gek lesznek. A Millennium Tower II-esen hétfőn fejezték be az épí­tési munkálatokat, amire az 1 milliárd koronás befektetés 57%- át használták fel. A 21 emeletes épületben 22 300 négyzetméter­nyi irodát adnak bérbe. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális jegybanki középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 41,141 Lengyel zloty 9,512 Angol font 57,551 Magyar forint (100) 16,813 Cseh korona 1,306 Svéd korona 4,482 Dán korona 5,541 Szlovén tollár (100) 17,654 Japán ien (100) 30,504 Svájci frank 27,188 Kanadai dollár 25,763 USA-dollár 35,769 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 40,03-42,33 34,72-37,12 1,28-1,34 15,81-17,81 OTP Bank 40,10-42,20 34,91-36,84 1,2871,34 16,17-17,51 Postabank 40,04-42,34 34,45-37,17 1,29-1,33 14,99-18,59 Szí. Takarékpénztár 40,09-42,04 34,99-36,78 1,27-1,34 16,04-17,56 Tatra Bank 40,11-42,25 34,98-36,84 1,28-1,34 16,15-17,47 UniBanka 40,14-42,20 34,97-36,76 1,28-1,34 15,15-18,47 Általános Hitelbank 40,10-42,24 34,91-36,78 1,27-1,35 15,88-17,73 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom