Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-13 / 108. szám, kedd
Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS A nagy hozamok és a minőség feltétele Szakértői becslés alapján öt hónap alatt 500 millió veszteség a sertéságazatban A foszfor szerepe ÚJ SZÓ ISMERTETŐ 1984—1986-ban végzett talajelemzés adatai szerint a vizsgált talajok 10,7%-ában volt alacsony a foszforszint, 43,5%-ban közepes, 45,8%-ban jó. Az 1995—1999-es ciklusban elvégzett mérések alapján ezek a számok így módosultak: alacsony foszforellátottság 19,6%-on, közepes 42,1%-on, jó 38,3%-on. Ezekhez az adatokhoz tartozik az a számsor, amelyik azt mutatja, hogyan változott Szlovákiában a mezőgazdasági területek foszforral való trágyázása: az 1 ha mezőgazdasági területre kiszórt foszfortrágyák (P2O5) mennyiségét tiszta tápanyagban (kg-ban): az egyes években a következő táblázat mutatja 1989 69,7 90 69,0 91 30,7 92 12,6 93 7,2 94 7,3 95 7,8 96 8,8 97 10,5 98 8,8 99 5,6 (Forrás: Vysledky agrochemického skúsania pod na Slovensku v rokoch 1995—1999). Foszforból a növények kevesebbet igényelnek mint a nitrogénből. Ennek ellenére nagyon fontos elem, hiszen a legalapvetőbb élettani folyamatokban résztvevő vegyületek alapját képezi, amelyek a fehérjeszintézist és az örökítőanyag átvitelét végzik a sejtekben. A foszforve- gyületek jelen vannak a fehérjékben és egyéb vegyületekben, amelyek katalizátorként szerepelnek a biokémiai reakciókban. A foszfor az alapja az energiát hordozó szerves vegyü- leteknek (ATP) is. Jelentős mennyiségű foszfor van a növényi magvakban, ezek a vegyületek a csírázáshoz szükséges energiát, tápanyagot biztosítják. Szerepe van továbbá a fotoszintézisben, a cukrok szintézisében, de a növények légzésénél a cukrok lebontásában is. Mivel a fent leírt folyamatok a növényi szervezetben alapvető fontosságúak, egyértelmű, hogy megfelelő mennyiségű foszfor nélkül lehetetlen magas terméshozamokat elérni. A növények fejlődése során azonban nem egyenletes az igény a foszforvegyületek iránt. Kritikus időpont a vegetáció kezdete, a legnagyobb mennyiségű foszfort azonban a növény a virágzás és a termésképzés idején igényli. A foszfor a növény generatív (szaporító) szerveinek fejlődésében játszik fontos szerepet. A kritikus időszakban a megfelelő mennyiségű foszfor biztosítja a virágok kialakulását, később a virágok termékenyülését, majd a mag (termés) mennyiségét, minőségét, a mag csíraképességét, csírázási erélyét. Ebből következik, hogy elsősorban a sok magot hozó növények foszfor-igényesek. A zöldségfélékből azok, amelyeket a generatív úton létrejött termésükért (paprika, paradicsom stb.) termeljük. A vetőmagtermelésben különösen nagy szerepe van a foszfortrágyázásnak. Teljes hiánya lilás színeződést okoz az alsó leveleken, de már kisebb hiánya is rendellenességet okoz a virágképzésben, a virágzásban, a termésképzésben. A talajban a foszfor szerves és szervetlen formában van jelen. A növények csak szerveden formájában képesek felvenni. A talajban különböző vegyületekben egyéb elemekkel van lekötve. A növények részére a legmegfelelőbbek a mésszel és magnéziummal alkotott sói, ezek vízben többé-kevésbé jól oldódnak, a növény számára könnyen felvehetők. A savas kémhatású talajokban a foszfor a vassal és az alumíniummal alkot vegyúleteket, ezek vízben nem oldódnak, a növény számára nem, vagy csak nagyon kis mértékben vehetők fel. A savanyú talajok mesze- zésével a vassal és alumíniummal lekötött foszfor egy része vízben oldódó kalciumfoszfáttá alakul, de a szerves anyagok lebomlásánál keletkezett vegyületek is elősegítik a foszfor vízben oldható vegyületekké történő átalakulását. A talajban a foszforvegyületek kötődnek a talajrészecskékhez, ez a kötődése nagyon erős, főleg azokon a talajokon, ahol alacsony a talaj foszfortartalma. Ezért van az, hogy a szegény talajokon a kis adaggal történő trágyázás után nincs megfelelő hatásfok, itt először fel kell tölteni a talajt magasabb adagokkal, és csak ezután érvényesül a kiszórt foszfor hatása a növényeken. A növények foszforral való trágyázásakor fontos tudni azt, hogy a talajban erősen kötődik, a vízzel szinte nem mozog. A foszfortrágyákat ezért a szántórétegbe úgy kell bedolgozni, hogy a gyökérzónában legyen, ott is a mélyebb rétegekben, hisz a talajfelszín nyáron gyakran kiszárad. A szervestrágyák foszforból keveset tartalmaznak (kivétel a tyúktrágya - 0,7%), a szarvasmarhatrá- gya 0,23%-ot, a sertéstrágya még kevesebbet 0,19%-ot tartalmaz. Műtrágyák közül a szuperfoszfát a legelterjedtebb (egyszerű 19% P2O, kétszeres 48% P2Ó5), de nagyon sok a kombinált műtrágya. Ősziek alá jók az NPK-trágyák, egyéb kultúrák alá a foszfort és káliumot tartalmazó trágyákat előnyös használni. Azok a termelők, akik a növénytermesztést magas szinten, intenzíven végzik, és a termésbiztonságot fontosnak tartják, minden évben foszfortrágyákat kell hogy használjanak, még abban az esetben is, ha a talajok foszforral jól ellátottak. A több foszfort igénylő növények (gabonafélék) alá, a földterületnek legalább a felét ajánlott kitrágyázni, az utánuk következő növények (kukorica, kapások) jól kihasználják a talajban maradt tartalékot. Ahol a talajelemzés során alacsony foszforszintet állapítottak meg, a jó termőképesség eléréséhez magasabb adagokat kell használni, mint amit a növény a termésképzéshez igényel. Ezek az értékek egyes növényeknél a következőek: 1 tonna magterméshez az őszi búza 12 kg P20s-t a rozs 13 kg-ot, kukorica 9 kg-t használ fel, a cukorrépa 10 tonna terméshez 11,4 kg P2Os-t, a burgonya 20 kg-ot. A foszfor túladagolása esetén sem káros a növényekre, ettől azonban a foszfortrágyák árai miatt amúgy sem kell tartani. Nagyobb veszélyt jelent a talajok elszegényedése. A termelőknek tudatosítaniuk kell ezt a tényt, és a használt területeken minél hamarább megkezdeni a foszfor visszapótlását, visszaállítva ezzel a talaj termőképességét az optimális szintre, megalapozva hosszú időre a termelési biztonságot, (szed) Illusztrációs felvétel Sertéstenyésztők hattyúdalc Illusztrációs felvé POMICHAL ISTVÁN Szlovák Sertéstenyésztők Egyesületének elnöksége (Zváz chovatelov osípanych na Slovensku - druzstvo) május kilencedikére összehívta tagjait, hogy a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kamara elnökével, Oravec Ivánnal és a Szlovák Földművelésügyi Minisztérium képviselőjével, Dobos Lászlóval megvitassák a sertéságazatban kialakult válságos helyzetet. Annak ellenére, hogy az összejövetelt nagyon gyorsan szervezték, a nyitrai kutatóintézet kongresszusi terme csaknem megtelt az érdeklődőkkel. Imrich mérnök, az egyesület elnöke megnyitó és egyben elemző beszédében rámutatott a válság okaira és a sertéstenyésztők kilátástalan helyzetére. Elemzéséből kitűnt, hogy a válság kezelésére bevezetett intézkedések (10 ezer tonna vágósertés felvásárlására megítélt 8 Sk/kg-os támogatás) valójában nem oldották meg a helyzetet. Az akció befejezése után visszaállt a 32 Sk/kg-os U2-es felvásárlási ár, ami megközelítőleg 10 Sk-val kevesebb az önköltségi ártól. Dobos László válaszában elismerte, hogy a támogatásból a tenyésztők valójában csak 4-5 koronát kaptak, viszont hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszert közösen dolgozták ki az érdekvédelmi szervezetekkel és a feldolgozók képviselőivel. Oravec Iván úgyszintén elemezte a válságot, miközben felsorolta hányszor üléseztek, milyen beterjesztéseket dolgoztak ki, és a tárgyalások milyen ütemben folytatódnak. A vita, annak ellenére, hogy fegyelmezett és tárgyilagos volt, a kilátás- talanság állapotát tükrözte. Több a sertéspiaci válságot kiváltó témakört részleteiben is megvitattak. Kemény kritika hangzott el a vágóhidak által ez évben bevezetett besorolási-értékesítési rendszer (szlovákul cenová maska) hiányosságairól, amely gyakorlatilag nincs összhangban a minisztérium által kiadott rendelettel és hátrányosan érinti a termelőket. Bírálták a minisztériumot, hogy még decemberben nem léptette érvénybe a piacszabályozást. Dobos László szerint az érdekvédelmi szervezetek által benyújtott piacszabályozási rendszeijavaslat hiányos volt, és a minisztérium számára elfogadhatatlan elemeket is tartalmazott, ezért az nem került jóváhagyásra. Oravec Iván szerint az érdekvédelmi szervezetek megtettek mindent annak érdekében, hogy a sertéspiaci válságot megelőzzék. Időben figyelmeztették az illetékeseket, hogy a sertéspiac liberalizációja válsághoz vezet. Hogy az eredmény elmaradt, azért ők nem hibáztathatok. Szerinte a nyereség nem a feldolgozóiparban csapódott le, hanem a kereskedelemben. Főleg az üzledáncok profitáltak és ezt statisztikai adatokkal is alátámasztotta. Sajnálatát fejezte ki, hogy annak idején a parlament nem fogadta el az üzleüáncokról szóló törvényt. A tenyésztőket az elhangzott érvelések nem nyugtatták meg. Arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi bemenő árak mellett egy kg sertéshús előállítási költsége minimum egy euróra tehető, és ők ennek csak 75 %-át kapják. Országosan 2003-ban 170 ezer tonna sertéshúst termelnek ki, melynek előállítási költsége 7 milliárd koronára tehető. Az idei realizációs árak mellett eddig havonta minimum 100 millió korona veszteséget könyvelt el a sertéságazat, s mivel úgy néz ki, május végéig nem lesz változás, szakértői becslés alapján öt hónap alatt 500 millió veszteség lesz a sertéságazatban. Ilyen feltételek mellett nem tudnak létezni, egyszerűen eladósodnak, és sorban felszámolás alá kerülnek. A vita csak megerősítette azokat az információkat, amelyeket a résztvevők külön-külön mind ismertek, de most minderről még meg is bizonyosodtak az illetékesektől. A tanácskozáson felvetődött a polgári engedetlenségi megmozdulás szervezése, de mikor a tiltakozás formája és módja lett a vita tárgya, az egység megbomlott, (úgy, mind eddig minden más alkalommal, amikor a gazdák szervezkedni akartak). Végezetül Oravec Iván elnök higgadtságra szólította fel a tenyésztőket. Személyes véleménye az volt, hogy a referendum előtt ne legyen semmilyen polgári engededenségi mozgalom sem a sertésárak sem más agrárkomoditási-válság ügyében. Folytatódjanak a tárgyalások, hogy a kormány ne hibáztathassa a mezőgazdászokat, ha netalán a referendum sikertelen lenne, hisz ha az EU tagjai leszünk, lesz ér nyes piacszabályozás és jogalai agrártámogatási rendszer. Ez most fontosabb, hogy elmenjü szavazni, mint sérelmeink miatt takozni. A referendum a jövőnk szól. Május kilencedikén Nyitrán hangzott a szlovákiai sertés nyésztők „hattyúdalának” beve; tője. Szomorú arccal távoztak résztvevők. A sertéspiaci válság nem találtak gyógyírt, és megg} ződtek arról is, hogy már nagy messze vagyunk az egykori tei gazdálkodástól. Ma Szlovákiáb mintegy 100 ezer agrárválalko kevés arra, hogy az ágazat sor: nak alakulásában döntő szava gyen, ezért egyre több tudatosítják, hogy hatékonyabb szervezettebb érdekvédelemre v szükség. A Dunaszerdahelyi járásban a negyedév lezártával a bősi Gazda Slovakia Kft. felszámolta tehenészetét INSEMAS OPEN 2003 negyedévi eredmények POMICHAL ISTVÁN és LENGYEL LAJOS INSEMAS OPEN 2003 negyedéves eredményei sok változást mutatnak. Úgy tűnik, hogy a megváltozott gazdasági helyzet következményei több tehenészetre is rányomták a bélyegüket. Leginkább azok a gazdaságok estek vissza, amelyek a tehenészetek mellett sertéstenyésztéssel is foglalkoznak. A Dunaszerdahelyi járásban a negyedév lezártává a bősi Gazda Slovakia Kft. felszámolta tehenészetét. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy a járásban újabb tehenészet szűnt meg, ahol 555 tehenet tenyésztettek, évi 3 millió 500 ezer literes tejtermeléssel (2002-es évi adatok). Csak érdekességként említjük meg, hogy statisztikailag ez a gazdaság nemrég még 25 ezer lakos napi tejszükségletét biztosította. Egyelőre csak bízhatunk abban, hogy a közeljövőben javul a mezőgazgaság válságos gazdasági helyzete, és nem jutnak hasonló sorsra versenytársaik is. A szervező bizottság jóváhagyta a padányi szövetkezet nevezését a versenybe, továbbá tudomásul vette, hogy a nyárasdi szövetkezet AGROTOP Topoíníky a.s. néven részvénytársasággá alakult. Egyúttal megkezdtük a tárgyalások a Vágsellyei járás tehenészeteivel a versenybe való bekapcsolódásukról. INSEMAS OPEN 2003 Dunaszerdahely Az INSEMAS OPEN 2002 Dunaszerdahely Kamara Kupájának rangsora lényegesen változott. Az első helyre az MM+J Kft. került (22,58 lit.), amely 4,74 literrel javított a tavalyi termelési ádagán, s így a második helyre szorította le a Búslaki Tangazdaságot (21,76 lit.), a harmadik helyre pedig az ISTRA Kft-t (21,71 lit.). A TOP 10-es listáról kiszorult a Somoijai Kék Duna Szövetkezet, viszot a Vásárúti Szövetkezet felzárkózott a hetedik helyre. INSEAAAS OPEN 2002 - Galánta A galántai régióban továbbra is az AGRICOLA Kft. vezet (22,18 lit.), a második helyre felzárkózott az Áb- rahámi Szövetkezet (18,70 lit.), a harmadik helyen a Javorinkai Szövetkezet áll (18,55 lit.). Az AK NATURAL Kft egy éve még me szerepelt a listán, az idén viszo: már sikerült a 10. helyet elfogk nia (14,43 lit.) kiszorítva a TOP 1: es mezőnyből az AGROPEK-TEA Kft-t. INSEMAS OPEN 2003 Dunaszerdahely, (negyedéves eredmények) I. kategória - „KAMARA KUPA TOP-10”: Napi tejeladás egy tehénre Rangsor Tejtermelő Liter tej/TN 1 MM+J, sro Dunajská Streda 22,58 2 ákolské hospodárstvo s.r.o. Búslak 21,76 3 ISTRA - Maié Dvomíky s.r.o 21,71 4 COAGRO a.s.Dunajsky Klatov 21,56 5 Dan-Slovakia Agrar a.s. Vefky Meder 20,59 6 MEDZICILIZIE a.s. Cil.Radvan 19,12 7 PPD Trhové Myto 18,55 8 PD Lúc na Ostrove 18,48 9 PD Holice 18,24 10 PD Dolny Stál 18,16 INSEMAS OPEN 2003 Galánta, (negyedéves eredmények) I. kategória - „KAMARA KUPA TOP-10”: Napi tejeladás egy tehénre Rangsor Tejtermelő Liter tej/TN 1 AGRICOLA s.r.o. Soporna 22,18 2 POD Abrahám 18,70 3 PD Javorinka 18,55 4 AGROSTAAR KB s.r.o. Kr. Brod 18,41 5 AGROPENTA s.r.o.Váhovce 17,99 6 AGRIMPEX druzstvo Trstice 17,69 7 PD Toplnica so sídl. v Kajali 15,95 8 SINTAVAN s.r.o. Sintava 14,80 9 FYZOKOL s.r.o.Cierny Brod 14,72 10 AKT NATURAL s.r.o. 14,43 AG í< LÁRKÖRK A P A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Aerárkörkéo. Petit Press Rt.. Námestie SNP 30. 814 64 Bratislava 1 AZ ÚJ SZÓ MELLÉKLETE
