Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)

2003-05-13 / 108. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS 13. Kultúra HIRDETÉS Előbb Wallenstein kegyeiért folyik a küzdelem, majd a fejéért és a birtokaiért A barokk kor útvesztői JAROSLAV , Durych WALLENSTEIN arnyai Az 1930-as évek cseh szellemi életében kitün­tetett helye van a barokk kor felfedezésének. Ez jelenti egyfelől a barokk katolicizmus spirituális örökségének a felélesztését és újraalkotását, de nem csupán azt. BERKES TAMÁS A cseh irodalmi modernség egyik ága, amely Brezina eksztatikusán lobogó, mágikus költészetével in­dul, túllépett a XIX. századi nem­zetébresztő irodalom örökségén, s a „metafizikai lényeg” szenvedé­lyes keresését összekapcsolta a vallási érzés megújításával. Ebből a kölcsönhatásból táplálkozik a barokk szellemiség modern rene­szánsza. Mert mint Saida, a cseh modernség legfőbb teoretikusa mondja, a barokk kor a modern idők kezdete, benne jelenik meg először a mai kultúrát jellemző dualista szétszakítottság: az élet igenlése és tagadása - hedoniz- mus és aszkézis -, amely a „pathos” szó eredeti jelentése sze­rint a gyötrelmes szenvedésben keresi önmaga alakját. Ebben a korban „magas nyomás alatt” szü­letnek az irodalmi művek, melyek­nek szerzői nagy belső hevülések és megrázkódtatások közepette hányódnak a világnézeti pólusok között. A barokk kor eme koránt­sem tradicionális értelmezése adja a cseh neokatolikus modernség felhajtó erejét. Ebből a kontextus­ból lép elénk Jaroslav Durych, aki a két világháború között egyike volt a legnagyobb hatású íróknak. Durych pályája korántsem szokvá­nyos. Katonaorvosként indul, ne­hezen töri át az irodalmi élet korlátáit. A húszas évek végétől szenvedélyes polémiák kereszttü­zében áll, sebeket ad és kap, kímé­letlen publicisztikákat ír. Nekiront Karel Capeknek, a kor ünnepelt, Nobel-díjra esélyes szerzőjének, akit világnézeti sekélyességgel vá­dol. A Svejket mint a szétesett cseh nemzeti karakter emlékművét kár­hoztatja. Mi több, rokonszenvet mutat a katolicizmussal összefo­nódott jobboldali radikalizmus iránt, amely világnézeti harcot hir­det a „pozitivista” és elvilágiaso- dott kulturális irányzatok ellen: ostorozva a cseh társadalom prag­matikus beállítottságát. A köztár­saság bukásakor olyan cikkeket is publikált, amelyeket 1945 után nem egészen alaptalanul kértek, tőle számon. A legnagyobb kihívást azonban a megkövesedett cseh történelmi mítoszok ellen intézte, megte­remtve ennek katolikus színezetű ellenpárját. Köztudott, hogy a XIX. században Palackyék nemzedéke alkotta meg azt a széles körben el­terjedt történeti sztereotípiát, amely a huszita korszakot állította a cseh nemzeti tudat centrumába, s amely a fehérhegyi csatát követő másfél évszázadot a cseh kultúra példátlan hanyatlásaként - mint a „sötétség korát” - mutatta be. A nemzeti újjászületés céljait ezzel a negatív pólussal szemben jelölték ki, s ezen alapult a masaryki de­mokrácia félhivatalos ideológiája is. Az 1620 és 1770 közé eső ba­rokk korszakot úgy fogták fel, A világ nem más, mint örökös bolyongás színtere... mint amely a katolizáció és a ger- manizáció révén alapjaiban rendí­tette meg a cseh identitást - kiir­totta vagy nemzetiségében átfor­málta az ország vezető rétegeit, el­üldözte intelligenciáját, s a cseh nyelv lezüllesztésével megszakí­totta a nemzeti hagyományok kon­tinuitását. Ez a történeti kép ugyan reális ele­meket tartalmaz, de messzemenő­en nélkülözi az árnyalatos gondol­kodást - s végső soron a történeti igazságot. A modern történetírás azt igazolja, hogy a fehérhegyi csa­ta elsősorban a rendi harcok és a vallási ellentétek mentén értelme­zendő, s a cseh nyelv hanyatlása nem volt olyan általános érvényű, mint azt korábban gondolták. Er­re, illetve Josef Pékár történetírói munkásságára alapozva Durych erősen hangsúlyozza a protestáns lázadók fehérhegyi vereségének felettébb üdvös voltát a cseh ka­rakter és a cseh történelem egé­szére nézve, amelynek lényegét a katolikus honszeretetben jelöli meg. 1937-ben megjelent Fehér­hegy című cikkében szinte a feje tetejére állítja a huszita-protestáns hagyományra hivatkozó cseh naci­onalizmus egész szellemi építmé­nyét, amikor így ír: „Mi tehát azt állítjuk és hirdetjük, hogy Fehér­hegynél a nemzetet nem leverték, hanem megszabadították legrosz- szabb és legveszélyesebb ellensé­geitől. (...) Ez a dicsőség helye. Ez a legemlékezetesebb helye az or­szágnak. Ott mentették meg a mi hagyományainkat, elsőszülöttsé- günket, a mi múló és örök életün­ket egyaránt”. A Wallenstein árnyai 1929-ben je­lent meg először (eredeti címe: Bloudéní - Bolyongás). A fehérhe­gyi csata utáni másfél évtized ese­ményeit idézi fel: a rendi felkelés elfogott - többnyire másodvonal­beli - vezetőinek kivégzésétől Wallenstein 1634-ben történt meggyilkolásáig. A regény kifejezi ugyan a szerző elfogult történelmi nézeteit, de korántsem tételszerű: nem tekinthető egy ideológiai ál­láspont illusztrációjának. A nagy­szabású, sodró szenvedéllyel telí­tett mű mintegy „fölülírja” a szer­ző eszmei előfeltevéseit. Történel­mi regényről van szó, de koránt­sem abból a fajtából, amely térsé­günkben a XIX. század eleje óta a nemzeti ideológiák népszerűsíté­sét szolgálja: fellobbantva a felnö­vekvő nemzedékek hazafias érzel­meit és nemzeti előítéleteit. Ép­pen ellenkezőleg: a lassan höm­pölygő képek sorozata időnként megrendítő - hideglelősen nagy­szerű - pillanatokba sűrűsödik, melyeknek nincs egyetlen, végér­vényes olvasata. A barokk világ emberének fenségessége és aláva- lósága a kor fogalmain átszűrve, túlfűtött, végletes érzelmi hullám­zástól kísérve olvad egyetlen ha­talmas tablóvá. A világias gavallé­rok jól tudják, áldozatot kell hoz­niuk a becsületükért. Az álnok, képmutató zsarnok asztrológiával játszadozik. A pokoli gőgtől haj­tott Wallenstein hatalmas árnyé­kát a kivételes hadvezér önbizal­ma és sértődése hizlalja. A téli ki­rályné asszonyi gyöngédségét sár­kánygőg vigyázza. A remény lég­várai hüllőkkel teli viperafészekre omlanak. A világban izzik a gyűlö­let, s a herceg mindenütt csalárd vermek fölött jár. Előbb Wallen­stein kegyeiért folyik a küzdelem, majd a fejéért és a birtokaiért. A világ nem más, mint örökös bo­lyongás színtere, amelyben mene­külünk a magunk sorsa elől, de a vakszerencse forgandó, a végzet könyörtelen. Á regény három főhőse költött alak, akik a nagypolitikai játéktér árnyékában, de ennek súlya alatt sodródnak a világban. Miként á történeti figuráknak, nekik is a kétségbeeséstől hajtott bolyongás az osztályrészük. A két cseh férfi közül az idősebb a katolikus had­seregben szolgál, hadnagyi rangot szerez. A fiatalabb a protestáns ki­rályné apródjából lesz Wallen­stein házi inasa. Feszült, különös barátság köti őket össze, mindket­ten ugyanazt a légiesen természe­tes, gyönyörű spanyol-zsidó lányt szeretik, aki fantasztikus latin­amerikai kalandok után cseh főúri házaknál szolgál. Angelica szemé­Szerelem csak egyetlen van, de a dac ellöki a gyengédséget. ben álomtalan, örök nappal lo­bog: a keresztény lelkiség hősies fájdalma. A szerelmi vetélkedés forrpontján, Magdeburg apoka­liptikus ostromának kulisszái kö­zött a két férfi halálos párbajt vív. A hadnagy szabálytalan tőrvetése a lányt sebzi meg. De hiába a harc, a lány az ifjabbik férfit, Wallen­stein szolgáját szereti, aki azon­ban nem képes legyűrni lelkének zaklató démonait - a bolyongást választja, sorsuk ismét elválik. Szerelem csak egyetlen van, de a dac ellöki a gyengédséget. A had­nagy közben feleségül veszi azt a lázadó parasztokkal tartó protes­táns nőt, akit egy éjszaka félig megfagyva levág a vesztőhelyről, de az érzések útvesztőiben nem lel nyugalmat. Angelica szerelme Wallenstein kísérteties utolsó éj­szakáján teljesedik be, amikor kétségbeesés űzte, a sorsválasztás határhelyzetét kereső társa vért öklendezve mondja ki az örök ösz- szetartozás utolsó szavait. Ebben a fájdalmas ragyogásban minden a helyére kerül, de vannak élmé­nyek és találkozások, melyektől mindörökre meghalunk a világ számára. (Jaroslav Durych: Wallenstein árnyai. Fordította Sinkó Ferenc. Kalligram, 2003. 723 oldal) SZÍNHÁZ POZSONY HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Don Juan 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Az eladott menyasszony 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: János vitéz 10, 14 MOZI POZSONY HV1EZDA: A tökös, a török, az őr meg a nő (francia) 16, 18, 20.30 MLADOST: Hogyan veszítsünk el egy pasit tíz nap alatt? (amerikai) 15.15, 17.30, 20 TATRA: Fűbenjáró bűn (angol) 16.30, 18.30, 20.30 AU PARK - PALACE: X-Men 2. (amerikai) 14.30,15.50,17.05,18.30, 19.40,21.10, 22.10 A dzsungel könyve 2. (amerikai) 14.40,16.30 Böl­csőd lesz a koporsód (amerikai) 18.20, 20.30, 22.40 Hogyan veszít­sünk el egy pasit tíz nap alatt? (amerikai) 14.15,16.45, 19.15, 21.45 Az utolsó éjjel (amerikai) 16,18.45, 21.30 Beavatás (amerikai) 15.10, 17.35, 20, 22.30 Midlands (amerikai) 15.15, 17.30 A Nap könnyei (amerikai) 19.45, 22.20 A tökös, a török, az őr meg a nő (francia) 15.35, 17.55, 20.20 Johnny English (angol) 14.50, 17, 19.10, 21.20 New York bandái (amerikai) 18.05, 21.15 A buliszerviz (amerikai) 15.45, 17.45 Végső állomás 2. (amerikai) + Animatrix (amerikai) 19.45 A szem (amerikai) 22.05 Heaven (angol-német) 22.40 KASSA TATRA: Bölcsőd lesz a koporsód (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: A tökös, a török, az őr meg a nő (francia) 16, 18, 20 ÚSMEV: X-Men 2. (amerikai) 16,18.15, 20.30 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM - TATRA: Beavatás (amerikai) 18 IPOLYSÁG - IPOLY: A Nap könnyei (amerikai) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Két hét múlva örökké (amerikai)) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Beavatás (amerikai) 18,20.15 Bölcsőd lesz a koporsód (ame­rikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Chicago (amerikai-kanadai) 13.30, 18 Egy veszedelmes elme vallomásai (amerikai-kanadai-német) 15.45, 20.15 Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt (amerikai) 13.30,15.45,18,20.15 Johnny English (angol) 14,16,18, 20 Két hét múlva örökké (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 A mag (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Malacka, a hős (amerikai) 14.30, 16.15 A Nap könnyei (amerikai) 15.30, 20 Taxi 3 (francia) 14.30 Végső állomás 2. (amerikai) 13.30,15.30 X-Men 2. (amerikai) 15,17.30, 20 ELEKOMUNIKACIE Csökkentse telefonköltségeit Business Partner 12-es programmal A Szlovák Távközlési Vállalat idén is egyre jobb szolgáltatásokat kínál, és igyekszik még jobban gondoskodni ügyfeleiről. Az egyes vonalak (hagyományos és ISDN-vonal) hívóprogramjain kívül piacra dobta a Business Partner 12-es, Business Partner 60-as és Business Partner 300-as programot, amelyek segít­ségével átfogóan megoldhatja távközlési gondjait. A Business Partner 12-est a kis- és középvállalatok számára készítettük. Számtalan egyéb előnyén kívül jelenleg a legolcsóbb nemzetközi hívást teszi lehe­tővé vezetékes vonalakra. A Business Partner 12-es program révén a kis- és középvál­lalatok a telefonáláson pénzt takaríthatnak meg. Az olyan cégek igényeihez igazítottuk, amelyeknek a havi távközlési díja átlagosan 7000 és 30 000 Sk közt mozog, s ebből a telefonra fizetett összeg 5000-23 000 Sk (az összegek adó nélkül értendők). A Business Partner 12 lehetővé teszi egy ügyfél Szlovákia területén rendelkezésére álló összes veze­tékes vonalának egy program alá való vonását, ezerr belül azonban lehetséges marad továbbra is a különböző csopor­tok nyilvántartása. Amit Business Partner 12 kínál: ■ olcsóbb beszélgetések: ■ távolsági hívások csúcsidőben ■ mobilhálózatokba történő hívások ■ nemzetközi hívások vezetékes vonalakra minden sávban ■ mobilhálózatokba történő nemzetközi hívások ■ 4 százalékos mennyiségi kedvezmény a Business Partner 12-es hívóprogramba sorolt valamennyi hívásra, amelyet az ügyfél egy adott a hónapban vonalairól lebonyolított ■ 2-5 százalékos kedvezmény a program használatáért - ez a teljes havidíjra vonatkozó utólagos kedvezmény minden olyan hívásra, amely a Business Partner 12-es hívóprog­ramon keresztül történt A Business Partner 12-es hívóprogram a kis- és középvállala­toknál megoldja a teljes telefonos kapcsolattartást, tekintet nélkül arra, hogy a cég hagyományos vagy ISDN-vonalakat használ, s hogy egyetlen városban van a székhelye, vagy több képviselete van-e Szlovákia területén. A Business Part­ner 12 lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalatok pénzt takarítsanak meg a telefonáláson. Hívóprogram ST Business Standard Business Partner 12 ST ISDN Klaslk Ár (Sk/perc áfa nélkül) Ár(Sk/perc áfa nélkül) Helyi hívás csúcsidőben 1,9 1,9 csúcsidőn kívül 1.2 1,2 hétvége ♦ ünnepnap 1 1 Távolsági hívás csúcsidőben 4,1 3,3 csúcsidőn kívül 1,9 1,9 hétvége + ünnepnap 1.5 1,5 Hívás mobilhálózatba csúcsidőben 8,6 7,2 csúcsidőn kívül 5 5 hétvége + ünnepnap 5 5 Nemzetközi hívás 1. sáv 7.5 4,9 II. sáv 8,5 5.9 III. sáv 10,5 9.9 IV. sáv 18 16,9 Nemzetközi hívás mobilhálózatba minden sáv 15 12,9 v > A www.telecom.sk weboldalon konkrét példákat talál arra, hogy egyes vállalatok számára mekkora megtakarítással járt a Business Partner 12-es hívóprogram használata. Ha részletes tájékoztatást szeretne, illetve szívesen találkozna a Szlovák Távközlési Vállalat üzleti tanácsadójával, hívja az ingyenes 0800 123 500-as telefonszámot. S15 46059 Katedra-verseny Országos matematikai döntő Dunaszerdahely. A hét végén zaj­lott az Építészeti Szakközépiskola termeiben a Katedra folyóirat mate­matikaversenyének országos döntő­je. A döntőt öt levelező forduló előz­te meg, amelyeken ebben a tanév­ben 761 tanuló vett részt. A levelező verseny feladványait Horváth Géza és Lancz István állította össze. A be­nevezett tanulók közül 57 iskola 170 tanulója érte el a döntőbe jutáshoz szükséges pontszámot. Mivel az or­szágos versenyen egy-egy felkészítő tanárnak évfolyamonként már csu­pán egy tanítványa vehet részt, ezért 82 felkészítő tanár 117 tanítványa kapott meghívót a Katedra Alapít­vány rendezvényére. A döntő fela­datsorait Károlyi Károly bátaszéki matematikatanár állította össze. A jeligés dolgozatokat a Nyitrai Kons­tantin Egyetem tanárai és olyan kísé­rő tanárok javították, akiknek az adott évfolyamban nem voltak saját településükről érkezett versenyzőik. Az 5. osztályosok korcsoportjában , Hornyák Zsolt (Gimnázium, Érsek­újvár; felkészítő tanára Hátas An­na), a hatodikosok között Herencsár Albert (Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta; felk. tanára Pék Anna), a hetedikesek között Pásztor Bálint (Pongrácz Lajos Alapiskola, Ipoly­ság; felk. .tanárai: Gubis Mária és Bállá Csaba), a nyolcadikosok között Varga András (Peredi Alapiskola; felk. tanára Jánoska Margit), a ki­lencedikesek mezőnyében Nagy Vik­tória (Ekecsi Alapiskola, felk. tanára Fábik József) végzett az 1. helyen. A verseny abszolút győztesének a he­tedikes Pásztor Csaba tekinthető, aki 68 pontot szerzett az elérhető 70- ből. A vasárnapi záróünnepélyen Hodossy Gyula, a Katedra Alapít­vány igazgatójának bevezetője után Kiss Szilvia és Lancz István értékelte a levelező fordulókat. A döntő ered­ményeit Károlyi Károly, Vatascin Éva és Horváth Géza elemezte, (hg)

Next

/
Oldalképek
Tartalom