Új Szó, 2003. május (56. évfolyam, 100-124. szám)
2003-05-09 / 105. szám, péntek
12 Tudomány - hirdetés^ ÚJ SZÓ 2003. MÁJUS í Ritka égi jelenségnek lehettek tanúi a csillagászat iránt érdeklődők szerdán, ugyanis a Merkúr bolygó a Nap korongja előtt vonult át. Az esemény Közép-Európában bárhol megfigyelhető volt, természetesen csak a megfelelő szűrővel felszere távcsövekkel. (NAS/ A római rabszolgák többsége bányákban vagy a földeken dolgozott, néhányuknak sikerült magasabb társadalmi rangra vergődniük, gyakran egész birtokok irányítását bízták rájuk Rabszolga rabszolgája az ókori Britanniában Az első olyan bizonyítékra bukkantak Londonban, amely alátámasztja azt a vélekedést, hogy a római Britannia provinciában rabszolgák közötti kereskedelem is folyt. ÖSSZEFOGLALÓ A londoni belváros egyik építkezése során még 1996-ban előkerült, de csak most olvashatóvá tett, 14 x 11,5 centiméteres fatáblán egy fiatal gall lány adásvételi szerződése olvasható. Ebből kiderül, hogy a lányt mai fogalmak szerint egy kisebb sportkocsi áráért vette meg - egy másik rabszolga. A 2000 éves fatáblába karcolt, mára alig látható szövegből kiolvasható, hogy egy a császári háztartásban dolgozó, jómódú rabszolga egy Fortunata (Szerencsés) nevű lányt vásárolt. A lány egy normandiai gall törzsből származott, s valamiként elszakadhatott (elkóborolt, vagy elrabolták) közösségétől, így került a rómaiak közé. Noha a római rabszolgák többsége bányákban vagy a földeken dolgozott, néhányuknak sikerült magasabb társadalmi rangra vergődniük. Ők többnyire iskolázottak voltak, s gyakran egész birtokok és az előkelők háztartásának irányítását bízták rájuk. Olykor annyira meggazdagodtak, hogy saját rabszolgát is tarthattak, sőt kiválthatták magukat a rabszolgasorból. A szövegből kiderül, hogy Fortunatát gazdája 600 dénárért vásárolta meg, amely akkoriban egy római katona kétévnyi bérének megfelelő összeg volt. A Kr. u. 80- 120 körül megkötött adásvételben az is szerepelt, hogy a lány „garantáltan egészséges és nem hajlamos a szökésre”. A vevő, Vegetus, maga is rabszolga, egy bizonyos Montanus helyettese volt, aki szintén a császár rabszolgája volt. Noha a táblán a császár neve nem szerepel, feltehetően Domitianusról vagy Traja- nusról van szó. Montanus és Vegetus - rabszolga mivolta ellenére - Britanniában volt magas rangú hivatalnok. Tény, hogy formailag rabszolgaként nem lehetett saját tulajdonuk, ám a gyakorlatban Fortunatát nyilván úgy tekintették, mint személyes tárgyát, esedeg leendő feleségét. A táblán szerepel a lány előző tulajdonosa, egy bizonyos Al- bicianus neve is. Mivel csak ez az egy név szerepel, valószínűden, hogy Albicianus római polgár lett volna. Az nem számít szokadan jelenségnek, hogy a szerződés szövegét fatáblára karcolták, mivel a rómaiak nagy fokú műszaki ismereteik ellenére nem használtak papiruszt. A birodalom déli részeiben pénzügyieteket, irodalmi műveket írtak ugyan papiruszra, de az északi részeken ez az anyag csak nagyon nehezen volt elérhető. Általános megoldás volt, hogy fatáblát viasszal kentek be és fémtárggyal vésték bele a szavakat. A viasz az idők során már eltűnt a tábláról, de a szöveg írásakor a fát is megkarcolták, és az Oxford Egyetem kutatói segítségével most sikerült a vékony karcolásnyomokat láthatóvá tenni. Az eredetileg három, spárgákkal összekötött fatáblára írt szöveg első része szó szerint így hangzik: „Én Vegetus, a császár rabszolgájának, Montanusnak a helyettes rabszolgája megvásároltam egy di- ablintianus nemzetségű leányt, Fortunatát 600 dénárért. A lány garantáltan egészséges és nem hajh mos a szökésre.” A másik két táblí nem sikerült megtalálni. A lelt elsősorban tartalma miatt rendk vüli. Meglehetősen ritka eset vol hogy egy rabszolga ilyen különlege körülmények közé került, s szoka lan módon ilyen széles körű jogol kai élhetett. Roger Tomiin, a szőve lefordítója hangsúlyozta: a tábl szövege révén bepillantást nyerht tünk abba, miként kormányozták provinciákat a birodalomban, császár hivatalnokokkal - közöttü rabszolgákkal - irányította a gya: matok ügyeit, s ezeket a hivatalnc kokat munkájukért busásan megf zették. (Élet és Tudomány) A szoptató anyák étrendjük változtatásával elkerülhetik Immunterápia és allergia Bármire. Gyorsan. Előnyösen. ÖSSZEFOGLALÓ Amerikai kutatások szerint a szénanáthás gyerekeknél immunterápiával megelőzhető az allergiás asztma kialakulása. Ugyanis a legújabb kutatásokból kiderült, hogy amellett, hogy hatékonyan kezelhető vele a szénanátha, az allergiás asztma és a rovarcsípésekre adott allergiás reakció, az immunterápiával meg lehet akadályozni, hogy a szénanáthás gyerekekben később kifejlődjön egy allergiás eredetű asztma és ezzel a társaság véleménye szerint csökkenthető az ezzel kapcsolatos halálozás is. Az új irányelvek szerint a következőknek javasolt ez a bizonyos immunterápia: akiknél kimutatható, hogy bizonyos speciális al- lergének beadása után immunanyagok termelődnek, akiknél a gyógyszerelés nem eredményes, illetve azoknál, akik szeretnék elkerülni a hosszantartó gyógyszeres kezelés mellékhatásait. Ez a terápia abból áll, hogy apró, de fokozatosan növekvő adagokat adnak be abból az anyagból, amelyre a beteg allergiás tünetekkel reagál, pontosabban egy ezekből készült tisztított kivonatot. Ennek hatására a beteg érzékenysége fokozatosan megszűnik. A kezelés kockázata minimális. Egy elemzés szerint egy amerikai kórházban csaknem tízezer betegnek mintegy egymillió immunterápiás injekcic adtak be és egyetlen haláleset sei fordult elő. A Harvard Egyetem és a harvardi o: vosi egyetem kutatói kimutattál hogy a globális felmelegedés mia lényegesen megnőhet a parlagfű v rágporának mennyisége a lf vegőben, amely nagyon sok allerg ás betegnek okoz hosszantartó ke lemeüen tüneteket a nyár vége feli A kutatók kísérleti parlagfű parcellí kon is vizsgálták, hogy hogyan nő virágportermelés a levegő széndk xid tartalmának a növekedése hat; sára. Ennek a gáznak a mennyiség az ipari forradalom óta mintegy 3 százalékkal növekedett a levegőbe és a következő 50-100 évben várh; tóan megduplázódik. A kutatók azt találták, hogy a szér dioxidban gazdagabb levegőben 6 százalékkal nőtt a növények viráj portermelése. Egy amerikai allergc lógus szerint a szoptató anyák é rendjük bizonyos változtatásával e kerülheti, vagy késleltethetik az a lergiás reakciók megjelenését esi csemőjüknél. Mindez elsősorba azokban a családokban érdeke: ahol gyakori az allergia előfordul; sa. Az anyáknak a szoptatás idejé érdemes tartózkodnia különböző á tálában allergiát okozó ételektő mint amilyen az amerikai mogyon a tojás és a tehéntej, (i-x, uno.hu) Talán nincs már olyan messze a kiborgok kora FOGYASZTÓI HITEL> Repülésről, szabadságról álmodik, arról, milyen érzés ha többet megengedhet magának, mint amit megszokott. A ilUDOVÁ BANKÁNAK köszönhetően nyitott szemmel, két lábbal a földön álmodhat. A fogyasztói célhitelek és nem meghatározott célra nyújtott hitelek gazdag választéka lehetővé teszi hogy a legnagyobb magasságokba szárnyaljon - egészen 500 000 koronáig, HOGY ÖNMAGA MARADHASSON. www.luba.sk LUDOVÁ BANKA VOLKSBANK DOVEBA ZBLI2UJE. A világ első agyprotézise ÖSSZEÁLLÍTÁS Kaliforniai kutatók a világ első agyprotézisének, egy mesterséges hippo- kampusznak, a tesztelését kezdték meg. A szilíciumcsipet először patkányok agyszövetében, majd élő patkányokban próbálják ki, végül majmokon, amelyeken emlékezetteszteket is végeznek. A végső cél természetesen az, hogy olyan embereken próbáljanak segíteni ki, akiknek hippokampusza például agyvérzés, epilepszia vagy Alzheimer-kór miatt károsodott. Mint azt Theodore Berger, a Dél-Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) kutatócsoportjának vezetője elmondta, a hippokampusz az agy egyik leginkább tanulmányozott, legjobban szervezett és rendezett része, amelynek működését viszonylag könnyű ellenőrizni. Úgy tűnik ugyanis, hogy a hippokampusz fő feladata a tapasztalatok „kódolása”, amelyeket aztán az agy más részei hosszú távú emlékként őriznek. Ezért a hippokampusz komoly károsodása megakadályozza újabb tapasztalatok rögzítését: ha viszont a protézis ezt a lehetőséget ismét megnyitja, joggal feltételezhető, hogy megfelelően működik. Egyelőre nem tudni pontosan, hogyan kódolja emlékké az információt a hippokampusz. Ezért a kutató egyszerűen lemásolták a viselkede sét: patkányok hippokampuszábt vett metszeteket ingereltek sok mi liószor elektromos jelekkel, s féltéi képezték, milyen bemeneti jelne milyen kimenő jel felel meg. Enne alapján felállították a teljes hippe kampusz átfogó matematikai mc delijét, amelyet aztán egy csipb programoztak be. A csipet egyelőt nem az agyba, hanem a koponyát helyeznék fel, s két elektródatömi bel csaüakoztatnák a sérült terült két széléhez: az egyik az agy töbl részéből jövő jeleket fogná fel, míg másik a megfelelő válaszjeleket kü dené vissza. Ilyen protézis embei ben való alkalmazása természetese etikai kérdéseket is felvet. A majmc kon végzett kísérletek ugyan vált színűleg adnak majd némi eligaz tást a protézis hatékonyságáról, b zonyos kérdésekre azonban nem ac hatnak választ. Az egyik legsúlyc sabb dilemma ahhoz kapcsolódil hogy nem tudni, tudjuk-e tudatosa befolyásolni az emlékezetünket. H igen, akkor kérdés, hogy ez az ur; lom érvényesül-e majd a protéz: esetében, avagy az a (bizonyos est tekben jótékony) felejtés esélyét! foszja majd meg a rászoruló embt reket? (Élet és Tudomány) IIP 1083
