Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-25 / 95. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 25. KOMMENTÁR A kampány láncszemei TÓTH MIHÁLY Tőrőlmetszett pártállami szakkifejezésekkel kezdem: agitáció és propaganda. Mindkettő hallatára libabőrös lesz az ember háta. Szellemidézéshez folyamodtam, mert ahogy közeledünk az EU-csatlakozási népszavazás időpontjához, a tömegtájékoztatásban úgy szaporodnak azok a megnyilvánulások, amelyek vészesen hasonlítanak a meggyőzés kora pártállami gyakorlatához. Az volt erre jellemző, hogy a figyelmet a már egyébként is meggyőzőitek meggyőzésére összpontosították. Kissé ironikusabban: azokat győzködték elsősorban, akik egzisztenciájukat a pártállam létének köszönhették. A kampányra előirányzott összeg újrafelosztásával kellene kezdeni, mégpedig a klasszikus mérnöki tudományoknak ama tételéből kiindulva, hogy a lánc szakítószilárdsága a leggyengébb láncszemen múlik. A hazai politikai „lánckovácsok” rendületlenül vastagítják a már beindult kampány során általuk produkált (agitációs) láncszemeket, és ügyet se vetnek arra, hogy a május közepén terhelésnek kiteendő láncnak vannak vészesen gyenge szemei. Egy gráddal se csökkenne, hanem növekedne a meggyőzés hatékonysága, ha a kampánypénzből már egyetlen krajcárt se költehének a rendszerváltás nyerteseinek vagy legalább „nullszaldósainak” megnyerésére. A népszavazás pillanatáig minden szlovákiai politikus, minden újságíró, sőt, úgy is mondhatnám, hogy minden nadrá- gos ember összes megnyilvánulása hatással lesz a voksolás kimenetelére. Érdemes e vonatkozásban szemügyre venni a napilapok utóbbi héten megjelent számait. Mit gondoljak arról a kormánypárti honatyáról, aki néhány héttel a plebiszcitum előtt csak annyit tud felsorolni a rendszerváltás és az Európába készülődés vívmányairól, hogy: szabadon utazhatunk, szabadon véleményt nyilváníthatunk, szabadon kereshetünk magunknak munkát, szabadon... Ez a parlamenti képviselő se erőlteti meg magát, pedig egzisztenciáját a rendszerváltásnak köszönheti. Különben még ma is nebulókat oktathatna, havi kilencezerért. Polgári társadalomban ha nyilvánosságra kerül egy hír, nincs az a hatalom, amely terjedését megakadályozná. Kevés érték van, amelynek védelmezéséért kész lennék vérem ontani. A sajtószabadság ezek közé tartozik. Ennek ellenére most sokért nem adnám, ha egy jelentéktelennek tűnő újsághírt szerkesztőségeink a népszavazás napjáig jegeltek” volna. A hír lényege: a Brüsszelbe vagy más nyugateurópai központokba delegálandó képviselőinknek több mint 10 ezer korona napidíj jár. Engedje meg az olvasó, hogy az ilyen újsághír terjesztésének EU-kampány alatti célszerűségéről részletesebben ne mondjak véleményt. Az 50 százalékos küszöb átlépését nem azok veszélyeztetik, aki eleve és tudatosan ellene vannak a csatlakozásnak. A kudarc azok miatt kísért, akiknek már arra se telik, hogy megvegyék az újságot. Nem az ellendrukkerség motiválja őket. A nyomor miatt váltak közömbössé. Hozzájuk kellene emberi hangon szólni. JEGYZET Kender bilincsben MOLNÁR NORBERT Május negyediké a kender felszabadításának napja - Magyarországon neves személyiségek szállnak harcba a marihuána dekriminalizálásáért. Kenderbe verik a prűd beidegződéseket, lufikat eregetnek, hogy a cannabis Isaura sorsára jusson, fosszák meg bilincseitől, szabaduljon fel. A marihuána tiltása ugyanis nem más, mint társadalmi beidegződés. Ahogy a rabszolgaságot eltörölték, az alkoholtilalmat feloldották, a papi házasságokat megengedték vagy meg fogják engedni, az abortuszt lazábban kezelik, valószínűleg a light drogokat is leveszik a kokólistáról. A kérdés, hogy előbb vagy utóbb. Hollandia elindított valamit, Belgium és Nagy-Britannia kullog utána, Magyarországon az élőbbért olyan személyiségek állnak ki, mint Konrád György író vagy Jancsó Miklós filmrendező. Fontos a májusi akció céljának megfogalmazása: nem a legalizálásról van szó, hanem arról, hogy aki elszív egy marihuánás cigarettát, még nem bűnöző. Körülbelül úgyvagy még kevésbé - mérgezi magát, mint egy alkalmi dohányos vagy alkalmi alkoholfogyasztó. Számtalanszor leírták már: a marihuána negatív hatása a társadalomra sokkal kisebb, mint mondjuk a legalizált drogoké, értsd alkohol, vagy pedig ugyanolyan a hatása, mint a cigarettáé, a nyugtátoké stb. Teljesen egyetértek a negyedikéi műsorvezetőjével, Till Attilával, aki szerint a képviselők beviszkizve (értsd legális kábítószer hatása alatt) hoznak olyan törvényeket, amelyek evidensen diszkriminálnak. Részegen lehet nagyokat mosolyogni, befüvezve büntetendő. Nálunk ezt a kérdést kártékony hallgatásba burkolják. Aki megszólal, az gyanús, ha egy miniszter bevallja, hogy már kipróbálta a füvet, rövid megvetéssel büntetik, majd gyors tussolás következik. Mint minden ciki kérdésben, ebben is a nyolcszázalékos népszerűségnek örvendező begyöpösödött kereszténydemokraták diktálják a tempót. Pedig május negyediké nem is a cannabis felszabadításáról szól, hanem az esztelen alibizmus, a megmagyarázhatatlan prüdéria, a zsigeri gondolkodás sutba vágásáról, a kor rezzenéseinek tudomásul vételéről; és persze a kemény drogok visszaszorításáról. FIGYELŐ FINANCIAL TIMES Most már a brit kormányfő sem törekszik a brit eurócsatlakozás- ról szóló népszavazás belátható időn belüli megtartására, mivel pénzügyminisztere arra a következtetésre jutott, hogy a közös valuta meghonosításához szabott gazdasági feltételek zöme nem teljesült - írta a vezető londoni üzleti lap. Szerinte Tony Blair miniszterelnök csendben már korábban lemondott arról, hogy az idén megrendezzék a brit euróre- ferendumot, de arról nem, hogy a döntést még ebben a parlamenti ciklusban meghozzák. Gordon Brown pénzügyminiszter elutasító értékelése azonban valószínűtlenné teszi azt is, hogy jövőre kiírják a népszavazást. A brit kormány mandátuma elvileg 2006-ig tart, de Londonban tényként kezelik, hogy már 2005-ben megtartják az újabb választásokat. A Financial Times értesülése szerint a pénzügyminiszter által már két-három héttel ezelőtt Blair elé letett értékelés az eurócsat- lakozáshoz megszabott öt átfogó gazdasági feltétel közül négyet nem teljesültnek minősít, és csak a legkevésbé jelentősről - a csatlakozásnak a londoni City pénzügyi szolgáltatói iparára gyakorolt várható hatásáról - állapítja meg, hogy az nem aggályos. A jelentés ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy az euróövezeti gazdaságok elég rugalmasak-e a közös pénzügypolitika elviseléséhez.- Drágám, ma legalább olyan teljesítményt nyújts, mint amilyet te vársz a jégkorongozóinktól! (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ PRAVDA Bár Csáky Pál tisztában van azzal, hogy a népszavazásig már csak mintegy négy hét van hátra, nincsenek álmatlan éjszakái. A EU- csatlakozásért is felelős miniszterelnök-helyettes szerint helytelen volt a magyarországi EU-kampány, mert túl korán kezdték, s túl sok mellékes dologról beszéltek. Ő a szakértők és a két reklámcég tanácsaira hagyatkozik, akik-ame- lyek szerint nem szabad korán kezdeni a kampányt. Attól sem fél, hogy az emberek nem igazán tudnak még sokat az Európai Unióról. Szerinte a lakosságnak is lépéseket kellene tennie az informálódás felé, például nyugodtan felhívhatnák a díjmentes EU-vonalat. Az őt megkérdező Pravda napilapot is erős kritikával illette; úgy látja, a kampányról és az előkészületekről nem reálisan tájékoztatja a lakosságot, s az ellenzéki pártokhoz hasonlóan pánikhangulatot kelt az újság. Nem érzi úgy, hogy a kampányban még valamit korrigálni kellene, de korábban nyitott volt minden építő kritikára. A kampány és az azt megelőző politikai döntések hibáiról csak május 18- án kíván beszélni, de akkor biztos lesz mit mondania. A leckét már minden diktátor megtanulhatta, s ezt bizonyítja, hogy már Damaszkusz is a damaszkuszi úton jár Egy, csak egy legény van talpon... ... a vidéken, ameddig a szem ellát e globális világpolitikában. Kinek a szobra döntve, kinek - a háború elleni - érvei, Bush nagyhatalmi ellenlábasai mindenesetre megroggyantak. AVAR JÁNOS Chiracon és még inkább Schröde- ren már hazai porondon is számon kérik a túlzásba vitt dacolást, Pu- tyin is fut a Szaddámba ölt pénze után. Összefogva az Európai Unió papírforma szerint lehetne ellenpólusa Amerikának, de Bush éppen a háború előestéjén bizonyította be, hogy ez az egység nem jöhet létre Amerika-ellenes alapon. Miáltal Európa egyelőre és még sokáig legfeljebb csak papírtigris. S ekként ez a Szent(eskedő) George még a legyőzendő sárkányokat is szinte tetszése szerint jelölheti ki magának. S netán fogja is, mert az sem tagadható, hogy az elnök beleszeretett a főparancsnok kétségtelenül hálásabb szerepébe. Pártja őt (ki mást?!) jövőre újrajelölő konvencióját is képes volt szeptember elejére kitűzni a szokásos augusztus vége helyett, s nehogy valaki a jelképes üzenetet félreértse, abba az (amúgy demokrata fellegvárnak számító) New Yorkba, ahol azok a ledöntött tornyok álltak, amelyeket meg kell bosszulni e végtelenített háborúban. (Egy gúnyos helyi publicista meg is pendíti, vajon szónokként Bush meg- elégszik-e a Madison Square Gar- dennel, avagy máris kiszemelte pódiumának a Ground Zérót?). De azt lefogadhatjuk, hogy a magát a nagy brit reinkarnációjának szívesen képzelő Bush semmiképpen sem akar a háborúnyertesként megbukó Churchill is lenni, s szeme előtt lebeg az iraki diadala után másfél esztendővel elcsapott elnök apa mindenáron elkerülendő példája is. Ma úgy fest, hogy ez is sikerül neki, bár 1991 tavaszán sem tudta senki elképzelni, a legkevésbé a Fehér Házban, hogy a fia mai népszerűségi mutatóinál is jobbakat produkáló idősebbik Busht mégsem fogják újraválasztani. Csak így bukkanhatott fel - az elnökjelöltségre gondolni sem merő demokrata nagyágyúk háta mögül - a jószerivel ismeretlen arkansasi kormányzó. S Clinton kiadta a máig legendás kampányjelszót: „A gazdaság (a lényeg), te ostoba!” Hogy aztán a háborút hamar feledő és helyzetükkel elégedetlen szavazók úgy bánjanak el Bush papával, mint hasonlóan hálátlan brit elődeik Churchill-lel. S bármennyire hihetetlenül hangzik ma, ez még a fiúval is megeshet. Hiszen még a terror és a (továbbra is szép számmal meglevő) gonoszok ellenében sem lehet a harci kedvet - és vele a hadvezért szereplést - lankadatlanul fenntartani. Paradox módon kivált a bagdadi (és előtte a kabuli) győzelem elsöprő volta miatt sem. Gyaníthatóan a nemzetközi terrorhálózat lefejezésének és szétzilálásának viszonylagos sikerére vall, hogy a hálózatnak a felhőkarcoló-döntés óta „csak” a báli diszkókhoz hasonló (eleve védhetetlen) célpontjai voltak, ha él Oszama, ha nem. Hasonlóképpen, akár bujkál még Szad- dám, akár nem, a leckét valamennyi kisebb-nagyobb diktátor megtanulhatta, s ezt bizonyítja, hogy már Damaszkusz is a damaszkuszi úton jár. S valószínűsíthetően az észak-koreai Kedves Vezér is azt követően vált rohamsebesen tárgyalókésszé, hogy a bagdadi közvetítést látva körbetekintett phenjani szobrain. Mert lehet ugyan közel és távol továbbra is szidalmazni Amerikát és a nyugati életformát, alighanem találóan véli a londoni Times cikkírója, hogy a vakmerő, fanatikus, ám csupán ka- lasnyikowal felszerelt iszlám harcos mindig veszítem fog a sörvedelő, puhány, ámde komputerén szárnyas rakétát vezénylő amerikaival szemben. Sejthetően éppen a tekintélyuralmi rezsimek szemében nőtt a leginkább a szuperhatalmi Amerika tekintélye. HirteSemmi sem sikeresebb a sikernél, tartja az amerikai mondás. lenjében mindenfelé, s netán éppen a Közel-Keleten is megszaporodhatnak a hatalommentés végett beáldozott kegyenc terroristák. Semmi sem sikeresebb a sikernél, tartja az amerikai mondás, ámde annak nyomán új célokat kell kitűzni, s korántsem biztos, hogy tényleg lehet-e (és kell-e egyáltalán) „szaddámosítani” a pótsárkányokat. Márpedig Amerika a 24/7, a hét nap huszonnégy órájában zajló élet és a hozzá igazodó média hazája, amin az elnök akkor sem tud változtatni, ha e ritmust felvevő elődjével ellentétben ő a tyúkokkal fekszik. Itt már Harold Wilson mondása is elavult, mely szerint a politikában egy hét is hosszú időnek számít, hát még másfél év. Hídja ezt Bush is, ezért tette szinte lábjegyzetté már a bagdadi szobordöntés utáni hétfőn a 24/7 világában rohamosan múlttá váló iraki háborút, s kezdett nagy hirtelen adócsökkentő elképzeléseiről beszélni. Mintha az ő ovális irodája falán is ott virítana a clintoni jelszó. A hadat hamarosan odahaza kell viselni, a floridai szavazatszámlálást azért nem igazán felejtő és a háborút kibekkelni próbáló demokraták ellen, akiknek esélyes jelöltjei óvakodtak is támadni Irak támadóját. Viszont igyekezni fognak leszedni a főparancsnoki mundért Bushról. S ezen a honi csatatéren másoknak is van pontosan célba érő szárnyas rakétájuk: történetesen a kongresszusi, holtpont közeli pártfelállás folytán kaptak vérszemet, és mérséklik - egyelőre csupán — a Fehér Ház gazdasági radikalizmusát a mérsékelt, bár csekély számú republikánusok. Ha pedig, mint most kedden is, előbukkan a politikai süllyesztőből a jobboldaliak - őket zsákutcába vezető - egykori vezére, s nekiront a kormányzati higgadtság jelképének tekintett Powellnek meg külügyminisztériumának, akkor óhatatlanul felidéződnek a kilengett amerikai inga visszalendítésé- nek emlékezetes esetei, kezdve mindjárt Gingrich és „konzervatív forradalma” bukásával. A szerző hírlapíró Szabadságvesztéssel sújtják azokat, akik adomány felajánlásával igyekeznek ügyük kedvező elbírálását elérni Folytatódhat az örökbeadás - most már legálisan GŐZÖN ISTVÁN Romániában feltehetően az év végén oldják fel a gyermekek külföldre történő örökbeadásának tilalmát, a megfelelő új törvények elfogadását követően. Serban Mihailes- cu, a román kormány főtitkára közölte, hogy a kormány hamarosan a parlament elé terjeszti a gyermekek örökbefogadását részletesen szabályozó új törvénycsomagot. A politikus ugyanakkor elmondta, hogy a külföldi örökbeadás lehetőségének átmeneti tilalma ellenére az elmúlt két évben 400 román gyermek került ki az országból. A román gyermekek külföldre történő örökbeadását a román kormány 2001 októberében tiltotta meg, miután az Európai Unió illetékesei keményen bírálták a romániai gyakorlatot. Az eredetileg egy évre szóló moratóriumot tavaly meghosszabbították. Román részről hivatalosan csak idén márciusban ismerték el először, hogy megalapozottak voltak az országot ért bírálatok. Adrian Nastase miniszterelnök a korrupcióellenes törvénycsomag szükségesEgy-egy örökbefogadási kérésre húsz gyermeket is ajánlottak. ségét igazoló példaként közölte, hogy a román gyermekek külföldi örökbefogadása „100 millió dolláros üzletet” jelentett, amelyből legalább kétszáz közvetítő - nem kormányzati szervezet, ügyvédi iroda, magánszemély - vette ki részét. A miniszterelnöki bejelentést követően Serban Mihailescu elmondta, hogy az örökbefogadás üzlete az interneten folyt, egy-egy örökbefogadási kérésre húsz gyermeket is ajánlottak Romániából. A román vezetők elmondták, hogy a külföldi örökbefogadások száma folyamatosan növekedett, 2000-ben 3500 román gyermek jutott ilyen módon külföldre. Az örökbefogadás kérdése azt követően került ismét napirendre, hogy a közelmúltban két amerikai szenátor romániai látogatása során a moratórium feloldását kérte az első számú román vezetőktől. Az amerikai törvényhozók kérése kapcsán Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője arra figyelmeztette a bukaresti kormányt, hogy Románia még nem készült fel a tilalom feloldására, az új törvények önmagukban nem elegendők, biztosíték kell arra is, hogy a jogszabályokat végre is fogják hajtani. A készülő törvénycsomagról Serban Mi- haüescu elmondta, hogy külföldi állampolgárok csak abban az esetben fogadhatnak majd örökbe román gyermeket, ha a gyermek számára Romániában nem találnak megfelelő családot. Az örökbefogadásból a román alapítványokat kizárják, az egész procedúra kizárólag az erre célra felállítandó kormányügynökségen keresztül történhet. Az örök- befogadásnak egységes hatósági díja lesz, szabadságvesztéssel lesznek sújthatok azok, akik adományok felajánlásával igyekeznek ügyük kedvező elbírálását elérni. A szerző az MTI tudósítója
