Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)
2003-04-25 / 95. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 25. 3 Riport Sem a megyei, sem a városi önkorTnányzatok nem tudatosítják, hogy a kórházak gondja az övék is, így a költségcsökkentés miatt nyomást gyakorolnak rájuk Létbizonytalanság és pénztelenség a kórházakban Somló Péter és Peter Krizán (Somogyi Tibor felvételei) A kisebb járási vagy városi kórházak vészharangokat kongatnak. Az ígéretek ellenére az állam a felgyülemlett adósságokat eddig nem rendezte, az önkormányzatok költségvetése viszont nem engedi meg, hogy támogassák az egészségügyi intézményeket. A betegek viszont megszokott kórház(uk)ban szeretnének gyógyulni. PÉTERFI SZONYA A vidéki kórházak diszkriminációja folytatódik: tizennégy non-profit szervezetté alakult intézet számos joghézag miatt működési engedély nélkül üzemel. A legnagyobb veszélyt mégsem a kilátásba helyezett büntetés nagysága jelenti, hanem az alkalmazottak számának leépítése. - Úgy tűnik, azzal, hogy egy kórházi ágyra csupán 1,4-1 ,6 alkalmazott jut, az EU-csatlakozás ellenére nem az európai példát követjük (egy ágy: 2,2-2,6 alkalmazott), hanem a mexikóit vagy a koreait. Az áldatlan állapotok közepette színvonalzuhanással kell számolni, hiszen a korszerű kezeléshez pénzre van szükség - hangsúlyozta dr. Somló Péter, a kis- és középnagyságú kórházakat tömörítő társulás elnöke a Gyűgyön tartott összejövetelen. Az elnököt ugyan meglepte a gyér részvétel, de mint mondta, ez is az áldatlan helyzetet tükrözi. Az ipolysági kórház volt igazgatója elmondta, az intézet csak 29 napig működött városi kórházként, mert amikor a több forrású költségvetés álma szertefoszlott, kényszerből gyorsan közhasznú szervezetté alakult. Megkezdődött a leépítés, jelentősen csökkentek a bérek, ugyanis a non-profit szervezetekre nem vonatkoznak az állami intézményekre érvényes bértáblázatok. A tavalyi gyűgyi összejövetelen dr. Kövér Péter, a királyhelmeci kórház igazgatója arról számolt be, hogy januártól közhasznú intézetté alakulnak azért, mert a városnak a kórház átvételére, üzemeltetésére nincs pénze. Úgy vélte, az átállás nem valósítható meg a régi adósságok - 45 millió korona - rendezése nélkül, de a valóság más. Mivel nem jelent meg a találkozón, telefonon érdeklődtünk az új helyzetről. - Az év elejétől a 220 kórházi férőhelyet 165-re csökkentettük, megváltunk 70 alkalmazottól, így 251-en maradtunk. Ez, valamint a 27,5 százalékos bércsökkentés havi 1,3 millió koronás megtakarítást eredményezett. Az árral szemben úszunk, miközben igyekszünk tartam az ellátás szintjét - nyüatkozta. Noha dr. Peter Krizán, a pozsonyi (egyházi) Irgalmasok Kórház igazgatója a vidéki kollégáival hasonló nehézségekkel szembesül, öt éve törölte szótárából a probléma kifejezést. - A rendszerváltás óta nem sikerült elérni, hogy az egészség- biztosítók a kórház típusától függetlenül, igazságosan fizessenek a betegellátásért. Az epeműtétnek egy árat kellene szabni, ez vonatkozna a III. típusú fővárosi kórházra éppúgy, mint az I. vagy II. típusú vidékire. Az eltelt évek alatt viszont beállt egy pozitív változás: megszűnt a nem állami kórházak iránti bizalmatlanság, a közhasznú intézetek nem államiak, létjogosultságukat nem kérdőjelezi meg senki. Igaz, míg államiak voltak a minisztériumi rendelet értelmében kötelesek voltak emelni a fizetéseket akkor is, ha a költségvetésükből nem futotta. Most viszont, mivel nehéz biztosítani a működéshez szükséges anyagiakat, a non-profit kórházak igazgatótanácsa bércsökkentéshez folyamodik. Itt most nem a „segíts magadon az Isten is megsegít”, hanem a „segíts magadon ahogyan lehet, ahogyan tudsz” elve érvényesül - mondja Krizán doktor. A megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó kórházak igazgatói szerint az ő helyzetük sem rózsás, hiszen új „főnökeik” a költségcsökkentés miatt nyomást gyakorolnak rájuk. - Takarékoskodni akkor lehet, ha előbb beruháznak az intézetekbe. Jó volna, ha tudatosítanák, a létszámleépítés következménye a kórház működésképtelensége. A helyzetet az igazgatócsere sem oldja meg - vélekedtek az érintettek. Többen a készülő új pénzügyi rendelettől remélik az áldatlan állapotok orvoslását, bár a Nová Bana-i igazgató szerint semmi sem változik. - Csak a rendelkezésre álló anyagiakat osztják el, az egészségügyi ágazat nem kap több pénzt. A vidéki közhasznú kórházakban minimálbérért minimálisra szűkül a betegellátás. Aki teheti, külföldre távozik, nemcsak Csehországban és Ausztriában, hanem Norvégiában és Írországban is orvoshiány van. A partizánskei non-profit kórház igazgatója inkább lemondott tisztségéről, mintsem teljesítse az igazgatótanács határozatát: 380-ról 280-ra redukálja az alkalmazottak számát, 25-30 százalékos bércsökkentést hajtson végre. - Ilyen feltételek mellett nem szavatolható a gyógyítás, ennek jogi következményeit nem vállalom. A vidéki kis kórházak ellehetedenítésével, az ott élő lakosság kárára emelkedik a volt járási, illetve a városi kórházak túlélési esélye. Nem igaz, hogy a gyorsmentők megoldják a sürgősségi betegellátást. A haldoklót hiába szállítja a rohamkocsi az ötven kilométerre levő kórházba, nem lehet megmenteni. A halott páciens a jó beteg, hiszen nem kerül pénzbe - mondott lehangoló véleményt, majd hozzáfűzte: a fehérköpenyesek magukra maradtak az intézetek megmaradásáért folytatott küzdelemben. A vidéken élők akkor kapnak észhez, ha majd elveszítik azt, amit megszoktak. Dr. Peter Olajos a Szlovák Orvosi Kamara nevében leszögezte: kevés szó esik az egészségbiztosítókon kívüli pénzforrásokról, de arról is, hogy a városi, a megyei önkormányzatok nem fogták fel, támogatniuk kell az egészségügyet. Az orvos-képviselők pedig a politikai nyomásnak engedve hagyják jóvá az olyan határozatokat, amelyek gyakran a kis kórházak kárára születnek. Egy betegágyra jutó alkalmazottak száma USA 3,9 Nagy Britannia 3,5 Norvégia 3,5 Dánia 3,2 Spanyolország 2,6 Hollandia 2,2 Törökország 1,6 SZLOVÁKIA (non-profit kórházak) 1,4-1,6 Korea 1 Garamkövesd visszahódítja elszármazottait, s minden lépésével maradásra szeretné késztetni azokat, akik azt fontolgatják, másutt talán jobban boldogulnának A polgármester átkelt a határon, hogy munkát találjon a falubelieknek SZÁZ ILDIKÓ Aki mostanában a Garant és a Duna torkolatában, a Kovácsi dombok tövében fekvő Garamkövesden jár, tanúja lehet egy évente vissza-vissza- térő csodának: ilyenkor, tavasszal újjáéled az Ister-Granum régió különös világa, szépségével elhomályosítva a vízen remegő esztergomi Bazilika tükörképét is. Kovácspataki Dombok Dél elnevezéssel 1966-ban a terület 364 hektárét természetvédelmi területté nyilvánították. Innen, Garamkö- vesdről vezet Kovácspatakra az a hat kilométeres tanösvény, ahonnan jó kilátás tárul a túrázó elé a Dunakanyar Visegrád feletti szakaszára, az Ipoly torkolatára és Esztergomra. A piros turistaútvonalat szegélyező réteken tavaszi hérics nyílik, virágba borul a.törpe mandula, és itt található még árvalányhaj, a túrázó lába közt elsiklik egy rövidlábú pannon gyík. A turistaút legszebb része a Sziklák nevet viseli, onnan állandó hegymenetben a vadetető jászlak mellett a Burda csúcsra vezet az út, a fatoronyhoz. Az itt élők szerint érdemes egyszer a kék színű jelzésen is lejönni az Ipoly vadászház mellett, Helemba községbe, ahol díszes homlokzatú, háromszáz éves borospincéknél lehet hűsölni. Minderről ma még kevesen tudnak. Egyebek közt ezért is szeretnék fejleszteni a falusi turizmust, így az itt élők is munkalehetőséghez jutnának. „A község megvásárolta a kul- túrház szomszédságában található boltot. Faluházat és információs központot szeretnénk benne létrehozni” - avat be terveikbe Sliva Judit polgármester. Eddig hat pályázatot dolgoztak ki, és kaptak már segítséget a tető megjavítására, egyúttal megmentették az épületet az ösz- szeomlástól is. Törvényes keretek közt szeretnék biztosítani a családon belüli szállásadást. Számítógépes rendszer segítségével az ide érkezőket hasznos tanácsokkal tudnák ellátni a szállást, a programokat illetően. „Ebből szeretnénk profitálni. Van rá igény, hiszen csodás környezetben élünk! Pályázatot nyújtottunk be a templom javítására, és az információs iroda létrehozásához szükséges pénz előteremtésére is” - jegyzi meg a polgármesterasszony. Az ezerháromszáz lakosú Garamkövesden ma negyvenkét százalékos a munkanélküliség. A helybéliek tudják, a község önerőből nem képes a tönkrement szövetkezet és csődbe ment húsfeldolgozó helyett új munkalehetőségeket teremteni. Polgár- mesterük ezért határon túl próbált szerencsét. Nem is eredménytelenül! Felkereste a határmenti települések ipari parkjait, hogy munkát találjon azoknak a családfenntartóknak, akik közül sokan még a tömeges párkányi papírgyári elbocsátások idején váltak munkanélküliekké. „Együtt érzek azokkal a lakosokkal, akiknek nincs munkájuk. Azért vagyok ott, ahol vagyok, hogy üyes- mire is figyelni tudjak! Tavaly sikerült a dorogi Sanyo céggel felvennem a kapcsolatot, ma már húsz helybéli intézi munkavállalási engedélyét. Hordom a nyomtatványokat a magyar nagykövetségről, intézem a formaságokat, amit tudtam eddig is elvállaltam. Legutóbb egy esztergomi céggel tárgyaltam, melynek képviselői reményeim szerint ellátogatnak a község lakosai közé. Nem szeretném, hogy az emberek a munkalehetőség hiánya miatt hagyják el falujukat” - mondja Judit, olyan természetességgel, mintha a munkaszerzés a mindennapi kötelességeinek egyike volna. A községben jelenleg csak egy mezőgazdasági cég van, amely a földeket bérli, de nincs kertészetük, sem állattenyésztésük, nem tudják alkalmazni a község lakosait. A pályakezdők sincsenek könnyű helyzetben, a környéken nemigen tudnak elhelyezkedni. A közmunkásoknak, akik más községekben hetente két napot is dolgoznak, a község vezetője elmondta: „Megalázó 1450 koronát kaptok, ezért én nem várok el többet, mint hogy havonta három napon át nyolc órát munkálkodjatok a község érdekében, két koordinátor irányításával”. Három hónapra 114 embert alkalmazott, s ezután is lesz az érdeklődők számára munka bőven. A falu minden lépésével maradásra szeretné késztetni azokat, akik azt fontolgatják, másutt, más körülmények között talán jobban boldogulnának. Elkészültek már a közművesítéssel, a szennyvízelvezetéssel kapcsolatos munkák hamarosan befejeződnek. Jelenleg az utak javítását tervezik, hogy minél többen látogathassanak el a községbe, akár a községet népszerűsítő Falunapra is. A községházával szemben található szabadtéri színpadnál tartják majd földiek és külföldi vendégek részvételével, idén nájus 24-én. Kulturális rendezvényeik közül legismertebb az idén IX. alkalommal megrendezett Gyurcsó István Emléknap, amikor az 1994-ben felállított Gyurcsó István mellszobrot is megkoszorúzzák. Ugyanakkor tisztelik meg a község másik szülöttje, Hubik István négyszeres Madách Imre díjas műfordítót is. Erőfeszítésüket a megmaradásért mi sem igazolja jobban, mint hogy idén hét építkezési engedélyt adtak ki. Egyre többen maradnak otthon. Van, aki hozzáépít a szülői házhoz, mert a fiatalok és idősebbek egyaránt rájöttek már, hogy olcsóban megélnek falun. Sokan eladják városi bérlakásukat, és itt vesznek házat. Maradásra készteti őket, hogy központi víz és gáz van a faluban, csatornahálózatuk a község háromnegyed részében ki van építve. Ráadásul olyan szennyvíz- tisztító állomással büszkélkedhetnek, amilyen egyeden környező községnek sincs, és amelyre később még egy falu rácsaüakozhat. „Az embernek aktívnak kell lennie, kapcsolatokat kell teremtenie és élni azzal a lelehetőséggel, hogy itt a Duna. Nemzetközi folyam, ajánlatos tehát ott kopogtatni, ahol figyelembe veszik, illetve fontosnak tartják, hogy oda tiszta víz folyjon” - árulja el a község menedzselésének titkát a polgármesterasszony. Volt már a település életében olyan holtpont, amikor Garamkövesden nem születtek gyermekek. A község krónikája azonban az utóbbi időben ismét megtelt új nevekkel, a helyi hatvan férőhelyes óvodát jelenleg negyvenegy gyermek látogatja. Iskolája nincs a községnek, korábban volt. Újranyitásához azonban először nem volt megfelelő épület, majd mire ez is megoldódott, a szülők részéről nem mutatkozott igény, na meg a gyerek is kevés volt. Három évfolyam járt volna egy osztályba. Az alapiskolás gyerekek a négy kilométerre fekvő Párkányba járnak, ahol étkezde, tornaterem, napközi otthon van, amit itt helyben nem tudtak volna biztosítani. „Egy okot mondj, miért hagy el valaki egy ilyen kedves kis falut” - állítok meg a faluban egy pályakezdő fiatalembert, aki a járási székhelyen él. Csendesen válaszol: „Messze az iskolák, a kulturális és sportolási lehetőségek, nincs munka, na és persze, egyszer lesz hová visszatérni”. A hetvenhat éves Hindi Mária bevallja, ő már rég úgy érzi, hazaérkezett. Vált néhány szót a falubeli, tőle vagy hat évvel fiatalabb Jasztrabszky Annával. „Magunkra maradtunk, az erőnk sem a régi! A konyhakertben még el-elkapálgatok hajön a jó idő, de a szőlőt már nem bitjük, mert ott sokat kell hajlongani! Gyermekeink, családunk nincs, egyedül vagyunk a férjemmel. Szeretünk itt élni, az ember soha sincs teljesen egyedül, mindig van, aki megkérdezze, hogy szolgál az egészségünk” - mondja. Egy olyan közösségben élnek, melynek ők is, mások is fontosak. A dolgok értük történnek és mindazokért, akik egyszer majd nem vendégként állítanak be a szülői házba. 20 FOK VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: HELYENKÉNT BORÚS ÉGBOLT, 16ELOREJELZES ORVOSMETEOROLÓGIA A Nap kel 05.46-kor - nyugszik 19.54-kor A Hold kel 04.00-kor - nyugszik 13.27-kor A Duna vízállása - Pozsony: 315, változatlan; Medve: 140, árad; Komárom: 215, árad; Párkány: 140, árad. Enyhén borult lesz ma az égbolt, komolyabb felhő- södés csak északon és keleten várható, ahol esőzésre is számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 20 fok között alakul, északon legfeljebb 13 fok várható. Északi irányú szél 3 és 6 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérséklet 8 és 4 fok közé csökken, helyenként 2 fok valószínű. Holnap marad a maihoz hasonló változó idő, a délután folyamán több helyen beborul az égbolt, esőre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 22 fok között valószínű. Alapvetően kedvező hatású az időjárás. Jól viseljük a fokozottabb szellemi és fizikai megterhelést is. A szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők esetében ajánlott az orvosi előírások szigorú betartása. Az alacsonyabb vérnyomá- súak esetében gyakrabban jelentkezhet migrénes eredetű fejfájás. A változékonyabb időjárású területeken a vérnyomás hirtelen ingadozása gondot okozhat. A reumatikus és mozgásszervi panaszokkal küsz- ködőket megkíméli az időjárás. Holnap a mainál kedvezőtlenebb hatásokkal számolhatunk.
